Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-22 / 17. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 22. SporT/Tévé és Rádió - szombAt [ hirdetés A Magyar Kultúra Napja - még mindig nem eléggé tartjuk ünnepnek, pedig nem csupán egy a sok közül Csak művelt nemzet ápol és teremt hagyományt A Himnusz kézirata és költője, Kölcsey Ferenc Méltán kapcsolták a Him­nuszhoz, Kölcsey Ferenc versben felvázolt történel­mi tablójához, amelyet 1823. január 22-én Szatmárcsekén írt a költő. DUSZA ISTVÁN Szövevényes viták folyamai, tar­talmi lényege kiterjesztéséről olvasható könyvtárnyi iroda­lom, és legutóbb egy minisztéri­um új elnevezése is mutatja, hogy oly gyakran azonosítják a nemzeti hagyománnyal. Van is benne valami, hiszen a kultúra fogalmának az értelmezése a mai mindennapokban egyre in­kább leszűkül a művészetek és a művelődés területeire. Pedig a mindennapi lét kultúrája, a tu­domány és az árutermelés kul­túrája, de még az államigazga­tási és a politikai kultúra is oda sorolható, ahonnan Kölcsey Himnusza ered. Már Kölcsey a Nemzeti hagyo­mányok című esszéjében a poé­zis fejlődésétől tette függővé a A nemzet kultúráját politikai határok sem választhatták szét. nemzet felvirágzását, s ez utób­binak magába kell foglalnia val­lási, történelmi, tudományos, árutermelési hagyományt. Akár ebben az esszében is nyomon követhető az a mód, ahogyan a Himnuszban összegez Istentől kapott sorsot, nemzeti történel­met, európai kötődést. A Him­nusz befejezésének a napja te­hát méltán lehet kiemelten ne­vezetes nap, s lehet immár a ma­gyar kultúra napja is. A nemzet kultúráját, hagyomá­nyait nemhogy elméleti okos­kodások, de politikai határok Márai filmen és színpadon Itáliában is imádják Róma. Nem csillapodik a Márai­láz Olaszországban. Az II Messaggero című lap úgy tudja, hogy Giorgio Moser olasz rende­ző filmet készül forgatni A gyer­tyák csonkig égnek című siker­regényből, Luca Barbareschi pe­dig a Casanováról szóló Márai­mű színpadi feldolgozását ter­vezi. Márai Sándor A gyertyák cson­kig égnek című regénye az el­múlt esztendő egyik legnagyobb irodalmi sikere volt Olaszor­szágban. Az Adelphi milánói kiadó által 1998 márciusában megjelente­tett, olaszul a Le braci (Para­zsak) címet viselő mű már a nyolcadik utánnyomásnál tart, és továbbra is az eladási lista él­bolyában halad. A második világháború utáni emigrációjának jelentős részét Olaszországban leélt Márai Sándor olyan kiemelkedő szponzorokra számíthat, mint Massimo D'Alema miniszterel­nök és Franco Battiato sztáréne­kes írta az II Messaggero. A lap felidézte, hogy a tavasszal megjelenő Eszter örökségét né­hányan ismerhetik az idősebb olaszok közül is, mivel 1940­ben megjelent a La Lettura című irodalmi folyóiratban. A harmincas években a Baldini és Castoldi kiadó publikálta Márai néhány regényét, de ak­kor azok nem keltettek különö­sebb figyelmet. (MTI) m— <* *Ái -Jk* * •*<«» "ís/. 44Z& < >> y iAfé,. • * Wvtf - i ttf i L.* s. t t A. ^ *. "iÁrti. 1 Ä aua** cJZe, sem választhatták szét több részre. Ebből a tényből eredő másfajta gondokat vet fel, hogy ezt a napot még mindig csupán a magyar állam és a magyaror­szági magyarok tekintik saját ünnepüknek. Pedig az oly sok­szor hangoztatott fogalmak ­egyetemes magyarság, osztha­tatlan nemzet - nemcsak az anyanemzetet és az anyaorszá­got kötelekezik kultúrájának ünnepnapon is megtörténő fel­emlegetésére, hanem a magyar állam határain kívül rekedte­ket is. Mindez erősebb öntuda­tot, állandósult odafigyelést kí­ván. Márpedig éppen ez hiány­zik. Nem önhibájukból ugyan, de sok esetben a tájainkon már­már kolduslétbe taszított ma­gyar kultúra ápolói, teremtői és befogadói nem eléggé figyelnek oda erre a minden megközelí­tésben gazdagságról számot adó ünnepre. Pedig elegendő lenne még az is, ha otthon a családok­IZSÓF JÓZSEF Galánta. December elején nyílt meg a Galántai Múzeum kiállí­tótermében a Középkori mester­ségek a régészeti emlékek fé­nyében című kiállítás, amely a Szlovákia egyes területein fel­tárt régészeti leletek bemutatá­sával nyújt betekintést az egyes középkori mesterségekbe. A kiállított tárgyak zöme a po­zsonyi Szlovák Nemzeti Múze­um Régészeti Múzeumának gyűjteményéből származik. Ezek mellé, a bemutatott anyag­ba, a Galántai Múzeum által gyűjtött leletek is bekerültek, nagyrészt azokat láthatja a kö­zönség, amelyek a középkori Semptei vízvár ásatása folytán kerültek felszínre. A kiállítás megtekintésekor a középkori A legelterjedtebb mes­terségek produktuma­it csodálhatják meg. mesterek ügyességének, illetve az egyes mesterségek fortélyai­nak lehetünk tanúi. A kiállított tárgyak nem gyűjtés ered­ményeként jutottak a múzeu­mok birtokába, hanem vala­mennyi ásatások során került elő a föld alól. A tizenegyedik és a tizenkette­dik század folyamán zajlott az egyes mesterségek önálló ágak­ra bontódása, elsősorban a szol­ban felolvasnák a Himnusz mind a nyolc strófáját, s már an­nak kapcsán is szó eshetne ha­gyományról, nyelvről, költészet­ről és a mostanság annyira áhí­tott Európáról is. De elég lenne az ünnepi pillanatokhoz egyet­len népdal eléneklése is, vagy magyar művész alkotta művek­ből készült képzőművészeti al­bum újbóli nézegetése is. Elég lenne az ünnepi pillanatokhoz egyetlen népdal eléneklése is. Nem véletlenül írom ezeket a dolgokat, hiszen egy költészeti est, egy népdalokat éneklő cso­port fellépése, egy képzőművé­szeti kiállítás bárhol jó alkalmat teremthetne a magyar kultúra napjának megünneplésére. Ta­lán éppen azért, hogy gondjaink szaporodásával ne vesszen ki lelkünkből mindaz, amiért és gai településeken, középkori vá­rakban, kolostorok műhelyei­ben, illetve a városi jellegű tele­püléseken. Az egyes mestersé­gek különválása, majd speciali­zálódása a tizennegyedik század második felében befejeződött a cégek létrejöttével. A kiállítás látogatói a legjelentő­sebb és legelterjedtebb közép­kori mesterségek produktumait csodálhatják meg. így többek között a bányászat, a kovács­mesterség, a fazekasmesterség, a kályhásmesterség az ácsmes­terség, a csontmegmunkálás, a szabómesterség, a könyvkötés egyes termékeit. Sőt, némi ké­(Archív felvételek) amitől magyaroknak mondjuk magunkat. Ennek elvesztésének a veszélye fennáll, hiszen sok­szor szlovák nyelvi közegben él­ve vagy dolgozva kell megtarta­nunk és gyarapítanunk önbe­csülésünket, s ennek nyomán úgy nevelni gyermekeinket, hogy azok is tovább őrizzék, ápolják, gyarapítsák a magyar kultúrát. Számomra mindig elgondolkod­tató, hogy az egyre inkább glo­balizálódó világban, a popkultú­ra és a fogyasztás démonainak uralma idején' köztünk élnek olyan öregek, akik hétköznapja­ikon is lényükből fakadó termé­szetességgel őrzik és gyarapítják a magyar kultúrát, annak a „né­pi" jelzővel is illetett egy szele­tét. Szerintem ugyanolyan jelzőtlen kinc^ ez, mint Kölcsey Ferenc Himnusza. A „van", a „létezés" csodája mindez, s méltón kelle­ne ünnepelni valamennyit, ma és máskor. pet kap az érdeklődő arról is, hogyan nézett ki a középkori pa­tika. A középkori társadalom­ban igen népszerűek voltak, és nagy látogatottságnak örvend­tek a vendéglők, a korcsmák ­ezek hangulatát szintén felidézi a galántai kiállítás. Látható továbbá néhány korabe­li illusztráció és metszet másola­ta, illetve a bemutatón nem sze­replő mesterségek egyikét-mási­kát ábrázoló képek, valamint cégtáblák. A Középkori mesterségek a ré­gészeti emlékek fényében című kiállítás február végéig tekint­hető meg. Elhunyt Schleicher László Pozsony. Rövid betegség után, kilencvenegy éves korá­ban elhunyt Schleicher Lász­ló nyugalmazott tanár, a po­zsonyi Liszt Ferenc Társaság alapító tagja. Temetése janu­ár huszonötödikén, 11 óra­kor lesz a pozsonyi kremató­riumban. (ú) Új igazgatók a hónap végéig Pozsony. A hónap végéig há­rom újabb kulturális intéz­mény- az Új Színpad, a Bibiana, valamint az állam és az egyház kapcsolatát vizsgá­ló kutatóintézet - élére kerül igazgató pályázat útján, mondta Milan Kňažko kultu­rális miniszter tegnapi sajtó­tájékoztatóján. Szólt arról is, hogy február végéig kinevezi a minisztérium tanácsadótes­tületének tagjait. A Pro Slovakia Alap az idén 100 millió koronát oszthat szét ­tájékoztatott a tárca vezetője - ugyanakkor a pályázatok tá­mogatására mintegy három­MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 9 órakor a Hétről hétre c. publicisztikai magazin­ban aktuális témákkal foglalko­zunk. A tartalomból: a héten éh­ségsztrájkot kezdett Agócs Béla nádszegi pedagógus; a regionális kulturális központok felszámolá­sával visszakapják önállóságukat az egyes kulturális intézetek - a téma kapcsán Mácza Mihály, a Duna Menti Kulturális Központ intendánsa nyilatkozik. A maga­zinban helyet kapnak az állandó rovatok is: lesz nemzetközi lap­szemle, orvosi tanácsok és hétvé­gi műsorajánlat. A műsort Tonkó István szerkeszti. A déli hírek után 13 óráig a nóta­kedvelőknek sugárzunk. Ezután negyedévente jelentkező utazási magazinunkat, a Glóbuszt kísér­hetik figyelemmel, melyben visz­szatérünk a Pozsonyban rende­zett ITF Slovakotour '99 nemzet­közi idegenforgalmi vásárhoz, és folytatjuk az utazás történetét taglaló sorozatunkat. 13.30-kor a zenei szerkesztő Tolcsvay Lász­ló eddigi pályafutását összegzi. Bauer Edit, a munka, szociális és milliárd koronára lenne szük­ség. Kňažko - ahogy mondta - nem változtatja meg a pá­lyázatokat, projekteket jóváhagyó bizottságok dönté­sét. (SITA) Regélő Chymes-koncert Éberhard.Vasárnap 16. órai kezdettel Éberhardon, a mű­velődési házban ad koncertet a Ghymes együttes. Műsoruk­ban ízelítőt adnak legújabb, Rege című albumuk dalaiból, de néhány régi szám is el­hangzik. (ú) Tündérek vagy boszorkányok? Komárom. A RÉV Magyar Kultúra Háza szervezésében tekinthetik meg az érdeklő­dők a komáromi Fekete Lyuk­ban Furik Rita és Méhes Kata­lin Tündérek vagy boszorká­nyok? című kiállítását, ame­lyen különböző magyar nép­viseleteket vonultatnak fel az alkotók. A tárlat február 17­éig látható, (-nica) családügyi minisztérium állam­titkára a szociális segítségnyúj­tásról szóló törvény kapcsán nyi­latkozik 14.05-kor, a Segítsünk c. műsorban, melyben az érsekúj­vári, autistáknak nyílt foglalkoz­tató osztályt is bemutatjuk. A Slágermúzeum és az Irodalmi mozaik után 15.30-kor zenei új­donságokkal szolgálunk. A hírek és a Köszöntő után, 18 órakor zá­rul adásunk. Vasárnap 9.10-kor az egyházi magazinban Szabóné Kozár Éva perbenyiki lelkipásztor a bizony­ságtételről szól igehirdetésében, ezenkívül beszámolunk az euró­pai lelkészegyesület Oslóban megtartott konferenciájáról, va­lamint a mentőmisszió közgyűlé­séről. A Század zenéje után, 10 órától Csenger Ferenccel rande­vúzhatnak a tinik. 14.05-kor Anyanyelvünk. A BBC magyar adása után a már elhangzott ri­portokból válogatunk 15 órakor. A néprajzi összeállításban a kamocsai népszokásokról halla­nak, 15.30-tól. A Köszöntő és a negyedórás hírösszefoglaló után, 18 órakor búcsúzunk hallgató­inktól. (-tek) A Középkori mesterségek a régészeti emlékek fényében című kiállításról Műhelyek és korcsmák világa HVIEZDA: Közellenség (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A re­mény kikötője (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kundun (am.) 15.15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A nagy Lebowski (am.) 20 Szenvedélyes csók (szlov.) 18 A katona (am.) 17.30, 20 Gombköpők (cseh) 20 A szép és a szörnyeteg (cseh) 19.30 KASS A DRUŽBA :Kôzellenség (am.) 15.30,17,45,20 TATRA: Szív he­tes (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Scream 2 (am.) 15.45, 18 Lolita (am.) 20,15 ÚSMEV: Dr. Dolittle (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY-LUX: Tökéletes gyilkosság (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ-PANORÁMA: Mulan (am.) 17,19 LÉVA-JU­NIOR Egyiptom hercege (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Romeo és Júlia (am.) 19 GALÁNTA-VMK: Polip (am.) 17.30,20 Kétnapi kínálatunkból válogathatnak Hétvége a rádióban A kiállítás egy része a kovácsmesterséget mutatja be (A szerző felvétele) SZÍNHÁZ POZSON Y NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik 19 KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonra 19 KASS A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Megbékélés 10, Romeo és Júlia 19 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: Csók 10.30 MOZI POZSONY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom