Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-04 / 2. szám, hétfő

10 SPORTVILÁG ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 4. Zinedine Zidane-t csodálatos játéka - melyben a dinamikát, a technikát, a pontos labdavezetést és a váratlan fordulatokat ötvözi - teszi feledhetetlenné a szakmában Aranylabdás aranykakas Minden tekintetben különlegesre sikerült az idei labdarúgó-világbajnokság. A torna hetvenéves fennállása óta egyszer sem fordult elő, hogy a címvédő csapat a házigazdával találkozzon a döntőben. A francia válogatott huszonöt éves középpályása, Zinedine Zidane pályafutása csúcsát érte el a Brazília elleni mérkőzésen. MARCEL MERČIAK Zizou, a gall kakasok játékmestere két góllal járult hozzá a világbajnoki címhez. Mindkétszer mezőnybeli partnere, Youri Djorkaeff tálalta a fejére a labdát, s már az első félidőben megnyílt az út az aranyérem felé. A brazilok ráfizettek könnyelműségükre, szó nélkül hagyták, hogy Zidane a közelebbi kapufa mellé helyezze a labdát. A krónikákban az 1998-as évet örökre Zinedine Zidane neve fogja fémjelezni. Bastille várának lerombolása (209 éve) és a második világháború vége óta nem volt ilyen méretű népfesztivál a francia fővárosban, mint az idén július 12-én, éjjel. A Diadalívnél összegyűlt tömeg fölött lézerfelirat hirdette: ZIDANE FOR PREZIDENT! (Zidane-t elnöknek). Kétmillió francia zarándokolt Párizsba, hogy Aimé Jacquet csapatát ünnepelhesse. Persze Zizou még véledenül sem akarja letaszítani Jacques Chirac elnököt az állam éléről (aki az egész csapatot becsületrenddel tüntette ki). Csupán 50 millió szurkoló hajolt meg a vébé egyik sztáijelöltje előtt. Bár Zidane eltiltás miatt egy ideig árnyékban maradt, végül mégis sztár lett. Huszonhat évvel ezelőtt született, Marseüle-ben. A Földközitenger mellett elterülő kikötővárosban rúgott először labdába, innen vezetett az út a világbajnoki cím felé. Szülei, Marika és Smail Afrika egykori francia tartományáról, Algériából származnak. Zinedine szegénységben nőtt föl az Azúr-tengerparton, itt bukant rá Jean Varaud, a neves tehetségkutató. Tizennégy éves korában karolta föl, először Cannes-ba vitte. Három év elteltével már a felnőttek között szerepelt a Division l-ben. A francia bajnokságban két klubot járt meg, az AS Cannes után a Bordeaux-t. A „les blous", vagyis a válogatott (TA SR) mezt Aimé Jacquet-nak köszönheti, aki akkoriban még mint Gérard Houllier szövetségi kapitány segédjeként dolgozott a csapatnál. Houllier vezetése alatt Franciaország nem jutott ki az '94-es amerikai világbajnokságra, a selejtezőcsoprtban pechjére a harmadik helyen végzett Svédország és Bulgária mögött. Kosztadinov gólja a franciák elleni mérkőzés utolsó percében Bulgária továbbjutását jelentette, a szerencsétlen szövetségi kapitány (jelenleg az FC Liverpool edzője) a mérkőzésa után lemondott. Aimé Jacquet 1994. január l-jén vette kézbe az irányítást. Sokáig vívódott, kire bízza a „karmesteri pálcát". Eredetileg két lehetőség A szurkolók heves „Zizou, Zizou" kiáltással jelezték óhajukat. kínálkozott: Eric Cantona, az Old Trafford királya és David Ginola, a Paris St. Germain varázslója. Igazából egyik sem felelt meg neki, úgy döntött, kihagyja őket a csapatból. Nagy volt a felháborodás, mindenki a haját tépte, a feldühödött szurkolókat még Cantona visszavonulása sem hallgattatta el egy évvel a vébé előtt. Jacquet választása Zidane-ra esett, mert ő az, aki képes irányítani és kordában tartani a többieket, ugyanakkor a védekezésben is helytáll. A franciaországi tornán nyújtott csapatmunka egyértelműen a szövetségi kapitányt igazolta. Zidane először 1994 augusztusában kapott nála lehetőséget. Franciaország 0:2 arányú vesztésre állt a csehek ellen, barátságos mérkőzésen. Bordeaux-ban a szurkolók heves „Zizou, Zizou" kiáltással jelezték óhajukat. Zizou jött, látott, és két akkora gólt lőtt Srmceknek, hogy csak na. Azóta nemegyszer óvta meg hasonló módon a válogatottat a vereségtől. Franciaország 1994-től csak háromszor kapott ki, mindegyik esetben barátságos mérkőzésen. Zidane sehol nem okozott csalódást. Sem az angliai Eb-n (ahol Csehország 11-esekkel állította meg a gallokat az elődöntőben) a válogatottban, sem klubjában, a Juventusban. Az olasz bajnokságban eltöltött két évet mindkétszer bajnoki címmel és Bajnokok Ligája-döntővel zárta. Didier Deschamps csapatkapitánnyal szinte csukott szemmel is megértik egymást a pályán - az Öreg Hölgynél is, a címeres mezben is. A közvéleményt nyugtalanította a gondolat, működhet-e a Djorkaeff-Zidane duó ugyanabban a csapatban? Z. Z. csak enynyit mondott: „Mindegy, hogy kettőnk közül melyikünk viszi a többieket. Egyetlen célunk a világbajnoki cím, s ezért bármit föláldozunk." Hasonlóan vélekedett az olaszok elleni negyeddöntő előtt Aimé Jacquet is. Határtalanul bízott védencében. A Szaúd-Arábia elleni találkozón kapott fölösleges piros lap sem térítette ki hitéből. Igaz, ha Laurent Blanc nem lő ún. aranygólt Paraguay ellen, Zidane-t valószínűleg nem látjuk viszont ezen a vüágbajnokságon. Franciaország teljesítette legfontosabb küldetését. Barthez, Thuram, Lebeuf, Desailly, Lizarazu, Deschamps, Petit, Djorkaeff, Karembeu, Zidane, Guivarch, a cserejátékosok: Boghossian, Vieira és Dugarry - ők voltak Jacquet muskétásai a „hajrában". Zidane-nak sikerült megküzdeni a sors akaratával. A világbajnokságig mindig balszerencséje volt a döntőkben; Christoph Dugarry és Bixente Lizarazu oldalán a Bordeaux színeiben, 1996-ban az UEFA Kupa úszott el (a Bayern München ellen az első mérkőzésen eltiltás miatt nem is lépett pályára), a Juveval 1997-ben és 1998-ban is a BL-ben bukott el (Dortmund 1:3, Real 0:1). Mindez mára feledésbe merült. A 90-es évek Platinija előtt a háromszoros Aranylabdás, az igazi Michel Piatini is kalapot emelt: „Kevés üyen játékos van a mai modern futballban. Nagy egyéniség, igazi művész. Nincs sok hozzá fogható focista a világon, és nem is lesz." Valerij Lobanovszkij, a trénerek mágusa a Dinamó Kijev elleni BL-negyeddöntő után a következőket mondta: „Továbbjuthattunk volna, ha nem a Juventusban játszik a világ legjobb labdarúgója. Zinedine Zidane egyedülálló mintája a századvég legnagyszerűbb játékosának." A France Football senki másnak nem adhatta volna Európa legjobb futballistájának járó Aranylabdát. Raymond Kopa (1958), Michel Piatini (1983, 84, 85) és Jean-Pierre Papin (1991) után a negyedik francia tagja az elit társaságnak. Jövő év januárjában, Barcelonában tünteti ki a FIFA a világ legjobbját, előtte Zidane már kiérdemelte az ISK és a Reuters által kihirdetett Év sportolója-díjat. ,Álomévet zárok" - mondta a marseille-i születésű világbajnok december 18-án a France Footballnak. Felesége Veronique és Enzo nevű fia elégedett lehet, a ház ura teljesítette a harci feladatot. Hazája még csak a hetedik ország, amelyik világbajnokságot nyert. Zizout csodás játéka melyben a dinamikát, a technikát, a pontos labdavezetést és a váratlan fordulatokat ötvözi - feledheteüenné teszi a szakmában. Ha megmaszírozlak, nekem adod a lasztit? A „krumplisorozat" ellenére 1998-ban remek évet zártak Szlovákia sílövői; a szövetség kevésbé volt sikeres, a kassza megüresedett, mindenki elégedetlen Túllőttek a célon, csak az érmeket puskázták el MARCEL MERČIAK A szlovák sílövősport rövid fennállásának ez az idénye volt a legsikeresebb. Bár a versenyzők a legngyobb eseményen nem tudtak érmet szerezni, a naganói fellépés bíztató lehet a jövőre nézve. Mi tagadás, roszszabbul nem is kezdődhetett volna az esztendő. Csalódás csaA sportág hívei nem győzték dicsérni a szövetségi kapitányt. lódást követett a Világ Kupa-sorozatban, majd jött az olimpiai áttörés Nozawa Onsenben. Hárman a legjobb tíz között a 7,5 kilométeres gyorsasági számban: Soňa Mihoková 4., Martina Schwarzbacherová 7., Anna Murínová 9. Mindenkinek elállt a lélegzete. A sportág hívei nem győzték dicsérni Juraj Sanitra szövetségi kapitányt, amikor újabb váratlan eredmény, csaknem szenzáció született: a szlovák négyes, 4x7,5 km-es váltóban, Martina Schwarzbacherovának és Anna Murínovának köszönhetően féltávnál a mezőny élén járt. A kritikus harmadik szakaszban (cs)úsztak el az éremesélyek, Tatiana Kutlíková „elpuskázta" a lövéseket. Csak egy zsák krumplimedál, persze ez is szép teljesítmény. Soňa Mihoková a német, az orosz és a norvég vetélytárs mögött a negyedik helyen ért célba. Áz 1998-as év a sílövők naptára szerint Osrblieben ért véget. A java még hátra van, február 515. között Finnországban rendezik a világbajnokságot. Szlovákia legjobbjai nem szőnek nagy terveket, de mint Naganóban láthattuk, egészséges önbizalommal sokra vihetik. Az új szezon előtt a válogatott köreiből többen hangoztatták, hogy a felkészülés színvonala az anyagi háttér függvénye. Ez pedig Szlovákiában elég roskatag lábakon áll. A válogatott tagjai, az edzővel együtt hasonló véleményen vannak, a szövetség vezetői viszont ellentétes nézeteket vallanak. A kassza üres, a pénzt Naganóra és Osrbliere költötték. Ha a jégkorong-válogatott az olimpián eredményesen szerepelt volna, tízmillió korona üti a társaság markát. A sílövők esetében - eredmény ide vagy oda szó sem volt ilyen összegekről. Benjamin Laitner, a Szlovák Sílövő Szövetség elnöke új tervet dolgozott ki a sportág menedzselésére, melynek fő feladata: hivatalos támogatót találni. Hogy akad-e, egyelőre nem tudni... Az biztos: ha avatatlan személyek kezébe kerül a honi sílövészet és szétszórdik a mostani banda, akkor baj lesz. Nélkülük ugyanis aligha jöhetett volna létre a Felső-Garam-mentén a világ egyik legjobb sílövőközpontja. A közelmúlt tátrai eseményei - gondoljunk a jasenéi VK-versenyre vagy a Csorba-tónál évente megtartott, klasszikus számokból álló versenyre óvatosságra intenek. „Női csapatunk nagyon jó szinten van, még ha az eredmények ezt Osrblieben nem is tükrözték elég hűen. Az előző időszak körülményei, beleértve a két kulcstag, Mihoková és Schwarzbacherová sérülését, kiegyenlítették a mérleget" Osrblieben négy nyomot követtek a szlovák lányok (TA SR) mondta Juraj Sanitra. Szlovákia női válogatottja világviszonylatban érdekes jelenségnek számít. Az edzők szinte állandóan ugyanazokkal az emberekkel dolgoznak, a szűk keret dacára szép eredményeket érnek el. „Hozzáállás kérdése. A lányok világosan bebizonyították, hogy bármilyen körülmények között képesek a maximumot nyújtani. Állandóan följebb akarnak jutni. A sílövészetben tényleg csak a legjobbak képesek hosszú távon a csúcson maradni. Mi a múltban sem, most sem tartozunk oda. De elszánt csapatunk van, amelyen belül ^elég nagy a versengés ahhoz, hogy a lányok minél többet kiadjanak magukból" - folytatja Juraj Sanitra. A váltónak komoly esélyei lehetnek a jövőre nézve. Hochfilzenben (Ausztria) és Osrblieben, a Világ Kupa első két versenyén hárman érvényesültek. Anna Murínová torokgyulladás miatt ágyból nézte végig az itthoni versenyt. Pedig Ausztriában mindhárom futamban szerzett pontot. Martina Schwarzbacherová, a nyári világbajnokság aranyérmese szintén volt már jobb formában élete során, de az egészségügyi gondokkal nem lehet előre számolni. „Lassabban kell magam ráhangolni az elkövetkező versenyekre. Antibiotikumokat kellett szednem, Milan Gašperčík edzővel nem akarjuk elhamarkadni a dolgokat. Elégedetlen vagyok a futásommal, biztosra veszem, hogy az új évben minden viszszaáll a régi kerékvágásba. A felkészülést csak anyagi okokból módosítottuk; mivel a besztercebányai Dukla színeit képviselem, az Élsportok Katonai Szervezetétől jelentős segítséget kapok." A váltónak komoly esélyei lehetnek a jövőre nézve. Marcela Paukovčeková önmagához képest eléggé visszaesett. „Ha a nemzetközi viadalokon is úgy tudna lőni, mint az edzéseken és hozná a formáját, biztos az élmezőnybe kerülne" - elemezte a jelenlegi helyzetet a szövetségi kapitány. Marcela, Soňa Mihokovához hasonlóan Liptovský Hrádok szülötte. A nyár folyamán inkább a sífutásban erősített, lövészetben sem lenne gond, csak a versenyláz miatt élesben nem megy neki. Egyértelműen megfelel a sportág előírásainak, junior létére kezdi megütni a felnőtt kategória mércéjét. Junior világbajnoki címe már van (1997., Forni Avoltri), minden esélye meg van rá, hogy Salt Lake Cityben (2002), a téli olimpián jól szerepeljen. Tatiana Kutlíková két és fél éve mozog ebben a körben. A lövés nem tartozik a legfőbb „erényei" közé. „Pszichikai kérdés. Nem akarok szakorvost hívni, egyedül kell legyőznöm a gátlásaimat, mert álló helyyzetben botrányosan lövök. Ha sikerül, egyszer biztosan ráijesztek az élmezőnyre." Aki szinte semmilyen reményeket nem fűzött az osrbliei versenyhez, az a csapat húzóembere, Soňa Mihoková. Nyári műtétje miatt nem indulhatott Hochfilzenben, Osrblieben pedig lassabban kellett kezdenie. Martina Schwarzbacherovához hasonlóan, sífutásban mostanra vár javulást. „Bevallom, többre számítottam, de ki kell bírnom" - jegyezte meg, miután egyéniben 25 versenyző között a háromból egy számban sem szerzett pontot, csapatban pedig a kilencedik helyen végzett. Még mielőtt elkeseredhetett volna, kellemes meglepetés érte: edzőjével együtt meghívást kapott a pozsonyi Filharmónia épületébe, ahol szokás szerint kihirdették az év legjobb sportolóit. Soňa ötödik lett, a váltó pedig első. Szívesen adná naganói önmagát a jövő évi világbajnokságon is. Puszipajtások: Zinedine Zidane és az Aranylabda A képzeletbeli stafétabot, és a síbot néha keresztezi egymást