Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-22 / 17. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 22. JEGYZET Acélozták Pittnert GAAL LASZLO Nem igazán értettem, mi volt a céljuk a DSZM-frakció tagjainak a Ladislav Pittner belügyminiszter visszahívására tett javaslattal. Mert senki nem gondolta komolyan, hogy a Ján Ducký meggyilkolása körüli botrány volt a valódi ok. Ha lett volna némi esélyük Pittner leváltására, akkor érthető lenne a dolog, hiszen Lexának, Krajčinak és a többieknek valószínűleg sok gondot okozna, ha a Pittner vezette rendőrség a Duckýgyilkosság mellett ifj. Michal Kováč elrablását, Róbert Remiáš meggyilkolását, a besztercebányai püspöknél végzett botrányos házkutatást és egyéb SZISZgyanús ügyeket is felgöngyölítene. Csakhogy a belügyminiszter visszahívása szóba sem jöhetett, hiszen ahhoz legalább 76 szavazatra lett volna szükség. Annyival pedig az ellenzéki pártok nem rendelkeznek. Még akkor is érteném a rendkívüli ülés összehívását, ha a tanácskozást élőben közvetítette volna a televízió. Hiszen az ingyenreklám mindig jól jön, akármilyen indokkal használják is fel. Csakhogy az élőadások már korábban lekerültek a képernyőről. El is hangzott többször az ülésen: „Bezzeg, most nincs itt a televízió!" így aztán az ingyenreklám helyett maradt az ingyencirkusz. Végül Gustáv Krajči volt belügyminiszter felszólalása nyomán világosodott meg előttem, mire is volt jó az ülés. Kiderült: a DSZM-képviselők tulajdonképpen szeretik Pittnert, és csak jót akartak neki azzal, hogy visszahívását indítványozták. Krajči ugyanis a következőket mondta a tisztelt Ház előtt: „Engem háromszor próbáltak visszahívni, és nem sikerült. Annál jobb, minél többször próbálnak egy minisztert visszahívni, mert annál inkább megacélosodik és annál jobb miniszterré válik." Vagyis a DSZM-frakció csupán azért kezdeményezte Pittner leváltását, hogy megacélozza és jobb miniszterré tegye. Jó lesz hát, ha Ladislav Pittner csipkedi magát, ha nem akarja, hogy még néhány ilyen, „acélozó" parlamenti ülést kezdeményezzenek érdekében. TÁRCA Kezdődhet a spórolás GRENDEL GÁBOR Fokozódik a nemzetközi olimpiai bizonytalanság. Minden ókori görög olimpikon foroghat a sírjában, hová süllyedt az ötkarikás játékok becsülete. Krisztus előtt még volt annyi kurázsi Zeusz alattvalóiban, hogy nem fogadtak el szamurájkardot, fuvart az elnöki külön-géppel, kenőpénzt, meg utcalányt. Ehhez képest Juan Antonio Samaranch udvara nagy lépést tett előre. Salt Lake City ügyében még csak tizenhármán szerepeltek a feketelistán, Naganóval együtt 62-re nőtt a létszám. Előtte volt Lillehammer, Albertville, és visszamehetnénk Moszkváig is, mert nyári játékok is voltak. Elgondolkodtató, hogy a naganói szervezőknek csak akkor járt el a szájuk, miután már megrendezték az olimpiát. Ezzel saját becsületükön ejtettek foltot, a NOB-nak már mindegy. Talán sajnálják azt a kilencezer dolláros kardot, amelylyel Samaranch úgysem tud mit kezdeni. És vajon mire vitte a többi tag? A pénz. és a gyémánt még érthető, de hogy nyolcvanéves bácsikák éjszakáztak Amszterdam vöröslámpás negyedében? Nevetséges, mint az öregapó története, akivel a kuplerájba menet a madám közölte: - Ugyan, papa, túl van már maga azon! Mire a bácsi fejcsóválva azt mondta: - Ja, túl vagyok? Akkor fizetnék! Persze nem szabad lebecsülni az urakat, maguk is egykori sportolók. Kivételes eset a NOB finn tagja, aki kedden nyújtotta be lemondását. Szerepelt a listán, tehát indokolt a lépése. Mégis kivételes esetnek számít, mert nő. Lehet, hogy nem is azért mondott le, mert besározódott (ebben az esetben jelenleg minimum 62 ember távozhatna), csak felkapta a vizet, amikor meghallotta, milyen szolgáltatásban részesültek férfitársai. Biztos, ami biztos, Innsbruck, Östersund és Lillehammer máris jelentkezett, ha Salt Lake Citynek kiteszik a szűrét, mindegyik szívesen vállalná a 2002-es téli olimpia megrendezését. Ha így lesz, a három jelölt kezdhet spórolni. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika- (58238338), Sidó H. Zoltán (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Szöveg nélkül (Szalay Zoltán rajza) TALLÓZÓ PRAVDA A Tibor Šagát egészségügyi miniszter által Karol Ježík, a Sme volt főszerkesztője halálának körülményeiről közzétett állásfoglalás nem arról tanúskodik, hogy a tárca segítené az újságírók munkáját. Az egy hónapig tartó vizsgálat után ugyanis a tárca mindössze annyit tett, hogy az esetet a bűnügyi szervekhez továbbította. A szerdai nyilatkozat egyetlen szóval sem említi, mire jutott a két bizottság - az érintett kórházé, illetve a minisztériumé. Az egészségügyi tárca alibista módon járt el, amikor az ügyet más reszortra bízta, sőt ezt megtetézte azzal, hogy a vizsgálat lezárásáig mindennemű tájékoztatást elutasít. Tehát eddig sem mondott semmit, és most még be is biztosítja magát. A kérdés csak az, kinek segítenek az effajta módszerek és kijelentések, amikor mindenki az egészségügyi ellátás megújulását ígéri. Formálisan ugyan kiírták a pályázatot, ám ugyanaz a vállalat lett a „győztes" - csak más néven Kiszipolyozott egészségügy Mára kiderült, miért igyekeztek az előző vezetők megtartani hatalmukat. Attól tartottak, fény derül a visszaélésekre. Arra, hogy a közvagyon kiszipolyozásával saját zsebüket tömték tele. Az egészségügy sem volt kivétel. PÉTERFI SZONYA A nagy rablást a volt egészségügyi miniszter indította el. Azzal az indokkal, hogy a minisztérium épületében hivatalos látogatást tesz a belga miniszter, nemcsak irodáját építtette át, hanem az egész első emeletet. Sőt fürdőszobával és hangszigetelt (bőr ülőgarnitúrával, 44 ezer koronás ruhafogassal ellátott) pihenőhelyiséggel emelte a komfortot, hogy ha netán a tisztelt vendégnek a félórás hivatalos program során zuhanyozni, fürödni szottyanna kedve, ne kelljen visszarohannia a szállodába. A közel 2 millós költséget az adófizetők állták, azok is, akiknek hozzátartozói a rossz ellátás miatt meghaltak a kórházban. Nemsokára nyilvánosságra került, hogy az átépítési munkálatokra nem írtak ki versenytárgyalást, egyszerűen megbíztak egy besztercebányai céget, s amikor ezt szóvátette valaki, pro forma ugyan kiírták a pályázatot, ám ugyanaz a cég persze más néven - lett a győztes. Van más is. Közismert, hogy az Holott az év folyamán egyetlen sajtótájékoztatót sem tartott... orvosokat alulfizették, viszont a minisztériumi alkalmazottak, főleg a személyzeti és a sajtóosztály vezetői tavaly márciustól szeptemberig 120 ezer, illetve 100 ezer koronás jutalmat zsebeltek be. És nehogy szó étje a miniszter szóvivőjét, a sajtóosztály sorkatonáinak is több tízezer (17-57 ezer) koronát juttatott - rendkívüli munkateljesítményekért. Holott az év folyamán egyetlen sajtótájékoztatót sem tartott a tárca. Nem maradt hoppon a miniszter sem. Hiába remegett a bársonyszéke, hiába adta hírül a világnak a kormányfő, hogy megvonta miniszterétől a jutalmat, júliusban 88 ezer koronát, a harmadik negyedévben „elért sikereiért" pedig további 55 ezret utalt ki számára. Persze nem ettől kaptak vérszemet egyes kórházigazgatók, hiszen ők már jóval előbb megdézsmálták a betegellátásra szánt összeget. A minap szerződésmásolatokat találtam az asztalomon, s pontosan kiolvasható belőlük, miért nem jutott pénz a betegellátásra. Azért például, mert a nyitrai egészségügyi intézet takarításáért egy magáncég havi 2 millió koronát vágott zsebre. Azért, mert ugyanott eladták a kórház összes ágy- és fehérneműjét annak a mosodának, amely havi egymillió korona fejében kölcsönzi és tisztítja az ágyneműt és a munkaruhákat, miközben a kórház közel 1,6 millió koronáért ágyneműt vásárolt a magáncég számára! Noha az igazgató irodabútorait egy magáncég szerződés alapján térítésmentesen kölcsönözte, a volt kórházigazgató kifizette a közel 350 ezer koronás „ajándékot". Tibor Šagát egészségügyi miniszter ellenőrzéseket rendelt el a minisztérium által irányított intézetekben - hivatalát is beleértve. Az új, rendszerint megbízott igazgatók lassan és nagyon nehezen bányásszák elő a kompromittáló iratokat. Tartanak attól, és velük együtt az adófizető polgárok is, hogy ha ugyanazok vizsgálják felül a jogtalan ügyleteket, altik részesei voltak a visszaéléseknek, esedeg segítették őket, hátráltatni fogják az előnytelen szerződések aláíróinak leleplezését. Önmaguk védelmében, a mi kárunkra. Bukarest lakossága nyugtalan, mert még jól emlékszik az 1990-1991-es pogromokra és emberáldozatokra Ha kell, ha nem, a bányász útnak indul MTI-HATTER „A bányászjárások ideje elmúlt" - szögezte le Radu Vasile román kormányfő, miközben a Zsil-völgyi bányászok ismét útnak indultak Petrozsényből Bukarest ellen. „A bányászok semmiképpen nem fognak Bukarestbe jutni" - ígérte a leghatározottabban Gavril Dejeu belügyminiszter, miközben a bányászokat a rendfenntartó erők kiengedték a Zsil-szorosból, így kényelmesen továbbsétálhattak Targu Jiuba, ahol bevárták a Petrozsényből VISSZHANG Agócs Béla és Nádszeg Ha az ország gondokkal küszködik, akkor a községek sincsenek jó helyzetben. Nádszeg sem képez kivételt. Eddig a sajtóban Agócs Béla tanító jelentette Nádszeget. Nem is volna ez olyan nagy baj, hiszen olyan célért indult harcba, amelynek elérése minden itt élő magyar ügye. A küzdelmet az MKP és a DBP helyi szervezete is támogatta, de a „harci eszközök" felhasználási módja és a tanító küldött autóbuszokat és teherautókat, majd folytatták menetüket. A román főváros külsőleg nyugodt, de lakosai egyáltalán nem azok. Hiába telt el annyi év, még nagyon jól emlékeznek arra, hogy mit jelentett számukra 1990-1991-ben a négy bányászjárás. Kitörölhetetlen nyomokat hagyott a bukarestiek emlékezetében a Zsil-völgyi bányászok 1990 júniusában, majd 1991 szeptemberében „tett látogatása". 1990 nyarán az akkori államfő, Ion Iliescu hívta a bányászokat a fővárosba, hogy seúr körül kialakult állapot már nem tetszik. Visszautasítjuk eljárását, mert a jelenlegi politikai helyzet és a magyar párt kormányszerepe pozitív visszajelzéseket tükröz. Ez nem egy hónap vagy év, hanem több esztendő megfeszített munkájának eredménye, és minden józanul gondolkodó embernek érdeke védeni. Ezért nem szabad egy kiállást felhasználni ilyen meggondolatlan, egyéni érzelmekkel fűtött, egyéni érdekeket szem előtt tartó és szolgáló célok elérésére, mert az ilyen ambíciók veszélyeztetik legjobban a helyzetet. Elítéljük a nádszegi tanító hozzágítsenek szétkergetni a hatalmon levő Nemzeti Megmentési Front ellen már ötvenedik napja tüntető diákokat és ellenzéki erőket. A bányászok ki is takarították az Egyetem teret, de nem álltak meg itt: feldúlták és felgyújtották a rendőrkapitányság, a belügyminisztérium és a televízió épületét, felforgatták több ellenzéki párt székházát, agybafőbe vertek mindenkit, aki az útjukba került. A június 13-15-i bányászdúlásnak három halálos áldozata és számtalan sebesültje volt. Egy évvel később, 1991 állását, mert úgy gondoljuk, hogy a már kinevezett hivatalvezetők nagyon jól tudják kit, mikor, miért kell és lehet lecserélni. Agócs Béla eljárásával nem segíti, hanem gátolja a hivatalvezetők munkáját, és a hibákat árgus szemekkel figyelő ellenzék malmára hajtja a vizet. Ha más is követné példáját, mert valakit le akarna váltatni, akkor csakhamar megtelnének a minisztériumi előcsarnokok. A tanító úr ma csak öt személy fejét követeli. Megtörténhet: ha kívánsága teljesül, akkor holnap már tíz vezetőt akar leváltani. Bízunk abban, hogy a hivatalokban nem az szeptemberében ismét a bányászok uralták a bukaresti utcákat. Ekkor Petre Roman kormánya ellen törtek. Megostromolták a kormánypalotát, néhány órára megszállták a törvényhozás épületét. Persze a televíziót sem hagyták ki. A szeptember 25-28-i bányászjárást követően Petre Roman kormánya lemondott, s ezzel „megoldódott" az államfő, Iliescu és a kormányfő közötti hatalmi harc is. A szeptemberi bányászjárás mérlege ismét három halott és több száz sebesült volt. ilyen megnyilvánulás alapján döntenek, mert ha igen, akkor kár volt minden harcért, amelyet a demokráciáért folytattunk. Meg kell jegyezni, hogy csak a demokrácia tanulásának kezdetén tartunk. A MKP és DBP nádszegi szervezete bízik abban, hogy községünk neve nem ilyen szélsőséges megnyilvánulások útján kerül a köztudatba, mert minden olvasónak és az olvasókon keresztül az ország lakosainak is tudatosítaniuk kell: Agócs Béla neve nem egyenlő Nádszeg község nevével. Az MKP és a DBP nádszegi szervezetének vezetősége