Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)
1999-01-21 / 16. szám, csütörtök
El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 21. Lengyelek a halálbüntetésről Varsó. A lengyelek 77 százaléka nem bánná, ha viszszaállítanák a halálbüntetést, amelyet tavaly szeptemberben töröltek el, hogy Lengyelország megfeleljen az EU jogi normáinak. A közvélemény-kutatások szerint a lengyelek csupán 18 százaléka ellenzi a halálbüntetést. Lengyelországban immár tíz éve nem végeztek ki senkit, mert 1989-ben felfüggesztették a halálbüntetést az EU „szabványok" elfogadásánakjegyében. (MTI) Emberrablás vagy menekülés? Phenjan. Észak-Korea azt állítja, hogy Berlinből eltűnt diplomatáját dél-koreai ügynökök rabolták el és akarata ellenére tartják fogva az Egyesült Államokban. Phenjan követeli a diplomata azonnali kiadását. Dél-Korea szerint viszont a diplomata menedékjogot kért az Egyesült Államokban. (MTI) Jelcint nem kell műteni Moszkva. Az orvosi konzílium szerint nem kell megműteni a bevérzett gyomorfekéllyel kórházban kezelt Borisz Jelcint, elegendő a gyógyszeres kezelés. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter úgy nyilatkozott: az államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka, „minden kétséget kizáróan meggyógyul", és változatlanul képes lesz irányítani az orosz fegyveres erőket. (MTI) Búcsú a BMW-től. Egon Lánský, a cseh kormány alelnöke és új szolgálati kocsija. A kabinet ezentúl Škoda Octaviával utazik (ČTK) Az EU nem foglal állást Jeruzsálem. Az Izraeli Munkapárt megerősítette, hogy javaslatára az Európai Unió márciusban nyilatkozatban fogja kérni Jasszer Arafatot a palesztin állam május 4-ére tervezett kikiáltásának elhalasztására. A javaslat értelmében Izrael hajlandó lesz elismerni a fegyvermentes palesztin államot, anélkül hogy meghatároznák határait és fővárosát, valamint kivonulni Ciszjordánia területének feléről. Cserébe azt kéri, hogy a palesztin államot 2000. január l-jén kiáltsák ki. Az EU közel-keleti megbízottja ugyanakkor cáfolta, hogy az unió a kikiáltás elhalasztását szorgalmazza. A Munkapárt javaslatát mind Benjamin Netanjahu pártja, a Likud, mind a Palesztin Hatóság elutasítja. (MTI) A 10-15 ezer Zsil-völgyi bányász egyelőre feltartóztathatatlanul közeledik a román főváros felé; a belügyminiszter szerint nem érnek oda Álljon meg a menet! Gyaloggalopp. Minden út Bukarestbe vezet (CTK/AP) MTI-HIR Bukarest. A Zsil-völgyi bányászok a román kormány tárgyalási javaslatát elutasítva tegnap folytatták menetüket a fővárosba. A román belügyminiszter leszögezte: a bányászok semmiképpen nem fognak eljutni Bukarestbe. Az útra kelt bányászok számát 10-15 ezerre becsülik, s mintegy 300 gépjárművel, buszokkal, teherautókkal, személygépkocsikkal, illetve gyalogosan közelednek a főváros felé, hozzávetőleg 250 kilométerre lehetnek. A bányászok vezetői tegnap reggel lázas tanácskozást tartottak. Később csak annyit voltak hajlandó közölni, hogy folytatják a menetet, de az útvonalról nem nyilatkoztak. Két lehetséges útvonal között választhatnak: az egyik Pitesti-en, a másik Craiován át vezet. Gavril Dejeu belügyminiszter szerint a rendfenntartó erők tanultak az előző nap tapasztalataiból, felkészültek és elszántak arra, hogy a menet útját állják. A hivatalos jelentés szerint a keddi összetűzésekben a rendfenntartó erők kilenc tagja sérült meg, kettő állapota kritikus. A közlemény hangsúlyozta, hogy a rendfenntartó erők nem használtak lőfegyvert, kizárólag könnygázgránátokat. „A meggyilkolt bányászokról, a véres rendőrtámadásokról szóló hírek alaptalanok, csak a feszültség szítását szolgálják" - tartalmazza a közlemény. Emil Constantinescu államfő a helyzetre való tekintettel mára rendkívüli parlamenti ülést hívott össze. Döntését azzal indokolta, kísérletek történtek arra, hogy a bányászok sztrájkját politikai konfrontációvá változtassák. A parlamenti ellenzék nyíltan támogatja a bányászmegmozdulást. A szövetség földközi-tengeri erejét az Adria bejáratához, Brindisibe vezényelték Ne képződjenek új választóvonalak Habozik a NATO Kárpátaljai kitekintés Brüsszel/Washington. Elővigyázatosságból 48 órára hozták előre azt az időt, amely alatt a NATO repülőgépei felkészülhetnek egy esetleges koszovói bevetésre. MTI-HÍR A NATO nagyköveteinek tanácsa tegnap nem határozott közvetlen lépésekről a jugoszláv erők ellen, de a helyzet romlása miatt számos „elővigyázatossági intézkedés" tervezéséről és foganatosításáról döntött. Ezek közé tartozik a repülőgépek riadóidejének csökkentése is. Másik intézkedésként a NATO állandó földközitengeri erejét az Adriai-tenger bejáratánál fekvő Brindisibe vezényelték, és megerősítették, egyebek mellett az amerikai Enterprise repülőgép-anyahajóval. További terveket készít a szövetség arra, hogyan tudják szükség esetén kimenekíteni, illetve megvédelmezni a koszovói EBESZ-ellenőröket. A tervező munka és a politikai egyeztetés folytatódik, a nagykövetek a szokásosnál sűrűbben üléseznek. Szövetségi források azt is hangsúlyozták, hogy mindez nem tekinthető a katonai beavatkozás előszelének, pusztán elővigyázatossági intézkedésekről van szó. A szövetség még mindig reményt lát arra, hogy tárgyalásos rendezésre kerülhet sor. A források kiemelték, a NATO nem az egyetlen nemzetközi szereplője a válság megoldásán fáradozóknak, és a szövetség csak világos politikai stratégiai keretek között tud lépni. James Rubin amerikai külügyi szóvivő csalódottságát hangoztatta a vezető NATO-illetékesek belgrádi tárgyalásairól érkezett első jelentések után. Rubin szerint a beszámolók nem bátorítóak. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzetközi közösség által az ellenőri csoport élére kiválasztott Walkert megkíséreljék eltávolítani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Belgrádot, maradéktalanul működjön együtt a hágai nemzetközi törvényszék munkatársaival a koszovói Racak faluban elkövetett mészárlás ügyében folyó nyomozásban. A BT nyilatkozatban ítélte el a negyvenöt albán életét kioltó tömeggyilkosságot, s azt, hogy Louise Árbourt, a volt Jugoszlávia területén elkövetett emberiség elleni bűntettek ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék ügyészét nem engedték Koszovóba belépni. MTI-HIR Ungvár. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel tárgyalt. Az államtitkár az euroatlanti integrációval kapcsolatban elmondta, Budapest alapvető célkitűzése, hogy ne képződjenek új választóvonalak Magyarország és szomszédai között. Magyarország arra fog törekedni, hogy az integrációból fakadó előnyök kiterjedjenek Ukrajnára és Kárpátaljára. Kiemelte, a kárpátaljai magyarságot is sújtó novemberi árvízkatasztrófa után Magyarországon kialakult társadalmi mozgalomhoz fogható csak az 1989-es romániai forradalomkor volt, a nemzeti öszszetartozás új fajta érzését váltotta ki. Ez - jóllehet drámai esemény keltette életre - mindenképp pozitív és jövőbe mutató. Németh Zsolt kijelentette, hogy az EU-csatlakozásáig Magyarország nem tervezi vízumkényszer bevezetését Ukrajnával szemben, s addig is igyekszik megtalálni a megoldást, hogy ne legyenek a mostaninál szűkösebbek a kapcsolattartási lehetőségek. Négy feltétel Belgrádnak Eredménytelen volt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök és Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kedd esti belgrádi megbeszélése. A NATO négy követelést támasztott: • a szerb erők hagyjanak fel a tavaly októberi egyezség nyomán létrejött törékeny tűzszünet mind gyakoribb megsértésével • Belgrád törölje el a koszovói EBESZ-missziót vezető William Walker kiutasításáról hozott döntést • tegyék lehetővé, hogy nemzetközi szakértők kivizsgálhassák a pénteki racaki vérengzést • bíróság előtt vonják felelősségre a mészárlás elkövetőit Švec eljárását tisztességtelennek tartja az MKP Támogatják Schustert ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A MKP elégedetlen a köztársasági elnökjelöltek állítása körül kialakult helyzettel - nyilatkozta Duka Zólyomi Árpád. A párt elnökhelyettese bírálta Juraj Švec parlamenti képviselőt (SZDK), amiért szintén indul, holott a megállapodás szerint a kormánykoalíció Schustert támogatja. Duka Zólyomi „komolytalannak és tisztességtelennek" tartja Švec eljárását, aki 15 ezer aláírás összegyűjtését követően kívánja jelöltetni magát Az MKP kitart Schuster mellett, az elnökhelyettes úgy véli, „ha szétforgácsoljuk erőinket, a második körbe olyan jelöltek juthatnak, akik elfogadhatatlanok számunkra és nem élvezik a lakosság többségének támogatását." (sik) Bili Clinton elnök saját ügyészei és bírái előtt mondta el az Amerikai Egyesült Államok helyzetéről szóló év eleji értékelését Elnöki (védő)beszéd MTI-HIR Washington. Bili Clinton amerikai elnök kedden - washingtoni idő szerint este 9 órától - a kongresszus két háza előtt elmondta az országos tévécsatornák által egyenes adásban közvetített beszédét az Unió helyzetéről. Az Egyesült Államok belső és nemzetközi helyzetéről minden év elején elhangzó elnöki értékelésre idén rendhagyó körülmények között került sor: az elnök ellen alkotmányos felelősségre vonási eljárás zajlik a szenátusban, amely Clinton eltávolítását vonhatja maga után. A beszédet tehát az elnök saját ügyészei és bírái előtt mondta el - valamint az amerikai közvélemény előtt, amelynek a felmérések szerint még mindig szilárd támogatása Clinton talán legerősebb aduja a most folyó hatalmi játszmában. A beszéd elsősorban belföldi szociálpolitikai, gazdasági - kérdésekre, így például Clinton társadalombiztosítási reformelképzeléseire összpontosított, de kül- és katonapolitikai kitekintést is tartalmazott. Bili Clinton - egy szóban összefoglalva „erősnek" nevezte az Egyesült Államok helyzetét 1999 januárjában, és utalt az évek óta tartó gazdasági növekedésre. Amerika előtt álló új kihívásként értékelte a lakosságon belül az idősek számarányának növekedését, a „baby-boom" nemzedék nyugdíjas kor felé haladását. Szerinte az elkövetkező 15 év alatt a tervezett költségvetési többlet 62 százalékát (vagyis 4 Clinton erősnek nevezte az Egyesült Államok helyzetét. billió dollárból 2 billió 700 milliárdot) kell a nyugdíjalapok feltöltésére fordítani. Nemzetközi kérdésekről szólva „emberarcú világgazdaság" megteremtését tűzte ki célul: új világkereskedelmi tárgyalássorozatot indítványozott a globális kereskedelmi liberalizácó előmozdítása végett, valamint a fizetési válságok elmélyülését megakadályozni képes nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozását szorgalmazta. Megerősítette korábban már ismertetett tervét, hogy a következő hat évben jelentősen bővítsék az amerikai katonai költségvetést. A délszláv válságot érintve Koszovó számára az önkormányzat megadását nevezte kívánatos célnak. Az elnök szerint támogatást kell nyújtani Oroszországnak és Ukrajnának a nukleáris arzenál ellenőrzés alatt tartása érdekében. Clinton a felhalmozott nukleáris fegyverkészletek jelentős csökkentésének lehetőségét említette a START-2 szerződéssel és a START-3 elveivel kapcsolatban. Szorgalmazta, hogy az amerikai szenátus ratifikálja a nukleáris kísérleti robbantások átfogó tilalmát. Megerősítette Amerika eltökéltségét, hogy hozzájárul az európai biztonság erősítéséhez, és ennek eszközei között említette a NATO küszöbön álló bővítését is. Irakkal kapcsolatban Szaddám Húszéin fékentartásának folytatását ígérte. Még a testépítő szalonokban is figyelemmel követték Clinton elnök szokásos év eleji jelentését (ČTK/AP)
