Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-04 / 2. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 4. TANACSADO Földbérlet és elévülés K.M.: A napokban kaptam aláírásra egy földbérleti szerződést. Megjegyzem, a földeket az 1945-ös konfis­kálás után a földtörvény alapján kaptam vissza. Ed­dig mindig csak két évre szóló bérleti szerződéseket kötöttek velem, de az új szerződés már határozatlan időre szól. Ezzel kapcsolat­ban szeretném tudni, érvé­nyes-e még az a törvény, amelyről valamikor régen írtak, tudniillik, hogy ha va­laki egy földet tíz évig hasz­nál, akkor elbirtoklással megszerzi a tulajdonjogát. Nem szeretnék ugyanis alá­írni egy olyan szerződést, amellyel a nagy nehezen visszaszerzett földjeim tu­lajdonjogát elveszíteném. FEKETE MARIAN Nem kell tartania az Önnek megküldött szerződés aláírá­sa esetében sem attól, hogy a föld bérlője (szövetkezet, ál­lami gazdaság, korlátolt fele­lősségű társaság stb.) elbir­toklással tulajdonjogot szerez az Ön földjein. Nyilván na­gyon rég írtunk az elbirtok­lásról. Az elbirtoklásnak, mint tulajdonszerzési mód­nak egyik feltétele a leg­alább tíz évig tartó folyama­tos jogos birtoklás. A birtok­lás és a jogos birtoklás fogal­mait a Polgári Törvénykönyv 129. és 130. paragrafusai ha­tározzák meg. Nem akarjuk Önt elméleti eszmefuttatás­okkal terhelni, ezért csak arra a rendelkezésre utalunk, amely szerint, ha a birtokos minden körülményt figye­lembe véve jóhiszemű abban, hogy a dolog (itt a föld) őt illeti meg, jogos birtokosnak tekintendő. Ezzel szemben a földbérlő tudja, hogy a föld nem őt illeti meg, ő szerződés alapján, bérlőként használja azt, ezért egyetlen földbérlő sem hivatkozhatna arra, hogy tíz évig tartó folyamatos használattal (földbérlettel) tulajdonjogot szerzett (még­pedig elbirtoklással) az általa bérelt telkekhez. Inkább fi­gyeljen oda egy olyan esetle­ges rendelkezésre, hogy az Önnek megküldött bérleti szerződésbe nem vették-e be­le a vadászati jogot is, illetve ha belevették, mennyit fizet­nek ezért Önnek. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Japán gazdasági értékelés Tokió. Első ízben ismeri el hivatalos dokumentumában a japán gazdaságtervezési ügynökség, hogy a gazdaság „deflációban" van. Fő oka­ként azt jelöli meg, hogy a kormány és a magánszektor is késlekedett a hibák beis­merésével, és olyan döntések meghozatalával, amelyekkel a tetemes veszteségeket mér­sékelhették volna. A fellen­dülés elmaradása 1990-96 között mintegy 7 billió dollár veszteséget okozott. A virág­zó konjunktúra évei után a kilencvenes évek elejétől kezdve az ingatlanpiacon rendkívül gyors áresés tör­tént, ennek hatásait nem is­merte fel a japán vezetés. Ja­pánban nem alakult ki koráb­ban a bankstabilizálás rend­szere sem. Jelentős mértek­ben csökkennek az árak, ami rontja a cégek jövedelmező­ségét. (MTI) Oroszországi válság Moszkva. Az orosz gazdasá­gi válság, amely legfőképpen a kőolaj-, a gáz- és a fém­ipart sújtotta, 18 milliárdos veszteséget okozott 1998­ban az államnak az orosz fő­ügyészség becslése szerint. Oroszország világelső a kor­rupt vezetők számát tekint­ve, és a kereskedelmi ma­gánbankok majd fele, vala­mint az állami cégek mint­egy 40 százaléka bűnözők ellenőrzése alatt áll. Az ügyészség által idézett szak­értők szerint ezek a bűnözők és FÁK-beli cinkostársaik több mint 5 milliárd svájci franknyi összeget helyeztek el svájci bankokban. A gaz­dasági válság kiterjedése akadályozza a pénzintézetek normális működését, a feke­tegazdaságban működő üz­letemberek vagyonát gyara­pítja és hiányt okoz a költ­ségvetésben. (MTI) Nőttek a devizatartalékok Pozsony. December 22-ig Szlovákia devizatartalékai 7,1363 milliárd dollárra nőt­tek. A Szlovák Nemzeti Bank devizatartalékai elérték a 2,9 milliárd dollárt, ami 7,9 millió dolláros növekedést jelentett az elmúlt hét folya­mán. Jelentősen nőttek vi­szont a kereskedelmi bankok devizatartalékai, és elérték a 4,2 milliárd dollárt. Szlová­kia devizatartalékai szep­tember 16-án érték el a tör­ténelmi maximumot, vala­mivel 8 milliárd dollár fö­lött. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. január 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euro 43,097 Magyar forint 17,105 Angol font 61,222 Német márka 22,035 Cseh korona 1,224 Olasz líra (1000) 22,836 Francia frank 6,570 Osztrák schilling 3,132 Japán jen (100) 32,479 Spanyol peseta (100) 25,902 Kanadai dollár 23,871 Svájci frank 26,783 Lengyel zloty 10,544 USA-dollár 36,955 LIMAGRAIN ^ I (i n A kukorica, mely hasznot hoz C Önnek Tel.: 0903 724 891, 0901 728 270 Mélyponton a nyersanyagárak. Rossz hatással vannak a nyersanyagexportőrökre, de sújtja az importőröket is Ráfizetéses olaj kitermelés A kőolaj világpiaci árának drámai zuhanása ráirányí­totta a figyelmet a nyers­anyagpiacokon tapasztal­ható korszakos változásokra. Egyidejűleg esnek az árak minden fon­tosabb árucsoportban. Szakértői előrejelzések szerint a trend az idén is folytatódik. ÚJ SZÓ-HÁTTÉR Mélyponton a kőolajár, évtize­des negatív rekordokat döntö­get az arany, zuhan a búza, ol­csóbb a gyapjú a kaucsuk, harmadáron kínálják a teát, öt éve nem kértek ilyen keveset a cukorért - a felületes szemlélő számára talán soha ilyen kedve­ző képet nem mutatott a világ nyersanyagpiaca, ahol az idén minden termékcsoportban je­lentős áresést regisztráltak. A vevők szempontjából ez egyelő­re örömteli jelenség, a világgaz­daság egészét tekintve azonban korántsem olyan kedvező. Szin­te egyetlen olyan ország sincs, amely kizárólag vevőként jelen­ne meg a világpiacon, de még a főként nyersanyagimportőr ál­lamok számára is visszaüt az ár­zuhanás, hiszen késztermékeik nagy piacai gyakran éppen azok a térségek, ahol az áresés nyo­mán krónikus devizahiány lé­pett fel, azaz visszaesett a fel­dolgozott termékek iránti keres­let. Az áresés azonban természete­sen közvetlenül mégiscsak a fő nyersanyagexportőr országokat sújtja. Különösen, hogy a mosta­ni, hosszú ideje tartó zuhanás egyes termékek esetében a gaz­daságos kitermelhetőségi szint közelébe - bizonyos országok­ban már az alá hajtotta az ára­kat. A 10-12 dollár körüli hor­dónkénti olajár ugyanis a szibé­riai mezőkön például már azt je­lenti, hogy a kitermelési és szál­lítási költségek sem térülnek meg, nemhogy nyereség kelet­kezne. így az áresés a gazdasági válság elmélyülésének egyik oka is volt. A leglátványosabb 1998-ban kétségtelenül a világgazdaság szempontjából kulcsfontossá­gúnak, amolyan barométernek számító kőolaj árának alakulása volt. A kisebb-nagyobb kilengé­sekkel a nyolcvanas évek köze­pe óta tartó fokozatos olajáresé­si trend tavaly nyáron gyorsult fel, akkor kezdett jelentősen csökkenni a világpiacon az olaj iránti kereslet, aminek oka az ázsiai válság volt, amely hama­rosan más térségekre is átter­jedt. Ez a gazdasági növekedés globális méretű lassulását okoz­ta. Az okok között említik még az időjárást is, amely - elsősor­ban a sokféle szárazságot és fel­melegedést, másutt árvizet és tájfunt okozó El Nino időjárási jelenség miatt - az átlagosnál melegebb 1997/1998-as telet eredményezett, tovább apaszt­va az energiahordozók iránti keresletet. Míg a kőolaj hordónkénti ára 1997-ben még a 18-20 dolláros sávban mozgott, addig alig több mint egy év leforgása alatt 1998 decemberében a lélektani határként emlegetett 10 dollár alá esett. A piacok számára irányadónak számító északi­tengeri Brent minőséget decem­ber közepén Londonban már Katasztrofális hatással lesz Oroszországra a 10-12 dolláros olajár... 9,56 dolláros áron jegyezték, ami reálértéken számolva a ne­gyedszázaddal ezelőtti, az olaj­árrobbanást megelőző időszak szintjének felel meg. A Kőolaj­exportáló Országok Szervezete (OPEC) a folyamatos és tartós áresés ellenére sem volt képes lényegesen visszafogni a tagor­szágok termelését. Az előrejelzések az idei kilátá­sokról igencsak eltérnek. Abban azonban megegyeznek, hogy 2 százalékosnál nagyobb kereslet­u-itát-> IliiI i, « ül tt v. , v s m * X 4 s "Anű\* í.*. • *-r : Világpiaci nyersanyagárindexek 1998-ban növekedésre aligha lehet számí­tani, de valószínűbb az 1-1,5 százalékos növekedés. Ez pedig nemigen jelent 12 dollárnál ma­gasabb átlagárat az idén. A 10­12 dolláros ár Oroszországra ka­tasztrofális hatással lehet, de az Öböl-térség országaiban is sú­lyos gondokat okozhat. Jóllehet ott az átlagos kitermelési költ­ség hordónként 5-6 dollár, az olajországok többségében a költségvetési bevétel több mint 50 százaléka az olajból ered. Ku­vaitban vagy Szaúd-Arábiában ez az arány 70-80 százalék. Az évi 5-8 milliárd dolláros bevétel­kiesés ezekben az országokban a fejlesztési és szociális kiadások azonnali drasztikus visszafogá­sát teszi szükségessé, ami köny­nyen társadalmi feszültséghez, a politikai stabilitás felborulásá­hoz vezethet a térségben. Ko­rántsemjelent érezhető felléleg­zést az áresés az energiaimpor­tőr országokban, ahol becslések szerint a 12 dolláros olajár pél­dául az EU-ban mindössez 0,25 százalékponttal növelné a hazai össztermék éves gyarapodását. Az olajon kívül a fontosabb nyersanyagok közül a legna­gyobb zuhanást a réz produkál­ta. Szakértők szerint elkerülhe­tetlen a réz kitermelésének vi­lágméretű visszafogása. Erre azonban egyelőre nem sok haj­landóság mutatkozik. Ugyanez vonatkozik az alumíniumra is. Az okok és a trendek is hasonlóak az ólom, a nikkel és a cink, akárcsak a ritkábban emle­getett ötvözőfém, a kobalt ese­tében. Egyedüli ldvétel a főként az autógyártásban és az elektro­nikában alkalmazott palládium, amelynek felhasználása a re­cesszió ellenére évek óta folyamatosna nő. Várakozások szerint az arany ára az idén 320­325 dolláros sávban mozog majd. Az aranybányák többsége a nyomott árakra egyelőre nem a termelés visszafogásával, ha­nem a költségek csökkentésével igyekszik válaszolni. (A HVG alapján) Kuvait az olajkitermelés visszafogását szorgalmazza - Venezuela az ország új vezetésének beiktatására vár Hordónként csak 5 dollár lesz az olajár? MTI-HlR Kuvaitváros. Kuvait szerint a kőolaj hordónkénti ára 5 dollár­ra is eshet, ha a termelők nem cselekednek azonnal. Az arab ország azt ajánlja, hogy a Kőolaj-exportáló Országoj< Szervezetének (OPEC) tagjai tartsanak rendkívüli találkozót a márciusra tervezett miniszteri értekezlet előtt. Szaud Naszer asz-Szabah felvetette, hogy az OPEC tagjai februárban üljenek össze, miután Venezuelában tör­vényesen is átveszi az irányítást az új kormány. Néhány olajex­portáló ország már korábban fel­vetette a termelés visszafogását, de Venezuela addig nem hajlan­dó dönteni a kérdésről, amíg nem iktatják be az ország új ve­zetését. A kuvaiti miniszter em­lékeztetett, hogy télen mindig magasabb a kőolajár a nagyobb kereslet miatt. Tavasszal és nyá­ron a nyersanyag ára csökken. Londonban az északi-tengeri Brent kőölajfajta hordónkénti ára legutóbb 10,12 dollár volt. A legnagyobb olajipari konszernek Exxon Corp. j 132,2| Royal Dutch/Shell Group 131.3] BP Corp. f" : "1 73,0 Mobil Corp. 65,9 ENI SpA i "Vi I Texaco Inc. ®SS8B 46, 7 Du Pont Co. 1,1 4 6' 7 Elf Aquitaine [ 1 4 2. 9 Chevron Corp. 1 ! 1: 3 Amoco Corp. 36,3 Amoco Corp. Az 1997-ben lebonyolított forgalom alapján az Exxon Corp. a világ legnagyobb olajipari kornszernje, egy fejhosszal megelőzi a Royal Dutch/Shell Group-ot. Az adatok millió dollárban. Grafikon: TA SR Nyomottak voltak és becslések szerint azok is maradnak az árak a mezőgazdasági nyersanyagok piacán További árzuhanásokat jósolnak VK-1282 FELDOLGOZÁSUNK Nemcsak az ipari, hanem a me­zőgazdasági nyersanyagok pia­ca is nyomott volt 1998-ban. A pamut és a fa kismértékben, a gyapjú és a kaucsuk azonban kö­zel 20 százalékkal gyengült. Át­lagosan 15 százalék körüli esés­re lehet számítani az idén az úgynevezett élvezeti cikkek ­mint például a kávé és a kakaó -, valamint az élelmiszerek pia­cán. Az általános gabonapiaci túlkínálat nyomta folyamatosan lefelé a búza árát, melynek irányadó amerikai ára augusz­tus közepén hétéves mélypon­tot, tonnánként 111 dollárt ért el. A brit Economist Intelligence Unit (EIU) szakértőinek előre­jelzése szerint az idén 140 dol­lár lesz az átlagár, 2000-re pe­dig akár 160 dolláros ár is elkép­zelhető. Az amerikai mezőgaz­dasági minisztérium ugyanak­kor ennél enyhébb áremelke­désre számít. Rövid távon a ku­korica és a különféle növényi olajok, takarmányok áresését jó­solja. A dohánytermesztők az ültetvények területének csök­kentésével igyekeznek gátat szabni az áresésnek, illetve az 1995 óta jellemző túlkínálat­nak. Nagyot zuhant 1998 ­ban a kávé, a tea, a, gabona, a cukor ára... Többé-kevésbé szinten maradt a múlt év nagy részében a kakaó ára, amiben elsősorban időjárási jelenségek játszottak szerepet. Az év vége felé azonban minden ok nélkül hirtelen 15 százalékos áresést produkált. Nagyot zu­hant 1998 folyamán a kávé és a tea ára, előbbi például időnként - főként a brazil rekordtermés­ről megjelent, később részben visszavont jelentésnek hatására - 50-55 százalékkal olcsóbban került a piacra, mint egy évvel korábban. A gazdagabb indiai termés és a legnagyobb vevőnek számító orosz piac beszűkülése okozta szakértők szerint a tea októberben mért mintegy 35 százalékos áresését. (A HVG alapján)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom