Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-14 / 10. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. JANUÁR 14. Sport/Tévé és rádió - szombAt [ hirdetés 5 Találkozó Grendel Lajossal Kassa. A Fórum Intézet helyi központja mellett működő Step klub, amely nevével el­lentétben nem tánctanítással, hanem irodalommal foglalko­zik, ma délután 17 órától Grendel Lajost látja vendégül. A havonta megrendezésre ke­rülő szerzői esteken a közön­ségnek alkalma nyílik kötetle­nül elbeszélgetni egy-egy al­kotóval. Jeles prózaírónk már az ötödik a meghívottak sorá­ban. A város méreteihez és az itt élő magyarság számához képest ugyan nagyobb is le­hetne a közönség létszáma, ám akik már „odaszoktak", minden alkalommal elégedet­ten távoznak, (juk) Új nyelvészeti szaklexikon A világ nyelveiről ad átfogó összegzést az Akadémiai Ki­adó gondozásában megjelent A világ nyelvei címet viselő könyv. A kötet első részében 764 nyelvvel ismerkedhetnek meg az olvasók. Betekintést kaphatnak a nyelvek rokoni kapcsalataiba, történetébe, szerkezetébe és a nyelvjárá­sokba. A második rész mint­egy hatezer nyelvet sorol föl a nyelvet beszélők számára és földrajzi helyére, valamint az adott nyelv rokonságára vonatkozó adatokkal együtt. Ez a lista a világ valamennyi nyelvének mintegy háromne­gyedét foglalja magában - áll a kiadó ismertetőjében. A kö­tetet a nemzetközi fonetikai írásrendszerek táblázataival, a nyelvtudományi szakkifeje­zések magyarázataival, vala­mint az írások kialakulását szemléltető összeállításokkal egészítették ki. (MTI) Shakespeare londoni színháza William Shakespeare első londoni színháza, amelynek egyszerűen a Theatre (A szín­ház) volt a neve, állítólag a város keleti részén, a mai Li­verpool Street metrómegálló közelében állt. Legalábbis er­re a következtetésre jutott Si­mon Blatherwick régész, aki a korai londoni színházak he­lyét térképezi fel. A The Theatre 1576-ban épült, s többek között a III. Richard és a Rómeó és Júlia ősbemu­tatójának színtere volt. Az épületet 1598-ban lebontot­ták, s a faanyagot a Globe színház felépítéséhez hasz­nálták fel. A Globe Shakes­peare legismertebb londoni színháza volt, s nemrégiben újjáépítették. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Váratlanul 19 KIS SZÍNPAD: Vi­gyázzatok Leonra 19 KASSA BORODÁČ SZÍNHÁZ: Oliver 10, 17.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csepp-mese 10, 14 MOZI POZSONY HVIEZDA: Dr. Dolittle (am.) 16, 18 Ha eljön Joe Black (am.) 19.30 OBZOR: Jó Will Hunting (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Kundun (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Valami van ebben a Maryben (am.) 18.30, 20.30 Nines alku (am.) 16, 18 Petróleumlámpák (cseh) 19.30 Metró (fr.) 20 Örök történet (am.) 15.30,17 A katona (am.) 17.30, 20 KASSA Ardamica Ferenc kapta Losonc város díját. Irodalmi és társadalmi munkásságát ismerték el ezzel DUSZA ISTVÁN vő harc indulhat. Ez irányú ér­zékenységünk igencsak különböző mértékű. Amikor anyanyelvi iskoláinkért tüntet­tünk, sokunknak eszébe sem ju­tott, hogy a színházaink és az If­jú Szivek ugyanolyan, ha még nem nagyobb veszélynek van­nak kitéve. Jogalanyiságuk el­vesztésekor csak a színészek és az alkalmazottak tiltakoztak. Most sem vagyok biztos benne, hogy a jogalanyiságot vissza­nyerő intézmények kiszolgálta­tottságát megértjük-e, vagy ép­pen önzésből akár velük és az érdekeiket képviselőkkel < is szembefordulunk. Legalább ilyen erőteljes gondja­ink támadhatnak, ha a pénzte­lenség gerinces alázatát a költ­ségvetési demokrácia nevében egymás érdekei ellen folytatott nyílt vagy bújtatott ellenséges­kedés váltja fel. Sok múlik majd a türelmünk mértékén és tartós­ságán, egymással szemben a pénztelenség évei alatt oly sok­szor tapasztalt toleranciánk megőrzésén. Legalább ennyire fontos a magyar politikai képvi­selet önmérséklete is, hiszen nem lesz elegendő pénz a ki­éheztetett, koldussá tett magyar nemzeti kisebbségi kultúra min­den felhalmozódott elvárásának kielégítésére. Senkinek sem ten­ne jót, de legkevésbé a közös ügynek használna, ha a benyúj­tott pályázatok elbírálásakor po­litikai és magánérdekek érvé­nyesülnének. A lényeg: ne forduljunk egymás ellen! A két utóbbi választási időszak­ból, amelyek közül az utóbbi­ban tetőződött a szlovákiai ma­gyar kultúrának nemzetállami programként folytatott pénz­telenítése, nem tudok egyetlen esetet sem, amikor ugyanolyan méretű összefogással tiltakoz­tunk volna, mint tettük azt az alternatív oktatás és az egynyel­vű bizonyítványok bevezetése ellen. Megvannak ennek a szo­ciológiailag kimutatható okai, hiszen anyanyelvi oktatási rendszert önkormányzati, tá­mogatói adományokból, alapít­ványi pályázatokból, lelkese­désből nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Egy-egy or­szágos fesztivált azonban még­iscsak meg tudtunk rendezni, regionális és helyi kulturális te­Egyik gyarapítója és segítője kultúránknak a vállalkozási szféra. vékenységet is meg lehetett szervezni adományokból iš. Ennek a pénztelenségnek és költségvetési törvényenkívüli­ségnek eredményeként alakult ki a Csemadok mellett a kultú­ránk és szellemi életünk másik meghatározójává vált civil szfé­ra az egyre szaporodó társasá­gaival, szervezeteivel, társulása­ival, mondjam így: a Pax Nekik most sem szegheti kedvüket a szembefordulás, az esetleges viszálykodás (A szerző illusztrációs felvétele) Romána-tól a Pódium Színházi Társaságon át a Fórum Intéze­tig. így a nagy hagyományokkal rendelkező Csemadok tevé­kenységével együtt igencsak je­lentős kulturális feladatokat lát el az eleve függetlenként szerve­ződő civil szféra. Harmadik gya­rapítója, mozgatója és segítője kultúránknak a vállalkozási szféra, amelybe a kulturális vál­lalkozások tartoznak (könyv- és lapkiadók, koncertirodák stb.). Most amikor az új koalíciós kor­mány a kultúrában is demokra­tikus alapelveket és gyakorlatot akar érvényesíteni, természetes reagálási módunk, hogy terve­zünk, pályázatokat írunk, s ta­lán még lobbyzni is fogunk jól felfogott érdekeinkért. Ezeknek az érdekeknek valamennyi ele­me a szlovákiai magyar kultúra finanszírozásának jobbulásától Sok múlik majd a tü­relmünk mértékén egymással szemben. függően kezd majd ismét emel­kedni vagy zuhanni az eddigi­nél is mélyebbre. Nem csoda hát, hogy az állami költségve­tésből a kultúrára, s abból a magyar nemzeti kisebbség kul­túrájára eső hányad igazságos elosztásáért egyáltalán nem az igazságosságot figyelembe ve­DRUŽBA: Scream 2 (am.) 15.30, 17,45, 20 TATRA: Tökéletes gyilkosság (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Scream 2 (am.) 15.45, 18, 20,15 ÚSMEV: Dr. Dolittle (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Dr. Dolittle (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ha eljön Joe Black (am.) 16.30, 19.45 LÉVA-JUNIOR: Kémkedők (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Pókasszony csókja (filmklub) 19 ZSELIZ - SZPUTNYIK: A nagy Lebowski (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Az utolsó csapás (am.) 18 Mint disznó a vetésben a címe annak az új cseh filmnek, amelyet most mutattak be a csehországi mozik. A három történetből álló, groteszk elemekkel megtűzdelt komédia női főszerepét Iva Janžúrová, a prágai Nemzeti Színház egyik legjelesebb tagja alakítja. (Martin Špelda felvétele) Hosszú út lemondásokkal Kulturális életünk mindennapjaiban egyre fokozódik a feszültséggel teli várakozás Losonc újabb kori törté­nelmében első ízben tör­tént meg, hogy két magyar nemzetiségű polgárát tün­tették ki érdemei elismeré­seképpen. A városi képvi­selő-testület 1998-as utol­só ülésén a polgármester díját Hermel Ödön mér­nöknek, Losonc város díját pedig Ardamica Ferenc írónak, műfordítónak, új­ságírónak adta át Dr. Jozef Murgaš, a város polgár­mestere. PUNTIGÁN JÓZSEF Ardamica Ferenccel, aki hosszú ideje a városi képviselő-testület tagja is, ez alkalomból beszél­gettünk. Meglepték a díjjal? Igen! Kellemesen. Bevallom, még a közelmúltban sem hittem abban, hogy ilyen korán meg­tisztelnek vele. Ha valamelyest számíthattam volna rá, akkor is később. Hatvan-, hatvanöt éves koromban esetleg. Hajói tudom, a javaslat képvi­selői indítványként hangzott el. Igen, s ezzel kétszer is megha­tottak. Először akkor, amikor a testület ezt egyetlen ellenszava­zat és tartózkodás nélkül jóvá­hagyta. Másodszor, amikor je­lenlétükben átvehettem a díjat. Minek szól a kitüntetés? A hivatalos indoklás szerint az irodalmi, újságírói, fordítói és nem utolsósorban a társadalmi munkásságomat ismerték el ve­le, amellyel hozzájárultam „Lo­sonc kulturális és társadalmi élete színvonalának emeléséhez s hírneve öregbítéséhez". Gondolom, a „társadalmi munkásság" alatt a képviselő­testületben való munkáját kell érteni? Igen, eddig két választási idő­szakban dolgoztam a testület­ben, s decemberben is bizalmat kaptam. Sajnos, a Magyar Koalí­ció Pártját egyedül én képvise­lem. Térjünk vissza a díjhoz. Jó visszhangja volt beszédének, amelyet a díj átvétele után mondott. Miről is szólt? A szlovák képviselő társaim többsége nem ismeri irodalmi műveimet, csak az elért eredmé­nyeket. Kötelességemnek tartot­tam erről is elmondani ezt-azt. Például? Elmagyaráztam, hogy a díjban én az idevezető út díjazását is érzem. Harminchét év lemon­dásait, a rengeteg salátafőzelé­ket, a temérdek zsíroskenyeret és vöröshagymát. A lemondást minden szabadidőről, a hétvé­gékről, az üdülésekről. Lehet, hogy mosolyra fakaszt, de még a fenekemet is díjazták, hiszen a prózaíró esetében, éppúgy mint a zongoraművészében, nem elég a tehetség, az ihlet. Mindkét művésznek hosszú órákig kell ülnie azon a bizo­nyos testrészén!... Visszatérve az úthoz, amelyet magam vá­SS Szorosan kötő­döm a szülőváro­somhoz - az alko­táshoz belőle s a ben­ne élő emberek min­dennapjaiból táp­lálkoztam. \v lasztottam, nehezebb, görön­gyösebb volt, mint amilyenre számítottam, és ezt is benne ér­zem a díjban. Nálunk az a szo­kás, hogy a kezdő irodalmár va­lamelyik irodalmi központba költözik, leginkább Pozsonyba, s csak azután tér vissza vidékre, amikor már neve van, amikor Meggyőződésem, hogy az általam megfogalmazott üzenet hazám egész területére és a határain túlra is érvényes (Archív felvétel) már befutott. Én itt maradtam vidéken, mert hittem, hogy a gondolatnak mindegy, hol fo­galmazzák meg. Vidéken-e vagy a fővárosban. Az üzenet a fontos, amelyet hordoz. Meg­győződésem, hogy az általam megfogalmazott üzenet hazám egész területére és a határain túlra is érvényes. Szorosan kö­tődöm a szülővárosomhoz - az alkotáshoz belőle s a benne élő emberek mindennapjaiból táp­lálkoztam. Soha nem hagytam el. Úgy érzem, döntésével a vá­rosi képviselő-testület ezt is dí­jazta. Az elmúlt évben ez volt a má­sodik kitüntetése. Igen, korábban megkaptam a Szlovákiai Magyar írók Társa­sága nívódíját a losonci Plectrum Kiadónál megjelent Kalandor születik című regé­nyemért. Milyen mértékben fogadta ezt az elismerést a múltban el­szenvedett sérelmeket, a hát­térbe szorítást ellensúlyozó kárpótlásként? Hiszem és tudom, hogy a díj nem kárpótlás, hanem az elvég­zett munkám elismerése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom