Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-13 / 9. szám, szerda

POLITIKA UJ SZO 1999. JANUAR 108. Késelés Jeruzsálemben Jeruzsálem. Életveszélyesen megsebesítettek tegnap egy 57 éves arab férfit Jeruzsálem keleti részén. Bár a gyilkossági kísérlet hátterét a rendőrség vizsgálja, felmerült a gyanú, hogy az elmúlt hónapokban elkövetett sorozatos késeléses támadások legújabb áldozatáról van szó. Az ismeretlen tettes eddig két arab életét oltotta ki Abu Torban és a Mea Sárim negyedben, s három továbbit súlyosan megsebesített. Az izraeli rendőrség és a biztonsági szolgálat nagy erőkkel kutat az elkövető után. (MTI) Vietnami bányarobbanás Hanoi. Metángázrobbanás történt egy vietnami szénbányában, az ország északkeleti részén levő Quang Ninh tartományban; 17 bányász meghalt, kilenc súlyosan megsérült. A hétfői robbanás okát egyelőre nem tudják, a vizsgálat folyamatban van. A vietnami bányákban rendkívül roszszak a munkakörülmények. A munkahelyi katasztrófák tavalyi áldozatainak számáról még nincs adat, 1997-ben 316-an vesztették életüket, s egyedül Quang Ninh tartományban harmincan haltak meg. (MTI) Új orosz MiG-vadászgépek Moszkva. Az orosz légierő valóságos „forradalmának" minősítette Igor Szergejev védelmi miniszter a harci gépek ötödik nemzedékét képviselő, több célra felhasználható új hadszíntéri vadászgépet, a MÍG-31Met, amelyet kedden mutattak be a Moszkva melletti Zsukovszkij repülőtéren a potencális külföldi partnereknek. Szergejev úgy vélte, hogy az új MiG hadrendbe állítása jelentősen megnövelné az orosz légierő hatékonyságát. (MTI) „A halálunk csakis a miénk" Az USA a kazah elnökválasztásról Washington. Az Egyesült Államok csalódottságának adott hangot a hét végén lezajlott kazahsztáni elnökválasztás lebonyolítása miatt. A szavazatok 78,3 százalékával újabb hét évre elnökké választották a szovjet korszak óta hatalmon levő Nurszultan Nazarbajevet. A washingtoni külügyminisztérium szerint a választás nem felelt meg a szabad választásokhoz fűzött nemzetközi elvárásoknak, és ezzel visszavetette Kazahsztán demokratizálási folyamatát. Az EBESZ sem ismeri el az elnökválasztás eredményét. (MTI) Kémrepülések leállítva MTI-HÍR Párizs. „A halálunk a miénk" címmel több mint 130 francia értelmiségi kiáltványt tett közzé, követelve, hogy mindenkinek adják meg a jogot saját halála órájának szabad megválasztására. Szándékuk az, hogy e kérdésről nyílt vita induljon, s túllépve az eddigi tabukon, a döntés jogát minden ember megkapja, szemben a most érvényes állami törvényekkel. A manifesztum, mint az aláírók hangoztatták, egyfajta kollektív polgári engededenségi nyilatkozat. Ebben leszögezték: az ember saját halála órájának megválasztása is a szabadságjogok közé tartozik, az a személyiség elidegeníthetetlen joga, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmaz. Kijelentik, legindokoltabb e jogot megadni a gyógyíthataüan betegségekben szendvedőknek, akik csak maguk képesek megítélni, hogy fájdalmaik, szenvedésük elviselhető vagy sem. „Ha ez most illegális is, mi törvényesnek tartjuk, ha egy embert segítenek a halált kívánó akaratában - ha azt az érintett személy teljes tudata birtokában, s ép elmével többször, írásban vagy más, vitathatatlan módon kifejezésre juttatta. Ez egy könyörületes, szolidaritási gesztus, amelyet nem szabadna büntetni." A France-Soir című lap szerint a nyugati társadalmakban a halál kérdése tabuvá vált: a látszat és a fogyasztás világában nincs helye az öregedésnek, az elsorvadásnak, az enyészetnek. Kivételes elbánás csak néhány sztárnak adatik meg, akiknek kultusza a trikókon feltűnő képmásokban, turisták által fel-felkeresett emlékezetes halálhelyeken folytatódik. Az uralkodó ideológia fennen hirdeti, szépnek, örökké fiatalnak kell lennünk - és ehhez leginkább vásárolni, vásárolni és megint csak vásárolni kell. „A halál? Milyen halál? Arra csak gondolni lehet, de soha ne beszéljünk róla - ez a mi mottónk". A manifesztumot eddig 132 francia közéleti személyiség, művész, író, tudós, kutató írta alá. Romániai szexbotrány. Egy bukaresti diszkóban kezdődött, 1996ban. Emil Constantinescu elnök házasságon kívüli kapcsolatot tart fenn egy 25 éves színésznővel (ČTK/AP) Csehországban is forgalomba hozták a Viagrát (ČTK) Butler: az UNSCOM „nem halt meg" MTI-HÍR Washington. Az UNSCOM felfüggeszti az U-2-es amerikai kémrepülőgépek iraki repüléseit mindaddig, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa meg nem vitatja, miként biztosítsák a jövőben az iraki katonai kapacitás nemzetközi ellenőrzését - jelentette be Richard Butler az iraki tömegpusztító kapacitás felszámolásának ellenőrzésére hivatott különleges ENSZ-bizottság elnöke. Az ENSZ főellenőre leszögezte, az UNSCOM „nem halt meg", hiszen még sok fegyverzetfelszámolási munka vár rá, ő pedig nem mond le posztjáról. Az ENSZ-szakértők a Sivatagi Róka fedőnevű légicsapás óta nem térhettek vissza Irakba. Bagdad Butlerrel kapcsolatos álláspontja több mint kategorikus: hallani sem akarnak arról, hogy az ausztrál diplomata bármilyen szerepet játszhasson az ellenőrzésben. Az amerikai haderő folytatja Irak „megbüntetését", ha az továbbra is fenyegeti az ország északi és déli tiltott légi övezetében az amerikai és a brit vadászgépeket - közölte William Cohen amerikai védelmi miniszter. Amerikai harci gépek hétfőn rakétákkal támadtak iraki rakétaállásokat, már ötödször az Irak elleni légi hadművelet befejezése óta. Kitért az elől a kérdés elől, hogy a tiltott övezet ismételt iraki megsértése esetén újabb támadást indítanak. Larry Flint hírhedt pornólap-tulajdonos a Bili Clinton elnök eltávolítását -szorgalmazó republikánus szenátorok magánügyei után nyomoz. Tegnap bejelentette, hogy Bob Barr, az elnök egyik ádáz ellenfele Bagdadi diplomata kémek Közép-Európában fizetett azért, hogy elvetessék volt felesége magzatát (ČTK/AP) Eltűnt az iraki konzul Francia értelmiségiek kiáltványa a halál órájának szabad megválasztásáért Lengyelország, Csehország és Magyarország az integráció küszöbén Márciusban a NATO-ba Brüsszel. Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot márciusban veszik fel hivatalosan a NATO-ba - közölte egy NATO-hivatalnok. Pontos időpont még nincs kitűzve. MTI-HÍR. Szabad az út a felvétel felé, hiszen a védelmi szövetség mind a 16 tagja ratifikálta, azaz nemzetközi jogilag megerősítette a belépéseket. A NATO április 4-ikén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A szervezethez tartozó országok állam- és kormányfőinek április 24-25-ikén tartandó washingtoni csúcstalálkozóján ünnepélyes keretek közt is beiktatják az első három kelet-európai NATO-tagot. A NATO-tagországok nagykövetei a napokban külön találkozót tartanak, amelyen eldöntik, milyen tartalommal és mikor küldje el a főtitkár a tagságra meghívó levelet Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak. A levél már a tagság kezdetének időpontját is tartalmazza majd. A szövetségi döntés után Javier Solana főtitkár elküldi a csatlakozásra szólító - és a belépés dátumát is tartalmazó - meghívólevelet Csehországba, Lengyelországba és Magyarországra. A levél átvétele után a három leendő tag parlamentje ratifikálja a NATO-t alapító washingtoni szerződés átvételéről szóló törvényt, és az úgynevezett ratifikációs okmányokat letétbe helyezik Washingtonban, majd ezt követően lép életbe. A Washington általi visszaigazolást követően kerül sor az ünnepélyes tagavatásra. Az gyakorlatilag biztos, hogy az áprilisi NATO kormányfői találkozón a három ország miniszterelnöke már teljes jogú tagként vesz részt. Csütörtökön bizalmatlansági indítványról szavaz az Európa Parlament Megszűnik a vétó az EU-ban? MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Uniónak stabilitást kell exportálni társult országaiba, és ehhez el kell mélyítenie saját integrációját - jelentette ki az Európai Parlamentben a német külügyminiszter. Joschka Fischer a második hetében járó, féléves német EU-elnökség programját ismertette a képviselő-testület strasbourgi ülésén. Leszögezte: Németországnak kiemelt érdeke az unió keleti bővítése, ezt tekinti legfontosabb feladatának a június végéig tartó mandátuma alatt. Fischer feltűnően nagy teret szentelt a reformok azon részének, amelyek nem szerepelnek a márciusban jóváhagyandó csomagban. Az intézményes reformokról van szó, amelyekhez még nem állított határidőt az EU, de csaknem konszenzus van a tagországok között abban, hogy azokról is dönteni kell az első országok beléptetése előtt. Fischer hosszan fejtegette annak fontosságát, hogy az EU minél több területen szüntesse meg a vétójogot, legyen kicsi az esély arra, hogy a húszegynéhány tagú EU-ban egyeden ország szavazata miatt vetnek majd el fontos döntéseket. A külügyminiszter kitért a parlamentet e napokban lázban tartó eseményre, az Európai Bizottságról csütörtökön tartandó bizalmi szavazásra is. Fischer támogatásáról biztosította a végrehajtó testületet, megismételve Gerhard Schroder kormányfő álláspontját. Utalt arra, hogy az EU történetének kulcsfontosságú időszakában jár, nem engedhet fennakadásokat az intézmény működésében, a bizottság szemére vetett hibák pedig nem olyan súlyosak, hogy indokolnák a folyamatok megakasztását. Az Európa Parlamentben folyik a csütörtöki szavazás előkészítése. A honatyák várhatóan két bizalmatlansági indítványról, és legalább két, egyes főbiztosok menesztését kérő javaslatról szavaznak majd, Edith Cresson volt francia kormányfőt és a bizottság alelnökét, a spanyol Manuel Marínt kívánják távozásra bírni. ČTK- és MTI-HÍR Prága. Prágának olyan értesülései vannak iraki ellenzéki és más arab forrásokból, hogy Dzsábid Szálim, Irak csehországi konzulja kémtevékenységet folytatott, s eltűnése állomáshelyéről ezzel hozható összefüggésbe. Jan Kavan cseh külügyminiszter elmondta: egyelőre semmiféle hivatalos értesülése nincs arról, hogy a prágai állomáshelyéről egy hónappal ezelőtt eltűnt iraki diplomata Németországban vagy Nagy-Britanniában politikai menedékjogot kért volna. A cseh sajtó szerint Dzsábid Szálim irányította a Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban dolgozó iraki titkos ügynököket, s családjával együtt nyugatra menekült. Állítólag birtokolja az iraki titkosszolgálat rejtjeleinek kulcsát is. Az iraki nagykövet helyettese cáfolta viszont, hogy a konzul nyugatra szökött. Szerinte Ausztriába utazott, ahol beteg lányát gyógykezelik. Kavan azt megerősítette, hogy az iraki diplomata már hosszabb ideje nincs Csehországban, s viselkedése is azt jelzi, hogy valószínűleg hírszerzői tevékenységet folytatott. Diplomáciai offenzíva a túszok kiszabadítására Fogolycserét akarnak MTI-HIR Podgorica. Knut Vollebaek, az EBESZ soros elnöke elítélte a hétfői pristinai merényletet, amelyben megölték Enver Maljokut, a Koszovói Tájékoztatási Központ vezetőjét, Ibrahim Rugóvá koszovói albán „elnök" közeli tanácsadóját. Vollebaek úgy vélte, hogy a merénylet célja az EBESZ koszovói ellenőrző miszsziójában részt vevők elrettentése és távozásra bírása volt. Hozzátette azonban, hogy a megfigyelők folytatni kívánják feladatuk végrehajtását. Wolfgang Petritsch, Ausztria belgrádi nagykövete, az EU koszovói különmegbízottja szerint minden bizonnyal politikai okokból gyilkolták meg Enver Maljokut, de nem zárta ki, hogy albán belső viták áldozata lett. Petritsch problematikusnak nevezte, hogy az EBESZ megfigyelői fegyvertelenül kénytelenek teljesíteni feladataikat. Ugyanakkor úgy vélte: a nemzetközi megfigyelők olyan helyzetbe hozták magukat a válságövezetben, hogy mindkét fél szükségesnek tartja jelenlétüket. A koszovói válság rendezését célzó tárgyalások folytatásának fő akadálya, hogy az albán gerillák még nem engedték el a foglyul ejtett jugoszláv katonákat: a túszügy a tartományban folyó megbeszéléseken minden más témát háttérbe szorít. A túszok elengedése érdekében valóságos diplomáciai offenzíva indult. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg a „nemzetközi konvencióknak" megfelelő, szabályos fogolycsere keretében lenne hajlandó elengedni a katonákat, kilenc gerilla elengedését követeli, akiket határincidens során vettek őrizetbe a jugoszláv határőrök.