Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-08-19 / 33. szám
Politika 1998. augusztus 19. 3 Hét nap a belpolitikában: augusztus 6-12. Ez az igazi nagy átverés! Malinak István Nincs uborkaszezon a politikában, a fő kormánypárt gondoskodik arról, hogy ne csak az augusztusi hőség súrolja az elviselhető- ség határát, hanem a társadalomban eluralkodott indulatok túlfűtöttsége is. Az első a kisebbik baj, arra az ősz meghozza az enyhülést, viszont a belpolitikában az ősz valószínűleg még forróbb lesz a nyárnál. Mert aki azt hiszi, hogy a törvénytelenségeket, aljas politikai machinációkat már nem lehet fokozni, az nagyon téved. Elég volt elolvasni a DSZM titkos anyagát az állammozgalom választási stratégiájáról - a dokumentum szövegét a Pravdának sikerült megszereznie -, és máris tisztában lehetünk azzal, hogy mi minden várhat még ránk a választásokig. De ha jobban belegondolunk, még ez a titkosított program sem kellett hozzá, hiszen ami most zajlik, az logikusan következik a jelenlegi kormánykoalíció eddigi politizálásából. Mire ez az írás megjelenik, már tudni fogjuk, hogyan döntött a Legfelsőbb Bíróság a DSZM-nek az SZDK választási regisztrációját megtámadó beadványa ügyében. Bármilyen legyen is a döntés, a lényeg az a tanulság, hogy a meciari gárda a legnyilvánvalóbb törvénytelenségektől sem riad vissza hatalmának megőrzése érdekében. A választások manipulálása nem egyszerűen veszély, hanem tény, főpróbája a tavaly májusi népszavazás meghiúsítása volt, és a gyakorlatban az új választási törvény elfogadásával vette kezdetét. A választási csalás fogalma nem Mi fizetjük, akár támogatjuk a vezért, akár nem. szűkíthető ugyanis le a szavazatok összeszámlálásának aktusára. Csalás az is, ha olyan feltételeket teremtenek, amelyek kizárólag egyetlen pártnak felelnek meg, és ebbe a koalíciókötés lehetőségeitől a kampányolásig minden beletartozik. Például az is, ami a Központi Választási Bizottságban az egyes pártok regisztrálása körül zajlott: ugyanazokért a hibákért az egyik pártot kizárták a választásokból, a másikat nem. Mert a mérce nem a törvényes feltételek teljesítése volt, hanem a hűség egyetlen mozgalomhoz, emberhez. Nem véletlenül támadta tehát meg a Magyar Koalíció Pártja a hosszú nevű mozgalom regisztrálását. Nem arról van szó, hogy az MKP attól fél, hogy Gyimesiék túl sok szavazatot vehetnek el tőle. A fájdalmas az, hogy néhány politikai hullámlovas tisztességtelen eszközökkel jutott tisztességtelen előnyökhöz, és ebben a játékban a megtévesztett magyar választópolgárok tapasztalatlanságával, tudatlanságával is visszaélnek. Tovább gyűrűzött a héten a másik nagy botrány is, a Szlovák Biztosító privatizálásának ügye. Elmondható: a regisztrációs botrány minden eddiginél sürgetőbben vetette fel az ellenzéki erők sokkal szorosabb összefogásának kérdését, s az ezzelpár- huzamosan zajló biztosítóügyben ez gyorsan és látványosan sikerült is. A DBP-nek sikerült összegyűjtenie a rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges 30 aláírást. A baloldaliak kezdeményezését az SZDK és a Magyar Koalíció Pártja is támogatta. Mint ismeretes, az ellenzékiek Miroslav Maxon pénzügyminiszternek, Stefan Gavorníknak, a Nemzeti Vagyonalap elnökének és Milan Rehák alelnöknek a leváltását szorgalmazzák. Személy szerint ők felelnek azért, hogy az ország egyik legjelentősebb pénzintézete, a biztosító hozzávetőleg százmilliárdos vagyona a kassai acéllobby ellenőrzése alá kerül. Ez a csoport pár hónappal ezelőtt megszerezte, és szinte hetek alatt kirabolta a Beruházási és Fejlesztési Bankot, amelynek talpra állítása a Szlovák Nemzeti Banknak 13 milli- árdjába került. Ezt a pénzt Rezesék természetesen az adófizető polgárok zsebéből vették ki. A vasmű gazdasági csalásait elemezve választ kapunk arra is, honnan van Meciar mozgalmának pénze a nagyszabású, amerikai stílusú kampányshow megrendezésére. Mi fizetjük, mindannyian, akár támogatjuk a vezért, akár nem. Más pártot akkor sem igen támogathatna koronácskáival a polgár, ha akarná, ezt az egyet pedig akkor is pénzelnie kell, ha nem akarja. Ez az igazi csalás, a nagy átverés, amely ellen a polgár nem tehet semmit. Csak dühönghet. Múlt szerdáig kutattak túlélők után a kenyai és a tanzániai fővárosban, ahol eddig ismeretlen iszlám terrorszervezet az előző hét végén robbantásos merényleteket követett el az ottani amerikai nagykövetségeknél. Csaknem kétszázötvenen lelték halálukat az összeomlott épületek romjai alatt, köztük 12 amerikai katona, illetve nagykövetségi alkalmazott is. Madeleine Albright 2 millió dollár jutalmat helyezett kilátásba a nyomravezetőnek. A terrorakciók nyomán az USA biztonsági okokból több afrikai nagykövetségének bezárását tervezi. CTK/AP-felvétel Somogyi Tibor felvételei Miként látja politikusi jövőjét Petőcz Kálmán az MKP listájának 23. helyéről? „Próbálom megtalálni a helyemet az MKP-ban” P. Vonyik Erzsébet _________ So kakat meglepett a hír, hogy Petőcz Kálmán, a volt MPP alel- nöke, az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt alelnö- ke nem került be az első húszba a Magyar Koalíció Pártjának jelöltlistáján: csak a 23. helyet kapta. Ugyan az MKP hat alel- nökének egyike lett, de a többi öt mind megelőzi őt a listán. Nem érzi magát mellőzöttnek az új pártban? Az új pártot új kihívásnak tekintem, az élet hozta. Most meg kell tenni a maximumot azért, hogy kellőképpen képviselje a szlovákiai magyarság és a demokrácia érdekeit. Ilyen szempontból próbálom megtalálni a helyemet az MKP-ban. Többen előre láttuk, hogy a Magyar Koalíció időzavarba kerül, mert nem lettek kitűzve időrendi sorrendben a prioritások, és ezért mindent egyszerre kellett megoldani. így más kérdésekkel együtt a jelöltlistát is. A Magyar Koalíció és ezen belül a volt pártok talán nem a legmegfelelőbb kritériumok szerint állították össze ezt a listát. Úgy vélem, hogy míg egy nagy párt megteheti, hogy a parlamentbe olyanokat is küldjön, akik csak a gombokat nyomogatják, egy kisebb párt ezt nem engedheti meg magának. Meg kell, mondjam, hogy akár a magyar, akár a szlovák, sőt a Magyar Koalíció berkeiben zajló történésekben jártas nemzetközi közvélemény is eléggé meglepődött azon, hogy milyen helyre kerültem. Ön is meglepődött? A saját érzéseimről nem beszélek, ez nem ide tartozik. A legfontosabbnak három dolgot tartok: hogy az ellenzék reális alternatívát nyújtson a választóknak, és nyerjen, a Magyar Koalíció pedig minél jobban szerepeljen, és a legrátermettebbek kerüljenek be a parlamentbe. Bízik abban, hogy a bekarikázá- sok révén előbbre rukkolhat? Elképzelhetőnek tartom. Én a politikát továbbra is hivatásként képzelem el, és megpróbálok benne maradni, ha ez anyagilag megvalósítható lesz. Mert nyolc éven át parlamenten kívül politizáltam, lényegesen kevesebb pénzért, mint a képviselők, s ezt nem lehet sokáig csinálni. Minek „köszönhető” a 23. hely? A pártján belüli tülekedésnek? Részben, részben pedig annak, hogy az MK nem állapodott meg a lista-összeállítás mindenki által elfogadható és észszerű kritériumrendszerében. A volt MPP-nek a befutónak tartott 17 helyből kettő jutott, de a döntés a sorrendről az MPP-ben már korábban megvolt. A volt MPP-nek nagy intellektuális kapacitása és rátermett emberei voltak, s mivel nyolc évig ezek az emberek ambícióikkal kirekedtek a politikai posztokról, elég nagy volt a párviadal, hogy ki kerüljön a 2. vagy 3. befutó helyre. Végül az országos választmány döntött, s megvan a véleményem arról, hogy ez a döntés mennyire van összhangban az írott-íratlan szabályokkal. Ezekre a kérdésekre talán a jövőben még visz- szatérek. Mert úgy vélem, hogy amikor a kormány írott és íratlan szabályokat rúg fel, a Magyar Koalíció és az ellenzék egyetlen pártja sem engedheti meg magának, hogy e szabályokat vagy a politikai erkölcsöt megsértse. Az MKP alakuló kongresszusán hajszálon múlott, hogy nem lett az MKP külügyi alel- nöke. Igen, s nem vagyok elégedetlen a szavazással. Akár megtiszteltetésnek is vehetem, hogy csak két szavazaton múlott, hogy nem lettem az integrációs ügyekért felelős alelnök. Végül is az alapszabály szerint a kül- ügyek koordinátora a tiszteletbeli elnök. Nem túlságosan szerencsés megoldás, és szerintem ezt a döntést az MKP-nek a jövőben át kellene értékelnie, s a külföldi szervezetek felé a pártot egyetlen személynek kellene képviselnie. Függetlenül attól, hogy az én személyemről vagy másról van-e szó. Választási kérdésekben jártas politikusként miként látja, a Meciar-kormány nem próbálja-e meg kibuktatni a MKP-t? Vannak olyan jelek, hogy mindenáron meg akarja tartani a hatalmát, s ezért megkísérel egy olyan pártot kizárni, amely sok szavazat elvesztését jelentené az ellenzéki oldalon, másrészt a DSZM-nek sok másodlagos szavazat megszerzésére ad módot, s ez az SZDK. Úgy gondolom, hogy különböző megfontolásokból Meciar nem kíséreli meg a magyarok kizárását. Ez világbotrány lenne, nagyobb, mint ha az SZDK- val tenné ezt. De Szlovákiában semmi sem zárható ki. Ám ha a közös ellenzéki választási és válságkezelő stratégia működni fog, s meg tudjuk valósítani a párhuzamos szavazat- számlálást, akkor olyan sikert érhetünk el, mint a párkányi népszavazáson. Ha nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, akkor Meciar kifogy az eszközökből. Nem hiszem, hogy Szlovákiában megvalósítható a hadsereg és a rendőrség bevetése, s bár Meciartól minden kitelik, Szlovákia mégsem a Balkán, hanem Közép-Európa, ahol ma már ilyesmi nem vihető végbe, mert a diktatúra kiépítéséhez nincsenek meg a külső feltételek. De a belső feltételek sem, hiszen Meciarnak az 1991-es hetvenszázalékos népszerűsége húsz körülire zuhant, s ennek meg kell mutatkoznia a választási eredményekben is. Sorsolt a KVB Az MKP-é a négyes A Központi Választási Bizottság kisorsolta, melyik párt hányas szám alatt indul a szeptemberi parlamenti választásokon. A bejegyzett pártok az alábbi sorszámokkal indulnak: 1. Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom 2. Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért 3. Szlovák Nemzeti Alternatíva 4. Magyar Koalíció Pártja 5. A Mi Szlovákiánk 6. Bé-Forradalmi Munkáspárt 7. Polgári Egyetértés Pártja 8. Szlovák Demokratikus Koalíció 9. Szlovák Nemzeti Párt 10. A Szlovák Köztársaság Független Kezdeményezése 11. Szlovák Néppárt 12. Harmadik Út Mozgalom 13. Demokratikus Baloldal Pártja 14. Szlovákia Kommunista Pártja 15. Szlovákia Egyesült Munkáspártja 16. Szlovákiai Munkásszövetség
