Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-08-12 / 32. szám
1998. augusztus 12. Kópé 1 , j«»g A világ legnagyobb víz- 979 méter magas, magaesése az Angel (Angyal) sabb, mint egy 220 eme- vízesés Venezuelában. letes ház. A világ legbővizűbb folyója az Amazonas. Míg elér a tengerhez, több mint 15 000 kisebb- nagyobb folyó vize ömlik belé. A világ legmélyebb tava Kö- A Bajkál-tó a legmélyebb zép-Szibériában található. pontján 1620 méter mély. A világ leghosszabb fo- 6670 km hosszú, és a lyója a Nílus Afrikában, Földközi-tengerbe ömlik. A nyelves királykisasszony Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy király, annak volt egy gyönyörű szép leánya, de az a leány olyan nyelves volt, hogy senki nemcsak meghaladni, de megközelíteni se tudta a szá- jasságban. Búsult a nagy nyelvességen a király, kivált ha látta, hogy a többi királykisasszonyok soha egy rossz szót ki nem eresztenek a szájukon, az ő leányától meg mást se hallani. Az is bántotta, hogy hogy tegyen ő ezzel valami becsületes embert szerencsétlenné, hisz aki elveszi, keserűség lesz az élete. Utoljára gondolt egyet.- No, leányom - mondta a leányának -, kihirdettetem az országban, hogy aki téged le tud nyelvelni, annak adlak feleségül.- Jó lesz biz az, felséges atyám, legalább nem lesz olyan alamuszi tedd ide, tedd oda uram. A király látta, nincs mást tenni, hát ki- hirdettette, hogy aki rá tud arra menni, hogy nem a leányé, hanem az övé legyen az utolsó szó, annak adja feleségül fele királyságával együtt. Mentek aztán szerencsét próbálni mindenféle emberek: hercegek, gófok, nagy süvegű tótok, de egyik se tudott kettőt se szólani a kisasszonyhoz. Meghallotta azt három sváb fiú is, ők is elindultak, hogy megpróbálják, mire mennek. Ha nyernek, jó lesz; ha nem nyernek, se káruk, se hasznuk benne. A legkisebb fiú eszelős volt, a bátyjai el se akarták vinni.- Csak azért is elmegyek, majd ott megválik, hány zsákkal telik, kié lesz a királykisasszony! Mentek, aztán mendegéltek, a két bátyja már nagyon elhagyta Jankót, mert az akármit látott úton-útfélen, mindent felszedett. Egyszer talált egy tojást; elkezd kiabálni a bátyjai után:- Gyertek csak, hé! Mit találtam! A két báty azt gondolta, legalábbis egy véka aranyat-ezüstöt talált, visszaszaladtak nagy lóhalálába, hát látják a tojást. Nekiestek Jankónak, úgy elverték, mint a kétfenekű dobot, azután otthagyták. Jankó feltápászkodott, eltette a tojást, ment utánuk. Kevés idő múlva megint talált egy rossz szeget, megint elkezdett kiabálni:- Hát most mit találtam, gyertek csak! Azok megint visszaszaladtak, hogy isten tudja, mit talált, mit nem Jankó! Hát látják a rossz szeget, no ezért megint jól helybenhagyták. Jankó eltette a szeget is. Harmadszor még talált egy rakás ganéjt, akkor is kiabált, de rá se hederítettek. Jankó eltette azt is a sipkájába. Ment aztán a bátyjai után, de azok már úgy elhagyták, hogy mire a palotához ért, azok már visszafelé jöttek nagy szomorúan.- Ne is menj te oda be, úgyse lesz az a tied - mondták Jankónak.- Már mért ne lehetne az az enyim?- Csak. Nincs hozzá való eszed.- Hm! Csáknak zsák kell, papnak ágy kell. Azért is megmutatom, hogy az enyim lesz!- Nem érted meg hajasan, kopaszon is bajosan. De Jankó csak bement. Mindjárt beszédbe eredt a kisasszonnyal:- De piros a kisasszony!- Tűz ég ám bennem!- Itt egy tojás, süssük meg nála.- Lyukas ám a serpenyő!- Itt egy szeg, foltozzuk be vele.- Igen biz a ganéjt!- Az is van itt egy sipkával! No, erre a kisasszony egy szót se tudott szólani, hozzá kellett neki menni a bolondhoz. Másnap megesküdtek, nagy lakodalmat tartottak, máig is élnek, ha meg nem haltak. (Arany László: Magyar népmesék) Tudod #? Miből van a köd? A köd is vízből van, ugyanolyan parányi cseppecskékből, mint a felhő. Tulajdonképpen olyan, mint egy földre szállt felhő, de mégsem az. Legtöbbször hajnalban keletkezik, mégpedig vízpárából. A levegőben mindig van vízpára, csak szabad szemmel nem látható. A hajnali hidegben a pára kicsapódik a levegőből, és kis cseppecskékbe áll össze. Amint a nap kisüt, a köd is eloszlik. Egyszerűen elpárolog, ismét vízpára lesz belőle. Ha nagy hidegben meglátod a leheletedet a levegőben, akkor is tulajdonképpen kis ködöt látsz. Miért fúj a szél? A szelet a napsütés idézi elő. Ahol sokáig süt a Nap, ott felmelegszik a levegő. A meleg levegő könnyebb, és több helyet igényel magának, mint a hidegebb. Ezért egy része felemelkedik, a helyére hidegebb levegő tódul onnan, ahol nem volt sok napsütés, tehát hűvösebb van. Ez az áramlás a szél. Amíg a Nap süt az égen, mindig lesz szél a Földön.Legenyhébb a szellő, erősebb a szél, aztán a vihar, legerősebb az orkán. Simkó Tibor versei ITT •• 1 •• Tucskos Nád Melegedő Sütőben a Tikirikitakaraki szálvessző tökmag, Csipeden a Pipe téren puhalila tavi ködön álmot sző, befűtöttünk tücsök ül a pipitéren, lingeti-lengeti deli derekát. tegnap: késő este, sír ide, hív oda: - Gyere, gyerek, át! ropog, egyedül, / fis: pattog, holdfény-húron zeng a nád, hegedül i £ szél röpíti húzza, \ l m f víg dalát, nyúzza, ég öt éjjel, amíg látja, aztán, \ wy 1 öt nap- ' odasül a uzsgyi, tökmag. be az ágyba! \ W' y
