Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-07-29 / 30. szám

:>ort 1998. július 29. CTK/AP- ÉS ARCHÍV FELVÉTELEK II. Alekszij pátriárka a Moszkva melletti Szergijev Poszadban, a Mária Mennybemenetele-temp- lomban celebrált misét július 17- én, a cári család halálának emlé­kére. Az orosz állami televízió rö­vid beszámolója ugyan megemlí­tette, hogy a misén részt vett Leonyida nagyhercegnő a lányá­val és unokájával, de egy snittet sem pazarolt rájuk. A koronaékszerek. 1762-ben, II. Katalin koronázására készült a nagy uralkodói korona, amely azután minden cár fejére felke­rült. Briliánshimnusznak is ne­vezik: 4836 darab válogatott, mesterien csiszolt indiai gyé­mántkő alkotja ezt a páratlan briliánscsipkét - a hatalmas gyöngyök, a jogart díszítő 189 karátos Orlov-gyémánt már csak amolyan ráadás. Elődei közül II. Miklós éppen a legnagyobbat, a dinasztiát alapító I. Pétert szám­talanszor bírálta „orosztalansá- ga”, „külföldimádata” miatt, azért, mert az oroszok számára idegen gyakorlatot, idegen dol­gokat honosított meg, nem egy­szer erőszakkal. Önmagát ellen­ben igaz orosznak tartotta, a nép valódi bátyuskájának. Történé­szek kiszámítottak, hogy java­részt angol és német vérének mindössze 1/128-ad része volt orosz. II. Miklós jekatyerinburgi fogsága idején. A 70-es években, a kitüntetésimádó Brezsnyev idejé­ben az a vicc járta Oroszország­ban, hogy a pártfőtitkár posztu­musz kitüntetést adott II. Miklós­nak azért, mert Oroszországban megteremtette a forradalmi hely­zetet. Valóban, a cár - aki az ud­var és kormány több tagja szerint rosszul felkészült, korlátolt és meglehetősen műveletlen ural­kodó volt - már trónra lépését is balszerencsésen kezdte. Az 1896- os koronázási ünnepségre özön­lő, ajándékra, ingyen ételre-italra váró „istenadta nép” komoly vér­áldozatot fizetett: 1389 embert agyontapostak, háromszor ennyi­en megsebesültek. Ha a koroná­zás napján vér folyik, a cár uralko­dása is véresen fog befejeződni - jósolták. Bár már a folytatás ha­sonló volt: egymást érték a vérbe fojtott lázadások, tüntetések. II. Miklós hatalmasra duzzasztotta a rendőri apparátust, mert elsősor­ban a belső ellenségtől félt. Pedig számára akkor kezdődött el a vég, amikor flottája a Távol-Kele­ten alulmaradt a japánokkal szemben. Az első világháború már csak ráadás volt. A jekatyerinburgi Ipatyev-ház. Jelcin robbantatta fel, amikor a Szverdlovszki kerület párttitkára volt, nehogy a cári család kivég­zésének helyszíne zarándok- hellyé váljon. Demokratikus orosz elnökként viszont részt vett az újratemetésen... A kivégzést levezénylő két fő csekista: Jakov Jurovszkij és Grigorij Nyikulin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom