Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-07-01 / 26. szám
Modern élet 1998. július 1. 5 Az ipolysági gyógyközpontba az ország legtávolabbi részéről is érkeznek betegek Ahol enyhítik a kínzó hátgerincfáj dalmakat HaládikJúlia Ipolyság egyik városszéli üzemének udvarán - meglehetősen eldugott helyen - áll egy kis szürke épület. A messziről jött idegen aligha találna rá útbaigazítás nélkül. Pedig az épület falai között emberek százai keresnek - és lelnek is - enyhülést kínzó fájdalmaikra. Ebben az aprócska gyógyközpontban a hátgerincbetegek gyógykezelése folyik dr. Bat’alík János szakorvos irányításával. A fiatal, mindössze 33 éves orvos öt évvel ezelőtt került Ipolyságra, ám gyógyközpontjának híre azóta már messze földre eljutott. Az ország legtávolabbi részéről is érkeznek ide betegek. szakasz megbetegedése is elég gyakori. Melyek a hátgerincbetegségeknek a kiváltó okai? Az ülő foglalkozást végzők nagy veszélyben vannak. Akik több órán keresztül mozdulatlanul ülnek, megerőltetik az izmaikat, s ennek következtében azok összehúzódnak és megkeményednek. Ezeken a helyeken aztán fájdalmas gócok, úgynevezett blokkok alakulnak ki. Elég, ha valaki megmondja nekem, hogy mi a foglalkozása, én vizsgálat nélkül is megállapítom, hogy a hátgerincének melyik szakaszával Doktor úr, tudomásom szerint ön sebész. Mióta foglalkozik a hátgerincbetegségek gyógyításával? Néhány évvel ezelőtt a kezembe került egy könyv, amely a hátgerincbetegségek gyógyításával kapcsolatos mobilizációs technikákkal foglalkozott. Felkeltette az érdeklődésemet, és azt hittem, ha elolvasom a könyvet, és áttanulmányozom a képeket, én is érteni fogok hozzá. Sajnos, rá kellett jönnöm, hogy ez egyáltalán nem így van. Nem sokkal később egy egészségügyi szaklapban rátaláltam egy hirdetésre, amely egy - ezzel a gyógymóddal kapcsolatos - tanfolyamot hirdetett orvosok részére. Egy év és három hónap elteltével szóbeli és írásbeli vizsgát tettem, és végre megkaptam a hivatalos engedélyt. Azóta folytatom ezt a tevékenységet. Melyek a hátgerinc leggyakoribb megbetegedései? Leggyakoribb a hátgerinc nyaki részeinek a megbetegedése, ez kb. hetven százalékban fordul elő, de a deréktáji, a lumbális Dr. Bat’alík rendelőjében néha hetven - nyolcvan beteg is megfordul naponta A szerző felvétele A biptron lámpás kezelés elősegíti az izomzat regenerálódását és jobb vérellátását van baj. A nőknél gyakrabban fordulnak elő ezek a problémák, mivel gyengébb az izomzatúk, mint a férfiaknak. Főképp, ha ülőmunkájuk van, melynek során a fejüket hosz- szabb ideig előre kell hajtaniuk. Ezáltal megerőlteti a trapéz izomzatát, s az összehúzódik, megkeményedik, és nyomás alá kerül. Ez egy idő után fájdalmat okoz, mely egyre inkább fokozódik. Amikor a fájdalom eléri a beteg tűrőképességének határát, akkor jön el hozzánk a rendelőbe. A megkeményedett izmokat el kell lazítani. Mindez hosszan tartó speciális gyógykezelést igényel. Hiába szed a beteg rendszeresen fájdalom- csillapítót, az csupán ideig-órá- ig hat. A betegség gócát kell kikezelni. Van olyan módszer, mellyel megelőzhető ez a kellemetlen következményekkel járó betegség? Van. Az ülő foglalkozást végzőknek legalább óránként fel kellene állniuk, és mozogni egy kicsit: nyújtózkodni, ide-oda hajlítani a derekukat, rá- zogatniuk a végtagjaikat. Ezzel elősegíthetnék az izmokjobb vérellátását, és megakadályozhatnák az izomgörcsök kialakulását. így megmenekülhetnének a fájdalomtól és a gyógykezeléssel járó - sokszor nem éppen kellemes - procedúráktól. Mi a teendő, amikor már megvan a baj? Sajnos, a betegek csak akkor jönnek el, amikor már nagy a probléma. Az összepréselődött csigolyákat szét kell húzatni, a megkeményedett izmokat el kell lazítani gyógyszerekkel - vitaminokkal, antioxidánsok- kal -, hogy javuljon az izomzat vérellátása. Ezután következnek a különböző rehabilitációs technikák. Ha a gyógyulást követően a páciens ugyanazt az életmódot folytatja, és ugyanazt a munkát végzi, amit megbetegedése előtt, akkor rövid időn belül visszakerül hozzánk, és kezdődik minden elölről. A legfontosabb teendő tehát: változtatni az életmódon, sokat mozogni. Ön egyidejűleg két rendelőben is dolgozik. Elsősorban körzeti orvos, és csak miután ezeket a teendőit ellátta, megy a városszéli gyógyközpontba, hogy a hátgerincbetegeivel is foglalkozzon. Van olyan nap, hogy 70-80 beteget is el kell látnia. Ez rendkívül fárasztó lehet. Önnek mégis mindenkire jut ideje, senkit nem utasít el. Mindenkihez van egy kedves szava; mindig derűs, vidám, mosolygós... Árulja el a titkát! Mi mást tehetnék? Hiszen itt a közeli, sőt még a távolabbi környéken - Komáromtól Besztercebányáig - sincs olyan szakképzett orvos, aki ezeket a kezeléseket elvégezné. Ha én is elutasítanám a betegeket, akkor ki segítene rajtunk? Mi lenne velük? Nem volna teljes a kép, ha nem kérdezném meg öntől, hogy mi a véleménye a természetgyógyászokról, az úgynevezett csontkovácsokról. Nem vagyok a természetgyógyászok ellensége, mert ők nagyon sok emberen segítenek. Sok esetben azonban gyógyszeres kezelésre van szükség. Erre pedig a természetgyógyászoknak már nincs lehetőségük. Ezeket a betegeket az orvoshoz Az ülő foglalkozást végzők nagy veszélyben vannak, mert megerőltetik az izmaikat. A rómaiak sóval hintették be Karthágó földjét Egy csipetnyi sótörténet Amikor egy népmeséi király megkérdezte a lányait, hogy melyikük mennyire szereti őt, a legkisebb leány azt válaszolta: „Úgy szereüek, apám, mint az emberek a sót.” Termékként is, jelképként is jelenvan a só az emberiség történetében. A rómaiak - régi háborús szokásuknak hódolva - felszántották, és sóval hintették be a legyőzött Karthágó földjét. Akkoriban a tengerből és tavakból nyerték a sót úgy, hogy kis medencéket rekesztettek el, és a napra bízták, hogy a felesleges vizet elpárologtassa. Az úgynevezett sókertek alján visszamaradt anyagot ösz- szesöpörték, gúlákba rakták, és hagyták, hogy az esővíz kimossa a könnyebben oldódó magnéziumsókat. A szárazföldek belsejében aranyat, elefánt- csontot, sőt rabszolgákat adtak a sóért. Arról, hogy milyen mesés gazdagságra tettek szert az egyszerű nátrium-klorid termelői, a Biblia is megemlékezik. Szodoma és Gomorra lakói a Holt-tenger vizében rejlő bőséges sókészletek hasznosításából mérheteden vagyont gyűjtöttek, s züllötten éltek. Az Úr angyala csak Lótot találta méltónak arra, hogy mentesüljön az isteni büntetéstől, ezért felszólította, hogy családjával meneküljön el a pusztulásra ítélt vidékről. Visszanézni egyiküknek sem volt szabad, de Lót felesége nem tudott úrrá lenni a kíváncsiságán, ezért nyomban sóbálvánnyá változott. A só létszükséglet az ember számára. A kizárólag húst fogyasztók elegendő mennyiségű sót vesznek magukhoz, a növényekben azonban alacsony a sótartalom. Annak aki nehéz fizikai munkát végez, és nem pótolja az izzadsággal távozó sót, hamarosan izomgörcsei és más panaszai lesznek, kínzó fejfájás fogja gyötörni. Ma a világ évi sótermelése kétszázmillió tonna körül van. Ez az irdaüan mennyiség már nem élelmezésre kell. Mintegy százötven éve ugyanis a kitermelt só legnagyobb részét ipari célokra használják. Nem mondhatjuk el tehát, hogy életünk sódan. Képletesen szólva nemcsak táplálkozunk ezzel a szürkés-fehéres kristállyal, de viseljük, tárolunk és lakunk benne, sőt talán utazunk is rajta. Ma a világ évi sótermelése kétszázmillió tonna körül van. Nagy Nyári Pénzhalászat ^ (í ooo ~((Töö<r(( i oo(T( Vasárnap (TooöT (1000(0 OOP ( (1 000 ((1 0<hT[( 1 000 ( Tisztelt Olvasóink! Mivel szerkesztőségünk a nyári hónapokban sem kíván Önökről megfeledkezni, június 22-én kezdetét veszi augusztus 22-éig tartó új, nyári játékunk. 9 héten keresztül minden héten 9 olvasónk 1000- 1000 koronát nyer, a játék végén pedig kisorsoljuk a fődíjat: 20 000 korona készpénzt. Ajátékban való részvétel feltételei: a fenti ábra bal felső sarkában egy játékszelvényt helyezünk el. Az Új Szó szelvényem látható törtszám első számjegye a játékhét sorszámát jelöli, a második számjegy pedig az adott játékhéten megjelenő szelvény sorszámát. A Vasárnapban megjelenő szelvényeken római számokkal jelöljük a játékhét sorszámát. Olvasóinknak minden héten az Új Szóban, illetve a Vasárnapban megjelenő 6+1 darab szelvényt kell postai levelezőlapra ragasztaniuk és elküldeniük szerkesztőségünk címére, legkésőbb a következő hét szerdájáig. Nyerteseink névsorát minden héten az Új Szó pénteki, illetve a Vasárnap aktuális heti számában közöljük. A játék egész időtartama alatt beküldött valamennyi, szelvénnyel megfelelően ellátott levelezőlap részt vesz ajátékban (beleértve a márki- sorsoltakat is). Tehát a nyerési lehetőség mindenki számára többszörös, beleértve a fődíj sorsolását is. Nyerési lehetőségét több, megfelelő szelvényekkel ellátott postai levelezőlap beküldésével is növelheti. Ne felejtse biztosítani a lapot újságárusánál! A 286/1992 -es számú adótörvény 36. §-a alapján a nyeremények összegéből 15%jövedelemadótvonunkle.
