Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-12-30 / 52. szám

Tanácsadó 1998. december 30. 11 A madárkalács Házunk tájához, kertjeinkhez hozzátartoznak a madarak is. A telelésre vonult rovarvilág nagy része azonban hozzáférhetet­len számukra, így sokat éhez­nek, fáznak. Készítsünk nekik madárkalácsot. Igaz, hogy több összetevőt kell hozzá beszerez­nünk, de ez többszörösen meg­térül, mert kalóriadús volta, egyszerű kihelyezése számos madárvendéget csalogat ker­tünkbe, s lehetővé teszi szá­mukra a túlélést. Hozzávalók: 150 g őrölt száraz fehérkenyér, 200 g kendermag, 100 g mák, 100 g köles, 100 g szárított darált hús, 50-50 g mákliszt, zab, napraforgómag, bodzabogyó. Ezeket az anyagokat (ha egyik­másikat nem sikerülne besze­reznünk, próbáljuk valami ha­sonlóval helyettesíteni, esetleg hagyjuk el) keverjük el 1400 g olvasztott faggyúban. A még folyékony masszát töltsük rá vékony deszkalapokra, levá­gott fenyőgallyakra, s ezeket akasszuk ki kertünk fáira, olyan helyre, ahol a macskák nem férnek hozzá a lakmározó énekesekhez. Az etetést egész télen át folytatnunk kell, mert ha a madarak a kertünkbe szoktak, másutt már nem ke­resnek eleséget!-r­Karcsú, pasztellszínű kerámiavázába illik ez a néhány, könnyen beszerezhető élő növényből, nádból és vesszőfona­dékból összeállított, akár szilveszterinek is mondható kom­pozíció. Fő díszét 2-3 szál gerbera képezi, melyet jól kiegé­szít néhány zöld (szobanövényekről vagy parkban növő örök­zöldekről leválasztott) levél, kövirózsa s egy-egy, pozsgás nö­vényekről származó hajtás. Ha nagyobb vázánk van, akkor a kompozíciót kisebb cserépbe készítsük el, s így helyezzük be a vázába. Archív felvétel Virágok nélkül is készíthetünk egy-egy érdekes és esztétikus kom­pozíciót az év utolsó napjára. Zuzmók között, mohában, vagy ép­pen a fodroskel levelei közé helyezve szépen mutatnak az örökzöl­dek vagy a csipkerózsa piros, sárga bogyói, a császárfa élénkzöld terméstokjai. Mindezeket a gledícsia hosszú, hajlott hüvelyével vagy műfonalhálóval „keresztezhetjük". Száraz, kavicsos élőhelyen is termeszthető Ami a gazdanövényt gyengíti... A szurokfű vagy vadmajoránna Csávázás és talajfertőtlenítés Az utóbbi években a „megszo­kott”, általánosan elterjedt fű­szernövények mellett a szakács- könyvek egyre több, újabb vagy már éppen elfeledett fűszerfélét ajánlanak. Az utóbbiak közé tar­tozik a nálunk vadon is termő (sajnos egyre ritkább) szurokfű (Origanum vulgare), amelyet in­kább görög eredetű nevén, origanóként emlegetnek a recep­tek. (Origanum: orosz = hegy, ganosz = fény.) A magyar nyelv- területen vadmajoránna, bal­zsammag, balzsamfű, fekete gyo­pár, vargákfüve, szurokszagú fű néven is ismert. Szárazságtűrő növény, amely tápanyagban nem éppen gazdag, vékony, száraz ta­lajokon is termelhető. Természe­tes előfordulási helyei a napos er­dei vágások, cserjések. Évelő nö­vény, ebből adódóan ugyanazon a termőhelyen akár 4-5 évig is ne­velhető. Aromatikus illatával a majoránnára emlékeztet. Ajó sze­mű megfigyelő azonban hamar észreveszi a két faj közötti eltéré­seket. A vadmajoránna szára csak a felső részen ágazik el, míg a majoránna erősen elágazó. A vadmajoránna levelei tojásdad- hosszúkásak, a majoránnáéi ke- rek-tojásdadok. Míg az Origanum leveleinek széle kissé fogazott, s lemezük majdnem kopasz, addig a majoránna levelének széle ép, s mind a színe, mind a fonákja szür­kén szőrös. így az utóbbi faj már az első látásra szürkén molyhos növény. A nyár folyamán (június-szep­tember) kétszer vágbató. A véko­nyabb leveles ágacskákat, mint­egy fosztásszerűen, szedjük. 6 kg nyers, virágos szárból 1 kg szárí­tott növényt kapunk. Étvágyger­jesztő és idegnyugtató hatása van; csillapítja a köhögést, és has­menés ellen is hatásos. Házilag főzetét a következő mó­don készítjük el: 1 evőkanálnyi szárított, összetört drogot 2,5 dl forrásban lévő vízzel öntünk le, s 10 percig állni hagyjuk. Naponta két pohárral (nem többel!) fo­gyaszthatunk belőle. Fontos tudni, hogy várandós nők a vadmajoránna főzetét nem fo­gyaszthatják! - p. r. ­Gyakran nem is gondoljuk, hogy az élősködő gombák kedvező életfeltételeit mi magunk te­remtjük meg. Általános szabály, hogy mindaz, ami gyengíti a nö­vényeinket, kedvez a paraziták­nak. A kórokozók elszaporodá­sát nagyban segíti az elszikese­dett talaj (a fiatal növények gyö­kereit erősen károsítja), a túlön- tözés, a magas páratartalom, a kellőnél alacsonyabb hőmérsék­let, a kapálás, talajlazítás elmu­lasztása, s nem utolsósorban az, ha ugyanazon a helyen több éven át ugyanazt a növényt termeszt­jük. A Fusarium-, Verticillium- és Sclerotinia-fajok a gyökereken és a sebeken keresztül hatolnak be a növények szöveteibe. Megelő­zésképpen - a helyesen elvég­zett agrotechnikai műveletek mellett - vegyszerekkel is be­avatkozhatunk. A vetőmagot Pomarsol Főt 80 WP vagy Wolfen Thiuram 85 oldatában csáváz­hatjuk (1 kg vetőmag csávázásá- hoz 3 grammra van szükség). A palánták csávázására a Previcur N 0,15%-os oldata alkalmas. Ez­zel a már kiültetett növények ágyúsainak talaját is beöntöz­hetjük. A paprika, paradicsom, uborka stb. esetében megelőzés­képpen ajánlatos a talaj kicseré­lése, illetve fertőtlenítése is. Ha lehetséges, akkor a fertőtlenítő módszerek közül a talaj hőkeze­lését részesítsük előnyben. Vegy­szeres talajfertőtlenítést végezni a téli hónapokban, zárt termesz­tőberendezésekben nem ajánla­tos. Ha mégis e mellett döntünk, akkor erre a célra formaiint, Ne- matint vagy Basamid G-t hasz­nálhatunk. A megelőzés fontos része a fajtajellegnek megfelelő sűrűségű telepítés, a termőhely megválasztása (paradicsom, paprika sohase kerüljön rokon növények - burgonyafélék - ko­rábbi helyére), a rendszeres szel­lőztetés és a gondosan végzett öntözés. Az utóbbinál arra kell ügyelnünk, hogy a víz mindig csak a növény tövét, sohase a lombját étje. Helyes agrotechni­kával a vegetációs idő folyamán akár két permetezést is helyette­síthetünk. I. d.---------Megkérdeztük a szakértőt Le het-e unokatestvér után örökölni? Unokatestvér jeligére: „Elsőfo­kú unokatestvér után lehet-e végrendelet nélkül örökölni, ha nincs közvetlen örökös?” A törvényes öröklési rend négy csoportot különböztet meg: az első csoportban levő házastárs és a gyermekek egyenlő arány­ban örökölnek. Ha valamelyik gyermek nem örököl, akkor en­nek a gyermeknek a gyermekei lépnek a helyébe. Ha ezek kö­zül a gyermekek közül valame­lyik bármilyen okból nem örö­köl, akkor az ő része az ő gyere­keire száll. Ha az örökhagyó le­származottai nem örökölnek, akkor a második csoportban örökösként a házastárs, a szü­lők és azok a személyek jöhet­nek számításba, akik az örök­hagyóval annak halála előtt legalább egy évig közös háztar­tásban éltek, s ezt a háztartást vezették, vagy pedig az örök­hagyó tartotta el őket. Ha a há­zastárs és a szülők nem örököl­nek, akkor a harmadik csoport­ban a testvérek és az előbb em­lített egy háztartásban élő sze­mélyek következnek. Az emlí­tetteken kívül egyéb feltétele­ket nekik nem kell teljesíteni­ük: ez a kategória tehát nincs rokoni vagy egyéb jellegű kap­csolathoz kötve. Eszerint szóba jöhet közeli és távoli rokon (akár elsőfokú unokatestvér), de nem rokon személy is. Vé­gezetül megemlíteném, hogy Bernáth Szilvia jogász abban az esetben, ha a harma­dik csoportból senki nem örö­köl, akkor a negyedik csopor­ton belül örökösként előbb a nagyszülők jöhetnek számítás­ba, ha ők nem örökölnek, ak­kor az ő gyermekeik, vagyis az örökhagyó nagybátyjai és nagynénjei lesznek az örökö­sök. Mivel az önök esetéről nem sokat tudok, eszerint te­hát leszögezhetjük, hogy uno­katestvér törvényes örökös­ként csak mint egy háztartás­ban élő személy jöhetne számí­tásba. Ha viszont nem ez a helyzet, svaiéban nincs más törvényes örökös, akkor az örökhagyó végrendelet útján hagyhatná vagyonát az unoka- testvérére. A Polgári Törvény- könyv szerint az örökhagyó sa­játkezű végrendeletet írhat, el­készítheti azt más írásos formá­ban tanúk jelenlétében vagy közjegyzői jegyzőkönyv formá­jában. A lényeg, hogy érvényes legyen. A legjobb, ha szakem­berre bízzák a végrendelet megfogalmazását, vagyis ha felkeresnek egy közjegyzőt. Grafológia -----------------­Jeli ge: Szeretet. Sérülékeny, sebezhető. Múltbeli sérelmeit mutatja kézírása. Nem engedi magát befolyásolni. Mindig mindenben Ön akar dönteni és vezetni. Olykor meg kellene hallgatni másokat is, és felül­vizsgálni saját elképzelésein­ket. Életének buktatója az, hogy olyan tulajdonságokkal ruházza fel partnerét, amelyek nincsenek meg benne. Az Ön szexuális és anyagi igényei jó­val nagyobbak az átlagnál. Ezért válhat kihasználhatóvá, ami egyben jelleme paradoxona is. Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az képes a feltétel nélküli szeretette, aki önmagát már képes volt elfő­Bartalos Mária grafológus gadni. Ha valakit elfogadok feltétel nélkül, akkor az én aka­ratom megszűnik! Egyenlő az önfeladással. Lehet, hogy so­kan azért képesek rá, mert nem akarnak egyedül marad­ni. De ez már egy másik kér­dés. Ön „zsarnokian jóindula­tú”, ezért még képtelen a felté­tel nélküli szeretetre. Gyermeklélektan Jelige: Cukorbaba. „Hosszú kál­vária és rengeteg kivizsgálás után megtudtam, hogy gyerme­kem cukorbeteg. Nem gondol­tam, hogy fáradékonysága, le­vertsége, érdektelensége ilyen komoly betegség tünete. Arra volnék kíváncsi, hogy ezek idéz- ték-e elő a cukorbetegséget, vagy valami más is közreját­szott benne?” Egyes szakemberek szerint a be­teg érzelmi állapota felelős a magas vércukorszintért. A cu­korbajra való hajlam öröklött tu­lajdonság, de hogy egy lappan­gó cukorbaj aktivizálódik-e vagy sem, elsősorban attól függ, hogy miként reagál a szervezet a stresszre. A belső elválasztású rendszer legfőbb funkciója az, hogy felkészíti a szervezetet vészhelyzet esetén a harcra vagy a menekülésre. Ennek az egyen­súlyt fenntartó mechanizmus­nak egyik központi tényezője a cukor mobilizálása a vérben, amely magas vércukorszinthez vezet. A kisgyermekkori szoron­gások pl. ritkán tudatosak, még­is - éppúgy, mint a reális külső veszélyek - idegrendszeri szim­patikus túlsúlyt hoznak létre, és felkészítik a szervezetet a ve­szély elhárítására. Ha azonban az élettani működést nem követi cselekedet, és ismételten létre­jön a felkészülés a soha be nem következő akcióra, a feszültség krónikussá válhat, és krónikus ingerként hathat az inzulinter­melő mechanizmusra. Ez az ál­lapot öröklött hajlam, alkati fo­gékonyság esetén szerepet játsz­hat a cukorbetegség kifejlődésé­ben. A betegek legjellemzőbb Dr. Hadas Katalin tünete a depresszió, az állandó szorongás és indulatelfojtás. Oly mértékben képesek elfojtani in­dulataikat, hogy sem felnőttek­kel, sem gyermekekkel szemben nem lépnek fel ellenségesen, akaratukat direkt módon meg sem próbálják érvényesíteni. A szülők szerint a gyermekek je­lentős része túl jó, és ilyen is volt kisgyermek korától kezdve. A gyermekek tehát nem tudják szorongásaikat, feszültségeiket adekvát módon levezetni, ezért kezdetben neurotikus reakció­kat, depressziós tüneteket pro­dukálnak. Ha pedig ehhez a túl­feszített, túlérzékeny állapothoz újabb frusztrációk vagy tartós frusztráló helyzetek társulnak, egy bizonyos ponton túl a neu­rotikus reakció már nem elegen­dő a túlfeszültség megoldására; azt kénytelen kezdetlegesebb módon kikerülni. Nem annyira egy érzelmi trauma, mint in­kább hosszabb, folyamatos stresszhelyzetek előzik meg a betegség fellépését. Jelige: Holdfény. „Gyermekemet néhányszor már rajtakaptam, hogy éjszaka járkál a lakásban. Ha szólok hozzá, nem válaszol, reggel pedig nem Is emlékszik az éjszakai kalandra. Szeret­ném tudni, hogy ez másokkal is előfordul-e és hogy mi idézi elő.” Az alvajárást a gyermek- gyógyászati tankönyvek és ké­zikönyvek többsége a pszicho­lógiai kórképek vagy az alvás­zavarok között tárgyalja. Gya­koriságára nincsenek adata­ink. Az alvajárás okozhat pa­naszt a betegnek, de még sok­kal inkább a környezetének. A különös, rejtélyes, riasztónak vagy éppen humorosnak talált jelenség a gyermekközösség­ben nyugtalanságot idézhet elő, a gyermek helyzetét meg­rontja, esetleg lehetetlenné te­szi a további ott-tartózkodást. Nem igaz az az állítás, hogy az alvajárót nem fenyegeti ve­szély. A szakirodalom beszá­mol olyan esetekről, amikor halállal végződött egy-egy ilyen éjszakai kaland. Mi idézi elő az alvajárást? Az álomképek során mozgásjelen­ségek keletkeznek. Az álmodó észlel, de nincs tudatánál. A csupán részleges gádást jelentő alvás közben mozgásjelenségek jönnek létre. Az álomban az éb­renlét bizonyos formában foly­tatódhat, minden különösebb, kóros inger vagy jelenség nél­kül is bekövetkezhet az alvajá­rás. Ezt egyébként külső inge­rek is kiválthatják, de belső ér­zékelő ingerek is szerepelhet­nek a provokálásában. Egyes vizsgálatok szerint szoros ösz- szefüggés van az éjszakai bevi- zelés, az alvajárás és az epilep­szia között. Azt tudom taná­csolni, hogy kérje gyermeke EEG-kivizsgálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom