Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-12-09 / 49. szám
b 1998. december 9. Egy csehországi torna után Viktor Tyihonov mostani csapata autóbusszal utazott vissza Moszkvába, az edző repülőgépen Romlásnak indult az orosz jégkorong Hol vannak már azok az idők, amikor olyan hokisok kergették a korongot CCCP-mezben, mint Larionov (li es számmal) és Kaszatonov! Tomi Vince Amíg a világ számos országában átlagon felül él a több száz orosz jégkorongozó, és szorgalmasan gyűjtögeti a dollárt, a márkát, a svájci frankot, hazájukban szinte haldoklik az egykor fényes napokat, éveket, évtizedeket látott sportág. A hihetetlen gazdasági és politikai gondok, amelyek az utóbbi időben óriási méreteket öltöttek, nyomasztólag hatnak az orosz szuperliga klubjainak nagy többségére. Anyagiak hiányában kevésbé tökéletesek, egyszerűen nem megfelelőek a létesítmények, nincs pénz az alkalmazottak fizetésére, a csapatok egyharmada egyik napról a másikra él, abból a pénzből gazdálkodik, amelyet a nagy kiárusítások után kaptak a külföldre szerződtekért. Ha ez így megy tovább - állítják szakemberek akkor az egykori hokibirodalom csakhamar teljesen romba dől. Az orosz jégkorong vezérkara nagyon jól tudja, hogy a népszerű sport a szakadék felé halad, ennek ellenére továbbra is kitart a legmagasabb bajnokság modellje mellett, majmolva ezzel az NHL lebonyolítási rendjét. Az idei idény előtt ugyan 22-esre csökkentették a 28-as mezőnyt, de még így is eltúlzott a csapatok száma. Az alapszakaszt egy csoportban játsszák, március 8-án fejeződik be, utána kezdődik a playoff a bajnoki címért. A 17-22. helyen végzett együttesek a II. liga hat legjobbjával mérkőznek, hogy eldöntsék, jövőre melyik négy szerepelhet az akkor majd 20-asra csökkentett szuperligában. Az idén tehát minden városban látniuk kellene a nézőknek minden csapatot, csakhogy az utazási és szállodai költségek lassan, de biztosan térdre kényszerítenek nem kevés egyesületet. A csapatok egyharmada egyik napról a másikra tengeti életét. Annak ellenére, hogy a klub- kassszák kétségbeejtően üresek, a bajnokság forgalmazói nem nagyon igyekeztek megállapítani, képes-e minden csapat befejezni a szuperligát. Állítólag csak nyolcnak van elegendő anyagi fedezete, a többiek vegetálnak. Nem számíthatnak tehetős szponzorokra, sem azon üzemek támogatására, amelyeknek korábban a védőszárnyai alatt működtek. Ha a legrosszabbra kerülne sor, és valamelyik klub kiszállna a szuperligából, 50 ezer dollár pénzbírságot kellene fizetnie. Nevetséges a feltétel: egyes funkcionáriusok évek óta nem láttak egy rakáson ennyi pénzt. Nem csoda, hogy az irányító szerv augusztusi ülésén a klubok kétharmada hallatta tiltakozó hangját, azt javasolva, hogy vagy két, vagy négy csoportban rendezzék a bajnokságot, mert ez kevesebb kiadást jelentene az egyesületének (csak hét klubnak nem számít a lebonyolítási rend) mégsem változtattak. Állítólag a válogatottra és a fiatal utánpótlás nevelésére való tekintettel. A döntés kísértetiesen hasonlít a totalitárius ukázokra, fellebbezésnek nincs helye... Pedig az elégedetlenek még Borisz Jelcin elnöknek is írtak, kérték a támogatását. Hiába. A legégetőbb gondokkal az egykori híres moszkvai klubok küszködnek. Nagyon rosszul áll például a Szpartak szénája. Tavaly még úgy-ahogy vegetáltak, Alekszandr Jakusev volt a tréner, külföldről hazatért három olimpiai bajnok, Borscsevszkij, Boldin és Prohorov, de aztán a csapat játékosai újra szétszéledtek, az ismertebbek közül mindössze a veterán Tyurikov maradt. És a megfiatalított gárda szinte hetente hiheteden történeteket él át. Voszkreszenszkbe utazásuk során elromlott az autóbuszuk, egyesek stoppal folytatták, mások egy pihenő mikrobusz vezetőjét kérték meg, vigyél el őket, ameddig csak tudja. Kétszer szálltak át, de célba értek. De nem volt mindig ilyen szerencséjük. A szibériai Habarovszkban kellett volna játszaniuk, de hitelbe nem kaptak repülőjegyet, autóbusszal egy hétig tartott volna az út, így egyszerűen otthon maradtak. A Szpartaknál sokkal híresebb klub volt a CSZKA Moszkva, ahol Viktor Tyihonov edző embertelen módszereket alkalmazva világhíressé tette a csapatot. A közelmúltban azonban komoly konfliktus volt a híres tréner és Baranovszkij tábornok között, s az eredmény: két klub alakult ugyanazzal a névvel. Tyihonové tavasszal kiesett a II. ligába, a rivális viszont feljutott a legjobbak közé. A védelmi minisztérium támogatta egyesületet olyan egykori ismert hokisok - most edzők - irányítják, mint Borisz Mihajlov, Alekszandr Volcskov és Vlagyimir Krutov. Főnökük a klubalelnök, Viktor Zsluktov és a menedzser Vlagyimir Petrov. Sokkal szegényebb Viktor Tyihonov szakmai stábja, csak Viktor Kuzmin neve cseng ismerősen szurkolói körökben. Abszolút fiatalokból áll az egykor ezredesnek becézett edző csapata, pillanatnyilag a II. liga sereghajtói közé tartozik. Az együttes már nem készülhet Novogorszkban, a híres edzőtáborban, mert több hónapja rendezetlen a számlája, nem fizet a sportkomplexum használatáért és a szállásért. A klubban uralkodó helyzetről tanúskodik, hogy egy csehországi torna utolsó mérkőzése után a komplett csapat nem kis hőségben rögtön úrnak indult Moszkvába - autóbusszal. Egyetlen kivételt Viktor Tyihonov képezett, neki repülőjegyet biztosítottak, nehezen viselte volna el a többnapos zötyögést. Ha a Slavia nem nagylelkű, és nem szállásolja el a torna utáni napra a repülő indulásáig, nem lett volna hol aludnia a szovjet hoki valamikori Nagy Mágusának. Egy esztendővel ezelőtt az ország legjobbjai közé tartozott a Lada Togliatti. A hasonló nevű autógyár bőkezű támogatása folytán nyugodt életük volt a ko- rongozóknak, a jó képességű hokisok alkották az együttest, a csapat csúcseredményeket ért el otthon és a nemzetközi porondon is. Csakhogy az utóbbi időben „rózsátlanná” vált a helyzet, az autógyár gazdasági gondokA Dinamóban jelenleg nincs NHL-képességű jégkorongozó. kai küszködik, s ez meglátszik a csapat teljesítményén is. Hasonló a helyzet a Dinamo Moszkvában is, a főváros a legtehetősebb klubjában, amelyet augusztusban kisebb kellemetlenség ért. A rubel leértékelése következtében csődbe ment az Alexim Bank, így a klub elvesztette leggazdagabb mecénását. A Dinamo szerencséje, hogy már hagyományosan jó az együttműködése az NHL-lel. Valamikor ebből a klubból távozott a tengerentúlra Koval- jov, Zsitnik, Kasparaitis, Jasin, Stalenkov, Juskjevics, Karpov- cev, Krivokraszov, később Nyi- kolisin és Vorobjov. De öt esztendővel ezelőtt az orosz klub 600 ezer dollárt kapott Kovaljo- vért a NY Rangerstől, egy esztendővel később 400 ezret Jasinért (Ottawa), most viszont a nemzetközi megegyezés értelmében maximálisan 250 ezer dollár jár az egyesületnek. Ez még nem is volna baj, de a Dinamóban jelenleg nincs NHL-képességű játékos... Az utóbbi időben valamivel csökkent az orosz hokisok külföldre vándorlása, de még így is százon felüli a számuk. Az idén 45- en szerepelnek az NHL-ben, 29- en a fiókcsapatokban, 18-an az NHL konkurens bajnokságában, az IHL-ben. Kontinensünkön már szerényebb az oroszok képviselete: Olaszországban nyolcán, Németországban öten, Finnországban és Ausztriában hárman-hárman, Svédországban ketten játszanak. Akadnak Csehországban és Szlovákiában is... A híres Tretyak kapus és Tyihonov edző: örülnek a sokadik világelsőségnek. Archív felvételek Az ipari forradalom a vidéki hoki szolgálatában Az orosz gazdasági hanyatlás ellenére a szuperligában vnnak klubok, melyeknek nincsenek anyagi gondjaik. Ezek közé tartoznak az ún. vidéki csapatok, a Kazany, a Magnyitogorszk és a Jaroszlavl. Érdekes, hogy minden egyesület a városban sikeresen prosperáló nagy ipari üzem segítségére támaszkodik. Az AK Bars Kazany szent tehén Tatárországban A klub első embere Farid Muhametsin, aki „mellesleg” a Tatár Köztársaság elnöke, és az AK Bars Kazany az országban szinte szent tehénnek számít. Az amerikaiakkal üzletelő olajfinomító üzem pénzeli a hokisokot, a játékosok kemény valutában kapják a fizetésüket. Bautyinnak és Kudasovnak ebben az idényben 300 ezer dollár a garantált keresete, nem sokkal kevesebbet inkasszálhat az általunk is jól ismert fehérorosz csatár, Szkabelka, valamint Szarmatyin, Csupin, Kosztyicskin. Érdekes feltételeket teremtettek Trefilovnak és Davidovnak, de mindketten csalódást okoztak, távozniuk kellett. A csapat edzője az 1968-as olimpiai bajnok, Jevgenyij Mojszejev, aki a felkészülés során állítólag a diktátor Tyihonov módszereit alkalmazza. Szinte kisajátította a játékosok magánéletét, a hosszadalmas edzőtáborokban gályarabként dolgoztatja őket. Lakást kapnak, és nyugati márkájú személyautót A Metallurg Magnyitogorszk, a Sparta Praha Euroliga- ellenfele a prosperáló kohászati komplexum gazdasági eredményeiből profitál. Míg, mondjuk, a kassai Vasmű válságba jutott, az orosz kohászat minden bizonnyal virágkorát éli. Mert hogyan lehet másképpen magyarázni azt a tényt, hogy az éljátékosok a szerződés aláírásakor lakást kapnak, és nyugati márkájú személygépkocsit? Évi fizetésük meghaladja a 100 ezer dollárt. Az orosz szuperliga elmúlt idénye ezüstérmesének gerincét Kazahsztán válogatottjának tagjai alkotják (a Koreskov testvérek, Safranov, Antipin, Szokolov, Glovackij, Borodulin), a csapat erősségei közé tartozik az NHL-ből hazatért Guszmanov és Karpov. A tartomány helytartója is jár a csapattal A Torpedo Jaroszlavl minden mérkőzésén (idegenben is) ott van Jaroszlavl tartomány „helytartója”, Oleg Rahmanyicov. Annyira szívéhez nőtt a csapat, hogy mindent megtesz érte, mindent kiharcol a játékosoknak. A klub reklámpartnere a repülőmotorokat gyártó üzem, amely óriási forgalmat bonyolít le, ráadásul igazgatója a jégkorong szerelmese; külön is megajándékozza egy- egy sikeres meccs után a csapatjátékosait, főleg a sztárokat. Az ő segítségével kezdték el építeni a hokicsarnokot, ahol a 2001-es világbajnokság egyik csoportjának mérkőzéseit rendeznék. A klub már esztendők óta a saját nevelésűjátékosaira épít, s amint a csapat előkelő helyezése igazolja, kifizetődő ez a stratégia. Az éles szemű Vaszilij Vorobjov edző olyan tehetségeket fedezett fel, mint Denis Svidke, aki iránt az NHL- együttesek is érdeklődnek, ott lesz a jövő évi drafton. Védőjátékos, de csatárerényei is vannak, szinte minden poszton használható. A tengerentúliak játékosügynökei állandó megfigyelés alatt tartják például J. Buca- jevet, Antipovot; rajtuk kívül Donika, Scsatlivi, Vlaszenko, Ljascsenko, Visnyevszkij tartozik a legjobbak közé. Természetesen dollárban kapják fizetésüket.
