Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-12-09 / 49. szám
Tanácsadó 1998. december 9. Gyógy- és fűszernövény, régebben a magyar konyha alapfűszere volt A sokoldalú tárkony A csehországi piaclehetőségek megszűnése óta a fóliázok egyre nehezebben tudnak túladni terményeiken. Akinek azonban már „vérében van” a gazdálkodás, s természetesen a pluszbevételre is rá van utalva, annak új utakat kell keresnie. A nem éppen változatos lehetőségek közül talán a gyógynövények termesztése jelenthet kiutat. Megpróbálkozhat például a tárkonnyal, amely fűszernövényként is értékesíthető. A tárkony (Artemisia dracunculus) őshazája Közép- és Észak- Ázsia. Évelő növény, melynek gyökértörzséből tarackok erednek, ebből pedig sok föld feletti szár képződik. Szára 1 méter magasra nőhet; tövénél barnásvörös, feljebb zöldülő; felszíne barázdált, kopasz. Szálas, lándzsás levelei hegyesek, 4-12 mm szélesek, 3-8 cm hosszúak. Apró, kb. 3 mm átmérőjű sárgás fészekvirágzata van. Termesztésére a tápdús, középkötött kerti talaj a leginkább megfelelő; 4-5 évig ugyanazon a helyen hagyható. Meleg és vízigényes növény - ezt telepítésekor tekintetbe kell vennünk. Általában vegetatív úton - tőosztással vagy zölddugványozással - szaporítjuk. A Magyarországon és nálunk is elterjedt francia tárkony magot nem hoz. Ha véletlenül magot hozó fajtára sikerülne szert tennünk, akkor annak magvait április-május folyamán lehet 20 cm-es sortávolságban hidegágyba elvetni. Ä kikelő növénykéket egy éven át helyben kell gondoznunk, majd át kell telepíteni az évelőágyba. A magot hozó fajtákról, hibridekről tudni kell, hogy ezek kevésbé finom olajat (drogot) adnak, ezért kisebb értékűek. A tárkony évente többszöri kapálást, virágzás előtt pedig mindig visszavágást igényel. A gyomnövényeket ajánlatos az állományból gyökerestül kitépni. A trágyázást meghálálja. Az érett istállótrágyát ősszel kell kijuttatni termőhelyére. A szakirodalom szerint katasztrális holdanként (=5755 m2, azaz valamivel több mint fél ha) 20-22 000 tősarjat telepíthetünk, ebből mintegy 600-800 kg száraz árunk lehet. A drogot a száraz zöld rész tartalmazza; íze kellemes, kissé csípős, kesernyés, illata főszeres. A levágott növényeket szellős helyen kell szárítani - közben egyszer- kétszer megforgatni - mindaddig, míg a legvastagabb szárrészek is törékennyé nem válnak. bői nyerhetünk 1 kg szárazát. Háziszerként alkalmazható anyagcserezavarok, hurutos betegségek és magas vérnyomás esetén. Gyomomedv-kivá- lasztó hatása is van. Régebben a magyar konyha alapfűszere volt. Tárkonyos ecet készítésére használták. r. A tárkony évente többszöri kapálást, virágzás előtt pedig mindig visszavágást igényel. Körülbelül 5 kg-nyi zöld növényAki az édesbort kedveli, gyakorta édesítőszert kever borához Mikor és miért van utóerjedés? Falevelek komposztálása Az őszi lombot csak a nehéz talajokba volna szabad leásni. A közepesen nehéz és a könnyű talajok esetében ezt nem érdemes megtennünk, mivel itt a lebontás, a mineralizáció nagyon gyors, s így az ásványi anyagok a talajvízbe mosódnak még az előtt, hogy a növények hasznosítani tudnák őket. Á levelek legnagyobb részét komposztáljuk, más, kertünkből származó növényi anyaggal együtt. A parazita gombák által megfertőzött lombot a komposzt- ágy belsejébe tegyük, ahol magasabb hőmérsékleten a kórokozók elpusztulnak. A levelek általában kevesebb kalciumot és nitrogént tartalmaznak, ezért rétegenként szóljuk meg 1 négyzetméterre számítva 100 grammnyi mészsa- létrommal, nedvesítsük meg, majd dobjunk rá némi földet. A komposzthalom kiszáradását takarással akadályozhatjuk meg. Erre a célra legjobb a fekete fólia. p.r. Ezt kérdezte rovatunktól levélben Sz. S. bősi olvasónk. Továbbá arra is szeretne választ kapni, hogyan segíthető, illetve hogyan akadályozható meg. Kérdéseire a Kertészet és Szőlészet egyik régebbi számában megjelent cikkével válaszolunk. Az erjedés végén az újborban maradhat ki nem erjedt cukor, például ha túlérésben szüretelünk, magas cukortartalmú mustot sajtolunk, és a must eredeti, saját élesztőinek tevékenységét az erjedéskor (spontán erjedés) képződött nagy mennyiségű alkohol megállította. Egy másik lehetséges eset, hogy mustfokoló hiányában, vakon, túljavítottuk a mustot. Aki az édesbort kedveli, gyakorta édesítőszert kever borához, melyben így szintén lesz ki nem erjedt cukor. A szakszerű első fejtés után a borban még nagyon sok élesztő is maradhat. Ha az egészséges újborban van ki nem erjedt cukor, és a maradék élesztőgombák elszaporodásának a környezeti feltételek is kedveznek, a bor utóerjedésbe jön. Amikor a szüretet viszonylag enyhe télkezdet követi, és a pincében nincs ideális, 10-12 Celsi- us-fok hőmérséklet, a cukor „megszökik”. Normális télen ez nem következik be, mert a pince és a borok jól lehűlnek, az alacsony hőmérséklet pedig gátolja az élesztők elszaporodását. Ilyen körülmények között utóeijedés- re csak a tavaszi felmelegedések idején számíthatunk. Az a gazda, aki a száraz borokat kedveli, az utóeijedést többféle módon segítheti. Az édes bort kedvelőknek ezt a folyamatot gátolniuk kell. Az erjedés elősegítésére a tele hordóból annyi bort kell lefejtenünk, hogy két- három ujjnyi űr maradjon, majd megkeverjük a bort. A pincében az erjedés befejeződéséig 15-18 Celsius-fokos hőmérsékletet tartsunk. Ha van kotyogónk, akkor azzal zárjuk el a hordót, hiányában a dugót fordítva helyezzük az akonanyüásra. Heti kétszeri kóstolással ellenőrizzük az erjedés menetét. Az utóerjedés befejeztével úgy bánunk a borral, mint a must erjedése után. Az utóerjedés gádása nehezebb. Ekkor el kell pusztítani vagy el kell távolítani a borból az élesztőket. Fokozott ellenőrzés mellett az erjedéshez kedveződen feltételeket (csíraszegény viszonyokat, alacsony hőmérsékletet) kell létrehoznunk. Tehát a bort erősen kénezzük (2-3 dkg borkén 100 literenként), és azonnal tiszta, sterilizált, pórusmentes tárolóedénybe, üvegballonba, saválló acélhordóba szűrjük át. Kéne- zés után a bor pasztőrözésével (70-80 Celsius-fokra hevítésével) is hasonló hatást érünk el. A K. Sz. nyomán, rövidítve Megkérdeztük a szakértőt Kell-e fizetnem a betegbiztosítást? „Tanácstalan” jeligére: „A középiskola után felvételiztem a közgazdasági egyetemre, de sajnos, kevés sikerrel. Jövőre ismét megpróbálom, épp ezért az elkövetkező évet a felkészülésre szánom. A munkaügyi hivatalba nem jelentkeztem be, és idénymunkát sem vállaltam. Azt viszont nem tudom, hogy ez alatt az egy év alatt fizetnem kell-e a biztosításokat, és vajon ez az egy esztendő a jövőbeli hivatásra való folyamatos felkészülésnek, tehát ledolgozott évnek tekinthető-e?” Azok a volt középiskolások, akiket nem vettek fel egyetemre- főiskolára, és önállóan, úgymond, otthon készülnek az újabb felvételire, nem tekinthetők diáknak, mint azok, akik folyamatosan készülnek jövőbeli hivatásukra. A biztosítások szempontjából „önszántukból munka- nélkülieknek” számítanak, vagyis helyettük sem az állam, sem a munkaügyi hivatal nem fizeti a biztosítást. Az önszántukból munkanélküliek egészségügyi biztosítás gyanánt az alap 13,7%-át kötelesek fizetni, ami a minimálbérből kiszámítva legalább 411 koronát jelent. Ami a szociális- és nyugdíjalapba, valamint a munkaBernáth Szilvia jogász ügyi alapba folyó biztosítást illeti, a diákoknak nem kell fizetniük, sőt a jelenlegi törvényhozás nem is teszi lehetővé a fakultatív fizetést. így viszont természetesen ez az időszak nem is tekinthető ledolgozott időszaknak. Más lenne a helyzet, ha az oktatási minisztérium által elismert intézményt, egyetemifőiskolai felkészítőt látogathatnának- ez ugyanis a közép- vagy felsőfokú tanulmányokkal egyenrangú lenne. Ebben az esetben a szociális- és nyugdíjalapba a diákok helyett az állam fizetné a biztosítást, természetesen csak akkor, ha más ok folytán, mint önálló kereseti tevékenységet folytató személy (pl. vállalkozó) vagy alkalmazott még nem fizeti. A legegyszerűbb dolga nyilvántartott munka- nélküliként lenne, hiszen így mentesülhetne a kötelező biztosítások fizetése alól. Grafológia Jelige: Eszter. Engem nem zavar. Általában azokat sem, akik hozzám fordulnak. Azért teszik, hogy segítsem felismerni és megismerni önmagukat. Kézírásából egyértelműen látszik, hogy On alkalmas pszichológusi pályára. Önismeretet, emberismeretet fokozottan szükséges tanulnia. A pszicho-grafotesztek analízise, pszichológia, karaktero- lógia, grafológia több szinten a szimbológiával együtt tanulható nálam Komáromban és Budapesten. Szlovákiában még nem szervezték meg. Természetesen csak oda megyek, ahová hívnak. KérdéséBartalos Mária grafológus nek eldöntéséhez mindkettőjük kézírására és születési dátumára szükség van, és személyes konzultációra. Semmiképpen nem tehetem meg úgy, hogy a másik fél nem tud róla. Az Ön részéről sem lenne korrekt, de részemről sem. Gondolom, értjük egymást. Gyermeklélektan Jelige: Szilvia.„Diák vagyok, a szüleimmel élek. (Még egy ideig.) Az osztálytársaim kedvelnek, én is szeretem őket, a barátokat, szeretek szórakozni. Mi a problémám? A szüleim idősek (késői, egyke gyerek vagyok), a lakásunk öreg, és a bútorok is régiek, talán még a nagyi korszakából. Szégyenek ezért bárkit is meghívni hozzánk, főleg ha tudom, hogy az osztálytársaim nagy része majdnem palotában él. És ha nagy nehezen mégis meghívok valakit, még jobban tudatosítom az óriási különbséget az ő és az én otthonom között, és legszívesebben csak bőgnék. Tisztelem és szeretem a szüléimét, sokat tettek értem. De! Ha csak jelzem, hogy vehetnének valami szépet, újat a lakásba, azt felelik, hogy ők már idősek, nincs szükségük új, drága tárgyakra, és a pénzt inkább takarékba (bankba) teszik, az én részemre. De hát még nem olyan öregek, még van 6 évük a nyugdíjig. És én úgy szeretnék barátokat meghívni, hogy ne kelljen szégyenkeznem!” Néhány kérdést tennék fel neked, kedves Szilvia, gondolkodj el rajtuk, próbálj válaszolni magadnak is. Tehát: Mi változna az életedben, ha a szüleid szót fogadnának neked, és kicserélnék az öreg bútort? Gondolod, hogy a paKállay Jolán lotákban élő haverjaid, osztálytársaid másképpen viszonyulnának hozzád? Jobban kedvelnének, esetleg felnéznének rád? Vagy azt szeretnéd, hogy most egy kicsit ők irigykedjenek, hogy most ők csodálják a lakásotokat, mint ahogy te csodálod a szüleik lakását? Ha válaszoltál ezekre a kérdésekre, már sejtheted, hogy túl sokat nem változna a helyzet, ugye? Más lenne a dolog, ha azért szeretnél változtatni a lakás és bútorok elrendezésében, hogy kényelmesebben, kellemesebben érezzétek magatokat otthon mindnyájan. Sok szülő ugyanis nem gondol arra, hogy a kamaszodó gyerekeknek több „magánterületre” van szükségük, saját kuckóra, olyan helyre, amelyet a saját ízlésük szerint rendezhetnek be, s kedvük szerint tartanak (vagy nem tartanak) benne rendet. Pedig nem ritkán már a második vagy harmadik bútorgarnitúrát cserélik - csakhogy nem azért, mert változtak a családtagok igényei és életkörülményei, hanem hogy minél divatosabb, extrább, újabb holmikkal lehessen felvágni mások előtt. El kell mondanom, hogy ilyen összefüggésekben inkább tetszik a szüleid állhatatossága, akik nem akarnak új bútort vásárolni, ha a régebbi megfelel nekik, hajói érzik magukat a megszokott, „hozzájuk nőtt” tárgyak között. Arról nem írsz, hogy a lakás elrendezése nem felelne meg neked. Valószínű tehát, hogy a személyes tér, a saját kuckó igényét a szüleid respektálják. Próbáld alakítani ezt a teret; apróságokkal, „mütyürökkel”, saját kezűleg készített kiegészítőkkel. Vagy- persze szüléiddel megbeszélve - a közös lakástérbe Te is vehetsz valamilyen kiegészítőt, kisebb bútordarabot; felhasználhatod rá a zsebpénzedből összegyűjtött vagy ajándékba kapott pénzösszeget. Még a szüléidnél élsz, tőlük függsz, ők tartanak el. Szeretnek téged, a lehetőségek szerint biztosítani akarják a jövődet, takarékoskodnak, hogy a jövőben legyen mivel indulnod. Gondolod, hogy jobb volna, boldogabb volnál, ha cifra bútorra költenék el most azt, amivel segíteni akarnak?