Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-12-09 / 49. szám

3 1998. december 9. Sok fajukat kipusztulás fenyegeti hazánkban és egész Európában A denevér nem támad az emberre Juhász Katalin _______________ Éj ijeli életmódja és előfordulási helye miatt a denevér, ez a sze­gény kicsi állat sosem örvendett túl nagy népszerűségnek, sőt különböző hiedelmek keringtek vele kapcsolatban. Ezeket szeretnénk eloszlatni a követke­zőkben. Kezdjük az­zal, hogy a denevér nem támadja meg az embert, hiszen leg­alább annyira fél tő­le, mint mi a fejjel lefelé lógó bőregér­től. A denevér továb­bá nem embervérrel táplálkozik, és nem kapaszkodik bele a hajunkba, hogy bántson bennünket. Ez az állatfaj ve­szélyben van, ki­pusztulás fenyegeti, ezért egész Európában szigorúan védett. Egy-egy példány eszmei értéke 1000 és 2000 korona között mozog, fajtól és az egyedek szá­mától függően. A természetvé­dők régóta fáradoznak meg­mentésükön. Hazánk „denevér­védelmi központja” Szepsiben található, vezetője Matis István, aki feleségével, Dittel Laurával közösen a Bambi nevű non­profit környezetvédelmi cso­port alapítója. A csoport előadásokat, tovább­képző tanfolyamokat szervez óvónőknek, alsó tagozatos pe­dagógusoknak, mivel szerintük a környezetismereti nevelést minél hamarabb el kell kezdeni, a legjobb már óvodáskorban. Az érdeklődés nagy, Szepsiben, Kassán és Pozsonyban egyaránt. Védelemmel, neveléssel és ku­tatással foglalkoznak, a dene­vérprojekt természetesen az el­ső csoportba tartozik. 1995-ben kezdték járni a Kassai­medence falvait, hogy felmér­jék az ott található denevérállo­mányt, illetve hogy tájékoztas­sák az ott élő embereket mind­arról, ami a „békés együttélés­hez” kell. Huszonnégy denevér­fajt számoltak meg, ezek lakhelyük sze­rint is elkülöníthe­tők. Sok faj csupán barlangokban él, de vannak olyanok is, amelyek előszeretet­tel költöznek be az ember által épített objektumokba, főleg ódon templomtor­nyokba. És pont eb­ből származnak a gondok, mivel a használatban lévő templomok gondno­kai, lelkészei, és a templomlátogató hí­vek sem mindig örülnek a beto­lakodóknak. Mivel védett álla­tok, elpusztításuk büntetendő cselekedet, ennek ellenére, saj­nos, előfordul, hogy az intole­ráns homo sapiens ily módon intézi el a problémát. „Egy-egy példány eszmei értéke fajtól függően ezer és kétezer korona között mozog, vannak végveszélyben levő fajok is. Több információs anyagot ad­tunk ki, melyekben az évszá­zadok során kialakult negatív előítéletektől akartuk megsza­badítani az embereket. Különböző tévhitek táplálják ezt az ellenszenvet, melyek kö­zül a legelterjedtebb az, hogy a denevérek emberi vérrel táp­lálkoznak. Nos, ez a világon mindössze három dél-amerikai fajra vonatkozik, ezek is csu­pán állatok vérét szívják. Én személy szerint többször tar­tózkodtam olyan helyeken, ahol ötszáz fős denevérkolónia élt, és semmi bajom nem tör­tént.” Összesen egyébként mintegy ezer fajt tartanak szá­mon a világon, akad, amelyik­ből csupán néhány példány él. Ezért a Bambi aktivistái jelen­leg egy új projektet valósíta­nak meg Aktív denevérvéde­lem címmel. Felvették a kap­csolatot a „megszállt” templo­mok dolgozóival, és közösen próbálnak lépni az ügyben, nevezetesen maguk tisztítják meg Isten házait a denevérek végtermékétől, a guanótól. Ez jelenti ugyanis a legkellemet­lenebb problémát. Eddig két faluban jártak siker­rel, a helyiek csodálkozva néz­ték a szorgosan munkálkodó természetvédőket; legtöbben azt hitték, valamelyik egyházi szervezet tagjaival van dolguk. „Azt sem értették, miért vállal­kozunk a munkára ingyen - meséli Laura. Nálunk szokat­lan ez a hozzáállás, az embe­rek általában idegenkednek a társadalmi munkától; sajnos, a gazdasági helyzet egyre in­kább rákényszeríti őket, hogy első kér­désük egy munkával kapcsolatban az le­gyen: »Mennyit ka­pok én ezért?« A vá­lasz egyszerű. Mi azt csináljuk a szabad­időnkben, amit sze­retünk, ezért nem is érezzük ezt munká­nak.” Ezenkívül tudomá­nyos kutatással is foglalkoznak, a de­nevérek téli és nyári „szokásait” vizsgál­ják. Nyáron az emberek közelé­ben élő fajokra összpontosíta­nak, amelyek a legérzékenyeb­bek és legveszélyeztetettebbek. Végigjárják a templomokat, kastélyokat és régi kúriákat, melyeknek nagy a padlásterük, és több száz tagú denevérkoló­niákra lehet akadni. Eddig száztíz épületben körül­belül négyezer denevért szá­moltak meg Kelet-Szlovákiá- ban. Télen a denevérek téli ál­mukat alusszák a barlangok mé­lyén, ezért ebben az időszakban a kutatók is alászállnak a bar­langokba. A Szlovák-karszt- hegységben több száz barlang és zsomboly található, tehát van dolguk bőven. „Nemrég kiadtunk egy brosúrát e témával kapcsolatban, melyet főleg természetvédelmi szer­veknek szántunk, azaz nemzeti parkoknak, tájvédelmi körze­teknek, barlangászoknak. Ezek kapcsolatba kerülhetnek a de­nevérekkel munkájuk során. Különböző röplapokat is készí­tettünk; nyelvezetük, stílusuk egyszerűbb, közérthetőbb. Eze­ket küldjük a denevérlakta épü­letek gondnokainak, és eddig nagyon kedvező visszhangra ta­láltak kiadványaink” - mondja István. Mi az oka annak, hogy az emberek év­századok óta viszo- lyognak ezektől az állatoktól? „A válasz a denevé­rek életmódjában ke­resendő. Eléggé kí­sérteties helyeken él­nek, furcsa a kinéze­tük, fejjel lefelé lóg­va alszanak. Sajnos, a gyerekek többségé­nek a tévé agymosó hatása miatt azonnal Batman jut eszébe róluk. Ezért nagyon fontosnak tartjuk az iskolai környezetis­mereti előadásokat, melyeket elég régóta szervezünk a kör­nyéken.” Nálunk szo­katlan ez a hozzáállás, az emberek idegenked­nek a társadalmi munkától. Egy-egy pél- dány eszmei értéke fajtól függően ezer és két­ezer korona között mozog. A Bambi ökológiai ismeret- terjesztő központ denevérvédel­mi csoportja nemrég kiadott egy brosúrát e témáról. Főleg termé­szetvédelmi szerveknek szánta, azaz nemzeti parkoknak, tájvé­delmi körzeteknek, barlangá­szoknak. Ezek kapcsolatba kerül­hetnek a denevérekkel munkájuk során. Különböző röplapokat is készített, melyek nyelvezete, stí­lusa egyszerűbb, közérthetőbb. Ezerötsz „termeié egyik fal ból. A gi magas < azonbar mi. Ezér nak az ü li zsáko termész pen álljc berek tékesíté: végterm

Next

/
Oldalképek
Tartalom