Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-11-25 / 47. szám
1998. november 25. Nagyvilág 7 Igazuk van a történészeknek, akik szerint nem élünk brutálisabb világban, mint elődeink? Erőszak a társadalomban Illusztrációs felvételek Naponta ontja a televízió a gyilkosságokkal, öldökléssel, erőszakkal teli filmeket. Hiába ellenkeznek a pszichológusok, tanárok, a néző a brutalitást követeli. Ilyen a mai irányzat. Vadabb, brutálisabb világban élünk, mint elődeink? A szociológusok és a történészek véleménye szerint nem. Őseinket a legkülönbözőbb halálos betegségek és járványok fenyegették, gyakran vesztették életüket természeti csapások következtében (amelyek ellen ma bizonyos mértékig már védekezni tudunk), és sokkal gyakoribbak voltak a rablások, fosztogatások, gyilkosságok, kínzások, támadások. Évezredekig uralta az emberi társadalmat az erőszak, amely a túlélést biztosította. A rómaiak nemcsak azért tartották barbároknak a gallokat, mert kultúrájuk nem volt olyan fejlett, mint a római, hanem elsősorban azért, mert barbár módon viselkedtek. A 17. századi Angliában (figyelembe véve a lakossági számarányt) több embert öltek meg, mint ma az Egyesült Államokban, ahol a fegyverviselési jogot az alkotmány rögzíti, ahol húszezer embert öl meg évente 200 millió „szabadon használható” fegyver. A történészek egyetértenek abban, hogy a középkori társadalmak számára a háborús állapot teljesen normális volt. Állandóan harcoltak valahol: kisebb területeken, valamelyik országhatáron, keresztes hadjáratok keretében. Városok, kisállamok, nagy királyságok háborúztak egymással. Ha a 17. században ( és itt már újkorról beszélünk) valahol békeszerződést írtak alá, eleve azzal számoltak, hogy a megkötött béke csak egy bizonyos, általában nagyon rövid ideig tart majd. Igaz, az emberiség a legnagyobb háborúkat ebben a században élte át, ám ez nem jelenti azt, hogy az emberi agresszivitás éppen az elmúlt száz évben erősödött a legnagyobb mértékben. Csupán a technika fejlődése engedélyezte a pusztítóbb fegyverek bevetését. Manapság két ország közötti háború inkább kivételnek számít. Ehelyett az úgynevezett civil konfliktusok kerülnek előtérbe: egyes nemzetiségi, vallási csoportok, egyes törzsek harcolnak egymás ellen. Hajdanán a rabok vagy eretnekek kínzása is teljes összhangban volt a törvénnyel, a joggal. Éppen az lett volna furcsa, ha egy „makacs”, vallomásra nem hajlandó foglyot nem vittek volna a kínpadra. Az inkvizítorok tankönyveket adtak ki, amelyekben részletesen írtak az engedélyezett procedúrákról, a kínzás módszereiről, a vallatóeszközökről. Persze kivégzések is gyakrabban fordultak elő, s mint tudjuk, nemcsak gyilkosságért, hanem lopásért, rablásért is halálbüntetés járt. Később ugyan enyhítettek a büntetéseken, ám forradalmak, felkelések győztesei mindig vissza-vissza- tértek a halálbüntetéshez. A19. század elején ilyen szempontból az európai társadalmak nyu- godtabb korba léptek. Manapság már csupán néhány országban érvényesítik a halálbüntetést: Európa felhagyott ezzel a gyakorlattal, az Egyesült Államokban pedig (ahol az alkotmány lehetővé teszi, és egyes államokban a jogszabályok engedélyezik) legalább heves vitákat folytatnak megőrzéséről, illetve eltörléséről. Igazat adhatunk tehát a szociológusoknak, a történészeknek, akik szerint nem élünk vadabb, brutálisabb világban, mint elődeink. Csupán egy paradoxon szemtanúi vagyunk: minél ritkábban találkozunk az erőszakkal, annál érzékenyebben reagálunk rá akkor, ha szembesülünk vele. Külföldi források alapján Az UNICEF képeslapjával i ...-Vya mosolyt küldi el, és az egészség és a biztonságos élet reményét a gyermekeknek, akik már nem reméltek ... unicef ál Aí UHICIF karácsonyi képeslapjait megrendelheti az alábbi címen: Slovensky vybor pro UHICIF, Grösslingova 6, P.O.Box 52 SIÓ 00 Bratislava, tel.: 07/361 930, lax: 07/365 0B4 VNX-1U73 Erdélyi levél Hódít az ortodoxia Bereczki Károly Sabin Ghermannak, a Pro Transsylvania Alapítvány elnökének „Elegem van Romániából” című kiáltványa a legvehemensebb ellenkezést az ortodox egyház vezetőinek körében gerjesztette. Érthető, hiszen Erdély román lakosságának többsége görög katolikus. Nagy részüket Trianon után módszeresen beolvasztották az ortodoxia kebelébe, hiszen a Nagy-Ro- mánia-álmokat éppen a román ortodox egyház melengette leginkább. A kommunizmus bukásával a román ortodox egyáz elérkezettnek látta az időt, hogy folytassa Erdélyben a két háború között, elkezdett hódító missziót, amelyet a második világháború előtt azzal kezdtek, hogy telepötyögtették az erdélyi városokat bizánci stílusú ortodox templomokkal, az állam hivatalnokaira maradt az a feladat, hogy ortodox hívőket telepítsenek a templomok mellé. Ami a Trianon óta nem sikerült, most állami támogatással megvalósul: ortodox püspökség vetette meg a lábát a Székelyföldön. Romániában a mai napig nem számoltak el a kommunista párt volt vagyonával. Ennek tekintélyes része szinte minden átmenet nélkül az ortodox egyház tulajdonába vándorol át. Jellemző, ami Hargita megye székhelyén, a 80 százalékban székely-magyar lakosságú Csíkszeredában történt. Az ortodox egyház bejelentette igényét püspökség alakítására a két székely megyében, Hargitán és Kovásznán. Nem a megyék vezetőihez fordultak kívánságukkal, hanem az államhoz. Az pedig készségesen föltálalta az ortodox egyháznak Csíkszeredán az egykori megyei pártbizottság szállodáját, éttermét és néhány melléképületet. Napok alatt lebonyolították a székházfoglalót. Mindez kísértetiesen emlékeztet a trójai faló históriájára, csak nem a hellenizmus, hanem az ortodox bizantinizmus nyomul be Erdélybe. Ennek lényege pedig az intolerancia, a vallási és nemzeti kizárólagosság, a központosított politikai és adminisztratív kormányzat. Ezért van az, hogy a mindenkori politikai elit elzárkózik az autonómia európai elveinek hallatán. Hiszen a föderáció (amiről Sabin Gherman is beszél), gyökerében metszené át az egyházi intoleranciát is, és veszélybe sodorná a politikai és egyházi szlogenekben törvénnyé merevedett homogén nemzetállami mítoszt. VNX-1074 Lőcsei Pál mester: Utolsó vacsora Méry Gábor 1999-es színes művészi falinaptárán a gótika egyedülálló szoborcsoportja, Jézus és apostolai jelennek meg. AJÁNDÉKNAK A LEGSZEBB! A naptár utánvéttel megrendelhető kiadónk címén: Vox Nova, a. s., Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava Ára 175 korona + postaköltség Vasárnapi koktél Idegesítő szomszédok Madonna bepereli szomszédját, Silvester Stallonét, ha az megvalósítja szándékát, és valóban egy szállodának adja el a villáját. „Szörnyűség lenne, ha kíváncsi turisták hordája szállná meg a szomszéd telket. Ez számomra elképzelhetetlen” - nyilatkozta Madonna. Nem bírja elviselni a kíváncsi embereket Robert Redford sem, aki ha repülőútra készül, előre lefoglal egy egész üléssort, nehogy beszédes szomszédja akadjon. Redford szerint ezt minden olyan ember megérti, aki már tapasztalta, mennyi idegölő alak fér be egy repülőgépbe. Sinatra-szobor New Yorkban Frank Sinatrának, a májusban elhunyt amerikai színésznek és énekesnek szobrot állítanak jövőre New Yorkban, a város - és a színházi negyed - szívében lévő híres Times Square-en. A tervet Rudolph Giuliani, a város polgármestere már jóváhagyta - adta hírül Liz Smith, az amerikai sajtó népszerű, ismert társasági újságírónője. A szobor a Paramount Színház előtt áll majd, ahol Frank Sinatra első Gyűlöli a kíváncsi embereket. nagy sikereit aratta. DiCaprio meghízott? Leonardo DiCaprio, a Titanic sztárja tíz kilót hízott az utóbbi hónapokban, és ez „súlyosan” érintheti új főszerepét. A New York Post értesülése szerint DiCaprio részben a sok rágcsálnivalónak, részben az éjszakai mulatók gyakori látogatásának, részben pedig-a testedzést egy időre kizáró - térdműtétének köszönheti testi gyarapodását. Mostanában már állítólag fogyókúrázik. A sztár ügynöke szerint mindez csak pletyka, határozottan cáfolta, hogy DiCaprio tíz kilót hízott volna. Lehet, hogy többet? Az új film - amelyben a főszerepet játszaná - a The s&m Beach (Apart). Forgatása januárban kezdődik, és mint a cím is sugallja, DiCapriónak sokat kell majd fürdőnadrágban forgolódnia a forgatáskor. Még egy meglepetés Leo rajongói számára: ha minden igaz tévésorozatban bukkan fel ismét a Titanic. James Cameron rendező természetesen DiCapriót szeretné látni a sorozat zető filmjében, s ezért a szerepért állítólag tízmilliót ajánlott fel a 24 éves színésznek. Leo gondolkodási időt kért. DiCaprio: itt még csinosan, soványán
