Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-11-18 / 46. szám

4 1998. november 18. Háttér Portré Farmer nélkül „Ha reggel azt hallom a rádió­ban, hogy a német külügymi­niszter külföldre utazik, azon­nal Klaus Kinkéire gondolok, és csak később döbbenek rá, hogy Joschka Fischerről van szó” - mondta Joschka Fischer. Aki 15 évvel ezelőtt vonult be a bonni parlament­be, és egyrészt azzal keltett ál­talános megrökönyödést, hogy ezt hosszú hajjal, kockás ingben, farmerben és tornaci­pőben tette, másrészt azzal, hogy első felszólalásainak egyikében egyszerűen segg­fejnek nevezte a Bundestag elnökét. Ma már jól szabott, méregdrága öltönyt és decens nyakkendőt visel, október 27-e óta ő az SPD-Zöldek kor­mánykoalíció alkancelláija és külügyminisztere. Valamit azért megtartott régi szóki­mondásából, ezért is őt tart­ják az új német kabinet leg­markánsabb személyiségé­nek. Mindenütt újságírók ha­da vátja, ami természetes, ha a német külügyminiszter va­lahol megjelenik, de ez eset­ben az táplálja a szenzációva­dászok reményeit, hogy ahol Joschka van, ott mindig tör­ténhet valami. A világ egyelő­re várakozó álláspontra he­lyezkedett: Németország két­ségkívül Európa legerősebb hatalma, s tényleg új korszak kezdődik-e a vörös-zöld ve­zénylet alatt, hoz-e új színt az európai diplomáciába az egy­kori fenegyerek, aki idén ápri­lisban volt 50 éves, és még mindig szívesen veszi, ha kije­lentéseiben „csemegézik” a sajtó. Egyik legutóbbi megle­petése: közölte, dolgozószo­bája falára Willy Brandt port­réját teszi ki - Bismarcké he­lyére. Joschka Fischerről ke­vesen tudják, hogy szüleit ’46- ban telepítették ki Magyaror­szágról. Volt fényképészinas, taxis, 19 éves korában nősült először, a ’60-as években fele­ségével együtt csatlakozott a diákmegmozdulásokhoz. Kedvenc szerzői között találni Marxot, Maót, Hegelt. A For­radalmi Harc nevű csoport tagjaként aktív részvevője az utcai verekedésekbe torkolló tüntetéseknek. A Vörös Had­sereg Frakció brutális me­rényletei miatt kiábrándul a „forradalmi útból”, és ’82-ben csatlakozik a Zöldekhez, ahol elsimítja a két szárny, a realis­ták és a fundamentalisták kö­zötti csatározásokat. Pár év alatt a zöldek vezéregyénisé­gévé növi ki magát, ő a leg­jobb szónok, a nagygyűlései mindig ezreket vonzanak. Ne­ki is köszönhető, hogy a nyolcvanas évek közepétől a zöldek több tartományi kor­mányba bekerültek, maga Joschka Fischer pl. a hesseniben volt környezetvé­delmi miniszter. Akkor még - mint írták róla - fehér tornaci­pőben és sportzakóban tette le a hivatali esküt. A ’94-es szövetségi választásokon a Zöldek már a harmadik leg­erősebb pártként került be a bonni parlamentbe, Joschka Fischer lett a frakció elnöke. Jócskán megszelídült ő is, pártjának politikája is - mind a gazdasági ügyekben, mind a nemzetközi politikában. Kül­ügyminiszterként Joschka Fischer első hivatali útja Pá­rizsba, Londonba és Varsóba vezetett. A franciák az elegan­ciájára figyeltek fel, az ango­loknak hízelgett, hogy a bon­ni diplomácia vezetője a Nagy-Britanniához fűződő jó kapcsolatokat nagyszerűvé akarja tenni. A két ország kö­zötti kényes kérdések miatt Varsó ígérkezett a legkemé­nyebb diónak, de ott sem val­lott szégyent, megígérte, hogy a lengyelek EU-csaüakozását személyes kérdésként fogja kezelni. Elmondható róla: ma már csak annyira vagány, amennyire egy öltönyös úr vagánykodhat. Meg egy pici­vel - Joschkányival - többet. Hiszen ő is hosszútávfutó: idén is célba ért a hamburgi maratoni versenyen. Bátor ember: három házasság van mögötte, és a pletykalapok szerint hamarosan elköveti a negyediket is. A barátnője hu­szonkilenc éves. (-nák) Frantisek Brocek: Türelemmel a kultiváltabb szlovák-magyar együttélésért Ártott az egész országnak P. Vonyik Erzsébet ________ Az ön által vezetett Helsinki Polgári Társulás immár öt éve szervez a vegyesen lakott te­rületeken szlovák-magyar fó­rumokat. A kezdethez képest most forróbb vagy pedig hig­gadtabb a viták légköre? Az önálló Szlovákia létrejötté­vel egy időben kezdtük szer­vezni a vitadélutánokat, tuda­tosítva, hogy a szlovákok és az itteni magyarság viszonya vál­hat - helytelen politikai lépé­sek esetén - a leggyengébb láncszemmé az ország stabili­tását illetően. Már 1993-ban négy párbeszédet szerveztünk dél-szlovákiai városokban ar­ról, miként él egymás mellett a két etnikum, s min kellene javítani. Egy év múlva Érsek­újváron: megismételtük a fó­rumot, s a válaszokból kide­rült: nem romlott az emberek közötti viszony. Éppígy vála­szolnék arra a kérdésre is, hogy azóta mi történt e téren. Tevékenységünk gyümölcse lassan érik be. Türelemre és kitartásra van szükség, csak így tehetők fokozatosan kulti- váltabbakká a kapcsolatok. Az 1995-ös államnyelvvédelmi törvény elfogadásával joghézag ke­letkezett. Önök felléptek minden alka­lommal, ha az itteni magyar­ságot jogsérelem érte, vagy Ilyen veszély fenyegette. Fel kellett emelni a szavunkat, ha ilyesmi történt. 1993-ban, amikor a -------—----------— ke reszt- és vezeték- TcVCkciiySC- nevek magyarul va­ló írása kapcsán csaptak össsze az indulatok, majd a kétnyelvű község­névtáblák ügyében a kormányhoz írt nyílt levelünkben követeltük, hogy mielőbb szülessen günk gyümölcse lassan érik be. meg az e kérdésekre is kitérő államközi alapszerződés. Indítványoz­tuk, hogy térjünk vissza az el­ső világháború előtti községnévhasználathoz, tehát a történelmi nevekhez. Tilta­koztunk akkor is, amikor az új nyelvtörvény megtagadta a kisebbségektől az anyanyelv hivatalokban való használatát. A történelmi tapasztalatok és a külföldi gyakorlat egyértel­műen az állam által szorgal­mazott megoldások ellen szólnak. Hadd idézzem egyik fórumunk belgiumi német fel­szólalóját: a tízmilliós Belgi­umban három egyenrangú hi­vatalos nyelv van: a flamand, a vallon és a német, annak el­lenére, hogy a németek az összlakosság nem egész egy százalé­kát alkotják. Ezt mi ösztönző pél­dának tartottuk. A kisebbségek nyel­vének a hivatalok­ban való használa­tát illetően állás­pontunk egyértel- --------- mű: az 1995-ös ál­lamnyelvvédelmi törvény elfogadásával joghé­zag keletkezett. Az onnal tiltakoztunk, s azt a választ kaptuk a kormányfő­től és helyettesétől, Tóthová asszonytól, hogy ez nem gond, gyorsan, akár két hó­nap alatt is elfogadható a ki­sebbségi nyelvhasználati tör­vény. Am a kormány hozzá sem látott egy ilyen törvény- javaslat kidolgozásához. Éz az ígéret a mái napig teljest'-' tetlen maradt. A Magyar Koa­líció nyelvtörvényjavaslata akár kiindulópontot is jelent­hetett volna. Dömötör Ede felvétele Az önök október végi pozsonyi fórumán javaslatok hangzot­tak el e kérdés megoldására. Több felszólaló sürgette a ki­sebbségi nyelvtörvény mielőb­bi elfogadását. Hiszen ennek halogatása nemcsak a magyar kisebbségnek, hanem az egész országnak ártott, mert lefé­kezte Szlovákia csatlakozását az európai struktúrákhoz. Má­jusban jelen voltam az EP vegyes bizottságának ülésén, ahol épp ezt a kérdést fesze­gették, kérték számon raj­tunk, hiszen a szlovák kor­mány korábban ígéretet tett az elfogadására. Az új kormánynak bizo­nyára az lesz az ér­deke, hogy mielőbb megszülessen. Én ezt a jövő év elejére valószínűsítem. Az önök legutóbbi vitadélutánján részt vettek a Matica slovenská képvise­lői is. Mi a véleménye a matlcások jelenlétéről? Az ő felszólalásaik rendre felhábo­rodást váltanak ki. Már a kezdet kezdetén úgy gondoltuk, a párbeszédnek akkor van igazán értelme, ha minden vélemény képviselve van fórumainkon. S az egyik érsekújvári vitaesten sikerült egy asztalhoz ültetnünk a Cse- madok és a Matica képviselőit. Úgy véljük, az lenne a legve­szélyesebb állapot, ha a két fél keresztülnézne egymáson. Az esetleges közeledéshez az kell, hogy találkozzanak. Nem muszáj elfogadniuk a mi néze­teinket, nekünk sem az övé­ket, de a kölcsönös megisme­rés hasznos. Születhetnek-e kézzelfogható eredményei egy ilyen fórum­nak? A pozsonyin pl. felszólí­tották a Maticát, szerezzen a költségvetésükből pénzt Szá­raz József udvardi polgármes­ternek, aki azt teszi, ami a Matica dolga volna: hetente szlováktanárokat utaztat a magyarországi Oroszlányba, hogy tanítsák az ottani szlo­vák gyerekeket. Ezek a fórumok arra is jók, hogy ilyen javaslatok elhan­gozzanak. Az indítvány na­gyon ésszerű volt, s a megszó­lított úr el sem utasíthatta, mindössze a pénzhiányra tu­dott hivatkozni. Mi a véleménye Mark Al­mond szerepéről, aki az egyik brit Helsinki Bizottság képviselőjének vallotta ma­gát, s akit a választások előtt az agymosás nyilvánva­ló szándékával ültettek az SZTV kamerái elé? Természetesen figyelemmel kísértük a választási előkészü­leteket és a szavazás menetét, a MEMO projekt révén pedig az elektronikus médiumok te­vékenységét, így az Almond- esetet is jól ismerjük. Almond újságíró, kizárták őt a valódi brit Helsinki Bizott­ságból. Szerepel­tetése a közszolgá­lati televízióban a kormánypártok kétségbeesett kísér­lete volt arra, hogy javítsanak válasz­tási preferenciái­kon. Ugyanazt a játszotta, mint a frgy asztalnál a Csemadok és a Matica képviselői. szerepet meghívott filmcsillagok. Való­di közszolgálati televízióban ilyesmi nem történhetett vol­na meg. Kislexikon A Helsinki Polgári Társulás A Szlovákiában működő Hel­sinki Polgári Társulás (Helsin­ki Citizen Assembly) 1991- ben alakult független, kormá­nyon kívüli szervezetként. Azoknak kíván fórumot teremteni, akik támogatni akarják az európai békés ren­dezést, a demolaatikus rend­szer fejlesztését, a jogállam építését és az emberi jogok védelmét célzó helsinki esz­méket. A társulás megalakulása óta erőteljesen szembehelyezke­dik a jogtiprással, az erőszak­kal, a szellemi, a társadalmi és a gazdasági élet ellehetet­lenítésére irányuló törekvé­sekkel. A HPT nem tömeg­szervezet; tevékenysége olyan aktív egyének kezdeményezé­sén alapszik, akik képesek megtalálni a polgárok na­gyobb csoportjaihoz vezető utakat, s meg tudják nyerni őket arra, hogy részt vállalja­nak a súlyos társadalmi gon­dok megoldásából. A társulás alapvető munka- módszere a polgári párbe­széd, melynek célja a nézetek kölcsönös megismerése és kö­zelítése, a minden fél számára elfogadható kompromisszum elérése. Védelmezi azoknak a polgá­roknak az érdekeit, akiket az államhatalom szervei - az ál­lami hivatalok, bíróságok, ügyészségek, a rendőrség vagy más állami szervek - jog­ellenesen megkárosítottak, vagy akiket faji, nemzetiségi, politikai hovatartozás miatt jogsérelem ért. A független kormányon kívüli szervezet a számára lehetővé tett mérték­ben ellenőrzést is gyakorol az államhatalom felett, mégpe­dig úgy, hogy nyilvános bírá­lattal reagál a parlament vagy a kormány, illetve szerveik olyan lépéseire, amelyek a HPT megítélése szerint állam- polgári jogokat sértenek. Kilencvenhárom óta a szerve­zet intenzíven foglalkozik a Szlovákia vegyesen lakott te­rületein élő szlovákok és ma­gyarok gondjaival. A szövet­ségi állam felbomlása után szlovák-magyar találkozók, vitaestek sorozatát szervezte azzal a céllal, hogy az új ál­lam stabilitását ne sodorják Részt vállalva a sú­lyos társadalmi gondok megoldásából. veszélybe a múltból örökölt etnikai feszültségek terheiből származó estleges konfliktu­sok. Ez a tevékenység nem járhat azonnali eredménnyel, ha­nem jóakarattal párosuló tü­relmes bizalomépítést igé­nyel. Az ötéves erőteljes tevé­kenység eredményeként a szervezetnek a magyarlakta járásokban jó hátországa ala­kult ki, szoros baráti kapcso­latok szövődtek a Helsinki Polgári Társulás képviselői és a két nemzetiséghez tartozó polgárok között. Számos he­lyen létrejötteka Szlovák-Magyar Baráti Társa­ság helyi klubjai, legutóbb Lo­soncon és Párkányban. A társulás egyik legutóbbi, nemzetközi részvételű kétna­pos rendezvénye Pozsonyban zajlott október végén Szlo­vák-magyar párbeszéd - Pol­gári változások - A szlovákok és a magyarok együttélése 1998-ban címmel, olyan ne­ves előadók részvételével, mint Miroslav Kusy, továbbá a környező országokban élő magyarság képviselői. Ezen a fórumon napirenden szerejtelt a szlovák-magyar együttélés jelenlegi állapota, valamint annak megítélése, hogy miként változott az utóbbi négy évben ez a vi­szony, s megpróbálták felvá­zolni a pozitív kiindulóponto­kat. Az itt elhangzott előadá­sok és felszólalások mintegy útmutatóként is szolgálhat­nak a tekintetben, hogy a pol­gárok szerint milyen irányt kellene vennie a szlovákiai magyar kisebbséget érintő rendezetlen kérdések megol­dásának. (pve)

Next

/
Oldalképek
Tartalom