Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-10-28 / 43. szám

1998. október 28. Nagyvilág 7 Hívők, zarándokok tízezrei ünnepelték II. János Pál húsz évvel ezelőtti pápává választását V Ha ma visszatekintek. ” Zarándokok tízezrei ünnepelték a Szent Péter téren II. János Pál Róma püspökévé választásának huszadik évfordulóját. CTK/AP Prágai levél A cseh kapitalisták toplistája Egy váratlan telefonhívás telje­sen zavarba hozta az olasz tévé egyes csatornája, a RaiUno mű­sorvezetőit. ízetlen tréfára gya­nakodtak, nem hitték el, hogy személyesen a pápa van a vonal túlsó végén. Pedig valóban II. Já­nos Pál volt, aki még 20 év eltelté­vel is újabb fordulattal tudott meglepetést okozni. Most épp az­zal, hogy - mint egy átlagos tévé­néző - váratlanul és spontán mó­don betelefonált egy élő adásba. Közvetlenül azután tárcsázott, hogy befejeződött a milánói Sca­la zenekara és a Santa Cecilia Kórus közös hangversenye a Sixtus-kápolnában, az első élő tévéadás Michelangelo freskói között. Köszönetét akart mon­dani azokért a szavakért, me­lyekkel pápasága két évtizedét méltatatták az emlékműsorban, melyben többek közt Gorbacsov, Walesa, Jaruzelski és Ronaldo, a futballsztár idézte fel találkozá­sait a 79. évében lévő egyházfő­vel, melyben szót kapott Ali Agca, a pápa bűnbánó merény­lője is. Ez utóbbi azt mondta, sze­retné átölelni az egyházfőt és ve­le együtt imádkozni a Sixtus- kápolnában. Gorbacsov nem tud­ta megerősíteni, hogy a románok annak ide­jén katonai beavatko­zást követeltek Len­gyelországban, „ne­hogy a lengyel pápa túl sok bajt csináljon”. Szerinte Karol Woj- tyla pápává választása nem keltett félelmet a kommu­nista táborban, de „kellemetlen meglepetés” volt. A kommunista táboron túl más­képp reagáltak annak idején. Em­lékezetesek Enrique y Tarancón madridi érsek szavai: „Lélektani telitalálat az egyháztól, hogy hu­manista pápát választott, olyan férfiút, aki közel áll a néphez”. Ezt mondta, amikor megtudta, hogy a konklávé Karol Wojtylát válasz­totta meg, aki - elődje iránti tisz­teletből - a II. János Pál nevet vet­te fel, és az egyház 264. pápája lett, a legfiatalabb egyházfő 1864 óta, s 1523 óta az első külföldi. II. János Pál, az „utazó pápa” megbí­zatásának eddigi 20 éve alatt II. János Pál történelmi események részvevője volt. Hogy csak a leg­jelentősebbeket említsük: 1979. január 25-én indult első külföldi útjára - a Dominikai Köztársasá­got és Mexikót kereste fel. 1979. november 30-án Törökor­szágban találkozott első ízben I. Dimitriosz konstantinápolyi or­todox pátriárkával. 1980. június 2-án látogatott első ízben egyházfőként szülőhazájá­ba, Lengyelországba, és felkeres­te az auschwitzi haláltábort. 1981. május 13-án túlélte a római Szent Péter téren a török Ali Agca által ellene el­követett merényle­tet. 1985. február 19-én Simon Peresz akkori izraeli miniszterel­nök kereste őt fel. 1985. február 27-én Gromiko szovjet külügyminisztert fogadta II. János Pál. 1986. április 13-án II. János Pál személyében első ízben látoga­tott Róma püspöke egy zsinagó­gába. A történelmi esemény szín­helye Róma volt. 1989. december 1-jén Mihaü Gorbacsov szovjet államfő járt a Vatikánban. Ez volt a pápának és a Kreml urának első találkozója. 1993. december 30-án írták alá a Szentszék és Izrael közti első alapszerződést. 1994. október 25-én hivatalos kapcsolat létesült a Szentszék és a PFSZ között. 1998. január 22-én II. János Pál Havannában találkozott Fidel Castro kubai elnökkel. 1998. október 15-én, pápává választása 20. évfordulójának elő­estéjén Fides et ratio címmel köz­zétette új enciklikáját, melyben annak az óhajának adott hangot, hogy az új évezred küszöbén újra szövetségre lel hit és értelem. A do­kumentumból kiérződő egyik fő aggodalom az a meggyőződés, hogy korunkban főleg a fiatalság nélkülözi a tiszta alapokat és hivat­kozási pontokat, s ki van téve an- nakaveszélynek, hogy valódi érté­keknek feltüntetett múlékony ta­pasztalatok prédájává válik. Vatikáni bennfentesek jól tudják, hogy a pápa „küldetésénél fogva rendkívül magányos ember”. Munkanapja a Vatikánban átla­gosan 15 óra hosszat tart: misé­ket pontifikái, kihallgatásokat tart, okmányokat tanulmányoz, és utazik a világban - különösen szeret elvegyülni a tömegben. „Ha ma visszatekintek a római szolgálatban eltöltött időre, hálát adok Istennek a kegyelemért, hogy elvihettem az üdvözülés jó hírét oly sok népnek és nemzet­nek az összes kontinensen” - mondta megválasztásának év­fordulóján több tízezer zarándok előtt a pápa, akinek legfőbb célja, hogy egyházát a 3. év­ezredbe vezesse. Most híveitől is azt kérte, imádkozzanak azért, hogy „véglegesen befe­jezhesse azt a művet, amelyet Isten rábízott”. Miközben a világ a har­madik évezred eljöve­telére készül, amelybe a hívek re­ményei szerint II. János Pál veze­ti majd át az egyházat, a Vatikán­ban - tekintettel a pápa idős korá­ra és megrendült egészségi álla­potára - egész nyíltan folynak a találgatások az utódlás kérdésé­ről, elvégre az egyház jövőjéről van szó. Egyes vélemények sze­rint a következő konklávén „át­meneti pápát” fognak választani. Megválasztásra esélyesnek tűnik: Lucas Moreiras Neves brazil bí­boros, továbbá a 65 éves Francis Arinze nigériai bíboros, aki meg­választása esetén az első fekete pápa lenne. Hallható olyan véle­mény is, hogy a következő pápa szintén európai lesz, valószínű­leg olasz. Nem tartják leheteden- nek Jean-Marie Lustiger 75 éves párizsi kardinális megválasztását sem, noha nem tudni, hogy zsidó származása előnyére avagy hát­rányára lenne-e. Sokan vélik esé­lyesnek Carlo Maria Martini 71 éves milánói bíborost, aki hosszú éveken át számított „örökös favo­ritnak”. Mindezek azonban csak találgatások. Visszatérve a jelenle­gi pápára: „Semmi kétség, hogy szemé­lye maradandó hatást gyakorolt a világra széles mosolyával, gondolatterhes csönd­jével, acélos életerejé­vel, s a fiatalok, a be­tegek, az egész embe­riség iránti véghetet- len gyöngédségével. Alig akad hozzá hasonlítható egyéniség a mi korunkban” - írta Tad Szüle a pápáról szóló életraj­zában. Az MTI alapján Cséfalvay Ildikó Richard Salzmann, a Cseh Ke­reskedelmi Bankvezérigazga­tója 1992-ben megjegyezte: az embereknek még sokáig olyan elképzelésük lesz a nagyipa­rosokról és bankárokról, hogy azok megtermett, pocakos úri­emberek, akik kalapot horda­nak, és vastag szivart szívnak. Tévedett. Az emberek többsé­gének ennél sokkal negatívabb elképzelése van a gazdag kapi­talistákról. A cseh állampol­gárok véleményét emlékezete­sen foglalta össze Václav Havel elnök is egy, 1997. december 9-én elhangzott beszédében: „A sikeresség és a gazdagság sokat hirdetett eszménye ne­vetségessé vált, mivel megen­gedtük, olyan helyzet alakul­jon ki nálunk, hogy legsikere­sebbé a legerkölcstelenebbek váljanak, és legnagyobb nyere­ségük a büntethetetlen csalók­nak legyen.” A cseh kapitalis­ták nem reagáltak Havel sza­vaira. A STEM ügynökség 1997-ben végzett felmérése szerint a megkérdezettek 58 százaléka vélte úgy, hogy a leggazdagabb kapitalisták be­vételeinek egy részét meg kel­lene osztani a szegényebbek között. 1992óta- amikor nagyban folyt a privatizálás - egyre romlik a kapitalistákról alkotott vélemény, s ebben nagy szerepe van annak, hogy a közvélemény szerint a volt kommunisták egyszerűen le­cserélték politikai hatalmukat gazdaságira. Általánosan az a vélemény a magánvállalko­zókról, hogy legalább 50 szá­zalékuk csaló. A STEM ügy­nökség felmérése szerint a Cseh Köztársaság lakosságá­nak 25 százaléka volt, ha csak rövid időre is, tagja a kommu­nista pártnak. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűeknek 32 százaléka, a jelenlegi ma­gánvállalkozóknak pedig a 39 százaléka volt tagja a kommu­nista pártnak. S milyen a hely­zet 1998-ban? Nagyrészt vál­tozatlan, nemrégen azonban a bankok mgszigorították hitel- politikájukat, így azok, akika régi adósságaikat nem fizetik ki, nem kapnak új hitelt. Az 50 leggazdagabb cseh kapitalista közül húsznak nincs semmi köze a volt kommunista elit­hez, ezek 40 évesnél fiatalab­bak; nem tudnak azonban megszabadulni a 90-es évek privatizációs csalásainak ár­nyékától. Sokan szeretnék visszaszerezni jó hírnevüket, tekintélyüket; a bohumíni vas­mű és huzalgyár tulajdonosai pl. önként jelentkeztek a „tisz­ta kéz” elnevezésű akcióba. A Tyden című hetilap újságíró­inak néhány hónapig tartó ki­merítő nyomozásába került, míg megszerezték az 50 leg­gazdagabb kapitalista vállal­kozó nevét. Ezek közül néme­lyek családtagjaik biztonsága végett kérték, hogy nevük és fényképük ne jelenjen meg az újság hasábjain, de ezt a szer­kesztőség a hírközlés objekti­vitása miatt megtagadta. íme az első tíz leggazdagabb válla­lat, cég neve: Skoda Plzen, Chemapol Group, Tfinecké zelezámy, Interkontakt Group, Ferona, Metalimex, CKD Praha Holding, Tatra, RoBIN OIL, Vojenské stavby. Negyvenegy személy vesztette életét, 70-en megsebesültek, és töb­ben eltűntek, amikor a kormány ellen küzdő baloldali gerillák felrob­bantották Kolumbia legnagyobb olajvezetékét. Az áldozatok között a legtöbben asszonyok és gyermekek voltak, akiket álmukban ért a haj­nalban bekövetkezett robbanás és tűz. CTK/AP ...1523 óta az első kül­földi. „Személye maradandó hatást gya­korolt a vi- lágra.” Érdekességek a papáról Ha teheti, meccset is néz II. János Pál hajnali fél hat­kor kel, és másfél órányi ima, illetve meditáció után mond misét. Este fél 11-kor hagyja abba a munkát, de mielőtt el­aludna, legalább fél órát ol­vas. Külföldi útjaira az olasz Alitaliával indul, de haza mindig a felkeresett ország légitársaságának gépével utazik. Pápasága alatt nyolc- vanötször utazott külföldre, 117 országot, Olaszország­ban pedig 256 helységet ke­resett fel. Együttvéve 1,1 millió kilomé­tert tett meg, ami nagyjából a Föld és a Hold közötti távol­ság háromszorosa. A pápa kajakozott, síelt és úszott. Amikor püspökké ne­vezték ki, nehezen érték utol, mert épp egy tavon evezett. Medencét építtetett a Castel Gandolfó-i nyaralóban, és ma is úszik néha. A biztonsági személyzethez a Vatikán két éve felvett egy úszómestert. II. János Pál ruháit a római Gammarelli egyházi szabó­ság varrja. Ünnepnapokon előnyben részesíti a hazai ízeket, átlagos napokon azonban egyszerű a menü, sok salátát eszik. Az étkezé­sekhez megiszik fél pohár bort, többnyire vöröset. A pápa rendszeresen tévézik. Nem mulasztja el az esti hír­adókat, legalábbis a főcíme­ket. Ha teheti, meccset is néz. A lengyel pápa több mint ezer személyt emelt oltárra. Úgy tudni, hogy 279 szentet és 803 boldogot avatott, de a szám nem biztos, a Vatikán pedig nem árul el pontos ada­tokat. A pápa látása tökéletes. Nyolcvan éve ő az első pápa, aki nem visel szemüveget, még olvasáshoz sem. Egész­sége azonban megtört. Joseph Ratzinger bíboros, a pápa egyik legközelebbi munkatársa a katolikus egy­házfő trónra lépésének 20. évfordulója alkalmából írás­ban számol be a pápa testi erőnlétéről, és felhasználta az alkalmat annak hangsú­lyozására, hogy a szenvedés fontos vonása volt II. János Pál pápaságának legutóbbi éveiben. „A fájdalom az arcára van ír­va. Testtartása hajlott, nehe­zenjár, botra támaszkodik. De éppen ebben a fizikai és szellemi szenvedésben nem lehet nem észrevenni pápasá­ga második felének különle­ges üzenetét. A teljesítményre és működő- képességre orientált társada­lomban a pápa nem titkolja, nem teheti és nem is akarja, a betegséget és az öregséget. Éppen ezáltal teljesít fontos szolgálatot számunkra - írta Ratzinger.

Next

/
Oldalképek
Tartalom