Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-10-21 / 42. szám

b 1998. október 21. Villanófényben Pogány Mihály neves dunaszerdahelyi atlétaedző, aki Kaspárková mestereként vált világszerte ismertté Ötvenegy százalék az edző érdeme J. Mészáros Károly_________ Lobbanékony, néha túlságosan is beleéli magát mindenbe. Szí­ve azonban kedvenc sportágá­ért, az atlétikáért dobog. Sok­szor kerül emiatt konfliktusba, felindultságában meggondo­latlan kijelentésekre hajlamos, amelyeket később aztán meg­bán. De igazából nem enged. Legfeljebb csípős szavai bosz- szantják. Nehéz vele mély gon­denhol észrevéteti magát. Dunaszerdahelyen meg jobb elbújni vele valahova, mert máshol nincs egy perc nyugal­ma sem, folyton eltereli a fi­gyelmét valaki. Beszélgetésünk is így készült. Világjáró ember lettél. Azelőtt tanítottál is, most mivel telnek egy hivatásos atiétaedző hét­köznapjai? Négy éve vagyok profi, A siker után néha kijózanító pofon érkezik, de ez nem volt annyira nagy. dolatokba merülni, mert mind­untalan versenyzőinél, ered­ményeiknél kötünk ki. Mind­egyiket tudja betéve. Önmagá­ról alig árul el valamit, így fag- gatója kénytelen külső meg­nyilvánulásokra hagyatkozni. Megszállottja az ugrószámok­nak, idehaza nem teljesen megbecsült, időnként mellő­zött és eltiltott, de páratlan egyénisége a sportágnak. Po­gány Mihály pergő nyelvű, göndör hajú, örökmozgó siker­edző, akit csak nagy ritkán nem találnak meg a tévéstábok kamerái egy-egy külföldi atléti­kai viadal lelátóján. Mert min­Kaspárkovának ötödik eszten­deje vezetem az edzéseit. Ja­nuárban Dunaszerdahelyen alapítottunk egy klubot, AC né­ven, s azóta innen kapom a fi­zetésemet. Voltaképpen a cso­portomról van szó. Sikeressé­gük sorrendjében Kaspárková, Szmuda, Medgyes, továbbá Mácsodi, Sidó, Farkas, Molinek és Baráth tartozik védenceim közé, s kilencedikként jön hoz­zánk egy morva hármas- ugrónő, Éva Dolezalová, aki­nek 13,59 méter az egyéni leg­jobbja. Majdnem valamennyi tanítványom előtt komoly cél lebeg. Jövőre ugyanis korosz­Névjegykártya Név: Pogány Mihály Született: 1961. március 21- én, Trencsénben (de édesap­ja azt tanácsolta neki, hogy mindenhol dunaszerdahelyinek vallja magát) Családi állapota: nős, fia Dávid Kedvenc időtöltése: hús- és szalonnasütés a természet­ben Legnagyobb öröme: fiának a megszületése Legnagyobb csalódása: amikor második apja elhagyta az édesanyját Kedvenc politikusa: Bili Clinton Kedvenc sportolója: Michael Jordan (nagyon jó barátai Jaromír Jágr és Dominik Hasek) tályos világversenyek lesznek, és mindannyian a kijutás remé­nyében veszik fel a harcot a ki­küldetési szint teljesítéséért. S hogy hogyan telnek a hétköz­napjaim? Az utóbbi időben ki­merültem, még a szívem is ra- koncátlankodott. Mert sok minden összejött, volt izgulni- valóm, védenceimnek nem ment pontosan úgy, ahogy szá­mítottam rá, s ez kissé lelkileg is megviselt. Igyekeztem ugyan, hogy ne látsszon, de so­kan észrevették rajtam. Más évet érdemeltem volna, de hát ilyen a sport. Tavaly Sári világ­bajnok lett, Reni hatodik a ju­nior Eb-n, akkor arattunk... Nyáron az a hír kapott szárny­ra, hogy ősztől csoportoddal készül majd a férfi hár­masugró világbajnok, a brit Jonathan Edwards. Aztán még­sem lett belőle semmi. Inkább a cseh Jan Pospísil versenyzői közé szegődött. Miért pártolt el tőled? Május végén Szentpéterváron eljött utánam, beszélni akart velünk. Látásból ismertük egy­mást, mert versenyeken több­ször találkoztunk. Akkor azt mondta: szeretne a csoportom­mal edzeni, mert hallotta a ge­relyhajító Backleytől, hogy jó munka folyik nálunk. Nem volt kifogásom. Jeleztem neki, hogy az idény hátralévő ese­ményein megbeszélhetjük. Közben megjelent a hír a cseh sajtóban is, és Pospísil kapott az alkalmon: a lausanne-i via­dalon - ahol egyetlen tanítvá­nyom sem indult - elment Edwards után, és elszippantot­ta. Erre mondtam viccesen: ha közhírré tenném, hogy hozzám jön edzeni az olimpiai és világ­bajnok gyalogló Korzienowski, ő talán azt is magához csalo­gatná. Valószínűleg valamennyi atlé­tikai szám szakértője. Novem­berben Sierra Nevadában újra találkozunk Edwardsszal, ő is éppen akkor fog ott edzőtábo­rozni. Szeretném, ha látná az edzéseinket, de azt nem szeret­ném, ha átpártolna közénk, mert nekem csak gondom vol­na belőle. A női és férfi hár­masugrás ugyanis nagyon elté­rő. Nem sajnálom, hogy Edwards nincs köztünk, ugyanakkor: annyit értek e versenyszámhoz, mint Jan Pos­písil. Hogyan élted át azt, hogy Kaspárková nem lett Európa- bajnok? A sport az ilyen. Ami az Eb­eredményét illeti, lehetett vol­na jobb, de ő lesz a világ idei legjobb női hármasugrója. Ve- télytársait sorra legyőzte, le­számítva Budapestet. Sárinak ez volt a legjobb éve, mert négyszer ugrott 14,90 méteren túlra. A siker után néha kijóza­nító pofon érkezik, de ez nem volt annyira nagy. Tanítványa­im ugyanis nem zártak rossz évet, megdöntötték jó néhány csúcsot. Voltaképpen elégedett vagyok velük. Csoportodban van egy világ- klasszis és a tehetségek. Nem okoz ez gondot? Mindenki felnéz Sárira, aki ba­rátságos, segítőkész, főleg a lá­nyokkal szeret elbeszélgetni. Úgy érzem, a társaságon belüli viszony felhőtlen, nincsenek súrlódások. Egyszóval: szuper, védenceim nagyon jól kijönnek egymással. Szlovákiában korábban nem nagyon becsültek meg a sport­ág vezetői, időnként eltiltot­tak, félreállítottak. Milyen a vi­szonyod a jelenlegi, Mracnová- féle vezetéssel? Semmi elmarasztalót nem mondhatok róluk, inkább szu- perlatívuszokban kellene be­szélnem. Úgy értesültem, újra én leszek az ugrószámok álla­mi edzője. De a sportágon be­lül viszonyok máig felháborító- ak. Szerintem az edző az ugró eredményességének legalább ötvenegy százalékban részese. Ugyanis ő készíti az edzéster­vet, ő irányítja védencét, rege­nerációját, vitaminadagolá­sát... Betáblázza versenyzője hétköznapjait, s ebben munka van. Világméretekben is ilyen az edzői szerepkör megítélése. Vannak-e edzői álmaid? Hogy a tanítványaim jövőre va­lamennyien kijussanak korosz­tályuk világversenyeire. Még óriási erőtartalékok rejlenek bennük. Mennyire nyitott a csoportod? Egyelőre elegen vagyunk, bőví­tésével nem számolok. Eredményes versenyévet zár­tatok. Ilyennek képzelted el? Számítottam Sári Eb-címére és arra, hogy Medgyes a legjobb hat közé kerül a junior vb-n. Ez nem jött be. A többi álmom megvalósult. De inkább már a jövő foglalkoztat. Nagy kihívás lesz a következő esztendő. Tovol)lípít*m/oljuk ***' „A kövér tehenek versenye...” A francia Jeannie Longo- Ciprelli, minden idők leghí­resebb kerékpározónője né­mi felhajtást okozott utolsó világbajnokságán. A tizenkétszeres vb-győztes a nemrégi vb-n csak az ötödik lett, s ezt nehezen emésztet­te meg. Csalódását egy nem mindennapi mondattal fű­szerezte: „Ez a verseny a kövér tehe­nek versenye volt...” Nem éppen hízelgő szavak, de az­tán következett a vád: „A holland világbajnoknő dop­pingolt” - mondta a tévé képernyője előtt. Ez már ko­moly mondat, felelnie kell a Nemzetközi Kerékpáros Szö­vetség fegyelmi bizottsága előtt. A jégen büntetik a rasszizmust Az NHL fegyelmi bizottsága képmagnón megtekintette a Tampa Bay-Florida Panthers mérkőzést. A videofelvételen egyértelműen látható és hall­ható, hogy a Tampa kétjáté­kosa rasszista megjegyzése­ket tett az ellenfél színes bő­rű korongozójára. A két renitenskedő korábban azt nyilatkozta, hogy nem mondtak ilyeneket. Bár a sértett hivatalosan is jelezte a bizottságnál, hogy nem hallott rá nézve sértő, meg­alázó jelzőket, a fegyelmi testület hamarosan eldönti, milyen mértékben bünteti meg a rasszista megjegyzése­ket tevő - és most már ha­zugságon is kapott - sporto­lókat. Tízezer font pénzbüntetés Tízezer fontos pénzbüntetést kapott klubjától, a West Hamtől John Hartson, ami­ért edzésen fejbe rúgta csa­pattársát, az izraeli váloga­tott Berkovicot. Az esetről videofelvétel ké­szült, amelyet a világon több televíziós csatornán is bemu­tattak. A büntetés a walesi válogatott kétheti fizetését teszi ki. „Bár Berkovic meg­kért, hogy ne büntessem meg Hartsont, meg kellett ten­nem” - mondta a londoni csapat menedzsere. A vétkes ugyan bocsánatot kért csapattársától, ennek el­lenére az angol Hivatásos Labdarúgók Szövetsége által kiróható legnagyobb pénz- büntetést kapta. Hunyady Emese a vb-ig folytatja Az olimpiai bajnok gyorskor­csolyázónő, Hunyady Emese, aki több mint egy évtizede osztrák színekben versenyez, Budapesten kezdte meg fel­készülését az új idényre. „Nagyon érzem, edzőre len­ne szükségem. Örülök, hogy befejeztük a lengyel Marek Sztanuch trénerrel, akinek irányításával jutottam a csúcsra, de a végén már na­gyon fárasztott a kapcsola­tunk. Az olimpia után elhatá­roztam, még egy-két évet el­töltők ebben a sportágban, aztán befejezem. De amikor kiderült, hogy Bu­dapest megkapja a kétezeregyes vébé rendezé­sének jogát, tovább­gondoltam a pályafutáso­mat. Már régóta vágytam ar­ra, hogy itthon versenyez­zek” - mondta az olimpiai bajnoknő. A Czech Press Photo-verseny díjnyertes fotója; kommentár nélkül... CTK-felvétel „Nem sajnálom, hogy Edwards nincs köztünk.” Prikler László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom