Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-10-21 / 42. szám
Modern élet 1998. október 21. 5 Ha nem lép sürgősen, a jövő században az emberiség könnyen víz nélkül maradhat A vízhiány vészes víziója Évente átlagosan 800 liter vizet iszunk fejenként. Ez 50 köbmétert jelent az ember élete során A katolikus egyház feje az illúziókról Világvégejóslatok A vízhiány vízióját pontosan negyedszázaddal ezelőtt fogalmazta meg igen szemléletesen René Dumont fancia ökológus. A tévékamerák előtt lassan megivott egy pohár vizet, majd elmagyarázta a nézőknek, megtörténhet, hogy erre a természetes műveletre a jövő évezredben már nem lesz lehetőségünk. A párizsi konferencián már reális veszélyként fogalmazták meg, hogy a Föld édesvíztartaléka az elkövetkezendő évszázadokban nem fogja fedezni a szükségletet. 2000-ben A víz nemsokára ugyanolyan drága lesz, mint a kőolaj. hat-, 2025-ben nyolc-, a jövő század közepén már tizenegy- milliárdan leszünk; s huszonhat ország kétszázhuszonhatmillió lakosa kritikus vízhiányban fog szenvedni, vagyis az egy főre eső éves fejadag ezer köbméter körül lesz, négyszázmillió pedig eléri a kritikus küszöböt. Nyolcvan országban - ez a Föld lakosságának 40 százalékát jelenti - máris súlyos gondok mutatkoznak az egészségügyileg elfogadható tisztaságú víz terén; 20-30 éven belül másfél milliárd ember lesz hasonló ...a fogyasztásra szánt víz fele az elosztórendszerek hibája miatt vész el. helyzetben. Az első áldozatok azok az országok lesznek, ahol már most gond van a tisztavízellátással. Egyes borúlátó előrejelzések szerint négy év múlva Afrika az 1950-ben egy főre jutó mennyiségnek csak a negyedével rendelkezik majd. Hasonló lesz a helyzet Ázsiában és Dél- Amerikában. Ez súlyos konfliktusokhoz, háborúkhoz vezethet. 1989-ben a Szenegál folyó vizéért valóságos csata folyt Mauritánia és Szenegál között, Banglades pedig azzal vádolta Indiát, hogy a Gangeszen épített gátjaival megkurtította a neki járó vízmennyiséget. A Nílus vizéért Egyiptom, Szudán és Etiópia harcolt. A párizsi értekezleten magyar-szlovák konfliktus forrásaként emlegették a Duna vizének elterelését is! A konferencián jelen lévő 84 ország illetékesei sürgős intézkedést követeltek. Ehhez két nagy szektornak kell alaposan a zsebébe nyúlnia. Az egyik a mező- gazdaság, amely a fejlett ipari országokban az édesvíz kétharmadát használja el. Az élelmezésügyi világszervezet, a FAO kimutatása szerint nagy pazarlás folyik, az öntözésre használt vízmennyiséget jelentősen csökkenteni kell. A számok nyelvére fordítva: az öntözésre szánt mennyiség ötven százaléka(l) a szállítás, tárolás során elvész, a megmaradt víz 20 százalékát hatékony öntözési módszerekkel meg lehetne takarítani. Néhány országban ezen a téren látványos eredményeket értek el. A FAO szerint a fogyasztásra szánt víz 50 százaléka az elosztórendszerek hibája miatt vész el. Cserélni kellene, ami sok pénzbe kerül. Várható tehát, hogy vízszámlánk továbbra is meredeken nőni fog. Nemcsak a víz mennyisége, hanem a minősége is egyre nagyobb gondot okoz. Az elmúlt években sokat emlegetett fel- melegedés, az üvegházhatás súlyosan károsította a környezetet. Az ipari hulladék beszivárgott a kellően védettnek hitt víznyerő kutakba, a folyókba, tavakba, már az Északi-sarkon is találtak szennyezett vizet! Sok helyütt a tengert ürítőtelepnek használják. A kiömlött kőolaj hártyaként vonja be több ezer mérföld területen a víz felületét, az igazi veszély azonban a földről jön, a mezőgazdaságból. A nagy mennyiségben alkalmazott műtrágyázás miatt a víz nitráttartalma megkétszereződött. A vegyület fokozatosan beszivárog a földbe, eléri az édesvíz szintjét, és hosszú úton a tengerekbe jut. A Rajna, Európa egyik legnagyobb folyója olyannyira szennyezett, hogy az Európai Unió külön program kidolgozását vette tervbe. Húszmillió ember ivóvizéről van szó! Nem jobb a helyzet Európa déli tájain sem. A velencei lagúnákba évente kilencezer tonna foszfát kerül. A szerelem városában a gyilkos algák teljesen ellepték a csatornákat, elpusztítják a vízi faunát, az ember egészségére is káros gázokat bocsátanak ki. A tisztaságáról híres Bajkál-tó körül ipartelepek sora épült; drámai a helyzet Kanadában (itt található a világ édesvíztartalékának kilenc százaléka!), ahol tizennégyezer tóban, savas jellegük miatt, már az élet semmilyen formája nem létezik, s a szakemberek szerint további százakra vár hasonló sors. Oka a túlzott műtrágyázás és rendszeres szennyeződés. Dél-Ameri- kában, Délkelet-Ázsiában az esőerdők eltűnése jelent óriási veszélyt. Az Aral-tó területe a túlzott igénybevétel miatt rohamosan és vészesen csökken. A fogyasztásra szánt víz ötven százléka az elosztórendszerek hibája miatt elvész. Bonyolítja a helyzetet az eltérő vízfogyasztás. Míg az Egyesült Államokban egy amerikai naponta átlagosan 700 liter vizet használ, az európai pedig 200- at, addig a fejlődő országok lakosai alig tízet! Mi történik akkor, ha a jelenlegi helyzetben a harmadik világ országaiban is nőni fog a fogyasztás? Vajon az emberiség képes felmérni a rá leselkedő veszélyt? Megannyi kérdés, amelyekre egyelőre nincs megnyugtató válasz. A rövidesen beköszöntő új évezred nyugalanító, konfliktusokat előidéző problémákat örököl. A szakemberek szerint nincs sok idő a gondolkodásra, sürgősen cselekedni kell! K. E. ,Á történelemnek vége lesz egyszer, de illuzórikusak és megtévesztők azok a kísérletek, amelyek megpróbálják megjósolni a világ végét” - hangsúlyozta II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő a közelmúltban az általános kihallgatás témájául a Krisztus második eljövetelére vonatkozó gondolatokat választotta. A világ sorsával, a halál utáni lét problémáival foglalkozó hittudomány, az eszkato- lógia apokaliptikus formában írja le azt, ahogy „mindennek vége lesz”. ,A történelem a maga vége felé halad, de Krisztus semmilyen időpontot nem jelölt meg, csak arról biztosított bennünket, hogy a vég nem következik be, míg (az emberiséget) megmentő műve egyetemessé nem válik az evangélium hirdetésével.” A világ vége az utolsó ítélet pillanata. Jézust Isten felruházta az ítélkezés hatalmával. „Az utolsó ítélet ugyan nyilvánvalóan magában foglalja az elítélés lehetőségét is, ám a bírói tisztet az a személy kapta, aki teljes mértékben megértő és szolidáris az emberi körülményekkel. Krisztus emberi szívű égi bíró, olyan bíró, aki életet akar adni” - mondta a pápa. Tehát a legfelsőbb tanítói székből érkezett a felvilágosítás: a világ- végevárás csak tévhit. Hogy az utolsó ítéletre mikor kerül sor, azt nem a társadalom dönti el. Veszély pedig amúgy is van bőven a mindennapjainkban... Nálunk már most kezdődik a karácsony Játsszon velünk a Születésnapi Ajándékszóróban! Lehet, hogy éppen Önnek nem lesz majd gondja a karácsonyi ajándékozással. Bizonyára felragasztotta már az előző számunkban megjelentjátéktervre az első szelvényt, amely az Új Szó október 9-i számában jelent meg. A következőt itt közöljük. Már most biztosítsa a lapokat újságárusánál! Gálaműsorunkat a KOM-ART művészeti ügynökség, Héger Rudolf, Komárom szervezi. Csodát vár Az angol Kathy Green nagyon ritka és szörnyű betegségben szenved. Olyan erősen fényérzékeny, hogy egész életét sötétben kell leélnie. Soha nem érheti nap a bőrét, mert tizen- kilenc évesen hatvanévesnek nézne ki. Hogy kistestvérével és édesanyjával sétálhasson, különleges maszkot készített szamára egy angol mérnök, de iskolába még ebben sem járhat. Kathy bátran és bizakodóMozaik Óriási origami A Japán északi részén fekvő Odate lakosai nem haboztak sokáig, amíg hajtogattak: az óriási papírmadár szárnyainak fesztávolsá- ga hatvanhárom méter, és elkészítéséhez mindössze hét an várja a jövőt, reméli, előbb- utóbb gyógyírt találnak bajára. A világon körülbelül száz ilyen betegségben szenvedő vár csodára... Műanyag tüdő - dohányosoknak Felsejlett a fény az alagút végén a dohányosok számára - legalábbis a legfrissebb orvosi kutatások szerint. Az Illinoisban fekvő North Western University kutatói ugyanis - a brit lapok szerint - az átültethető szervek világméretű hiányát felismerve olyan, Ital névre hallgató műanyag „tüdőt” fejlesztettek ki, amely méreteit tekintve nem nagyobb, mint egy hordozható CD-lejátszó, és a remények szerint immunreakció kiváltása nélkül beültethető az emberi szervezetbe. A sertéseken végzett kísérletek legalábbis kecsegtető eredményeket hoztak. Lyle Mockros amerikai profesz- szor ugyanakkor bevallotta azt is, hogy a mesterséges szerv még nem képes a tüdő által ellátott minden bonyolult kémiai folyamatot reprodukálni. A műanyag tüdőt így pillanatnyilag olyan betegeknek szánják, akiknél létfontosságú, hogy időt nyerjenek, tehát akiknek saját tüdejük - például autóbaleset következtében - ideiglenesen nem funkcionál. A tüdőrákkal küzdő dohányosoknak ezek szerint néhány esztendőt mégiscsak várniuk kell majd. órára volt szükségük. Az eredmény: egy csodaszámyas, amely távoli őseként tarthatja számon Nessie-t, a Loch Ness-i szörnyet - ha hihetünk a hasonlóságnak.
