Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1998-08-19 / 33. szám

Nagyvilág 1998. augusztus 19 . 7 Az UNESCO felhívására régészek próbálják menteni a menthetőt Az emberiség bölcsője Budapesti level Jövő nyáron újra Neolit falu maradványai Jef al-Ahmarban. Némelyik fal magassága eléri a tíz métert. Archív felvétel Sok évezreddel ezelőtt az Eufrá- tesz folyam völgyében ringott a mai civilizáció bölcsője. Itt ala­kult ki a mezőgazdaság, az állat- tenyésztés és az első írás. Saj­nos, a mai szíriai kormányt ez hidegen hagyja, mert völgyzá­ró gátat épít, melynek vize min­dent eláraszt, ami eddig az em­beri tekintet számára rejtve volt. Az eredeti tervek szerint a víztározónak 1995-ben kellett volna elkészülnie, de a munkák késlekedése miatt csak jövőre adják át. Az értékes régészeti le­lőhelyek előreláthatóan 1999 végén kerülnek víz alá, amikor a feltöltés befejeződik. Az idő te­A homo sapiens itt hagyta el a gyűjtögető, vadászó életformát. hát sürget, ezért a franciákból, olaszokból és spanyolokból álló régészcsoportok időt és fárad­ságot nem kímélve dolgoznak. Az első pillantásra hihetetlen­nek tűnik, hogy ez a kiszáradt, poros vidék lehetett egykor a nyugati civilizáció bölcsője. Az évezredekkel ezelőtti kort, ami­kor az emberiség legfontosabb találmányai születtek, régészeti terminussal neolit forradalom­nak nevezik. Kialakulásában az éghajlati viszonyok megválto­zása játszott főszerepet, amikor a jégkorszak véget ért, s azon a területen, amely a Tigris és az Eufrátesz vidékét is magába Jerf al-Ahmarban egy sor, kezdetleges írással ellátott követ találtak. Sokkal ré­gebbiek, mint az Urukban talált sumér piktogramok, amelyeket eddig az emberi­ség legrégibb írásának tar­tottak. Bár ebben az eset­ben még nem lehet kifeje­zett írásjelekről beszélni. foglalja, elszaporodtak a vad gabonaneműek és hüvelyes nö­vények. Nem véletlen, hogy a homo sapiens itt hagyta el a gyűjtögető és vadászó életfor­mát, és letelepedve mezőgazda­sággal és állattenyésztéssel kez­dett foglalkozni. Teli Halula körzetében, az Euf­rátesz völgyében, amely ma Szí­riához tartozik, három öko­szisztéma találkozott: a sztyep- pi, a hegyvidéki és a folyami. Az erdőkben vaddisznók futkos­tak, a sztyeppen gazella- és vad- tulokcsordák legelésztek, a he­gyekben vadkecskék tenyész­tek, míg a folyók bőven adták a halat. A régebbi régészeti irány képviselői (New Archeology) kénytelenek voltak megváltoz­tatni azt a nézetüket, hogy a me­zőgazdaságot a hiány és az éhe­zés kényszerítette ki. A termé­szet bősége változtatta meg az emberek addigi életmódját. A fi­atalabb kőkorszak forradalmi változása az emberi történelem egyik legjelentősebbike volt. A régészek az Eufrátesz völgyé­ben olyan, emberi alakokat áb­rázoló kőrajzokat találtak, ame­lyek i. e. 8500-ban keletkeztek. Ez azt jelenti, hogy a rajzok mintegy ezer évvel korábbiak, mint az eddig legrégebbieknek tartott Catal Huyuk-i rajzok! A sírokban, amelyeket az akkori emberek a lakóházaik padlója alatt ástak, a régészek összegör­Egy másik faluról megállapították, hogy öt évezreden keresztül lakott volt. nyedt emberi maradványokon kívül különféle díszeket is talál­tak; főleg vulkáni üvegből ké­szült díszeket, drágakövekből készült karpereceket, kagylóból készült fejdíszeket. Ez arról ta­núskodik, hogy az akkori embe­rek lemondtak az ősközösségi társadalom gyűjtögető-vadászó életmódjáról, az egyenrangú társadalmat feláldozták a hala­dás oltárán. A másik nagy felfedezést a tera­szos falak feltárása jelentette. A régészeknek eddig harminc mé­ter hosszú, négy méter magas falakat sikerült feltárniuk. Ez a Közel-Kelet egyik legrégibb ré­gészeti lelete. A vadászok és gyűjtögetők kör alakú lakóhe­lyeit itt már fékör alaprajzú lak­helyek, „szobák” váltották fel. Ez az építkezési mód nemcsak technológiai szempontból volt igényesebb, de arról is tanúsko­dik, hogy a törzsi kommunák felbomlottak, és nagy létszámú családok alakultak ki, amelyek hierarchikus elrendezésben lak­tak. A legmeglepőbb eredmé­nye az Eufrátesz völgyében vég­zett ásatásoknak az a tény, hogy minden régebbi, mint azt erede­tileg feltételezték. A fiatalabb kőkorszakban (i. e. 8800-6500) Teli Halula falu­ban élő emberek mintegy nyolchektárnyi területen lak­tak. Elsőként sikerült nekik Szilágyi Enikő Augusztus 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor több száz méteres sor kígyózik a füre­di part mentén. Azt hinné az ember, hogy ingyenlángost osztogatnak, vagy Cindy Crawford érkezett meg ezen a verőfényes napon a Bala- ton-partra. Pedig a tömeg azért várakozik egyre türel­metlenebbül, hogy a tó hul­lámai közé gázolhasson, és az izomrostokat nem kímél­ve, mintegy 3,6 kilométert ússzon. A cél a tihanyi strand. Az első néhány száz méteren nem könnyű túljut­ni. Mintha a Palatínus hul­lámmedencéjében volnánk, sokan a többiek előtt össze­vissza navigálnak, egyesek a kék égben gyönyörködnek a hátukon lebegve. A második kilométeren szét­húzódik a mezőny, de to­vábbra sem árt az elővigyá­zatosság. Bármikor utolér­het valamelyik „nehézbom­bázó”, aki annyira akarja az első helyezettnek járó mo­biltelefont, hogy nem sajnál egy-két jól irányzott rúgást elhelyezni a békésebb sport­társak testrészein. Mind­ezektől és az erős hullám­zástól eltekintve, a táv ele­jén igen kellemes a mozgás, a fantasztikus hőmérsékletű (27-28 Celsius-fokos) víz­ben. megszelídíteni a kecskét, a ju­hot, a marhát és a sertést. A ré­gészek, akik az emberi marad­ványoknál fogszuvasodást ta­láltak, megállapították, hogy ezeknek az embereknek az ét­lapját kultúrnövények egészí­tették ki. A fogszuvasodás ugyanis velejárója volt az élet­mód és az étrend változásának. Változatosabb lett az „étlap”, több kalóriát tartalmazott. S ahol bőven van élelem, megnő a népszaporulat is. A mezőgaz­dasági forradalom sok gyereket eredményezett, amit a csont­vázleletek is bizonyítanak. Egy másik helyszínről (Teli Shioukh Faouqani) a régészek megállapították, hogy a kör­nyék öt hosszú évezreden ke­resztül lakott volt. Az itteni lele­tek viszont fiatalabbak. Három kultúra találkozott itt: a keleti, mezopotámiai, az anatóliai, amely északról érkezett, és a Másfél kilométer után azon­ban már másféle érzések is megrohanják a tempózók egy részét. Például: jobb lett volna mégis otthon marad­va jégbe hűtött sört iszogat­ni a teraszon. Ha valaki elő­zőleg nem hagyta ki a szom­bat esti bulit, mondván, hogy „mi nekem az a három kilométer”, most erősen bánja bűneit. Egyre ro­konszenvesebbek a formás kis vitorlások, amelyek csá­bosán lebegnek 50-100 mé­terekre egymástól. Ilyenkor erőt ad egy-egy Tihany felől érkező üde kajakos, akinek mozgása azt a látszatot kel­ti, hogy már csak kőhajítás- nyira van a túlsó part. Egy lelkes anyuka, három-négy éves forma kisfiával a hátán, mit sem törődve a nehezék­kel, ugyancsak ösztönző je­lenség. Őt látva erőt vesz magán az úszó, mégsem ad­ja föl, túljut a fáradtságon, feledi tagjainak zsibbadá­sát: már világos, hogy a tá­vot végig lehet, mi több, vé­gig kell úszni. Mire elgon­dolkodik az élet nehéz dol­gain, máris a szemébe ötlik a tihanyi part. Egyszer csak megérkezett. Kint van a vízből, megkapja a hátba veregetést és az ajándékokat. Már tudja, hogy elveszett: jövő nyáron újból keresztül fogja szelni a Balatont. nyugati partvidék kultúrája, amely megnyitotta az utat a Földközi-tenger és Egyiptom fe­lé. Az itt talált örmény és asszír kőtáblák kereskedelemről és asszír kolonizációról árulkod­nak. A legérdekesebb, hogy a ré­gészek olyan kerámiacserepe­ket találtak, amelyek a dél-me­zopotámiai Urukra jellemzőek, s amelyek csak hadi mozgások­kal kerülhettek ide. Az Eufrátesz mentén álló Jerf al- Ahmar faluban azóta sem sokat változott az élet. A régészek né­hány kurddal laknak együtt, akik még nem menekültek el a nagy vízre váró területről. A csa­ládok többsége magasabban fekvő területekre költözött, s itt várja a kártérítést, amit a szír kormány megígért. Többségük a régészek mellett dolgozik, bár ez naponta harminc kilométer­nyi gyaloglást jelent számukra. Muy Interesante Vasárnapi koktél Douglast beperelték Au! Ez aztán fájhatottüames Parkért, egy hollywoodi golf­pálya labdaszedőjét pont egy évvel ezelőtt „parádés” ütés érte a legféltettebb testrészén. Mivel a golflabdát állítólag Michael Douglas irányította a lába közé, a fiú - aki a baleset után komoly műtéti beavatko­zásra szorult - bírósági úton próbál többmilliós fájdalomdí­jat kicsikarni az amerikai film­sztárból. Douglas visszautasít­ja az ellene felhozott vádat: „Nem én voltam az, aki telibe találta Parkért, viszont a bal­eset után én hívtam a mentő­ket” - vallja a színész. Kikecmereg a csődből Búrt Reynolds amerikai sztár most már talán kikecmereg a csődből: hitelezőinek ugyan vannak még bizonyos felté­telei, de alapjában véve kész a Reynolds-féle adósság rende­zési terve. Reynolds 1996-ban kért csődvédelmi eljárást 10 millió dollárnyi tartozása mi­att. A kétévi huzavona után körvonalazódó adósság „át­ütemezési” terve október kö­rül kerül az illetékes csődbíró elé. A színész ügyvédje szerint Reynolds úr hamarosan gond­talanul élheti az életét. A terv szerint azonban lesznek meg­kötések: a következő két év­Burt Reynolds 1995-ös válása után kétmillió dollárról tízmillió­ra növelte az adósságát. ben Reynolds jövedel­méből fél-fél millió dol­lárt köteles a hitelezői­nek fizetni. Copperfieldnek kellemetlen Los Angelesben a közel­múltban kezdődött meg a „Desperate but not Serious” című film for­gatása, amelyben az egyik főszerepet Claudia Schiffer alakítja. A né­met kisasszony mágikus vőle­génye, David Copperfield egy villában él, csupán néhány ki­lométerre Los Angelestől, de a forgatás helyszínén eddig David nincs meghatódva Claudia színé­szi tehetségétől még nem mutatkozott. Benn­fentesek szerint távol- maradásának oka, hogy szé­gyenkezik Schiffer „színész­nő” miatt. Szép kis vőlegény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom