Vasárnap - családi magazin, 1998. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1998-08-19 / 33. szám
Nagyvilág 1998. augusztus 19 . 7 Az UNESCO felhívására régészek próbálják menteni a menthetőt Az emberiség bölcsője Budapesti level Jövő nyáron újra Neolit falu maradványai Jef al-Ahmarban. Némelyik fal magassága eléri a tíz métert. Archív felvétel Sok évezreddel ezelőtt az Eufrá- tesz folyam völgyében ringott a mai civilizáció bölcsője. Itt alakult ki a mezőgazdaság, az állat- tenyésztés és az első írás. Sajnos, a mai szíriai kormányt ez hidegen hagyja, mert völgyzáró gátat épít, melynek vize mindent eláraszt, ami eddig az emberi tekintet számára rejtve volt. Az eredeti tervek szerint a víztározónak 1995-ben kellett volna elkészülnie, de a munkák késlekedése miatt csak jövőre adják át. Az értékes régészeti lelőhelyek előreláthatóan 1999 végén kerülnek víz alá, amikor a feltöltés befejeződik. Az idő teA homo sapiens itt hagyta el a gyűjtögető, vadászó életformát. hát sürget, ezért a franciákból, olaszokból és spanyolokból álló régészcsoportok időt és fáradságot nem kímélve dolgoznak. Az első pillantásra hihetetlennek tűnik, hogy ez a kiszáradt, poros vidék lehetett egykor a nyugati civilizáció bölcsője. Az évezredekkel ezelőtti kort, amikor az emberiség legfontosabb találmányai születtek, régészeti terminussal neolit forradalomnak nevezik. Kialakulásában az éghajlati viszonyok megváltozása játszott főszerepet, amikor a jégkorszak véget ért, s azon a területen, amely a Tigris és az Eufrátesz vidékét is magába Jerf al-Ahmarban egy sor, kezdetleges írással ellátott követ találtak. Sokkal régebbiek, mint az Urukban talált sumér piktogramok, amelyeket eddig az emberiség legrégibb írásának tartottak. Bár ebben az esetben még nem lehet kifejezett írásjelekről beszélni. foglalja, elszaporodtak a vad gabonaneműek és hüvelyes növények. Nem véletlen, hogy a homo sapiens itt hagyta el a gyűjtögető és vadászó életformát, és letelepedve mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kezdett foglalkozni. Teli Halula körzetében, az Eufrátesz völgyében, amely ma Szíriához tartozik, három ökoszisztéma találkozott: a sztyep- pi, a hegyvidéki és a folyami. Az erdőkben vaddisznók futkostak, a sztyeppen gazella- és vad- tulokcsordák legelésztek, a hegyekben vadkecskék tenyésztek, míg a folyók bőven adták a halat. A régebbi régészeti irány képviselői (New Archeology) kénytelenek voltak megváltoztatni azt a nézetüket, hogy a mezőgazdaságot a hiány és az éhezés kényszerítette ki. A természet bősége változtatta meg az emberek addigi életmódját. A fiatalabb kőkorszak forradalmi változása az emberi történelem egyik legjelentősebbike volt. A régészek az Eufrátesz völgyében olyan, emberi alakokat ábrázoló kőrajzokat találtak, amelyek i. e. 8500-ban keletkeztek. Ez azt jelenti, hogy a rajzok mintegy ezer évvel korábbiak, mint az eddig legrégebbieknek tartott Catal Huyuk-i rajzok! A sírokban, amelyeket az akkori emberek a lakóházaik padlója alatt ástak, a régészek összegörEgy másik faluról megállapították, hogy öt évezreden keresztül lakott volt. nyedt emberi maradványokon kívül különféle díszeket is találtak; főleg vulkáni üvegből készült díszeket, drágakövekből készült karpereceket, kagylóból készült fejdíszeket. Ez arról tanúskodik, hogy az akkori emberek lemondtak az ősközösségi társadalom gyűjtögető-vadászó életmódjáról, az egyenrangú társadalmat feláldozták a haladás oltárán. A másik nagy felfedezést a teraszos falak feltárása jelentette. A régészeknek eddig harminc méter hosszú, négy méter magas falakat sikerült feltárniuk. Ez a Közel-Kelet egyik legrégibb régészeti lelete. A vadászok és gyűjtögetők kör alakú lakóhelyeit itt már fékör alaprajzú lakhelyek, „szobák” váltották fel. Ez az építkezési mód nemcsak technológiai szempontból volt igényesebb, de arról is tanúskodik, hogy a törzsi kommunák felbomlottak, és nagy létszámú családok alakultak ki, amelyek hierarchikus elrendezésben laktak. A legmeglepőbb eredménye az Eufrátesz völgyében végzett ásatásoknak az a tény, hogy minden régebbi, mint azt eredetileg feltételezték. A fiatalabb kőkorszakban (i. e. 8800-6500) Teli Halula faluban élő emberek mintegy nyolchektárnyi területen laktak. Elsőként sikerült nekik Szilágyi Enikő Augusztus 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor több száz méteres sor kígyózik a füredi part mentén. Azt hinné az ember, hogy ingyenlángost osztogatnak, vagy Cindy Crawford érkezett meg ezen a verőfényes napon a Bala- ton-partra. Pedig a tömeg azért várakozik egyre türelmetlenebbül, hogy a tó hullámai közé gázolhasson, és az izomrostokat nem kímélve, mintegy 3,6 kilométert ússzon. A cél a tihanyi strand. Az első néhány száz méteren nem könnyű túljutni. Mintha a Palatínus hullámmedencéjében volnánk, sokan a többiek előtt összevissza navigálnak, egyesek a kék égben gyönyörködnek a hátukon lebegve. A második kilométeren széthúzódik a mezőny, de továbbra sem árt az elővigyázatosság. Bármikor utolérhet valamelyik „nehézbombázó”, aki annyira akarja az első helyezettnek járó mobiltelefont, hogy nem sajnál egy-két jól irányzott rúgást elhelyezni a békésebb sporttársak testrészein. Mindezektől és az erős hullámzástól eltekintve, a táv elején igen kellemes a mozgás, a fantasztikus hőmérsékletű (27-28 Celsius-fokos) vízben. megszelídíteni a kecskét, a juhot, a marhát és a sertést. A régészek, akik az emberi maradványoknál fogszuvasodást találtak, megállapították, hogy ezeknek az embereknek az étlapját kultúrnövények egészítették ki. A fogszuvasodás ugyanis velejárója volt az életmód és az étrend változásának. Változatosabb lett az „étlap”, több kalóriát tartalmazott. S ahol bőven van élelem, megnő a népszaporulat is. A mezőgazdasági forradalom sok gyereket eredményezett, amit a csontvázleletek is bizonyítanak. Egy másik helyszínről (Teli Shioukh Faouqani) a régészek megállapították, hogy a környék öt hosszú évezreden keresztül lakott volt. Az itteni leletek viszont fiatalabbak. Három kultúra találkozott itt: a keleti, mezopotámiai, az anatóliai, amely északról érkezett, és a Másfél kilométer után azonban már másféle érzések is megrohanják a tempózók egy részét. Például: jobb lett volna mégis otthon maradva jégbe hűtött sört iszogatni a teraszon. Ha valaki előzőleg nem hagyta ki a szombat esti bulit, mondván, hogy „mi nekem az a három kilométer”, most erősen bánja bűneit. Egyre rokonszenvesebbek a formás kis vitorlások, amelyek csábosán lebegnek 50-100 méterekre egymástól. Ilyenkor erőt ad egy-egy Tihany felől érkező üde kajakos, akinek mozgása azt a látszatot kelti, hogy már csak kőhajítás- nyira van a túlsó part. Egy lelkes anyuka, három-négy éves forma kisfiával a hátán, mit sem törődve a nehezékkel, ugyancsak ösztönző jelenség. Őt látva erőt vesz magán az úszó, mégsem adja föl, túljut a fáradtságon, feledi tagjainak zsibbadását: már világos, hogy a távot végig lehet, mi több, végig kell úszni. Mire elgondolkodik az élet nehéz dolgain, máris a szemébe ötlik a tihanyi part. Egyszer csak megérkezett. Kint van a vízből, megkapja a hátba veregetést és az ajándékokat. Már tudja, hogy elveszett: jövő nyáron újból keresztül fogja szelni a Balatont. nyugati partvidék kultúrája, amely megnyitotta az utat a Földközi-tenger és Egyiptom felé. Az itt talált örmény és asszír kőtáblák kereskedelemről és asszír kolonizációról árulkodnak. A legérdekesebb, hogy a régészek olyan kerámiacserepeket találtak, amelyek a dél-mezopotámiai Urukra jellemzőek, s amelyek csak hadi mozgásokkal kerülhettek ide. Az Eufrátesz mentén álló Jerf al- Ahmar faluban azóta sem sokat változott az élet. A régészek néhány kurddal laknak együtt, akik még nem menekültek el a nagy vízre váró területről. A családok többsége magasabban fekvő területekre költözött, s itt várja a kártérítést, amit a szír kormány megígért. Többségük a régészek mellett dolgozik, bár ez naponta harminc kilométernyi gyaloglást jelent számukra. Muy Interesante Vasárnapi koktél Douglast beperelték Au! Ez aztán fájhatottüames Parkért, egy hollywoodi golfpálya labdaszedőjét pont egy évvel ezelőtt „parádés” ütés érte a legféltettebb testrészén. Mivel a golflabdát állítólag Michael Douglas irányította a lába közé, a fiú - aki a baleset után komoly műtéti beavatkozásra szorult - bírósági úton próbál többmilliós fájdalomdíjat kicsikarni az amerikai filmsztárból. Douglas visszautasítja az ellene felhozott vádat: „Nem én voltam az, aki telibe találta Parkért, viszont a baleset után én hívtam a mentőket” - vallja a színész. Kikecmereg a csődből Búrt Reynolds amerikai sztár most már talán kikecmereg a csődből: hitelezőinek ugyan vannak még bizonyos feltételei, de alapjában véve kész a Reynolds-féle adósság rendezési terve. Reynolds 1996-ban kért csődvédelmi eljárást 10 millió dollárnyi tartozása miatt. A kétévi huzavona után körvonalazódó adósság „átütemezési” terve október körül kerül az illetékes csődbíró elé. A színész ügyvédje szerint Reynolds úr hamarosan gondtalanul élheti az életét. A terv szerint azonban lesznek megkötések: a következő két évBurt Reynolds 1995-ös válása után kétmillió dollárról tízmillióra növelte az adósságát. ben Reynolds jövedelméből fél-fél millió dollárt köteles a hitelezőinek fizetni. Copperfieldnek kellemetlen Los Angelesben a közelmúltban kezdődött meg a „Desperate but not Serious” című film forgatása, amelyben az egyik főszerepet Claudia Schiffer alakítja. A német kisasszony mágikus vőlegénye, David Copperfield egy villában él, csupán néhány kilométerre Los Angelestől, de a forgatás helyszínén eddig David nincs meghatódva Claudia színészi tehetségétől még nem mutatkozott. Bennfentesek szerint távol- maradásának oka, hogy szégyenkezik Schiffer „színésznő” miatt. Szép kis vőlegény!
