Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-18 / 7. szám
1998. február 18. Háttér Milyennek látja helyzetét a szlovákiai magyar reálértelmiségi? Pályamódosítás, küldetés, önazonosság A szlovákiai magyar értelmiség jellemzői helyét keresi nem tekinthető egységes rétegnek 137.8» 50,00% 17,90% szétzilált réteg ■nppMnppHMpK 0.00% 5.00% 10.00% 15,00% 20.00% 25.00% 30.0« 35,00% 40.00% 45.00% 50.00% Lampl Zsuzsanna (Az írás befejező része) A szlovákiai magyar értelmiséget leginkább olyan rétegnek tartják, amely a helyét keresi, az önszerveződés kezdetén tart - leginkább a műszakiak, legkevésbé a mezőgazdászok szerint. A második leggyakoribb vélemény - főleg a mezőgazdászoké, legkevésbé a közgazdászoké hogy a szlovákiai magyar értelmiség az az erő, amely eredményesen képviseli ügyünket. Ezt követi az a megítélés, mely szerint a szlovákiai magyar értelmiség életkörülményeiben, életmódjában és szokásaiban annyira különböző, hogy nem tekinthető egységes rétegnek. Ezzel a véleménnyel is leggyakrabban a mezőgazdászoknál, legkevésbé a vállalkozóknál találkozunk. Érdekes a két ellenpont megítélése is, vagyis mennyire szétzilált vagy összetartó rétegről van szó. A megkérdezett reálértelmiségiek közül négyszer többen válaszolták azt, hogy a szlovákiai magyar értelmiség szétzilált réteg, mint azt, hogy ez a réteg a bajban összetart. Az összetartást leginkább a mezőgazdászok, legkevésbé a közgazdászok érzik, akik egyben a leg- szétziláltabb rétegnek látják értelmiségünket. Összefoglalva az eddig elmondottakat: a reálértelmiség szerint az értelmiségi szellemi munkás, aki azonban nem csupán szűk szakmai feladatok megoldására és teljesítésére hivatott (a megkérdezett reálértelmiségiek csupán 4 százaléka tartotta az értelmiségi feladatának, hogy rendesen végezze a munkáját és semmi több), hanem közösségteremtő funkciókat is be kell töltenie. Hozzá kell járulnia közössége kulturális felemelkedéséhez, példaképként, sőt vezetőként kell működnie, de nem elsősorban politikusként, hanem szakemA legjellemzőbb értelmiségi értékrend a valóban közösségi értékrend. bérként, s a pozíciójától független, személyiségéből eredő természetes tekintéllyel kell rendelkeznie. A szlovákiai magyar értelmiség még nem tart ott, hogy a fenti jellemzőkkel lehessen illetni, csak szerveződik, de máris mutatkoznak rajta a magyarság eredményes képviseletének jelei. Komoly igények, komoly elvárások. Jogos a kérdés, mennyiA reprezentatív értékrendkutatásunk során kapott eredmények alapján elmondható, hogy általános értékrendjét tekintve a szlovákiai magyar értelmiség három csoportba sorolható. Ezek közül a legnagyobb csoportot azok az értelmiségiek alkotják, akiket a következő értékek jellemeznek, fontossági sorrendben: segíteni másokon, a hagyományos erkölcsi szabályok szerint élni, foglalkozni a környezetében felmerülő olyan problémákkal is, amelyek közvetlenül nem érintik, magyarSokkal inkább szétzilált, mint a bajban összetartó réteg. nak lenni, a vallás tanítása szerint élni, mértékletesség, tolerancia, a szabadság megőrzése. A legjellemzőbb értelmiségi értékrend tehát a tényleges közösségi értékrend. Az értelmiségiek nagyobbik része valóban közösségi ember, akinek fontosak a hagyományos értékek, de szabadsága, függetlensége megőrzése is. Az értelmiségi valószíDömötör Ede felvétele nűleg épp az utóbbi miatt nem törekszik a nagypolitikában aktív szerepkörre, vagyis félti a függetlenségét. Ugyanakkor láthattuk, fontos számára a magyarsága. S ez az a „terep”, a nemzeti identitás talaja, ahol megmutatkozhat az értelmiségi közösségi szerepvállalása. De vajon megmutatkozik-e? Mondok egy példát. Az „Iskola- választás, anyanyelvhasználat, asszimiláció” c. kutatásunk során tapasztaltuk, hogy a magyar iskolába járó gyermekek szüleinek 18,5 százaléka volt diplomás. A gyermekeiket szlovák iskolába járató, magukat magyarnak valló szülők között ez az arány 11,1 százalék, a gyemekeiket szlovák iskolába járató, magukat szlováknak valló - de igazából magyar családi és nyelvi háttérrel rendelkező - szülők között 6,3 százalék. Ha elismerjük, hogy az iskolaválasztás identitásformáló, -fejlesztő tényező, márpedig ezt a gyermekeiket szlovák iskolába járatók is elismerték - s a kutatás ezt egyértelműen be is bizonyította, mint a nemzeti identitás megőrzésének alapkövét akkor az a reálértelmiségi, aki magyar iskolába íratja a gyermekét, közösségi szerepet vállal, közösségi szempontból is példaértékűen cselekszik. g összesen ■ mezőgazdász 8 vállalkozó □ műszaki 11 közgazdász Gondterhelt arcok a csölösztői értelmiségi fórumon 10% re felelnek meg a megkérdezettek a fentebb ismertetett követelményeknek. Hiszen kitől legyen olyan az értelmiség, amilyennek elvárják, ha nem magától a réteget alkotó értelmiségiektől? Mivel az elvárások szerint az értelmiségi közösségi ember, térjünk ki a közösségi szerep- vállalás néhány kérdésére. A reálértelmiség 51,7 százaléka figyelemmel követi a közéletipolitikai eseményeket, bár maga sosem foglalkozna aktívan politikával, 14 százaléka pedig tájékozott, bár valójában nem érdeklik a politikai és közéleti kérdések. 7,4 százalékuk aktívan politizál, 14,8 százalékuk szívesen foglalkozna politikával. A megkérdezettek közül leginkább a műszakiak vállalnak közéleti szerepet, míg a mezőgazdászok egyáltalán nem. Legszívesebben a vállalkozók politizálnának. Tehát amíg van egy réteg, amely aktívan figyeli a közéletet, s ezen belül egy kisebb csoport maga is aktív közéleti szerepet vállal vagy vállalna, a többieket, azaz a megkérdezettek mintegy 25 százalékát nem érdekli a közélet, 51,7 százaléka pedig nem politizálna aktívan. Újra azt látjuk tehát, hogy a vizsgált reál- értelmiségnek - de ugyanúgy elmondható ez a humán értelmiségről is - a csúcspolitikát illetően nincsenek magasra törő ambíciói. Vajon közösségi vagy nem közösségi ember tehát a szlovákiai magyar értelmiségi? a bajban összetart eredményesen képviseli ügyünket nem képes érdekeink védelmére .10% Iraki válság Szaddám szuperbunkere Hová rejtőzhet el Szaddám Húszéin egy Irak elleni nagyszabású amerikai légicsapás esetén? A kérdés nemcsak a katonákat, politikusokat, hanem az emberek többségét is izgatja - miként az már a 7 évvel ezelőtti Öböl-háború idején tapasztalható volt. Nyugat-Európába menekült irakiak szerint, akik korábban a bagdadi vezér környezetében éltek, Szaddámnak van egy valóságos föld alatti minivárosa, amelyet akár több esetleges nukleáris csapás túlélésére is alkalmassá tettek. Az AFP hírügynökség magukat megnevezni nem kívánó informátorai szerint e hatalmas, akár hónapokig is önellátásra képes létesítmény terveit annak idején keletnémet mérnökök készítették el, s a föld alatti „bunkervárost” a nyolcvanas években - az akkori véres iraki-iráni háború időszakában - építették fel. Hogy valójában hol van, azt csak igen kevesen tudhatják. A német mérnökök csak a terveket szállították, a kivitelezést az irakiak végezték - az építők sorsáról pedig semmit nem lehet tudni. A források alapján Szaddám bunkervárosát ellátták minden, nukleáris csapás elleni eszközzel. Az iraki diktátor és családja igen hosszú ideig teljes komfortban élhet a föld alatt rejtőzködve. A létesítmény energiaellátását egy szintén föld alatti elektromos központból biztosítják, s felszerelték korszerű, védett telefonrendszerrel is, amelyen keresztül Szaddám kapcsolatot tarthat csapataival. A bunkervárosban állítólag tornaterem, szauna és egy növényekkel zsúfolt helyiség is van - kellemes közérzetet biztosítandó „Bagdad Oroszlánjának”. A létesítmény olyan nagy kiterjedésű, hogy a 90-es években elektromos autókkal látták el, így lehetséges a gyors közlekedés és a szállítás az egymástól távolabb eső helyek között. Az ENSZ ellenőrei egyébként 1993-ban szondákkal kiterjedt kutatásokat végeztek, de nem bukkantak az építmény nyomára. „Ezek a szondák legfeljebb tízméteres mélységig képesek feltárni az elrejtett fegyverzetet, építményeket - sokkal mélyebbre kellene hatolniuk, hogy felfedezzék a Szaddám- bunkervárost. Az amerikaiak már hosszabb ideje nagy erőkkel keresik az iraki tömegpusztító fegyvereket is, ám nem találják. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy igen mélyen lehetnek elrejtve a föld alatt. (ET) Fanatizált iraki nők az életüket adnák Szaddámért CTK/AP-felv.
