Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-07 / 1. szám
8 1998. január 7. Riport A nagy tartályokban a fehér, a kisebbekben a vörös pezsgő érik. Az egyik 25 ezer literes tartályból éppen a de Luxe fajtát kezdik, amelynek Irsay Olivér és Ottonel Muskotály az alapanyaga, éppen ezért erősebb aromájú, meg aztán édesebb, gyengébb alkoholtartalmú a többi fajtánál. A hatalmas tartályokban különféle műszerekkel mérik az erjedési folyamatot, hőmérsékletet, cukortartalmat, nyomást. A gyártási folyamat elején a tartályba töltik a bort, s ahhoz a pezsgőfajtától függően kü- hűtőtartályt lönféle élesztőket és cukrot ada- adják hozzá goinak, mutat a hatalmas tartályra amely bor alkalmi idegenvezetőnk. A cukrot tillátum, va azonban nem tiszta formában, ha- Ez a likőr a> nem egyfajta likőr, azaz bor-cukor- gőfajták vé keverék formájában adagolják. Az pezsgő lite így kezelt bor a tartályban egy hó- 30-40, az < napig erjed, s azalatt a cukorból pedig 60-9 fejlődő szén-dioxid a tankban 5-6 máz. Az eg atmoszféra nyomást termel ki. Ez- tartalma 1! zel a nyomással a pezsgőt speciá- kb. egy szí lis, az erjedés során keletkezett egyszerű b üledéket felfogó szűrőn keresztül a ezzel szeml Dömötö A pezsgő standard csomagolása a 7,5 decis palack. A tankpezsgő karcsúbb, a klasszikus hasasabb üvegbe kerül. Ezenkívül van 3,75 decis „piccolo” kiszerelés, ezt elsősorban légikisasszonyok kínálják a repülőgép utasainak, aztán vannak 1,5 literes palackok, a legnagyobbat, a háromliterest az alkalmazottak maguk között csak „miniszteri” pezsgőnek nevezik. A gurmánoknak illik még tudni, hogy a száraz pezsgőt aperetifTavaly vol az általa felvetett kérdéseket. Ennek okán az akkor már világhírű jó barát, Neumann János és Hilbert mellé kerül. Az ő kérésére mélyed el Wigner a csoportelméletnek nevezett matematika rejtelmeiben. így hamarosan ő is Hilbert munkatársa lesz. Itt ismerkedik meg több későbbi, ugyancsak Nobel-díjas munkatársával, közöttük későbbi sógorával, Paul Dirackal. 1929-ben publikálja alapvető jelentőségű munkáját a csoportelméit kérdéseiről. A fizikusok számára rejtély volt, hogy ha az azonos töltésű részecskék iszonyatos erővel taszítják egymást (Coulomb- féle erők), miképpen lehetséges, hogy a csupa pozitív töltésű protonokból álló atommag nem robban fel. Wigner érdeme annak bizonyítása, hogy az egybillio- mod milliméter távolságban működő, ún. rövid távú magerők legyőzik a Coulomb-erőket. Emy Noether 1918-ban vetette fel, hogy minden fizikai megmaradási törvény a természet egy- egy szimmetriatulajdonságából ered. Ebből következik, ha sikerül egy új szimmetriatulajdonságot felfedezni, ehhez egy megmaradási törvény rendelhető. Hat évvel később Otto Lapotre észleli, hogy a páros számú protont (és neutront) tartalmazó atommagok kötési energiája jóval nagyobb, mint a szomszédos, páratlan számú nukleont tartalmazóké. Ráadásul kimagaslóan nagy a kötési energia azoknál az atomoknál, amelyek 2, 8, 20, 28, 50, 82 és 126 nukleont tartalmaznak. Ennek az ún. rövid é hosszú távú periodikusságnal nevezett jelenségre adott 192 ben Wigner magyarázatot az; hogy ez csakis az elektromági ses erők szimmetriájának a k< vetkezménye lehet. Évtizedei később - 1963-ban - megkap érte a fizikai Nobel-díjat. 1934-ben publikálja azt a tan mányát, amely szerint alacso energiaszinteken a fémben rr gó elektronok úgy viselkedhe nek, mintha szabályos kristál csőt alkotnának. Felismerésé forradalmi jelentőségét mi se bizonyítja jobban, minthogy ven évvel később(l), 1984-be sikerül bizonyítani az ún. Wigner-féle rács létezését szí rávezető állapotban. A sors k nős kegye folytán ugyanabbí Champagne után Pozsonyban volt az első pezsgőgyár „Kicsit furcsa az angol kiejtésük” Ozogány Ernő Rajongásig szerette kora legjobb matematikatanárát, Rátz Lászlót, akinek fényképét haláláig a dolgozószobájában őrizte. Fizikus szeretett volna lenni, de édesapja rábeszéli, inkább legyen vegyész belőle, mivel ez idő tájt Magyarországon csak három elméleti fizikusi állás volt. Ez utóbbi volt az oka annak, hogy a kor többi nagyszerű elméje, Hevesi György, Békésy György, majd Neumann János és Teller Ede is vegyésznek tanult. Budapesten megkezdett tanulmányait Berlinben folytatja. Jó oka volt rá; a szülői felügyelet alól kikerülve, a bőrcserzés technológiája mellett szorgalmasan látogatja a Német Fizikai Társulat üléseit, ahol a kor legnagyobb tudósai: Albert Einstein, Max Planck, Max von Laue, Walter Nerst adnak elő. Közben a kor legjelentősebb kutatóintézetében, a Vilmos Császár Intézetben folytat szakmai gyakorlatot, ahol megismerkedik Polányi Mihállyal (a későbbi Nobel-díjas Polányi János édesapjával). Szilárd Leóval kötött ismeretsége évtizedek múltán komoly tudományos kapcsolattá mélyül, az első magreaktor megszerkesztéséhez vezetve. Tanulmányai befejeztével apai kívánságra hazatér, belép a Mauthner cipőgyárba. Polányi Mihály nem nyugszik bele az apai akaratba, 1926-ban Wemer Heisenberggel meghívatja a Vilmos Császár Intézetbe. Édesapja, belenyugodva a magyar bőripart ért veszteségbe, áldását adja fia tudományos pályájára. Ebben az időben már nyilvánvaló, hogy a hagyományos matematika módszereivel nem írhatók le az atomi szinteken lejátszódó események. A megoldást a kor legjelentősebb matematikusától, David Hilberttől váiják. Csakhogy a német géniusz már erősen betegeskedik, így azt a megoldást eszelik ki, hogy fiatal zsenikkel dolgoztassák ki Amivel az óévet búcsúztattuk Szeredbe, három borvidék - a galgóci-nagyszombati, a nyitrai- verebélyi és a Duna menti szőlőtermő régió - határán fekvő városba költöztették. A szőlőt is nagyrészt az említett vidékről szerzik be, s a gyár saját présüzemében készítik a pezsgő alapanyagául szolgáló bort. A fehér pezsgő alapja elsősorban Olasz Rizling, Zöld Veltelini, Müller Thurgau, Ottonel Muskotály és Irsay Olivér, a rózsaszínű és a vörös pezsgőhöz a Kékfrankos és a Szentlőrinci keverékeit használják. A bort a hétszáz vagon kapacitású raktárban tárolják, és szükség szerint szállítják a pezsgőgyárba. A kezdeti néhány ezer palackos évi termelésről mára több mint 10 millió palackra növekedett a Hubert J. E. Rt. - 1995 óta részvénytársaság - évi gyártása. Igaz, ennek legnagyobb része már nem klasszikus módon, hanem úgynevezett Charmant eljárással készül, amit tankpezsgőnek is neveznek. A Hubert üzemben 1970 óta használják ezt az eljárást. Megnevezése abból adódik, hogy míg a hagyományos pezsgőkészítés során a pezsgő palackokban érik, addig a tankpezsgőt hatalmas tartályokban - tankokban - érlelik. A szeredi pezsgőgyárban ma 0,5; 1; 2,5 valamint 3,5 vago- nos tartályokban érik a pezsgő. Merthogy a nagyüzemi borászat háza táján nem literben vagy hektóban, hanem vagonban mérik a bort. Ez az általánosan elfogadott mértékegység tízezer liternek, avagy száz hektoliternek felel meg. A legnagyobb különbség a klasszikus és a tankpezsgő között az, hogy míg a hagyományos eljárás esetében a pezsgő a palackban 14-16 hónapig érik, addig a tankpezsgő a tartályban egy hónap alatt elkészül. Különbséget kell tenni a pezsgő és a habzóbor (perlivé víno) között, ez utóbbi nem a cukorból benne fejlesztett szénsavtól, hanem az utólag a borhoz adott szénsavtól habzik. Gaál László __________________ Öt, négy, három, kettő, egy, ÉJFÉL! - harsogja kórusban az ünneplő társaság s a falióra másodpercmutatójának utolsó ütését követő ÉJFÉL! felkiáltás mintha csak egy őrmester TŰZ! vezényszava lenne, puskaropogásnak beillő hangzavart okozva, egymás után repülnek ki a dugók a pezsgőspalackokból. Folyik a habzó nedű a karcsú, magas poharakba, hogy a szilveszteri buli résztvevői egymásra és az új esztendőre emeljék poharukat. A szilvesztert és az ÚjChampagne borvidéken készítik, a neve is innét ered (sok helyen sampusznak, a szlovák nyelvben „sampanské”-nak nevezik), de pezsgőt ma már a világ számos országában gyártanak. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy Franciaországon kívül a világon elsőként Pozsonyban kezdtek pezsgőt gyártani. Itt alapíttatott 1825-ben a Hubert J. E. pezsgőgyár. A legenda szerint az alapító, Jean Evangelista Hubert francia katona volt, aki Bonaparte Napóleon hadseregében vett részt az oroszországi hadjáév köszöntését ma már szülte el sem tudjuk képzelni pezsgő nélkül. De mi is tulajdonképpen a pezsgő, és hogyan készül? „Természetes borból készített olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukor hozzáadásával természetes úton kierjesztés által benne fejlesztetett és visszafojta- tott.” - olvasható a pezsgő pontos meghatározása a Révai Nagy Lexikonban. A pezsgő címszó alatti szövegből azt is megtudhatjuk, hogy a pezsgőgyártást állítólag don Perignon, a hautevillersi apátság pincemestere találta föl 1670 és 1715 között. Azt szinte mindenki tudja, hogy a valódi pezsgőt ma is a franciaországi ratban, az itt szerzett sebesüléséből felépülve azonban nem tért haza franciahonba, hanem - miután beleszeretett egy pressburger kocsmáros leányába - Pozsonyban telepedett le. Mivel származását tekintve champagne-i volt a hadfi, és az apjától a pezsgőkészítés mesterségét is megtanulta, ezt a tudományát próbálta kamatoztatni a pezsgőgyár megalapításával. Nem is sikertelenül, hiszen a Hubert pezsgő az 1946-os bécsi pezsgőkiállításon sikert aratott, később Párizsban, Budapesten, Bordeaux-ban és sok más helyen kapott aranyérmet vagy egyéb kitüntetést. Pozsonyban 1951-ig működött a pezsgőgyár, akkor
