Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-21 / 3. szám
üblicisztika 1998. január 21. A líceum Harangi Sándor építész- mérnök tervei alapján épült. A faanyagot a helybeliek ingyen adták hozzá. Decemberi látogatásunk idején még nem volt befejezve, az ablakokról hiányoztak a szegőlécek, a lambéria lakkozásra várt, a konyha sem készült még el, de a fűtés már működött, lakni lehetett benne. Igaz, nem túl kényelmesen, régi vaságyakkal, használt bútorokkal berendezett háló- és tanulótermekben folyik az élet, a gyerekek azonban nem panaszkodnak. Örülnek, hogy itt tanulhatnak. A SZERZŐ FELVÉTELEI Gyimesközéplokon Bernász atya már az autóbusz ajtajában üdvözli a polgármestereket. Mellette Törzsök Erika alkalmi házigazda. Ő nem először találkozik a plébános úrral, hiszen a HTMH elnökeként régóta figyelemmel kíséri az erdélyi eseményeket, s egy ötnyelvű egyházi líceum valóban olyan dolog, amire a határon túlról is érdemes odafigyelni. A puliszkás vacsora után a helyi néptáncegyüttes is fellépett, méghozzá eléggé szokatlan viseletben: a férfiak kieresztett ingben, ami igen hasonló a román népviselethez. A helyi polgár- mester meg is magyarázta, miért: Amikor a csángók ősei az itteni völgyekbe csángáltak el - innen a csángó név eredete romános ruhát vettek fel és öltözetük alatt „elrejtették a magyar szót”. A polgármester figyelmeztet, hogy nem tévesztendők össze a moldvai csángókkal. Azok ősei állítólag még valamikor a magyarok bejövetele idején telepedtek le Moldvában, a gyimesi csángók pedig a 17. században kerültek a Gyimes völgyébe. A líceumban az egész környékről vannak gyerekek, sokan hét- nyolcgyermekes családból, köztük két teljesen árva és vagy tíz félárva. A tanári kar a környező iskolák pedagógusaiból, sok esetben igazgatóiból tevődik össze. Ketten Csíkszeredából járnak ki, a román nyelvet a szomszéd község iskolaigazgatója és egy román tanárnő tanítja, a matematika szakos a helyi általános iskola igazgatója. »rolóhoz, a csürülőhöz, a la- almashoz kéttagú, szintén í fiatal zenekar húzza-üti a alávalót. Az utóbbi években ronban, Szolnokon, Komáromban és több határon túli városban is megcsodálhatták a Bilágó Károly - ismertebb nevén Kóte - vezette kis csoport gyimesi táncait. lójuk ssá váltak, hogy lehetetlen őket egyszerű célzás útján álni. A rávezetéses módszer- í folyamatirányító számító- t ugyancsak Neumann fejette ki. Ez irányú tevékenynek gyümölcse évtizedekkel a után, az iraki háborúban e. A princetoni számítógép építésével párhuzamosan foglalkozni a számítógép sszintjének az emberi agyvaló összevetésével. Arra a tkeztetésre jut, hogy az em- igy szervezettsége millió- baladja meg a gépét. Ezzel sn a jövő útját is kijelöli: be- lyítja, hogy a gép szerve- égi foka odáig növelhető, egy fokon a természet utá- ató, vagyis a gép önmagá- jlettebb egyedeket tud produkálni. Saját szavaival: „...alacsonyabb szinten a bonyolultság degeneratív abban az értelemben, hogy minden automatagyártó automata csak önmagánál primitívebbet tud létrehozni. Van azonban egy minimális szint, ahol a degeneratív jellemvonás általános érvénye megszűnik. E szint fölött lehetségessé válnak olyan automaták, amelyek önmagukat reprodukálják, sőt önmaguknál még magasabb rendű egyedeket is produkálnak. Az a tény, hogy a bonyolultság és szervezettség egy minimális nívó alatt degenerált, felette pedig önfenntartó, sőt ennél még több is, bizonyára fontos szerepet fog játszani e téma bármely eljövendő elméletében.” Ehhez csak annyit: még mindig nem tartunk itt. Az is igaz, ő már negyven éve nincs közöttünk. A háború végére esik az a tevékenysége, amelynek gyümölcse napjainkra ért be: a társadalom és a gazdaság tevékenységét próbálta matematikai eszközökkel leírni. Ehhez a két legősibb játék, a sakk és a kártya elméletét használta fel. A sakk esetében ismert felállás mellett követhető, kisszámú lépéssel végtelen számú lehetőségből kell kiválasztani a legmegfelelőbb néhány tucatot a játszma megnyeréséhez. A kártyánál viszont - akárcsak a gazdaságban - a lapok takarása miatt sok információ ismeretlen vagy eltitkolt. Itt csak meghatározott lépések alatt (ahány lapletevés van) kell a kívánt célt elérni, vagyis a játszmát megnyerni. Oscar Morgenstemnel 1944-ben hozzák nyilvánosságra A játékelmélet a matematikában és a közTruman elnök ugyanazt tervezte Kínával, mint Japánnal. Neumann Jánosnak köszönhetjük, hogy nem tört ki az atomháború. gazdaságban című alapművüket. Fél évszázad múltán, 1994-ben a játékelméletért a közgazdasági Nobel-emlékéremmel kitüntetett tudóstrió magyar tagja, Harsányi János utal arra, hogy ezt a díjat tulajdonképpen Neumannak kellett volna kapnia. Csakhogy akkor még matematikus Nobel-dí- jat nem kaphatott. Neki köszönhetjük, hogy nem tört ki az atomháború. Ugyanis a koreai háború idején Harry Truman elnök ugyanazt tervezte Kínával, amit korábban megtett Japánnal: nukleáris fegyverek bevetésével akarta, jobb belátásra” bírni a maói vezetést. Neumann azonnal szállította a matematikai apparátussal alátámasztott analízist: ez csúfos vereséghez vezetne. Élete teljében, ötvenhárom éves korában, negyven évvel ezelőtt, 1957. február 8-án csontrákban hunyt el. E zseni szörnyű tragédiáját Wigner Jenő, a hűséges jó barát az Amerikai Filozófiai Társaság évkönyvében eképp örökíti meg: .Amikor Neumann megértette, hogy gyógyíthatatlan beteg, logikája kényszerítette, hogy felfogja: meg fog szűnni, létezni és így megszűnik gondolkodni is. E következtetés teljes tartalma azonban az emberi intellektus számára felfoghatatlan és ez megrettentette őt. Elszomorító volt látni, miképp őrölte fel szellemét - amikor már nem volt semmi remény - az elkerülhetetlen, de felfoghatadan véggel vívott küzdelem.” Neumann szellemi tevékenységére jellemző, hogy öt világnyelven beszélt és publikált, ezenkívül a latin és görög irodalmi alkotásokat is eredetiben olvasta, (folytatjuk)
