Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-06-03 / 22. szám

Nagyvilág 1998. június 3. 7 A fal leomlásának tizedik évfordulóját már Berlinben ünnepli a kormány gyan fogja a par­lament a kormány ellenőrzését, alkot­mányos kötelességét teljesíteni? Lehet, hogy videokonferenciákká vál­nak a parlamenti bizottságok ülései? Ha nem, 1999 nyarától állami hivatalnokok tömege fog pendlizni Berlin és Bonn kö­zött. Azok a hivatalnokok, akik úgy döntenek, hogy továbbra is fenntartják bonni lakhelyüket, két évig állami költségen utaz­hatnak haza minden hétvégén. A Szövetségi Gyűlés illetékes hi­vatalnokának asztalán már több mint hatszáz kérvény fekszik: valamennyi egy- vagy kétszobás szolgálati lakást kér. A kérvé­nyek száma állandóan növek­szik. A költözés terheit termé­szetesen az állam fedezi, vagyis az adófizetők. A hivatali beren­dezéseken kívül azonban a po­litikusok és a hivatalnokok in­góságai is útra kelnek, beleért­ve a jachtokat, a lovakat és a há­ziállatokat is. A költségeket nö­velik a képviselők átmeneti hi­vatali helyiségei, az újak elké­szültéig (becslés szerint 80 mil­lió márka), továbbá a bérleti dí­jak, az építkezési kölcsönök vagy a gyerekek átképzése az új iskolákban. Egy állami hivatal­nok átköltözésének költségeit kétszázezer márkára becsülik. Nem csoda, hogy egyre több polgár teszi fel a kérdést: vajon szükség van-e egy ekkora hur- colkodásra akkor, amikor az or­szágban csaknem ötmillió a munkanélküli, s akinek van munkahelye, rettegve várja, mikor számolják fel azt „szerve­zési” okokra hivatkozva. A hamburgi Stern alapján leépítése helyett a politikusok egyre Eleinte egyszerűnek tűnt a do­log, ám mostanában egyre töb­ben teszik fel a kérdést: szükség van-e akkora kiadásra, amek­korával a kormányhivatalok Berlinbe költözése jár? Német­országban gőzerővel készülnek a nagy napra, amely 1999-ben, a berlini fal leomlásának tizedik évfordulóján érkezik el. Német­ország egyesítésekor (1990. X. 3.), amikor újra Berlin lett az Az adminisztráció nagyobb igényekkel állnak elő. ország fővárosa, úgy tűnt, senki sem akarja otthagyni Bonnt. A szövetségi parlament képvise­lőinek nem akaródzott feladni a megszokott komfortot, s a költözés feltételéül szabták, hogy rekonstruálni kell a Bran­denburgi kapu közelében álló Szövetségi Gyűlés történelmi épületét. A nagy költözködésről 1991- ben született a döntés a parla­mentben, amikor mindössze ti­zenhét szavazat ellenében Ber­lin lett a győztes. Ezután hosszú huzavona, majd 1994 áprilisá­ban egy kompromisszumos megoldás született, mely sze­rint hat minisztérium továbbra is Bonnban marad, ráadásul ti­zenhárom központi hivatal és intézmény kap helyet a város­ban. A munkahelyek elveszté­sét (mintegy húszezerről van szó) az állam 2,8 milliárd már­kás kompenzációval akarja ki­egyenlíteni. A szövetségi elnök már meg­kapta berlini székhelyét (a Bellevue palotát), a szövetségi gyűlésnek még várnia kell a megfelelő elhelyezésre. A köl­tözés költségeit eleinte jelen­téktelennek tüntették fel, s az állami hivatalok szűkítését em­legették; az idő haladtával azonban a szkeptikusoknak lesz igazuk. A CDU-s Rupert Scholz nemrég még arról be­szélt, hogy ez kiváló alkalom lesz a szükséges reformok meg­valósítására, ám az ígéretekből mostanára nem sok maradt. Az adminisztráció leépítése helyett a politikusok egyre több igény­nyel állnak elő. Most már azt la­tolgatják, hogy új kormányépü­letet építenek az egykori biro­dalmi gyűlés mellett, mivel a berlini szenátus két kilométerre lenne tőle. Volker Rühe védelmi miniszter­nek, a saját szavai szerint, indo­kolt esetben tizenöt perc alatt el kell érnie a szövetségi kancel­lárt. Mivel azonban az ő minisz­tériuma öt másikkal (az egész­ségügyivei, a művelődésivel, a környezetvédelmivel, a mező- gazdaságival és a gazdasági kapcsolatokéval) egyetemben Bonnban marad, azt mérlegelik, hogy a minisztérium irányító apparátusát Berlinbe költözte­tik. Ez azonban könnyen prece­denst teremtene, s új költözési hullámot indíthatna el. Egyesek attól tartanak, hogy le sem telik a törvényhozási ciklus, s az ösz- szes minisztérium Berlinben ta­lálja magát. A munkahelyek tömeges meg­szűnése Bonnban egyelőre sen­kit sem ejt kétségbe. A miniszté­riumok többsége, így a kancellá­ri hivatal és a Szövetségi Tanács is azzal számol, hogy az átköltö­zés után is megtartja épületeit, természetesen a megfelelő sze­mélyzettel. (Mintha nyitva hagynák a kiskaput egy esetle­ges visszaköltözés esetére.) S vajon hogyan fog ülésezni a kor­mány a kettéválás után? Ho­Az állami hivatalnokok Berlinbe költöztetésének költségei Távolsági pótlék két évre 15 000 DM Repülőjegyek (két évig hetente egyszer) 30 000 DM Hozzájárulás az új lakóházhoz 48 000 DM Előnyös kölcsön 90 000 DM M értékben, kétszázalékos kamatra, amit az állami költségvetésből fizetnek; 30 000 DM vagy: bérleti díj tizenöt évre (négyzetméterenként 5 DM) 99 000 DM Kártérítés az eddigi ingóságokért (1 évre) 30 000 DM Kárpótlás az eddigi garázsért 2 000 DM Az új lakásba való költözésért fizetendő pótlék 7 500 DM Költözködési kiadások 10 000 DM Közvetítői díjak lakásszerzésre 7500 DM Új tűzhely 450 DM Gyerekek átképzése 2 500 DM Prágai levél Koldus és királyfi Cséfalvay Ildikó ________ Sz akemberek szerint az idén jelentős mértékben nö­vekszik a munkanélküliség Csehországban, sőt Prágá­ban is, ahol egy évvel ezelőtt szinte ismeretlen volt ez a fogalom. Országos viszony­latban az évvégéig talán nem haladja meg a 6,5%-ot (tavaly szeptemberben 4,5%-os volt), s így Csehor­szág továbbra is a legalacso­nyabb munka- nélküliséget ki­mutató országok közt marad. Ez a tény valószínű­leg nem boldo­gítja az érintet­teket, köztük a csaknem 8 ezer prágait. Legne­hezebb elhelyez­kedniük a képe­sítés, a tapaszta­latok nélküli fiataloknak és a büntetett előéletű, idő­sebb embereknek. Admi­nisztratív munkakörben is nehéz helyet kapni, mivel megnövekedtek a cégek kö­vetelményei (idegen nyel­vek, számítógépes alapis­meretek stb.). A 40 év körü­li, műszaki végzettségű egyének sincsenek irigylésre méltó helyzetben, mivel a cégek a fiatalokat részesítik előnyben. A külföldi cégek ráadásul tartanak a cseh munkaszokásoktól (lassúbb munkatempó, hosszú ebéd­szünetek, fölösleges „dum- csi” egy-egy csésze kávé mellett). A csinos és attrak­tív fiatal hölgyek sok eset­ben arra számíthatnak, hogy a munkaadójuk (a ma­gáncégek fiatal tulajdono­sai) a munkaszerződésben foglaltakon kívül „mást” is elkívánnak tőlük. A munkanélküli-segély mi­nimális összege 4560 Ke, de a gyakorlatban ez is más­képp fest. Ha valakinek az utolsó keresete, mondjuk, 6000 korona volt, akkor en­nek az 50%-át kapja három hónapon keresztül, aztán fél évig az utolsó ke­reset 40%-át, ami 2400 korona. De vajon mennyit „keresnek” prágai koldusok? Felmé­rések szerint egye­sek naponta 1000 koronát vagy töb­bet is összekoldul­nak, de a többsé­gük játszva „meg­keresi” a havi 15 ezer koronát. A legtöbb kol­dus a 90-es évek elején volt Prágában,ekkor sokaknak volt „saját” koldusuk, akinek rendszeresen dobtak valami pénzt a kalapjába. Ekkor a koldusok még az újra meg­szerzett szabadság szenti­mentális szimbólumai vol­tak, hiszen a totalitárius rendszer nem tűrte ezt a je­lenséget. Manapság már csak a turistákra számíthat­nak a különféle menekültek, hajléktalanok, rokkantak és szélhámosok (köztük olya­nok is, akik a rokkantat, úgymond, „futtatják”, s be­lőle élnek), mivel egyre több ember küzd megélhetési gondokkal. A munka- nélküli­segély ötszörösét is összekol­dulják. A szövetségi kancellár új székhelyének ünnepélyes alapkőletétele. Helmut Kohl bízik benne, hogy használhatja is. Archív felvétel Vasárnapi koktél Kelly Preston férjének bókol. Julian panaszkodik John Lennon még mindig esz­ménykép - legalábbis a zene­kedvelők körében. Mint apa, mint férj azonban kudarcot vallott. „Rég kiábrándultam belőle” - állítja első házassá­gából született fia. Julian a Daily Telegraph című lapnak adott interjújában bírálta híres apját. „Fennhangon beszélt mindig a világbékéről, a szere- tetről, de feleségével és fiával sosem éreztette, hogy létezik a földön ilyesmi - panaszkodott ifj. Lennon. John a legjobb... A legújabb hollywoodi plety­kák szerint John Travolta fele­sége egy koktélpartin bejelen­tette: megítélése szerint férje tud a legjobban csókolózni. Arról nem érkezett hír, milyen összehasonlítási alapok - ala­kok - szerint ítélkezett. Táviratok a Titanicról A Christie’s közelmúltban tar­tott londoni árverésén külön­böző érdekességek találtak gazdára, például a Titanicról a hajó süllyedése közben kül­dött táviratok - összesen 11500 fontért, vagyis a kikiál­tási ár tízszereséért. Az 1912. április 14-én a Titanic fedélze­téről feladott segélykérő táv­iratokat egy londoni központú pénzügyi társaság igazgatói vásárolták meg. Az új tulajdo­nosok állítólag örömmel köl­csönzik majd múzeumoknak a sürgönyöket. „Gyűlölöm az ötödik X-et” Cher meg akar szabadulni teto­válásaitól, amelyek egykor állí­tólag érdekesebbé, szexisebbé tették. Erről maga nyilatkozott a People magazinnak: „Amikor megcsináltattam őket, még sen­kinek sem volt. Most, hogy már mindenkinek van ilyen, többé nem izgatok”. Az Oscar-díjas színésznő 52. születésnapja kö­zeledtével az öregedésről és sa­ját színtelen szerelmi életéről is elmélkedett a lapban. „Gyűlö­löm az ötödik X-et. Az örege­déssel egyre nehezebb szerel­Szeretne megszabadulni teto­válásaitól met találni. De ahogyan a fű is utat lel magának, és felüti a fe­jét a beton repedései között, a szerelem is rád találhat életed minden időszakában”-véleke­dett Cher. A nagy költözködés

Next

/
Oldalképek
Tartalom