Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-27 / 21. szám

Modern élet 1998. május 27. 5 Lehet a kőfelületre képet rögzíteni napfény segítségével? Mi nevezhető szexuális zaklatásnak? 140 millió éves fénykép!!! Lehetséges, hogy a fényképe­zés keletkezésének története több százmillió éwel korábbra tehető? Ha végiggondoljuk, hogy a fotoemulzió lényeges tulajdonságát, a fényérzékeny­séget a tojásfehérjék természe­tes formában őrzik, és elvileg bármilyen tojásfehérje alkal­mas arra, hogy a széltől és a naptól elbarnuljon, bebizo­nyosodik, hogy az előbbi felte­vés igaz. A szakértő, Taub Olivér a kö­vetkezőképpen rekonstruálja az eseményt: „Képzeljünk el egy forró nyári napot az őskor­ban, amikor éppen egy őssár­kánygyík kutat táplálék után. A meredek omladék köveibe kapaszkodik. Száraz palalavi­na hull karmai alól. Ki állíthat­ná, hogy ilyen nem volt lehet­séges? De nézzük a képet! A ki­tépett palatömbök vékony le­mezekre hasadoznak, fönn­akadva egy-egy kiálló táblás teraszon. Olyan a meredély, mint valami összezúzott kár- tyaváromladék. Egy nagyobb kődarab kifordul az éhes hüllő körmei közül. Kettőt-hármat bukfencezik lefelé, körülbelül három-négy méterrel lejjebb nekivágódik élével egy széle­sebb terasznak, és ott darabok­ra hasad. Az egymáshoz hason­ló vékony lemezkék úgy hulla­nak egymásra, hogy szabályos, zárt dobozokat alkotnak. Eb­ben nincs semmi különös, na­ponta ki tudja, hányszor tör­ténhetett meg. Egy ilyen, tartó- sabb ideig fennálló védettebb zugban sokszor őskacsák fész­kelhettek. A sárkány megkapa­rintva egy óriási kacsatojást, hirtelen megcsúszik, moccan­ni sem tud. Markában össze­roppan a tojás, a fehérje az imént keletkezett zárt dobozka fedelére csurran, onnan egy apró nyíláson keresztül be- csusszan a forró fenéklapra, és szétterülve odaszikkad. Nyílás vagy lyuk a pala felületén úgy keletkezhet, hogy az elvéko­nyodott palaréteg néhány mil­liméteres területen átszakad. A kis nyíláson a nap betűz, és az ideiglenes kamera megörö­kíti alkotóját, egy őssárkányt, amint lustán megkapaszkodik, és hosszan nyalogatja marká­ról a tojássárgáját - fejjel lefe­lé. A kép rögzül, mikor a kár­tyavár tovább omlik, napvilág­ra kerülhet, mivel azonban nincs, akit érdekeljen, beleke­veredhet a hegység számtalan kőlapja közé. Az is lehet, hogy ma is megvan, bár talán nem is így történt. Mert lehetséges, hogy előbb a tojás ömlött le a naptól felhevült kőteraszra, és csak utána hullottak rá a kő­cserepek. Teljesen mindegy. Számtalan elvékonyodott, át­szakadt, kilyukadt palakő la­pocskát lehet találni kirándu­lás alkalmával. Ezek a réteg­hulladékok különleges titko­kat rejtenek azoknak, akiket érdekel.“ Akinek ez a fejtegetés túl hihe­tetlennek tűnik, talán hinni fog Pauer Gyula szobrászmű­vésznek, aki egész életét an­nak szentelte, hogy a fényben és sötétségben elmozduló vilá­got megértse. 1971-ben, mi­közben a Villányi-hegységben a bolygórendszerünk közepén lángoló Nap sugaraival „véste“ a sziklát, az villant át az elmé­jén, hogy évmilliókkal ezelőtt a fénysugár bevilágíthatott egy apró nyíláson át egy szik­laüregbe, ahol egy ősállat ösz- szetört tojásán - mivel az a fény hatására elszíneződik - egy fénykép megjelenhetett. Elképzelését le is írta, és ez be­került az életművéről szóló ka­talógusba: Pauer 1988-ban a szöuli olimpiára utazott, ahol felállította szabadtéri szobrát. Ekkor kereste fel a szállodá­ban Tai Fü kínai paleontoló­gus. Meglepő információt kö­zölt vele: Pauer 1971-es hipo­tézise reális. Ami hátravan, az a bizonyítás. Az ismeretségből barátság lett, és Tai Fü 1990- ben Budapestre látogatott. Egy fényképet hozott ajándék­ba Pauernek, ahogy ő mondta: „az ősfényképészet feltalálójá­nak“, egy 140 millió éves pala­lapról. Tai Fü elmondta, hogy miután az olimpiáról hazauta­zott Sanghajba, azonnal elő­kereste a sok ezer darabos kő­gyűjteményéből azt, amit Dél- Kínában maga gyűjtött - egyébként éppen 1971 nyarán A kőlapon lévő folt a kínai paleontológust egy sárkányra emlékeztette.-, és amit azért őrzött meg, mert tetszett neki, hogy a kőla­pon egy folt őt - mint jó kínait - egy sárkányra emlékezteti. Lehet, hogy Pauernek igaza van?! Lehet, hogy e kínai kő foltja egy ősállat képe, és a ma­gyar szobrász víziójának re­ceptje szerint jött létre? 140 millió évvel ezelőtt? Az első is­mert fénykép?! A követ Pekingben beható vizs­gálatnak vetették alá. A másfél éves kutatómunka során min­den kétséget kizáróan megál­lapították, hogy a palalap fel­színi, molekuláris változása, ahol az elszíneződés van, arra utal, hogy egy szerves anyag, feltehetőleg tojásfehérje mint­egy beleégett a pala kristály- szerkezetébe. A számítások szerint azonban e fizikai-kémi­ai reakciót a korabeli légköri viszonyok közepette, az állan­dó viharokban a nap fénye nem okozhatta, ám sokkal inkább a villámfény, a nagy erejű és kö­zeli villámcsapások sorozata. A Tyrannosaurus rex, a képen látható pozíciójából következ­tetve éppen tojásrakás közben zúzta szét saját tojását. Ha a kis rex nem is jött a világra, benne édesanyja önarcképe megörö- kítődött az ámuló utókor szá­mára. K. E. A Tyrannosaurus rex a képen látható pozíciójából következtetve éppen tojásrakás közben zúzta szét saját tojását. Archív felvétel Asztalon felejtett szexlapok Németországban néhány évvel ezelőtt szigorú törvény lépett életbe a munkahelyeken elköve­tett szexuális zaklatás ellen. A törvény azonban sok tekintetben mind a mai napig nem világos. Ha a főnök az íróasztalra fekteti szép titkárnőjét, csókolgatja, a ruháját bontogatja - az szexuális zaklatás. A német törvény értel­mében annak számít az is, ha „disznó viccet“ mond női beosz­tottjai előtt, meztelen nők képeit erősíti a falra, vagy lenézően nyi­latkozik női alkalmazottairól, például hogy „csak a kávéfőzés­hez és a farrázáshoz értenek“. Egy felmérés szerint a dolgozó nők hetvenkét százaléka érezte úgy, hogy a munkahelyén szexu­álisan zaklatták. Ez a felmérés azonban nem reális, men a meg­kérdezettek közül sokan nem töl­tötték ki a kérdőíveket, így csak annak a húsz százaléknak a het­venkét százaléka gondolkozott így, akik a felmérés kérdéseire válaszoltak. Ezzel szemben arra a kérdésre, hogy fontos-e a nők számára a szexuális zaklatás elle­ni törvény életbeléptetése, töb­ben szavaztak a törvény ellen, mint mellette, s éppen azok, aki­ket leginkább érint: a fiatal és ala­csony beosztásban lévő nők. A munkaadók nem tudják: csak a tucathölgyek pucér képeit kell-e levenniük a falról, vagy Goya művészi aktját is? Törvényelle- nes-e, ha az asztalukon hagyják a Bild Zeitung meztelen nővel ékesített címlapját, mert a tör­vény szerint büntetendő „a munkahelyeken a pornografi­kus képek bemutatása vagy lát­ható helyen való elhelyezése“. Az utolsó simításokat végzik.. A modern Windsor Windsort újjá kellett építeni. Is­meretes, hogy II. Erzsébet angol királynő kedvenc lakhelye, a windsori kastély 1992 novembe­rében a lángok martaléka lett. Az újjáépítésről szinte azonnal dön­töttek, és 1993-ban megkezdőd­tek a tervezési munkálatok. Ter­mészetesen a legnagyobb korhű­séggel igyekeznek ismét felújíta­ni a gótikus stílusú épületet, de a királynő személyes kívánságára három fő termet újraterveznek. Erzsébet maga javasolta ugyanis, hogy magánkápolnáját, a Hol­bein- és Stuart-termet a gótika elemeit felhasználó modem „reinterpretációval“ építsék újjá. Az építész szerint az elmúlt húsz évben az architektúra útjai letisz­tultak, így könnyen rátalál­hatnak azokra az elképzelések­re, amelyek lehetővé teszik a gó­tika modem interpretációját. Komoly feladat megőrizni a windsori hagyományokat és öt­vözni az 1990-es évek attitűdjei­vel, és új irányzataival. A hatal­mas állami bálterem, a Szent György-terem szintén változáso­kon ment át, mivel most alkalom nyílt arra, hogy az eredetinél ma­gasabbra emeljék a mennyeze­tet. A tűzvész után két évvel már elkészült feladatával az a száz munkás, akik a leégett romokat tisztították meg alaposan és gon­dosan, lehetővé téve ezzel az újjáépítési munkák megkezdé­sét. A munkálatok egyik vezető­je, John Tiltman szerint a restau­rálásra eredetileg 60 millió dol­lárt szántak, de ez az összeg mára nagyságrendekkel megnöve­kedett. Azt is megígérte, hogy ha a munkálatok a tervek szerint ha­ladnak majd, 1998 elejére befeje­ződik a helyreállítás. Mozaik Montreal legdivatosabb étterme Eredetileg a Beaver Klub a Nagy Észak prémvadászainak kantinja volt. A tulajdonos minden évben látványos va­csorát adott, hogy vendégei el­felejtsék a hideg, kellemetlen telet. Charles, az étterem je­lenlegi tulajdonosa felújította ezt a kedves hagyományt. A különbség csupán annyi, hogy az étterem elegáns, privát klubbá alakult át. Az előkelő­ség csúcsa: minden egyes klub­tagnak bronzból készült saját tányérja van, amelybe bevés­ték a nevét. Már a látvány is csodálatos: mágusok, kocsik, ragadozók díszes felvonulása tarkítja az öt órán át tartó lako­mát. Nofretete új sírja Egyiptom történetében egye­dülálló, hogy egy nagy hatal­mú férfi szentéllyel kedvesked­jék elhunyt feleségének. A fá­raók legnagyobbika, II. Ram­szesz bizony ezt tette. Nofre­tete és hites ura húsz évig elvá­laszthatatlanok voltak - a fele­ség olykor a háborúba is elkí­sérte urát. Persze néha bele­szólt a politikába is, ha már ott volt. Nofretete háromezer­kétszáz évvel halála után sem panaszkodhat, ugyanis nem csekély költségek árán felújí­tották sírját. Kiváló olasz resta­urátorok dolgoztak hónapo­kon át azért, hogy II. Ramszesz imádott asszonya szép helyen nyugodjék. A munkálatok so­káig tartottak, de megérte, mert ma már teljes pompájá­ban láthatja a sírt az a turista, aki ellátogat Abu Szimbelbe. Okos embernek nagy az agya? Vajon van-e összefüggés szel­lemi képességeink és az agy sú­lya között? És egyáltalán: hány grammot nyom az emberi agy? A kérdésekre a tudomány már régen megadta a választ. A fel­nőtt ember agyának súlya kö­rülbelül 1300-1500 gramm, azaz emberenként valamelyest változó. Szellemi képessége­ink azonban nem az agy súlyá­tól, hanem az agytekervények számától függnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom