Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-05-06 / 18. szám

1998. május 6. Sport Fernyák István bősi szabadfogású birkózó úgy érzi, hogy a pozsonyi Európa-bajnokságon ismét a dobogót ostromolhatja Az éremhalmozó támadásba lendül A szlovák szabadfogású birkózó-válogatott: első sor (balról jobbra) Kollár Román és Fernyák István, mö­göttük Jozef Lohyna, Rogyion Kertanti és Milan Mazác. Felvételek: Fernyák István archívumából Ágh István__________________ Néhány nap múlva Szlovákia fővárosában kerül sor a szabad­fogású birkózók idei kontinens- viadalára. A küszöbönálló Eu­rópa-bajnokságon két csallókö­zi versenyző is színre lép Szlo­vákia képviseletében: a duna- szerdahelyi Kollár Román és a bősi Fernyák István, a DAC- birkózótanodájának két híres­sége, jelenleg a Dunajplavba Bratislava csapatának megha­tározó egyéniségei. Érdekes módon a huszonnégy esztendős Fernyák Pista nem a csallóközi nagyközségben ke­rült kapcsolatba az ottani siker­sportággal. Sikerekben, érmes helyezésekben bővelkedő pá­lyafutása Dunaszerdahelyen in­dult. De vajon az éremesélyes válogatott birkózó miként em­lékszik vissza a több mint más­fél évtizeddel ezelőtti kezde­tekre?- Hétesztendős koromban szü­leim és pedagógusaim rábeszé­lésére, legfőképpen azonban unokabátyám, az úgyszintén birkózószőnyegen felcsepere­dett Koczkás Tamás példáján felbuzdulva szottyant kedvem arra, hogy közelebbi kapcsolat­ba kerüljek ezzel a férfias sport­ággal. S mondhatom, jól tet­tem, hogy a két kedvenc spor­tos időtöltésből - labdarúgás és birkózás - a szőnyegen ragad­tam. Kisdiákként hetente há­rom alkalommal csak azért bu- szoztam Bősről Dunaszer- dahelyre, hogy elsajátítsam a birkózás ábécéjét. Egyébként a sikermorzsák hamar ráébresz­tettek arra, hogy érdemes áldo­zatot vállalni, sok minden más­Sikerekben, érmes helyezésekben bővelkedő pályafutása Dunaszerdahelyen indult. ról lemondani. Első valamire­való érmemet kilencéves ko­romban akasztották a nyakam­ba, miután első lettem súlycso­portomban az országos diák­bajnokságon. Kik indítottak el a sikerek felé vezető úton? Milyen emléke­ket őrzői egykori mestereid edzésmódszereiről? Kertelés nélkül állítom: Hakszer Tibornak és író Ferencnek, a két kitűnő dunaszerdahelyi szakembernek hálával tarto­zom azért, hogy európai hírű éremgyűjtőt faragtak belőlem. Szinte mindent nekik köszön­hetek. A legelején Hakszer Ti­bor avatott be a birkózás rejtel­meibe, tőle sajátítottam el a sportág alapjait. A gyerekeket magával ragadó, játékos gya­korlatainak mozaikkockái még évek múltán is fel-felvillannak emlékezetemben. Tizenhárom évesen kerültem író Ferenc cso­portjába. A mesternél a végki­merülésig edzettünk, hajtot­tunk, mint a megszállottak. Ná­la nem volt egy percnyi üresjá­rat, nem színlelhettük a birkó­zást. Amikor hullafáradtnak éreztük magunkat, akkor is rá­beszélt arra, hogy csiszoljuk to­vább a fogásokat, javítsuk az egyébként jó erőnlétünket. Az iskolában sem lazsáltál, gimnáziumba jártál, leérettsé­giztél. Hál’ Istennek pedagógusaim megértőek, elnézőek voltak ve­lem szemben, sokat segítettek. Talán még egy picit büszkék is voltak a nemzetközileg is jegy­zett tanítványukra. Én is meg­tettem minden tőlem telhetőt, hogy érettségi bizonyítványt szerezzek. Akik ismernek, bizo­nyíthatják, nem voltam én olyan gyenge előmenetelő diák a gimiben. Az ifi- és juniorévek sikersoro­zatát követően volt még egy ki­váló bemutatkozásod a felnőt­tek mezőnyében, majd elma­radtak a remélt kiugró eredmé­nyek és sikerek... Ebben egy picit én is ludas va­gyok. Bevonultam katonának a trencséni élsportközpontba, ahol mellesleg jól éreztem ma­gam. Akkoriban a bősiek közül néhányan úgyszintén Csák Máté vára alatt edzettek és versenyeztek a Dukla színei­ben. Alhadnagyi rangban szol­gáltam, és élveztem a beosztá­sommal járó előnyöket. Peter Hirjak, akkori mesterem bi­zony nem nagyon hajtott meg az edzéseken, nem vezetett kézen fogva, mint azt tették a DAC-nál, főleg író Feri bácsi. Egy helyben topogtam, nem tudtam újítani, így törvénysze­rűen a jó eredmények is elma­radtak. Klubot cseréltél, most a Dunaj­plavba mezét viseled, s ismét ott vagy súlycsoportod titánjai között. Mi erre a magyarázat? Remek feltételek között ké­szülhetek a versenyekre, amit a klub elnökének, Jozef Svobo- da úrnak, a Szlovák Birkózó­Első valamirevaló érmét kilencéves korában akasztották a nyakába. szövetség vezetőjének köszön­hetünk. A Lohyna fivérek, Bú­bos és Jozef értik a dolgukat, s a edzőpartnerek, Kertanti, Malkarti is az orosz iskola ki­válóságai közé tartoznak. Jó­magam sem ülök már a babé­rokon, beláttam, csak a ke­mény, kitartó munka révén ér­hetek el állandóan jó eredmé­nyeket. Közben olykor öltönyben, nyak­kendőben, lakkcipőben a Fó­rum Szálló kaszinójában is lát­tunk téged sétálgatni. Erre mi a magyarázat? Svoboda úr, a jótevőnk munkát és tisztes bevételt biztosított számunkra, s amolyan bizton­sági emberként a rendfenntar­tás a feladatunk. Legálisan ke­ressük meg a mindennapi bete­vő falatra valót. Hogyan készültél a pozsonyi kontinensviadalra? Előbb az Egyesült Államokban, majd Fehéroroszországban ed­zőtáboroztunk, majd két ízben is voltunk Bajmócon. A közös munka egyhangúságát néhány nemzetközi tornán való bemu­tatkozásunk színesítette. Anka­rában, Törökország Nagydíján ott volt mindenki, aki Európá­ban jelenleg számít. Ott negye­dik lettem, s elégedett is voltam a teljesítményemmel. A len­gyelországi Krotoszynában már jóval gyengébb volt a mezőny, két-két lengyel és finn vetély- társ legyőzése számomra első­séget eredményezett. Athén­Név: Fernyák István Született: 1973. július 2-án, Dunaszerdahelyen Csillagjegy: Ikrek Magasság: 172 cm Testsúly: 63 kg Iskolai végzettség: gimnázi­umi érettségi Családi állapota: nőtlen Állandó lakhelye: Bős Klubjai: DAC, Dukla Trencín, Dunajplavba Bratislava Éremgyűjteménye: a korosztá­ban viszont két győztes találko­zó után sérülés miatt nem foly­tathattam tovább a versenyt. Szerencsére gyorsan rendbe jöttem, s épségben, jó erőben várom az Európa-bajnokság rajtját. Milyen helyezéssel lennél elé­gedett a hazai szőnyegen? Úgy istenigazából csupán a do­bogóra kerülés oltaná el sikerszomjamat, de még azzal is kiegyeznék, ha az első öt kö­zött végeznék. Egyébként úgy tartom, itt az ideje, hogy ismét a dobogóra kerüljek. így legyen! lyos járási, kerületi, szlovák, ü- letve csehszlovák bajnokságo­kon kis híján százhúsz bajnoki címet szerzett. Gyűjteményét trófeák egészítik ki. Legnagyobb sikerei: Bursa, ifjúsági Eb - ezüstérem (1989); Prievidza, junior vb- bronzérem (1991); Isztam­bul, ifjúsági Eb - ezüstérem (1991); Kaposvár, junior Eb - ezüstérem (1992); Isztam­bul, felnőtt-Eb - bronzérem (1993). Fernyák István (balról) Kollár Románnal gyakorol Névjegykártya * 7 Kuriozumkosár Ferjáncz elköszönt Nemrég Ferjáncz Attila beje­lentette, hogy autóverseny­zői pályafutását lezártnak te­kinti. A magyar kiválóság azt mondta, elég. Szép volt az a röpke harminchárom ver­senyzői év, a maga örömei­vel, buktatóival, hatalmi szó­val megtagadott lehetőségei­vel. Talán rossz helyre vagy túl korán született. Tehetsé­ge, tudása, szakértelme és eredményei alapján ma, öt­venhárom évesen világsztár­nak kellene lennie. Egyes magyar szakértők szerint a század egyik legkiemelke­dőbb autóversenyzője. Rali­ban huszonhárom, hegyen nyolc magyar bajnoki címet szerzett, Eb-futamgyőzelme­inek száma pedig huszonhá­rom. De büszkélkedhet azzal is, hogy egyszer lassú hajtá­sért (!) büntette meg a rend­őr ötven forintra. Nakata Európába vágyakozik? Nem hallották még sohasem Nakata Hidetosi nevét? Se­baj. Ugyanis az ő európai bi­zonyítási lehetősége csak ez­után következik. Japán színe­iben a csoportmérkőzéseken Argentína, Horvátország és Jamaica ellen hívhatja fel magára a figyelmet a fran­ciaországi labdarúgó-világ­bajnokságon. A huszonegy éves játékos már játszott a Világválogatottban, s az idei vb után szívesen Európába, pontosabban egy olasz vagy egy francia csapathoz igazol­na. Angliába nem vágyik, mert „a szigetországban tú­lontúl a fizikai adottságok dominálnak.” VargaZoli FC alakult Bejelentették, hogy hivatalo­san is megalakult a VargaZoli Futball Klub, amely az után­pótlás-neveléssel és -képzéssel foglalkozik majd. Az egyesület kiválasztja az óvodákból és az általános is­kolákból a tehetséges gyere­keket. Egyelőre csak a buda­pesti XVIII. kerületben, majd később egész Magyarorszá­gon a sportolásra és oktatásra egyaránt alkalmas általános iskolákba irányítja a fiatalo­kat. Az oktatás céljára az álta­lános iskolákban 40x30 méte­res füves pályát, kondicioná­lótermet, szaunát, orvosi és edzői szobát is szeretne építe­ni a klubalapító, az Etalon­sport Rt., amely hetvenmillió forintot szán a beruházásra. Célja ezzel az, hogy a gyere­kek jó körülmények között fo­cizzanak. Varga Zoltán egyéb­ként nemcsak a nevét adja az egészhez, ő lesz a szakmai igazgató, edzésterveket ké­szít, s ha ideje engedi, a mun­kát is felügyeli. Szidják Tombát Akik még nemrégen vállveregetve bókoltak neki, azok ma a fejét követelik Alberto Tombának. Az olasz szakírók alaposan bántják sportóriásukat, mint ahogy azt a Tuttosport hasábjai is elárul­ják: .Azzal hitegetett bennün­ket, hogy tizenegy másodperc alatt futja le a száz métert, és hét métert ugrik távolba. A le- siklópályák hatalmasságaival folytatandó csatára mégis fel­készületlenül ment el. Messzi­re sodorták a sporttól a holly­woodi dicsőség utáni vágyai, a kereskedelmi érdekek és világi örömök. Nem lelkesedik már a sportért, átadhatná a helyét követőinek.” A hét fotója, avagy amikor az olasz sícsillag futballszerelésbe öltözik. Úgy látszik, Alberto Tómba nemcsak a hóborította lejtőket szereti... CTK-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom