Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-29 / 17. szám

Kultúra 1998. április 29. Őszig egyetlen képernyőn sem láthatók a show-man megszokott produkciói Friderikusz „eltűnt” „Nem mondtam, hogy a Magyar Televízióban leszek ősztől...” Archív felvétel Balogh Gyula________________ Friderikusz Sándor bejelentette, hogy nem sikerült megállapod­nia a Magyar Televízióval műso­rainak folytatásáról, ezért a kö­vetkező néhány hónapban nem látható Friderikusz-produkció az MTV-n. A show-man hozzá­tette: őszig más televízió képer­nyőjén sem kíván szerepelni. Friderikusz Sándort döntésének okairól kérdeztük. Korábban többször nyilatkozta, hogy már mindent elért a Ma­gyar Televízióban. Most mégis arról számolt be, hogy hossza­san küzdött az MTV vezetőivel azért, hogy megkössék a követ­kező szerződést. Miért tartotta ezt szükségesnek? A Magyar Televízióban szerzett babérok a következő nap már ér­vénytelenek, mert olyanok van­nak döntési pozícióban, akiket senki nem mért meg. Mindenütt a világon, ahol profi televíziózás folyik, az alkotókat a nézettség és a profit minősíti. Ha ez a két mutató megfelel, akkor a csator­nák általában mindent megtesz­nek azért, hogy megtartsák az adott televíziós személyiséget. Nálunk tíz-tizenöt évet várni kell arra, hogy gyakorlat legyen: az MTV vezetői ne csupán azért kapják fizetésüket, mert min­dennap bejárnak a hivatalba, ha­nem azért, hogy a műsorok né­zettsége és az adások megfelelje­nek a közszolgálatiság szem­pontjaink. Ön szerint miért nem jött létre a megállapodás? Azért, mert a gazdasági főigaz­gató számításai nem felelnek meg a valóságnak. Hogy lehet kétféleképpen szá­molni? Ragáts Imre főigazgató szerint az MTV tavaly 187 millió forintot fizetett rá az ön műso­raira. Ön is tudja, hogy ez nem lehetsé­ges. A kereskedelmi igazgatóság statisztikája szerint tavalyi mű­soraim 490 millió forint tiszta nyereséget hoztak a Magyar Te­levíziónak. A gazdasági főigaz­gató számítása és az előbb emlí­tett kimutatás számai között csaknem 700 millió forint a kü­lönbség. Ekkora eltérés nem le­hetséges, legfeljebb az általános iskola első osztályában, amikor a gyerek rossz helyre teszi a tize­desvesszőt. Amikor a kereske­delmi igazgatóság kibocsátotta a 490 milliós nyereségről szóló dokumentumot, akkor még nem tudták: a gazdasági főigazgató azt szeretné kimutatni, hogy produkcióim veszteségesek. A gazdasági főigazgatónak pedig fontos, hogy a pozícióját védje, hiszen az általam kezdeménye­zett felszámolási eljárás kényel­metlen helyzetbe hozta. Milyen alapon indít felszámolá­si eljárást a Magyar Televízió el­len? A törvény előírásait betartva fel- számolási eljárást akkor kezde­ményezhet egy cég, ha az üzlet­fele hatvan napot követően sem tudja kifizetni tartozását. Az én cégemnek 17 millió forinttal tar­tozik a Magyar Televízió, de más vállalkozóknak és magánszemé­lyeknek 3 milliárddal. Ezt az összeget mi fölvásároljuk. Tehát ha nem fizet a Magyar Televízió, akkor én szívesen birtokba ve­szem a Szabadság téri épületet. Egyébként ami a gazdasági igaz­gató elleni pert illeti, benyújtot­tuk a büntető- és a polgári kere­setet is. Polgári perben 20 millió forint kártérítést követelünk, a büntetőeljárást pedig hitelron­tás címen kezdeményeztük. A minap azt nyilatkozta, őszig nem készít műsort. A Fri- derikusz-show szakértői stáb­ját megtartja, vagy változtatni fog? Hawaiin nyaraltatom őket, van mit kipihenniük. Úgy tudom, egyik volt szakértő­je, Fábry Sándor műsorvezetője lesz egy új esti show-műsornak. Mit szól a konkurenciához? Sok sikert kívánok Fábry Sán­dornak, a produkciót végig fo­gom nézni. Ha az adás öt év után a toplistán marad, akkor konku­renciának tekintem. Fábrynak már rég járt volna hasonló show. Kiváló képességű, bár fontos, hogy keretek közé szorítsák őt. Ráfért, hogy a nyugdíjhoz köze­lítve pályakezdő legyen a televí­zióban, mert így legalább több lesz a nyugdíja. Korábban ön arról is beszélt, hogy foglalkozik egy önálló te­levízió elindításának gondola­tával. Nem azt mondtam, hogy indí­tok, hanem hogy egy magamra szabott csatornán - ami nem sze­mélyes, hanem koncepcionális - gondolkodunk. Nem állítom, hogy ez a csatorna nem látható ez idő szerint, csak még nem tud­ható, hogy előbb vagy utóbb át­alakul-e úgy, hogy többségében Friderikusz-produkciókat sugá­rozzon. Miért éppen ősszel jelentkeznek új műsorral? A televíziózás munkaigényes. Először is szerződni kell valaki­vel, azután díszletet kell tervez­tetni, majd elkészíttetni. Mi lesz, ha ugyanazok a felek ülnek a tárgyalóasztalnál, mint az elmúlt hetekben? Nem mondtam, hogy a Magyar Televízióban leszek ősztől. Ha a tárgyaló felek maradnak, akkor biztosan nem. Heti kultúra Könyvespolc Szolgálatban Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszte­letére T udománytörténetileg közis­mert tény, hogy a magyar néprajzi-népismereti kutatá­sok bölcsője az akkori Felső- Magyarországon, a mai Szlo­vákia területén ringott. Itt szü­letett és működött a híres Notitia... szerzője, az ocsovai születésű Bél Mátyás, az akko­ri Magyarország első néprajzi összefoglalója és a felsőpribéli származású Csaplovics János. És a sort szinte vég nélkül foly­tathatnám. A felsoroltak kö­zül többek munkásságát is számon tartja és a maga előz­ményének tekinti mind a ma­gyar, mind a szlovák tudomá­nyosság. És végső soron így van ez rendjén, hiszen ezen tudósaink - származásukat te­kintve legyenek bár magya­rok, szlovákok vagy németek- kutatásaikat mindig is több­nemzetiségű térségekben, az egymás mellett élő etnikumok kultúráinak megértési szán­dékával végezték. Közéjük tartozik Ág Tibor is. Szolgálat­ban - hirdeti a borító, arra a szolgálatra utalva, amely Ág Tibor csaknem fél évszázados tevékenységét jellemzi. Első­' NófflftA HíátöfttC^TFraLöaicö“ SZOLGÁLATBAN sorban természetesen a tudo­mányt szolgálta és szolgálja, hiszen az a több mint 15 ezer lejegyzett dallam, amely ne­véhez fűződik, a jövőbeli tu­dományos kutatások pótolha­tatlan forrását jelenti. Gyűjté­seiből azonban meríthettek és meríthetnek (mint ahogy me­rítettek is, és remélhetőleg merítenek majd a jövőben is) a különféle népdalkörök, kó­rusok, amelyek szervezésében ugyancsak elévülhetetlen ér­demeket szerzett. Ezzel népét és a magyar kultúra ügyét szolgálja - utánozhatatlanul. (Lilium Aurum, Dunaszerdahely) Táncfesztivál Győrben Május 15-e és 21-e között Or­szágos Táncművészeti Talál­kozót rendeznek Győrben. A fesztiválon fellép a Pécsi Ba­lett, Bozsik Yvette Társulata, a Sámán Színház, a Szegedi és a Győri Balett, valamint a Közép-Európa Táncszínház. Bozsik Yvette: Lakodalom Kanyó Béla felvétele Regény N em ért? Annál rosz- szabb magának. Kö­telességemnek tar­tom figyelmeztetni. Az ilyen magamfajta öregle­gény járhat ide: mi baj lehet ebből? Mi edzett népség va­gyunk, rajtunk nem fog sem­mi, de magának finom a bőre, s ártalmas ez a levegő - higgye el, fertőzést kaphat. -Hogyhogy?- Hát úgy. Talán most egészsé­ges? Talán normális lelkiálla­potban van? Talán az, amit érez, használ magának, javára van?- De hát mit érzek? - kérdez­tem, magamban azonban el kellett ismernem, hogy a dok­tornak igaza van.- Ugyan, fiatalember - folytat­ta a doktor olyan arckifejezés­sel, mintha ebben a szóban va­lami nagyon sértő volna reám nézve -, minek ravaszkodik? Hiszen magának még, hála Is­tennek, az van az arcán, ami a lelkében. No de minek magyarázgatni? Magam sem jönnék ide, ha (a doktor összeszorította fogait)... ha nem volnék olyan csodabogár. Csak egyen csodálkozom: hogy nem látja, ilyen okos fia­talember létére, mi megy vég­be maga körül?- Ugyan mi megy végbe? - kaptam fel a szót, s nagyon he­Első szerelem Turgenyev 13. rész gyeztem a fülem. A doktor csúfondáros sajnál­kozással nézett reám.- Én is jól állok - mondta, mintha magához intézné a szót -, s nagyon érzem a szük­ségét, hogy ezt megmondjam neki.- Szóval - tette hozzá emel­tebb hangon - ismétlem: ez a légkör nem tesz jót magának. Jól érzi itt magát, de miért is ne érezné jól? Az üvegházban is jó szag van, de élni nem le­het benne. Ide hallgasson: ve­gye újra kezébe Kajdanovot. A hercegné bejött, s azt pana­szolta a doktornak, hogy fáj a foga. Kevéssel azután Zinaida is megjelent.- Itt van, ni - tette hozzá pana­szához a hercegné - szidja ösz- sze, doktor úr. Egész nap jeges vizet iszik; egészséges ez neki, mikor olyan gyenge a melle?- Miért teszi ezt? - kérdezte Lusin.- Ugyan, mi rossz lehet ebből?- Mi? Meghűlhet és meghal­hat.- Csakugyan? Ne mondja! Hát úgy kell nekem!- Lám, lám - mormolta a dok­tor. A hercegné kiment.- Lám, lám - ismételte Zinaida. - Talán bizony olyan nagy öröm élni? Nézzen csak körül... Mondja: szép ez? Vagy azt hiszi, hogy én ezt nem értem, nem érzem? Jeges vizet inni élvezet nekem, s ma­ga komolyan azt állítja, hogy egy ilyen élet megéri, hogy ne kockáztassuk egy pillanatnyi élvezetért - boldogságról nem is beszélek.- Hát igen - jegyezte meg Lusin - szeszély és független­ség - ez a két szó kimeríti az egyéniségét; ebben a két szó­ban benne van az egész termé­szete. Zinaida idegesen elnevette magát.- Elkésett a postájával, kedves doktor: rossz a megfigyelése, elmarad vele. Tegye fel a szemüvegét. Nem vagyok én most szeszélyes kedvemben; rászedni magát, rászedni ma­gam... nagyon mulatságos! De ami a függetlenséget illeti... Möszjő Voldemar - tette hozzá hirtelen Zinaida, s dobbantott - ne vágjon olyan mélabús ké­pet! Nem tudom eltűrni, ha sajnálkoznak rajtam. - S gyor­san kiment a szobából.- Ártalmas ez a légkör magá­nak, fiatalember, ártalmas - ismételte megállapítását Lusin. A znap este összegyűl­tek a megszokott vendégek Zaszekinéknál; én is köztük voltam. Majdanov versére terelődött a szó; Zinaida őszintén dicsérte.- De mondok egyet - fordult hozzá -, ha én költő volnék, más témákat választanék. Le­het, hogy csacsiság, amit mondtam - de nekem néha furcsa gondolataim támad­nak, különösen ha nem al­szom, hajnaltájban, mikor az ég szürkülni és rózsásodni kezd. Én például...De nem nevetnek ki érte?-Nem! Nem! - kiáltottukvala­mennyien egyszerre.- Fiatal lányok csoportját ír­nám le - folytatta, két karját mellén keresztbe téve s félre­nézve -, éjjel van, s ők egy nagy ladikon lebegnek, csen­des folyón. Süt a hold, fehér a ruhájuk, fe­hér virágkoszorú a fejükön, s valami himnuszfélét énekel­nek.- Értem, értem, folytassa - mondta Majdanov jelentősen és álmatagon.-Egyszerre: zaj, nevetés, fák­lyák, csörgő dobszó a parton. Bacchánsnők csapata érkezik futva, dalolva, kurjantva. De már ezt megrajzolni a ma­ga dolga, költő úr... csak azt szeretném, hogy a fáklyáknak vörös legyen a lángja s erős a füstje, s a bacchánsnők szeme villogjon a koszorúk alatt, a koszorúk pedig sötétek legye­nek. N e felejtse ki a tigris­bőröket se, és a csé­széket, meg az ara­nyat, a sok, sok ara­nyat.- Hol lenne az az arany? - kér­dezte Majdanov, sima haját hátravetve s orrcimpáit tágít­va.- Hol? A vállukon, a kezükön, a lábukon, mindenütt. Azt mondják, hogy a nők az ókor­ban aranykarikákat viseltek a bokájukon. A bacchánsnők magukhoz hív­ják a lányokat a ladikból. A lá­nyok abbahagyják a himnuszt - nem tudják folytatni, de nem mozdulnak: a folyó viszi őket a part felé. (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom