Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-15 / 15. szám

4 1998. április 15. Háttér Választási végeredmény Az 1997-ben elfogadott vá­lasztójogi törvény alapján először tartottak vegyes rendszerű választásokat. A parlament 450 mandátumá­nak felét pártlisták alapján, az arányos elv szerint osztot­ták szét. A négyszázalékos küszöb átlépésével nyolc párt került be a parlament­be. Ezek sorrendben, a rájuk leadott szavazatok szerint a következők (zárójelben a mandátumok száma): 1. Ukrán Kommunista Párt (84) 2. Ukrajnai Népi Mozgalom (RUH) (32) 3. Szocialista-Parasztpárti Blokk (29) 4. Zöld Párt (19) 5. Népi Demokrata Párt (17) 6. Hromada (16) 7. Haladó Szocialista Párt (14) 8. Egyesült Ukrán Szociáldemokrata Párt (14) Magyar szemmel Siker is, kudarc is A kárpátaljai magyarság szemszögéből minden­képpen sikerként könyvel­hető el, hogy az eddigi egy képviselői helyet sikerült megtartani az ukrán parla­mentben. Ettől a kétségtelen pozitívumtól eltekintve azonban nem igazolódtak be a magyar kisebbség vára­kozásai, hiszen 1990 óta minden eddiginél kevesebb, mindössze 6 magyar képvi­selőjutott be a 75 tagú me­gyei tanácsba. A megye lakosságának 12 százalékát alkotó magyarok érdekei két választási ciklus után először nem lesznek a lélekszámúknak megfelelő arányban képviselve e kulcs­fontosságú testületben. A hat megyei képviselő kö­zül kettő a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség, egy pedig a beregvidéki Ma­gyar Kulturális Szövetség tá­mogatásával jutott mandá­tumhoz. Egyértelmű ku­darcnak tekinthető, hogy a Nagyszőlősi járásból egyet­len magyar képviselő sem jutott be a megyei képviselő- testületbe, pedig itt a ma­gyarok aránya meghaladja a 25 százalékot. Politikai megfigyelők szerint a kár­pátaljai magyarok gyengébb szereplése előre sejthető volt, mivel az új ukrán vá­lasztójogi törvény nem ked­vez a kisebbségeknek. Kárpáti Igaz Szó A megosztottság a ludas Az Ungváron megjelenő Kár­páti Igaz Szó viszont a kár­pátaljai magyarság megosz­tottságával magyarázza, hogy a helyi képviselő-testü­letekbe a korábbinál jóval kevesebb magyar nemzetisé­gű személy jutott be. A me­gyei lap nem tartja meg­nyugtatónak a parlamenti voksolás eredményét sem, mert megfogalmazása sze­rint „nem tudni, hogy a radi­kális nézeteket valló Kovács Miklós KMKSZ-elnök milyen kapcsolatokat alakít ki Kijev- vel és Budapesttel, illetve ho­gyan reagálnak tevékenysé­gére az ukrán parlament kü­lönböző erői”. Kovács Miklós személyében egyébként is­mét csak egy képviselője lesz az ukrán parlamentnek, mert Fodó Sándor, aki az Egyesült Szociáldemokrata Párt listáján indult, nem ju­tott be a törvényhozásba. Ugyanennek a pártnak az egyik megyei vezetője az ungvári egymandátumos körzetben parlamenti képvi­selővé választott, magyarul is kitűnően beszélő Sufrics Nesztor nagyvállalkozó, az Ungvári Hungarológiai Inté­zet volt munkatársa. A Kár­pátalján egyéni választókör­zetekben megválasztott öt parlamenti képviselő közül Csak Kovács és Sufrics helyi illetőségű, a többiek kijeviek, csak politikailag kötődnek a megyéhez - tájékoztatott a kárpátaljai lap. A Nyugat árgus szemmel figyeli, hogy reformpártoló lesz-e az új ukrán parlament A kormány is meginoghat A reformok ugyancsak ráférnének Ukrajnára... CTK-felvétel Zubánics László, Beregszász Az ukrán függetlenség elnyeré­se óta március utolsó hétvégé­jén a szavazópolgárok immár másodízben járultak az urnák­hoz, hogy letegyék a voksukat a számukra szimpatikus parla­menti képviselőjelölt, polgár­mesterjelölt vagy a különböző tanácsok képviselőjelöltjei mel­lett. Alighanem a jó időnek is nagy szerepe volt abban, hogy a választók elmentek szavazni. A végeredmény önmagáért be­szél: a szavazásra jogosult pol­gárok 64,9%-a járult az ur­nákhoz. Sok helyen megsértették a választási törvényt, visszaélések, csalások történtek. A magas részvétel végett buzgó pártaktivisták is szorgoskod­tak: a városok, falvak utcáin ki plakátokat ragasztgatott, ki szórólapokat, röpiratokat ra­kott a postaládákba, ki pedig lakásról lakásra járt, és ösztö­nözte a polgárokat, hogy egyik vagy másik jelöltre szavazza­nak. Az aktivistákat a pártok borsosán megfizették, volt, aki kétdolláros órabért is kapott, ami csillagászati összeg, hiszen ennyit egynapi kemény munká­val sem lehetne megkeresni a gazdasági gondokkal küszködő országban. A választások tisz­taságára az Európa Tanács és az EBESZ, a parlamenti pártok, társadalmi szervezetek számos megfigyelője vigyázott. Ám en­nek ellenére sok helyen meg- sérették a választási törvényt, visszaélések, csalások történ­tek. A parlament választásokra felügyelő különbizottságának elnöke szerint a leggyakoribb visszaélés a választópolgárok megvásárlása volt, s számos megyéből érkeztek panaszok, hogy fizikai erőszakkal fenye­gették meg a jelölteket. Minden választópolgár 6 különböző méretű és színű szavazólapot kapott, amelyen meg kellett je­lölnie az általa támogatott kép­viselőjelöltet. A Központi Választási Bizottság döntése értelmében magyar és román nyelven is készültek vá­lasztási űrlapok, ennek lehető­ségét a nemzetiségi szervezetek kérvényezték. A választások végül is nagyobb rendbontás nélkül zajlottak le. Az előzetes adatok szerint az ukrán parla­menti választásokon az Ukrán Kommunista Párt szerezte meg a győzelmet a mandátumok mintegy egyharmadának az el- hódításával. Leonyid Kucsma ál­lamfő egyébként sorsdöntőnek nevezte a mostani választást, s úgy vélte, hogy bár az ország a legnehezebb időszakon már túl­jutott, még csak félúton tart cél­jának elérésében. A Nyugat ár­gus szemekkel figyelte a végki­menetelt, hiszen a hét évvel előtti függetlenné válás óta sú­lyos válsággal küszködő állam számára a fontos hitelek sorsát attól teszi függővé, hogy re­formpártoló lesz-e az új parla­ment. A nagy kérdés ugyanis az, hogy milyen irányt vesznek a refor­mok a választások után. A győztes kommunisták már ko­rábban a privatizáció leállítá­sát, a föld magánosításának megakadályozását, valamint a Szovjetunió helyreállítását hir­dették. Nem elhanyagolható, hogy az 52 millió lakosú Ukraj­nában 11 millió főnyi orosz nemzetiségű lakosság él, amely a kommunistákat támogatja. Választási sikerükért maga az oroszországi kommunisták ve­zére, Gennagyij Zju-ganov is vendégként fellépett néhány ukrajnai kampánygyűlésen. A jelenlegi kormányfő, Pusz- tovojtenko, aki Leonyid Kucs­ma államfő feltétlen híve, kö­zölte, hogy az eddigi kormány hivatalban marad, s ha lesznek személyi változások, akkor csak azért, mert több minisz­tert képviselővé választottak. Viktor Szuszlov gazdasági mi­niszter ugyanakkor úgy vélte, a kormánynak távoznia kell; hi­szen a Pusztovojtenko vezette Népi Demokrata Párt veszített, a listás szavazáson például alig szerzett többet négy százalék­nál, tehát épp csak túllépte a bejutási küszöböt, s ezért most a választások után távoznia kell; mert nem lehet hatékony az a kormány, amely nem tud­hatja maga mögött a parlament támogatását. Ennek fényében várhatóan a NDP színeit képviselő Kucsma köztársasági elnök is búcsút mondhat az újraválasztás esé­lyének a jövőre esedékes elnök- választáson. A legdrágább francia eljárás Eszes Tibor, Párizs ________ Az emberiség elleni bűntettben való cinkossággal vádolt 87 éves s a hónap elején 10 év bör­tönre ítélt Maurice Papon pere nemcsak a világháború utáni francia igazságszolgáltatás leg­hosszabb, hanem messze leg­költségesebb pere is volt. Az egykori Gironde megyei pre- fektúrai főtitkárt két fő vád­pontban találták bűnösnek: cinkos módon közrejátszott zsi­dó polgárok letartóztatásában és négy, deportáltakat szállító konvoj megszervezésében, amelyek az áldozatokat a náci haláltáborokba vitték. A per ál­lami adópénzekből fedezett költségei meghaladják a 15 millió frankot. Ebben azonban még nincs benne a bő másfél száz rendőr által fél éven át na­pi 24 órában ellátott szolgálat s a szabadlábon védekező vád­lott őrizetének, védelmének költségei, melyek milliókra rúg­nak. 5-7 millióba került a per teljes anyagának, a 94 tárgyalá­si nap minden eseményének vi­deóra rögzítése - ezt a történe­lem számára meg akarják őriz­ni. Jelentős személyi kiadási té­tel a pert végigkövető kilenc es­küdt és kilenc helyettesük hiva­talos napidíja, plusz a kereset- kiesésüket ellensúlyozó járulék, valamint napi közlekedési költ­ségeik fedezése. Az eljáró ható­ság fedezte a felvonultatott mintegy kétszáz tanú, szakértő utazási és szállásköltségeit is. A vád tanúként hívta meg példá­ul Robert Paxton amerikai tör­ténészt, aki korábban könyvet írt „Vichy Franciaországáról”. A történész az Egyesült Államok­ból a hangsebességnél gyor­sabb Concorde fedélzetén érke­zett meg, majd utazott el: egy New York és Párizs közti oda- vissza jegy az első osztályon 44 ezer frankba kerül. A hat hóna­pon át tartó per „személyi ki­adásai”, azaz a bírák, esküdtek, tanúk, szakértők, esetenként tolmácsok díja 18-20 millió frankra rúgnak. Fontos tételt jelentett a végig jelen lévő - időnként nagy hullámokban ér­kezett - sajtó munkafeltételei­nek megteremtése: előregyártott elemekből egy tá­gas pavilont emeltek, több tucat ingyenes telefonvonallal ellát­va. Hat hónapon át napi 24 órá­ban legalább másfél száz rendőr őrizte nemcsak a bírósági épüle­tet, hanem Bordeaux esetleges „érzékeny pontjait”, így a zsina­gógát, a templomokat is, fel­ügyelt a megannyi tüntetés ke­retek közti lefolyására. A per kezdetén orvosi javaslatra a bí­róság lehetővé tette a 87 éves Paponnak, hogy szabadlábon védekezhessen. Ettől fogva a vádlott biztonságát folyamato­san hat rendőr őrizte, minden­hova - még felesége otthoni, Bordeaux-tól bő 600 km-re tar­tott temetésére is - elkísérve Papont. A vádlott egyébként az ellene tartott tüntetések miatt a tárgyalási napok után rendre rendőrségi páncélautóban uta­zott vissza Bordeaux-tól mint­egy 20 km-re bérelt lakására. A per zárószakaszában a bíróság a magánvádlók és ügyvédjeik kártérítési és perköltségigényei­ről döntött, melyeket Papon magánvagyonától kell majd fe­dezni. A bíróság gyakorlatilag „harmadolta” a benyújtott 12,54 milliós követelést, és 4,6 millió frank megfizetésére köte­lezte az elítéltet. Ennek bő két­harmada az ügyvédeknek jár, akik 28 természetes személyt és 17, az egykori deportált áldoza­tok és rokonaik nevében fellépő társadalmi szervezetet képvisel­tek, Nagy többségük közölte, hogy számukra Papon elítélése volt a fontos, és csupán jelké- A 87 éves Papon cinkos módon pes, egyfrankos kártérítésre tar- közrejátszott zsidók deportálá­tanak igényt. sában. CTK/AP-felvétel Kucsma államfő helyzete is meginoghat. CTK/AP-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom