Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-15 / 15. szám
4 1998. április 15. Háttér Választási végeredmény Az 1997-ben elfogadott választójogi törvény alapján először tartottak vegyes rendszerű választásokat. A parlament 450 mandátumának felét pártlisták alapján, az arányos elv szerint osztották szét. A négyszázalékos küszöb átlépésével nyolc párt került be a parlamentbe. Ezek sorrendben, a rájuk leadott szavazatok szerint a következők (zárójelben a mandátumok száma): 1. Ukrán Kommunista Párt (84) 2. Ukrajnai Népi Mozgalom (RUH) (32) 3. Szocialista-Parasztpárti Blokk (29) 4. Zöld Párt (19) 5. Népi Demokrata Párt (17) 6. Hromada (16) 7. Haladó Szocialista Párt (14) 8. Egyesült Ukrán Szociáldemokrata Párt (14) Magyar szemmel Siker is, kudarc is A kárpátaljai magyarság szemszögéből mindenképpen sikerként könyvelhető el, hogy az eddigi egy képviselői helyet sikerült megtartani az ukrán parlamentben. Ettől a kétségtelen pozitívumtól eltekintve azonban nem igazolódtak be a magyar kisebbség várakozásai, hiszen 1990 óta minden eddiginél kevesebb, mindössze 6 magyar képviselőjutott be a 75 tagú megyei tanácsba. A megye lakosságának 12 százalékát alkotó magyarok érdekei két választási ciklus után először nem lesznek a lélekszámúknak megfelelő arányban képviselve e kulcsfontosságú testületben. A hat megyei képviselő közül kettő a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, egy pedig a beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség támogatásával jutott mandátumhoz. Egyértelmű kudarcnak tekinthető, hogy a Nagyszőlősi járásból egyetlen magyar képviselő sem jutott be a megyei képviselő- testületbe, pedig itt a magyarok aránya meghaladja a 25 százalékot. Politikai megfigyelők szerint a kárpátaljai magyarok gyengébb szereplése előre sejthető volt, mivel az új ukrán választójogi törvény nem kedvez a kisebbségeknek. Kárpáti Igaz Szó A megosztottság a ludas Az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó viszont a kárpátaljai magyarság megosztottságával magyarázza, hogy a helyi képviselő-testületekbe a korábbinál jóval kevesebb magyar nemzetiségű személy jutott be. A megyei lap nem tartja megnyugtatónak a parlamenti voksolás eredményét sem, mert megfogalmazása szerint „nem tudni, hogy a radikális nézeteket valló Kovács Miklós KMKSZ-elnök milyen kapcsolatokat alakít ki Kijev- vel és Budapesttel, illetve hogyan reagálnak tevékenységére az ukrán parlament különböző erői”. Kovács Miklós személyében egyébként ismét csak egy képviselője lesz az ukrán parlamentnek, mert Fodó Sándor, aki az Egyesült Szociáldemokrata Párt listáján indult, nem jutott be a törvényhozásba. Ugyanennek a pártnak az egyik megyei vezetője az ungvári egymandátumos körzetben parlamenti képviselővé választott, magyarul is kitűnően beszélő Sufrics Nesztor nagyvállalkozó, az Ungvári Hungarológiai Intézet volt munkatársa. A Kárpátalján egyéni választókörzetekben megválasztott öt parlamenti képviselő közül Csak Kovács és Sufrics helyi illetőségű, a többiek kijeviek, csak politikailag kötődnek a megyéhez - tájékoztatott a kárpátaljai lap. A Nyugat árgus szemmel figyeli, hogy reformpártoló lesz-e az új ukrán parlament A kormány is meginoghat A reformok ugyancsak ráférnének Ukrajnára... CTK-felvétel Zubánics László, Beregszász Az ukrán függetlenség elnyerése óta március utolsó hétvégéjén a szavazópolgárok immár másodízben járultak az urnákhoz, hogy letegyék a voksukat a számukra szimpatikus parlamenti képviselőjelölt, polgármesterjelölt vagy a különböző tanácsok képviselőjelöltjei mellett. Alighanem a jó időnek is nagy szerepe volt abban, hogy a választók elmentek szavazni. A végeredmény önmagáért beszél: a szavazásra jogosult polgárok 64,9%-a járult az urnákhoz. Sok helyen megsértették a választási törvényt, visszaélések, csalások történtek. A magas részvétel végett buzgó pártaktivisták is szorgoskodtak: a városok, falvak utcáin ki plakátokat ragasztgatott, ki szórólapokat, röpiratokat rakott a postaládákba, ki pedig lakásról lakásra járt, és ösztönözte a polgárokat, hogy egyik vagy másik jelöltre szavazzanak. Az aktivistákat a pártok borsosán megfizették, volt, aki kétdolláros órabért is kapott, ami csillagászati összeg, hiszen ennyit egynapi kemény munkával sem lehetne megkeresni a gazdasági gondokkal küszködő országban. A választások tisztaságára az Európa Tanács és az EBESZ, a parlamenti pártok, társadalmi szervezetek számos megfigyelője vigyázott. Ám ennek ellenére sok helyen meg- sérették a választási törvényt, visszaélések, csalások történtek. A parlament választásokra felügyelő különbizottságának elnöke szerint a leggyakoribb visszaélés a választópolgárok megvásárlása volt, s számos megyéből érkeztek panaszok, hogy fizikai erőszakkal fenyegették meg a jelölteket. Minden választópolgár 6 különböző méretű és színű szavazólapot kapott, amelyen meg kellett jelölnie az általa támogatott képviselőjelöltet. A Központi Választási Bizottság döntése értelmében magyar és román nyelven is készültek választási űrlapok, ennek lehetőségét a nemzetiségi szervezetek kérvényezték. A választások végül is nagyobb rendbontás nélkül zajlottak le. Az előzetes adatok szerint az ukrán parlamenti választásokon az Ukrán Kommunista Párt szerezte meg a győzelmet a mandátumok mintegy egyharmadának az el- hódításával. Leonyid Kucsma államfő egyébként sorsdöntőnek nevezte a mostani választást, s úgy vélte, hogy bár az ország a legnehezebb időszakon már túljutott, még csak félúton tart céljának elérésében. A Nyugat árgus szemekkel figyelte a végkimenetelt, hiszen a hét évvel előtti függetlenné válás óta súlyos válsággal küszködő állam számára a fontos hitelek sorsát attól teszi függővé, hogy reformpártoló lesz-e az új parlament. A nagy kérdés ugyanis az, hogy milyen irányt vesznek a reformok a választások után. A győztes kommunisták már korábban a privatizáció leállítását, a föld magánosításának megakadályozását, valamint a Szovjetunió helyreállítását hirdették. Nem elhanyagolható, hogy az 52 millió lakosú Ukrajnában 11 millió főnyi orosz nemzetiségű lakosság él, amely a kommunistákat támogatja. Választási sikerükért maga az oroszországi kommunisták vezére, Gennagyij Zju-ganov is vendégként fellépett néhány ukrajnai kampánygyűlésen. A jelenlegi kormányfő, Pusz- tovojtenko, aki Leonyid Kucsma államfő feltétlen híve, közölte, hogy az eddigi kormány hivatalban marad, s ha lesznek személyi változások, akkor csak azért, mert több minisztert képviselővé választottak. Viktor Szuszlov gazdasági miniszter ugyanakkor úgy vélte, a kormánynak távoznia kell; hiszen a Pusztovojtenko vezette Népi Demokrata Párt veszített, a listás szavazáson például alig szerzett többet négy százaléknál, tehát épp csak túllépte a bejutási küszöböt, s ezért most a választások után távoznia kell; mert nem lehet hatékony az a kormány, amely nem tudhatja maga mögött a parlament támogatását. Ennek fényében várhatóan a NDP színeit képviselő Kucsma köztársasági elnök is búcsút mondhat az újraválasztás esélyének a jövőre esedékes elnök- választáson. A legdrágább francia eljárás Eszes Tibor, Párizs ________ Az emberiség elleni bűntettben való cinkossággal vádolt 87 éves s a hónap elején 10 év börtönre ítélt Maurice Papon pere nemcsak a világháború utáni francia igazságszolgáltatás leghosszabb, hanem messze legköltségesebb pere is volt. Az egykori Gironde megyei pre- fektúrai főtitkárt két fő vádpontban találták bűnösnek: cinkos módon közrejátszott zsidó polgárok letartóztatásában és négy, deportáltakat szállító konvoj megszervezésében, amelyek az áldozatokat a náci haláltáborokba vitték. A per állami adópénzekből fedezett költségei meghaladják a 15 millió frankot. Ebben azonban még nincs benne a bő másfél száz rendőr által fél éven át napi 24 órában ellátott szolgálat s a szabadlábon védekező vádlott őrizetének, védelmének költségei, melyek milliókra rúgnak. 5-7 millióba került a per teljes anyagának, a 94 tárgyalási nap minden eseményének videóra rögzítése - ezt a történelem számára meg akarják őrizni. Jelentős személyi kiadási tétel a pert végigkövető kilenc esküdt és kilenc helyettesük hivatalos napidíja, plusz a kereset- kiesésüket ellensúlyozó járulék, valamint napi közlekedési költségeik fedezése. Az eljáró hatóság fedezte a felvonultatott mintegy kétszáz tanú, szakértő utazási és szállásköltségeit is. A vád tanúként hívta meg például Robert Paxton amerikai történészt, aki korábban könyvet írt „Vichy Franciaországáról”. A történész az Egyesült Államokból a hangsebességnél gyorsabb Concorde fedélzetén érkezett meg, majd utazott el: egy New York és Párizs közti oda- vissza jegy az első osztályon 44 ezer frankba kerül. A hat hónapon át tartó per „személyi kiadásai”, azaz a bírák, esküdtek, tanúk, szakértők, esetenként tolmácsok díja 18-20 millió frankra rúgnak. Fontos tételt jelentett a végig jelen lévő - időnként nagy hullámokban érkezett - sajtó munkafeltételeinek megteremtése: előregyártott elemekből egy tágas pavilont emeltek, több tucat ingyenes telefonvonallal ellátva. Hat hónapon át napi 24 órában legalább másfél száz rendőr őrizte nemcsak a bírósági épületet, hanem Bordeaux esetleges „érzékeny pontjait”, így a zsinagógát, a templomokat is, felügyelt a megannyi tüntetés keretek közti lefolyására. A per kezdetén orvosi javaslatra a bíróság lehetővé tette a 87 éves Paponnak, hogy szabadlábon védekezhessen. Ettől fogva a vádlott biztonságát folyamatosan hat rendőr őrizte, mindenhova - még felesége otthoni, Bordeaux-tól bő 600 km-re tartott temetésére is - elkísérve Papont. A vádlott egyébként az ellene tartott tüntetések miatt a tárgyalási napok után rendre rendőrségi páncélautóban utazott vissza Bordeaux-tól mintegy 20 km-re bérelt lakására. A per zárószakaszában a bíróság a magánvádlók és ügyvédjeik kártérítési és perköltségigényeiről döntött, melyeket Papon magánvagyonától kell majd fedezni. A bíróság gyakorlatilag „harmadolta” a benyújtott 12,54 milliós követelést, és 4,6 millió frank megfizetésére kötelezte az elítéltet. Ennek bő kétharmada az ügyvédeknek jár, akik 28 természetes személyt és 17, az egykori deportált áldozatok és rokonaik nevében fellépő társadalmi szervezetet képviseltek, Nagy többségük közölte, hogy számukra Papon elítélése volt a fontos, és csupán jelké- A 87 éves Papon cinkos módon pes, egyfrankos kártérítésre tar- közrejátszott zsidók deportálátanak igényt. sában. CTK/AP-felvétel Kucsma államfő helyzete is meginoghat. CTK/AP-felvétel
