Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-08 / 14. szám
Sport 1998. április 8. Szojka János a kétüléses kerékpárosok versenyében aratja a babérokat Magasan marad a mérce Balról Szojka János, középen Remák Zoli egy Ek-futam előtt Remák László felvétele Ifj. Gazdag József __________ Sz ojka Jánost viszonylag kevesen ismerik a sportkedvelők közül, s még talán azok számára is ismeretlenül cseng a neve, akik éppen a biciklisportot követik megkülönböztetett figyelemmel. Való igaz, a visszahúzódó szepsi fiatalember esetében nem a szokványos értelemben vett kerékpározásról van szó, hanem annak egy válfajáról, az ún. tandemről. A kétüléses kerékpár napja leáldozóban van. Utoljára 1984-ben, Los Angelesben volt olimpiai szám, mára viszont szinte kizárólagosan a látáskárosultak sportágává vált. A Handicap Sportclub Mravce Kosice tagjaként versenyző Szemidegsorvadása ellenére elmondható róla: ha valaki, akkor ő ízig-vérig sportember. Szojka Jani hét éve döntött úgy, hogy életét ezzel a sporttal köti össze. A kassai vasműben jelenleg gyógymasszőrként tevékenykedő biciklis Pozsonyban és Lőcsén végezte iskoláit. Szemidegsorvadása ellenére elmondható róla: ha valaki, akkor ő ízig-vérig sportember. Volt sakkozó, súlyemelő (a látáskárosultak között fekvenyomás- ban csúcstartó), kétszer indult a Kassai Nemzetközi Békemara- tonon, s mindkétszer a mezőny első harmadában ért célba. Legkomolyabb eredményeit azonban kerékpárosként érte el. Sikereinek összefoglaló felsorolásától eltekintünk, mert bizony hosszúra nyúlna a lista. A főbb versenyek segítségével viszont nyomon követhető e felNév: Szojka János Életkora: 32 év Versenyszáma: tandem Lakhelye: Szepsi Klubja: Handicap SC Mravce Kosice felé ívelő sportpályafutás, mint a csodálandó emberi szorgalom eredménye. Az első jelentősebb esemény a kilencvennégyes tandem-világbajnokság volt, ahol viszont a majdhogynem házi készítésű biciklivel csak a középmezőnyre futotta. Két évvel később már egy vérbeli versenyzővel, Remák Zolival szállt nyeregbe, és - némi túlzással élve - rövid időn belül Közép-Európa a lábaik előtt hevert. Egy elismert csehországi szakember készítette számukra a táltost, és a szlovákiai tandemválogatott edzőjének, Remák Bélának az irányítása alatt kilencvenhatban - minden létező hazai versenyen diadalmaskodva - megnyerték a szlovák bajnokságot. Később elhódították a Szlovák Kupát is, mi több, a Prágában Legnagyobb sikerei (Remák Zoltánnal): Szlovákia bajnoka, Szlovák Kupa-győzelem, második hely az Európa-kupában, elsőség a cseh nemzetközi bajnokságon megrendezett cseh nemzetközi bajnokságon ugyancsak az első helyen végeztek, így kitűnő eredményeik alapján kijutottak a kilencvenhetes Európa-kupa- versenyekre. A viadalok négy külföldi helyszínen zajlottak, s a belgiumi, a spanyol (Lerida), a holland és a második spanyol (Barcelona) fordulót követően összesítésben az előkelő második helyen végeztek. Mégpedig a sportágat tekintve világviszonylatban is a legjobb spanyolok mögött, a dobogós helyre aspiráló francia és holland párosok nem kis megrökönyödésére. Remek sorozatukat egy olaszországi verseny tette teljessé, amely egyúttal Remák Zoli búcsúja is volt, hiszen a ZÍS Dubnicához szerződve a szabályok értelmében már nem versenyezhet két fronton. A pilóta (vagyis az elöl ülő) helyét ősztől a szintén szepsi Kovács Péter tölti be. Céljaikról beszélve Jani elárulta: a mérce magasan marad, ami annyit jelent, hogy a bajnoki cím megvédése mellett („ez magától értetődik”) szeptemberben a coloradói világbajnokságon az élmezőnyben szeretnének végezni, valamint kemény és céltudatos edzésmunkával készülni a sydneyi paralimpiára, „ott meg aranyérmet nyerni - lényegében eny- nyi”. S hogy az európai versenyeken való részvételre honnan a fedezet? Egyrészt a Vak és Látáskárosult Sportolók Szövetsége, másrészt pedig a Tornai CeSzeptemberben a coloradói világbajnokságon az élmezőnyben szeretnének végezni. mentgyár Rt. és az MSS Moldava Rt. támogatja őket. Jani reméli, hogy a továbbiakban is elő tudják majd teremteni a versenyzéshez szükséges összeget, bár a barcelonai Ek-futam útiköltségének megszerzése a kelleténél is több kilincseléssel járt. Mindezeket hallván, az emberben kissé vádlón merül föl a kérdés: hát hogyan is van ez miná- lunk, „látóknál” azzal a bizonyos akarati tényezővel? Kiő? Nagano csillagai Orosz rakéta ajégen Szabó Krisztián _________ Na ganóban az évszázad jégkorongtornáján valóban a világ legjobb hokisai találkoztak. A váratlan cseh bravúrral végződött mérkőzéssorozaton többjátékos nyújtott kimagasló teljesítményt, de közülük is kiemelkedett a szinte feltartóztathatatlan orosz rakéta, Pavel Bure. A régi nagyok, Makarov, Larionov, Krutov mai, ugyancsak nagyszerű utóda. A fiatal csatárról az ellenfelek is elismerően szóltak. Csapatával, az orosz válogatottal a papírformának megfelelően egészen az elődöntőig jutott. Bure az előző mérkőzéseken négyszer volt eredményes, és játékával nemegyszer tűzbe hozta a szurkolókat. Mindenkinek feltűnt, milyen kiválóan korcsolyázik, milyen gyorsan megszabadul az őrzőjétől és megiramodik a kapu felé. Nem ismer elveszett korongot, a végsőkig hajt. Szerinte a játékosnak kutya kötelessége a lelkét is otthagyni a pályán, és ha nem is nyer a csapat, az emberek legalább láthatják, ő mindent megpróbált. Ezt a játékfelfogást néhány hazai sportoló is elsajátíthatná. Nos, az elődöntőben olyan Bure-gólparádénak lehettünk szemtanúi, amelyet egyhamar nem ismétel meg senki. Pavel egymaga ötször mattolta a finn védelmet. Ezzel a teljesítményével örökre beírta a nevét a sportág történetébe. Bemutatta, milyen a helyzetkihasználás felsőfokon. Nem a kapu körül tehetet- lenkedett, hanem egyenesen rárontott. Talán a harmadik találata volt a legemlékezetesebb, melyet emberhátrányból szerzett. A finn védő a kék vonalnál nem kezelte le a korongot, s mire feleszmélt, Bure már lecsapott rá. Néhány méteren belül jókora előnyre tett szert, s a kapusnak sem adott esélyt a gól megakadályozására. A találkozó után az egekig magasztalták, csapattársai sem fukarkodtak a dicsérettel. „Pavel mindannyiunkat elhomályosított” - nyilatkozta a meccs után Kaszparaitisz. A döntő aztán már nem az ő góljai jegyében zajlott: nem talált a hálóba. Oroszország így is első olimpiai jégkorongérmét szerezte. Bure oroszlánrészt vállalt belőle, ráadásul Naganóban elhódította a legeredményesebb gólütő címet is. Sajnálta az elúszott aranyérmet, de siránkozásra nem volt idő, mert már várták az NHL további küzdelmei, ahol az 1991/92-es idényben mutatkozott be, és újonc létére nemegyszer volt eredményes. Könnyen beilleszkedett új környezetébe. Előtte ugyanis Moszkvában, a legendás hírű Viktor Tyihonov irányítása alatt edződött. A Vancouver sztárja később egy időre hullámvölgybe került, nem ment neki a játék, klubot akart változtatni. Minden rossz sorozatnak azonban egyszer vége szakad, és ma már újra megszokott formáját nyújtja. Csapata azonban nem szerepel valami fényesen a bajnokságban, több mint valóPavel Bure (balról), a naga- nói jégkorongtorna gólkirálya CTK-felvétel színű, nem lesz(nek) ott a Stanley Kupáért folyó csatában. Pavel Bure egyedül nem képes kihúzni a kátyúból együttese süppedő szekerét. Ám a szurkolók így is megtöltik a helyi csarnok nézőterét, hogy élvezzék kedvencük rakétagyors felvillanásait a jégen. Vonalvégen Major Tímea, aki néhány hónap alatt berobbant a profi fitness nemzetközi élmezőnyébe Prágában egy autóbusznyi zselízi rajongója szurkolt neki J. Mészáros Károly _________ Má rciusban Európában járt, de nem jött haza Szlovákiába. Mostanában újra Kaliforniában készül a profiidény további viadalaira, hogy május végén, június elején ismét földrészünkön versenyezhessen. Major Tímea, az 1997 legjobb szlovákiai magyar sportolója című olvasói ankétünk győztese - a díjátadás ismét későbbre maradt - tavalyi amatőr világ- és Európa-bajnoki címe után a profi fimess világában folytatta, és hónapok alatt berobbant a nemzetközi élmezőnybe. Legutóbb Prágában már a dobogóra is felállhatott. Los Angelesben, Santa Monica-i lakásán értem el telefonon. Mikor januárban beszéltünk, úgy nézett ki, márciusban hazajössz. Jártál is Prágában, majd Párizsban, de Szlovákiában nem voltál. Miért? Az utolsó percig készültem haza, aztán két dolog is visszatartott. Elhatároztam, hogy Prága után Párizsban is versenyezni fogok, ezért annak rendje és módja szerint előtte diétáznom és edze- nem kellett. Zselízen sajnos nincs hol készülnöm, no meg anyu főztje is annyira finom, hogy aligha tudtam volna ellenállni. Mivel barátom és edzőm, Jozef Drsman személyi trénerként dolgozik Santa Monicában, ő sem időzhetett többet Európában, vártak rá a kliensei, ezért visszautaztunk Amerikába. Őszi profi bemutatkozásod után március elején a Miss International (Arnold Classic) '98 versennyel kezdted az idényt. Mennyit ért a columbusi tizedik helyed? Már a Miss Olympián elért tizenegyedik helyem is nagyon nagy eredmény számomra. Harmincharmincöt éves, öt esztendeje profiskodó lányokkal kellett - kis amatőrként és legfiatalabbként - felvennem a versenyt. A hivatásosok között teljesen mások a követelmények, már Columbusban is észrevettem, hogy bizonyos dolgokban javultam. Váradan feladatot jelentett egy újszerű, számomra szokadan játék, csak ez rontott a helyezésemen. Különben a pontozóknál is előbbre léptem. Március derekán Prágában kiugró sikert értél el, hiszen az ottani viadalon harmadik lettél, ami feljogosít arra, hogy indulhatsz a Grand Prix- sorozat kicsúcsosodá- sán, az őszi montecarlói Miss Olympián. Hogyan lehet szinte hónapok alatt berobbanni a profik élmezőnyébe? Már az első Olympián éreztem, hogy jó nevű lányokkal találkozom, olyanokkal, akik folyton az amerikai sportmagazinokban szerepelnek. Ezért fölöttébb fontos, hogy az ember minél többet versenyezzen és megjelenjen a sajtóban. Emellett olyan apróságok is elkerülhetetienek, amelyek elárulják, hogy ki mennyire profi, hogyan mozog a színpadon, mennyire képes a pontozók szívébe lopakodni, milyen pontos. Prágában én nyertem S az evezős kondiversenyt, tizenhat lány társaságában. Kicsit megváltoztatott gyakorlatomat is kiváló formában mutattam a p be, lefogytam, erőnléti ” tem is javult. Ráadásul fej» mióta Amerikában va- H gyök, megjelentem már ■ Jr néhány magazinban, megismerhetett a zsűri. Els' határoztam, minél többet Tímea prágai pózolása Major Mária felvétele fogok versenyezni, hogy ne legyek idegen a pontozók előtt. Csak így mutathatom meg, milyen sokat edzek. Utána Párizsban az előkelő negyedik helyen végeztél. Ez a siker hova sorolható? Mivel különösebb tétje már nem lehetett számomra, elsősorban tapasztalatszerzésnek volt nagyszerű, s újra láttak a pontozók. Május harmincadikán Bécsben, két nap múlva Budapesten vár rám a következő verseny. Prágában egy autóbusznyi zselízi szurkoló szorított nekem, s aranyos rajongóim biztosan megjelennek most is. Nagyon motivál a részvételük, alig tudom elfojtani köny- nyeimet.
