Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-04-08 / 14. szám
Politika 1998. április 8. Hét nap a belpolitikában: március 26-április L Várt-váratlan meglepetések Madi Géza __________________ Ne m mondhatjuk, hogy március végén hiányt szenvedtünk volna politikai meglepetésekben. Egyúttal azt is meg kell jegyezni, hogy nagy részük várható volt. Talán már csak az lepett volna meg bennünket, ha valamilyen jó lélek szállja meg a miniszterelnöki tisztséget teljes egészében, az államfői funkciót pedig - szerencsére csupán - félig-meddig bitorló Vladimír Meciart, és távozik a politikából. Sajnos, ez nem történt meg, de helyette jutott mind a hét napra meglepetés: várt is, meg váratlan is. Március 26-án Ján Camogursky megerősítette, hogy ha a parlamenti úthenger simára egyengeti az új, antidemokratikus választójogi törvény előtt a placcot, akkor ősszel nem indul a választásokon az SZDK listáján, hanem a KDM elnöke marad. Ezzel lényegében elismerte, hogy az ötpárti ellenzéki koalícióban sem megy úgy minden, mint a karikacsapás. A meciari folklór is helyet kapott a nap „rangos” eseményei között: a DSZM elnöke a hírhedt pozsonyi sportcsarnokbeli szeánszok forgatókönyve alapján játszotta el a Kassai dialógusok című magánszámát, és olyan kijelentéseket tett „megszámozott” kelet-szlovákiai hívei előtt, amelyekről kiderült, hogy 90 százalékuk hazugság. A tízszázalékos igazság az, hogy valóban Kassán volt, nem pedig Pozsonyban, a parlamentben, ahol a kérdések óráján lett volna a helye. Az MKDM országos választmánya március 28-án úgy döntött, hogy a mozgalom szövetségi párttá kíván átalakulni, ha a harmadik olvasaton is a jelenlegi Az MKDM hajlandó a kebelére ölelni az Együttélést és az MPP-t. formájában jut túl a választási törvény tervezete. Hajlandó megszüntetni önmagát s kebelére ölelni az Együttélést és az MPP-t. Egyáltalán nem hatott meglepetésként, hogy a Magyar Koalíció két, „beolvasztásra” kiszemelt pártja közül az előbb említett rögtön azzal reagált a javaslatra, hogy közölte: ő is felkészült a transzformáló szerepkörére, a másik két politikai erő befogadására. Az MPP pedig közölté, hogy neki bármelyik megfelel a három közismert megoldás közül. Március 28-án a DSZM újabb alkotmánymódosítási javaslattal állt elő. Talán megfogalmazója, Sergej Kozlík alelnök sem tudja, hogy már a hányadikkal. A szóban forgó elgondolás a kancellári rendszer bevezetését feltételezi: a kormányfőt a parlament választaná, a miniszterelnök pedig saját kénye-kedve szerint válogathatna a miniszterjelöltek között. Valószínűleg három jelölt száll ringbe a jövő csütörtökön tartandó harmadik államfő-választási fordulóban: a kormány- koalíció által javasolt Milan Secánsky, a baloldali Brigita Schmögnerová, illetve Kocnár független képviselő „matematikusa”. Minden jel szerint az első körben egyikük sem szerzi meg a szükséges 90 szavazatot. A Szlovák Nemzeti Párt március 31-én a parlament elé terjesztette azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az elnökválasztási fordulók második körében a jelenlegi 90 helyett már 76 képviselői szavazat is elegendő lenne az államfő megválasztásához. Az időzítésből arra lehet következtetni, hogy a Slota-párt a negyedik fordulóban „hajt rá” a köz- társasági elnök megválasztására. Az alaptörvény módosításával megvalósulhatna a nemzetiek néhány hónapja dédelgetett vágya: a már semmi és senki által sem korlátozott Meciart ültethetnék be a Grassalkovich- palotába. Bár ehhez még az ellenzéknek is lesz egy-két szava. Reméljük, hogy voksa nem. Szakértők szerint egyáltalán nem tekinthető meglepetésnek, hogy az amerikai Moody’s Investors Service hitelminősítő cég egy fokkal csökkentette Szlovákia konvertibilis valutában kibocsátott állampapírjainak besorolását. Az ország a kedvezőnek semmiképp sem tekinthető spekulatív zónába esett vissza. Nem kell találgatni, hogy a makroökonómiai helyzet romlása miatt (is). Most aztán spekulálhat a kormány, hogyan javítsa ki a rosszabb osztályzatot. Elégtelent kapott a múlt hónap utolsó napján Bátorkeszin tartott nagygyűlésen az iskolaigazgató-leváltások ellen tiltakozó búcsi és bátorkeszi szülőktől a komáromi járási elöljáró és hivatala oktatási osztályának a vezetője. Nagy meglepetés volna, ha a hivatalnokok a tüntetésen elfogadott nyilatkozat hatására jobb belátásra térnének, és visz- szahelyeznék tisztségébe Varga Lajost, illetve Novák Ferencet. A kéthetes afrikai körúton járt Bili Clinton neje társaságában éppen szenegáli népviseletben pózol. Hazatérve némileg fellélegezhetett, hiszen a Little Rock-i bíróság beszüntette az ellene szexuális zaklatás címén folyt eljárást, melyet Paula Jones kezdeményezett. Clinton gondjai azonban ezzel korántsem zárultak le, hiszen a hölgy máris közölte: fellebbezni fog a döntés ellen. AP-felvétel Interjú Duka Zólyomi Árpáddal, az Együttélés alelnökével Dömötör Ede felvételei A „végtermék ” a fontos, nem az, ki kibe olvad be P.Vonyik Erzsébet ________ Má rcius végén az MKDM országos választmánya 57:3 arányban úgy döntött, hogy ha az új választási törvény szükségessé teszi, kész átalakulni szövetségi párttá, amely befogadná az Együttélést és az MPP-t. Duka Zólyomi Árpádot, az Együttélés alelnökét arról kérdeztük, miként fogadták a döntést. A vidéket járva tapasztaltuk azt az igényt, hogy egységesen politizáljunk. A hogyan eldöntésének felelőssége a mi vállunkra nehezedik. Az Együttélés már 1993 előtt szorgalmazta egy egységes párt létrehozását, mert megítélése szerint ez biztosítaná a leghatékonyabb politizálást. Akkor unióról beszéltünk, majd szövetségi párt elnevezésre módosítottuk. A választási törvénytervezet ismeretében más megoldás nincs, mint egy párt létrehozása. Kérdésére visszatérve: mi üdvözöljük az MKDM határozatát, azt, hogy végül ők is eljutottak odáig, hogy ez az egyedüli megoldás. Miként vélekedik arról, hogy a magyar kereszténydemokraták végül is az Együttélés szorgalmazta szövetségi párt mellett tették le a garast? Eredetileg ez a mi elképzelésünk volt, s az Együttélés fel is van arra készülve, hogy az egy párt létrejöjjön. Most még intenzívebb tárgyalásokat kell folytatni, hogy minél hamarabb kialakuljon az új belső szerkezeti felépítés. Olyan alapszabályt kell elfogadnunk, amely az Együttélésnek, az MKDM-nek és az MPP-nek egyaránt megfelel. Ez nem könnyű, mert egyik párt sem szeretné elveszteni identitását, tehát a szövetségi párton belül is, legalábbis egy átmeneti időre, meg kell őrizni mind a három párt kialakult arculatát. Milyen lépésekettesz az Együttélés az MKDM döntésének ismeretében? Megnyugvással üdvözöltük, hogy az MKDM is ezt a megoldást tartja az egyedüli járható úrnak. Feltételezem, hogy az MPP is el fogja fogadni. Csak olyan megoldásban gondolkodhatunk, amelyet mindhárom párt támogat. Mi semmi különöset nem lépünk, folytatjuk a tárgyalásokat abban a koalíciós szakbizottságban, amely készíti a három pártot egyesítő önálló párt alapszabályát. Ön azt nyilatkozta, hogy az MKDM-hez hasonlóan az Együttélés is kész felvállalni a transzformálódó párt szerepét, és megnyílna a másik kettő előtt. Nem fenyeget az a veszély, hogy minden párt arra fog várni, hogy a másik kettő beléol- vadjon? Nagyon helyénvaló a kérdés. Az eddigi tárgyalásaink ugyanis folyton akörül forogtak, hogy milyen formában valósítsuk meg az egyesülést. Számunkra az elfogadható út az, hogy egybeolvadnak a pártok, tehát valamelyik pártunkba utolsó lépésként beolvad a másik kettő. Mindegy, hogy melyik melyikbe? Erről a Koalíciós Tanács még nem döntött. Az MKDM felhívására úgy tekintünk, ők is készek az utolsó lépéssel járó feladat felvállalására. Tudomásul vettük ezt, és ennek függvényében tárgyalunk tovább. Az Együttélés szintén fel van erre készülve. Meg kell egyeznünk, hogy melyik párt legyen a befogadó. De nem is ez a lényeg, hanem a „végtermék”, hogy egy új elnevezésű párt jöjjön létre. A lebonyolítási folyamatról még tárgyalunk. Úgy kell eljárnunk, hogy nem engedhetjük meg, hogy létrejön a szövetségi párt, vagy nem jön létre, mert tegyük fel, valamilyen oknál fogva nem jegyzik be, közben pedig a másik két párt már megszűnt. Az Együttélés május 10-éig összehívja az országos kongresszust. Ha a három párt meg tud egyezni, hogy az egyesülést egy napon végrehajtjuk, akkor ehhez igazítjuk konferenciánkat. A lényeg az, hogy tovább tárgyaljunk, keressük a megegyezés útját. Mi olyan szövetségi pártban gondolkodtunk mindig is, amely nemcsak a választásokig szól. Sajtókörökben hírek terjedtek el arról, hogy az Együttélés parlamenti képviseletének hölgy tagja, illetve a másik mozgalom egyik alelnöke a legesélyesebb jelölt az új, egységes párt élére. E kérdésekről majd nyíltan kell beszélni. Egyelőre az alapszabály tervezete olyan, hogy három alelnökkel számol, így megjelenítené a beolvadó három formációt. Évente cserélődnének az elnöki tisztségben. Nézetem az, hogy ha valóban ütőképes pártot kell építeni, akkor szükség van arra, hogy jó fellépésű, elfogadható elnök jelenjen meg a párt élén. De személyekről eddig nem beszéltünk. Amit ön említett, az valóban csak suttogás. Nem lenne hatásosabb a választási kampány finisében, ha az SZDK mintájára a Magyar Koalíció is egy személyt tolna előtérbe? Ezt mondtam én is az előbb. Ez kényes kérdés, s ha majd tárgyalni fogunk róla, akkor kerülnek szóba a konkrét nevek. General Anzeiger Hosszú alkudozás A folyamat történelmi jelentőségét hangsúlyozó beszédeknek lassan vége, és megkezdődik a hosz- szas alkudozás az adatokról és a pénzről - vélte a bonni lap az Európai Unió bővítéséről szóló tárgyalások ünnepélyes kezdésével kapcsolatban. Az Európai Unió még soha nem állt üyen nagy változás előtt, és még soha nem volt üyen rosszul felkészülve - írta. A rossz felkészülés megdöbbentő, mert az unió tagállamai évek óta tudják, hogy az új tagok csatlakozása nélkül is lényeges változásokat kell végrehajtaniuk, ha el akaiják kerülni az unió megmerevedését. The Times Fájdalmas maraton Fennkölt szónoklatok és török fenyegetőzések közepette urduit neki az Európai Unió annak a maratonnak, amelyről már most tudható, hogy fájdalmas lesz a gazdag nyugati klub tagjainak és a tagságra pályázó tizenegy szegényjelöltnek egyaránt. A pezsgős díszbeszédek után sem táplált senki illúziókat aziránt, hogy milyen kínzó változást hoz majd „az EU jelenlegi kényelmes határainak lebontása öt éven belül”. Minden hálálkodásuk ellenére a kelet-európai pályázókat elégedetlenséggel tölti el, hogy az Európai Unió a kommunista rendszerek kilenc évvel ezelőtti összeomlása óta még mindig nem ölelte keblére őket. A sereghajtó öt állam, amely most nem kezdi el az érdemi felvételi tárgyalásokat, attól tart, hogy számkivetettségbe szorul az unió majdani új határai mögött, de az éllovas országokat is felzaklatja a feltételek azon tömege, amelyet az EU rótt ki rájuk a csatlakozás fejében. A jelöltek előtt 90 ezer oldalnyi játékszabály elsajátításának feladata tornyosul, s a derűlátók is azzal számolnak, hogy az éllovas hatok 2003 környékén kezdhetik meg betagozódásukat az unióba.
