Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-03-18 / 11. szám
1998. március 18. * 31. évfolyam Szlovákiai magyar családi magazin Melléklet Hermann Maier magabiztosan nyerte az alpesi sí Világkupa összetett -| z' pontversenyét. JLO Riport A bürokrácia útvesztői ellenére is fejlődik a falu, hitet és tartást adva q az itt élőknek. O 32 oldalas színes magazin Heti tévé- és rádióműsor 1998. március 21-től 27-ig Patikák, szakrendelők, kórházak: nyakig a pácban Egészség, kergekór Miklósi Péter ______________ Elég, ha az egyszerű halandó alkalomadtán egy-egy vérvételre, röntgenvizsgálatra ítéltetik, hogy a saját bőrén tapasztalja: ha Szlovákiában az egészségügy futni tudna, rohanhatna ő is a kukákhoz, amikor kiteszik azokat a kapuk elé, hogy valami értékesíthető hulladékkal enyhítsen nyomorán. De mivel nem tud futni, csak áll, egy helyben, majd rogyadozni - és koldulni kezd. Ezt teszi, mert akik országos szinten a gazdaság mostani irányítói, azok nem látnak a holnapunkig. Ellenkező esetben segítenék, már-már dédelgetnék az egészségügyet; elhalmoznák minden jóval. De lám, jövőt her- dálóan koldulni hagyják. Mondom ezt például annak okán, hogy a békés türelméről elhíresült honi orvoskamara egyik magasrangú hivatalnoka a minap minden különösebb kertelés nélkül leszögezte: Szlovákiában az állami egészség- ügyi intézmények a teljes anyagi összeomlás, a magánorvosok pedig a biztos csőd szélén állnak. Utóbbiaknak kereken kétharmada (kinnlevőségeik behajthatatlansága vagy „csak” késedelmes kifizetése miatt) képtelen lesz 1998. március 31- ig befizetni a rendes évi adóját! Nem kevésbé siralmas pénzügyi állapotok uralkodnak a gyógyszertárakban is. Aligha meglepő hát, hogy a patikusok a közelmúltban az ország több pontján pár órás figyelmeztető sztrájkba léptek. Sajnos jelen közállapotainkra jellemző a kormányzat reakciója: az egészségügyi tárca berkeiből kiszivárgott hírek szerint hamarosan a felére csökken a ma még működő patikák száma, ráadásul elsőbbséggel kell rendezni a kormány iránt lojális káefték által magánosított gyógyszertárak horribilis adósságait. E csődhalmazzal párosuló kliensi rendszer világosan jelzi, hogy az egészségügy Szlovákia egyik legbonyolultabb, legEbben a helyzetben szinte törvényszerű az egészségügy látványos koldulása. kezelhetetlenebb problémájává nőtte ki magát. Eresztékeiben ropog a betegellátás szövevényes finanszírozási rendszere; ebben a helyzetben pedig törvényszerű az egészségügy látványos koldulása. Ami eleve szégyen. Annak tükrében pedig duplán az, hogy Szlovákiának az utóbbi négy-öt esztendőben ilyen-olyan székházakra, a nemzetébresztés költséges nacionalista programjaira, kampányfogásként pedig befulladt iparágak mesterséges életben tartására bőven volt pénze, nem jutott viszont az egészségügyre. Sőt! Annak korábbi nívója lezül- lött. Erre nincs mentség. Nincs, mert tudni kell: a gazdaságot tönkre lehet tenni az egészségügy megölésével is, hiszen olyan ikrek ők, akiknek közös a vérkeringésrendszerük. Igaz, az egészségügy kergekórjának következményei mindig csak egy fázissal később derülnek ki... Viszont a „hol leszünk mi már akkor?!” szemlélet talán nagyobb bűn az indulatból elkövetett gyilkosságnál is. Egészségügyünk az utóbbi években nem egy, de rengeteg tőrdöfést kapott; majd többször meg is forgatták benne a pengét. Joggal kérdem: milyen jogon? A régi hierarchikus beidegződések, a pártállami allűröket idéző vezetői beosztás jogán? Mert csakis Ő, vagy az Ő nevében X. és Y. az úr a (kór)házban? Nincs pénz, állítják. Irodai bútorcserékre, kormánypárti főhatóságok kiépítésére van. Arra dögivei. Mindezt annak kapcsán hoztam föl, hogy nemrég Pozsonyban, a Dérer Kórház baleseti klinikáján két áldozatot követelő tűzvész pusztított. A tűzoltókat elsőként egy páciens riasztotta - a saját mobiltelefonján. A kigyulladt folyosó ügyeleti rendelőjében ugyanis kikapcsolták a közvetlen városi vonalat. Takarékossági okokból. Mint egy görög szobor, csábos, kihívó, tökéletes. Naomi Campbell a kifutón. cTK-feivétei Vezércikk Fokozódó politikai nyomás CSÁKYPÁL Az elmúlt héten olyasmi történt Szlovákiában, amire nincs példa a háború utáni európai történelemben. A három összeurópai szervezet, az Európai Unió, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet magas szintű delegációja látogatott el Szlovákiába azért, hogy tárgyalásokat folytasson a szlovák kormány és parlament illetékeseivel a kisebbségi nyelvek védelmét szolgáló törvény elfogadásáról. Látogatásuk során azt is megállapították, Szlovákia kisebbségpolitikája komoly kívánnivalókat hagy maga után; kinyilvánították, hogy változtatni kell rajta, mint ahogy azt is elmondták, a pozitív kisebbségpolitika lesz az egyik legfontosabb szempont, amely alapján az országot a jövőben is megítélik. A tárgyalódelegációt meglepte, hogy a vendéglátók nem biztosították találkozásukat a szlovákiai magyarok legitim képviselőivel; emiatt hivatalosan tiltakoztak a szlovák külügyminisztériumban. Azt a tényt sem értékelték pozitívan, hogy nem tapasztaltak elmozdulást a szlovák álláspontban; a külügyi államtitkár arról próbálta meggyőzni őket, hogy ha egy hónapon belül el is készülne a törvény tervezete, úgysem lenne idő arra, hogy a parlament azt elfogadja, tekintettel a szeptemberi választásokra. A tárgyalóküldöttség hangsúlyozta, ezt a szempontot figyelembe veszi, ám ez a tény nem menti fel a kormányt ama kötelezettsége alól, hogy ígéretei szerint kezdje meg a törvényalkotási folyamatot. Némi pozitívumként értékelhető az a tény, hogy a kormány belátta, tarthatatlan a múlt év novemberében hangoztatott álláspontja, amelynek értelmében nem szükséges egy ilyen törvény elfogadása. A három európai szervezet egységesen utasította el a szlovák kormány ezzel kapcsolatban kidolgozott memorandumát, amit a külügyminisztériumban néhányan úgy értékeltek, hogy „a három szervezet megint a magyaroknak adott igazat”. Konfliktushelyzet alakult ki a szlovák parlamentben is, ahol az összes parlamenti klub képviselői helyett csupán Augustin Marián Húska alelnök és Anton Hrnko képviselő fogadta a vendégeket. Azok röviden közölték vendéglátóikkal véleményüket, megköszönték a felszolgált kávét, és idő előtt elhagyták a parlamentet. Volt még néhány homályos ígéret Tóthová kormányfőhelyettes részéről, ám mindez nem sokat nyom a latban; a látogatás egyedüli eredménye talán csak az, hogy a három nemzetközi szervezet újból együttesen deklarálta, kiáll a szlovákiai nemzetiségi politika rendezése mellett, nem enged elveiből, folytatni kívánja a szakértői egyeztetéseket, s a politikai nyomást fokozandó a közeljövőben újabb, magasabb szintű közös delegációt küld Pozsonyba. A téma kapcsán van egy másik érdekes hírem is. Piet Bukman holland alsóházi elnök tiszteletére vacsorát adott a pozsonyi holland nagykövet. Az a diplomata, aki tavaly egy olyan mondatot is elejtett, amely szerint a Magyar Koalíciónak nem kellene olyan erőteljesen kérnie a kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvény elfogadását, hiszen az államnyelvről szóló törvény nem is olyan szörnyű. Nos, a múlt vasárnap este a fejét fogva panaszkodott, hogy Milan Ferko miniszteri biztossal bíróság elé megy, tekintettel arra, hogy az ógyallai sörgyárat megvásároló Heineken holland céget a nyelvtörvény őre komoly összegre akarja megbírságolni. Az ok: a Zlaty Bazant márkanevet helytelenül használják, az a szlovák helyesírás szerint kis b-vel írandó. Kívánhatunk-e mást nekik, mint azt, veszítsék el a pert, és hassanak oda, hogy megváltozzon a nyelvtörvény?
