Vasárnap - családi magazin, 1998. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1998-02-25 / 8. szám
1998. február 25. 4 Háttér 1948 februárja előbb kezdődött a politikai életben, mint a naptárban. A következményeit 50 évig viseltük. Moszkvából diktált „győzelem” Kiss József ________________ Év tizedeken át a bizánciasan patetikus „győzelmes” jelző tapadt az 1948-as csehszlovákiai eseményekhez. Talán azért is, hogy elhomályosítsa a hivatalos politikai zsinórmérték szerint proletárdiktatúrának nevezett szovjet típusú rendszer valóságos természetének nem túl örvendetes hangzását. Tekintve, hogy a kommunista hatalomátvételt a Csehszlovákiában uralomra jutott állampárt akként állította be, hogy az úgymond spontánul, a népakaratnak megfelelően, békés folyamatként ment végbe. A történészi és újságírói közfelfogás szerint azonban 1948 februárja a csehszlovákiai politikai életben előbb kezdődött, mint a naptárban. Erről beszélgetünk dr. Michal Stefanskyval, a történettudományok kandidátusával, a Szlovák Tudományos Akadémia Politológiai Intézetének munkatársával, aki a második világháború utáni kelet-európai fejleményekkel kapcsolatban a hozzáférhetővé vált moszkvai levéltári anyagokban is rendszeres kutatásokat folytat. Mennyiben találó ez az elhíre- sült mondás? Messzemenően. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetősége ugyanis már 1947-ben elszántan készült a hatalom megragadására. Ebben fontos határkő lett a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának létrehozása azzal a céllal, hogy ideológiai felügyeletet gyakoroljon a szovjet érdekszférába tartozó országok szovjet mintájú átszervezése és zárt tömbbé alakítása felett. A csehszlovákiai kommunista vezetés erre vonatkozólag több változatot, forgató- könyvet is kidolgozott, illetve igyekezett azok egyes elemeit a gyakorlatban felhasználni. Ilyen volt például a nem kommunista pártok belső bomlasztása, továbbá politikusaiknak, főleg Szlovákiában koholt vádakkal való úgynevezett kriminalizálása, lejáratása, hogy a Tiso-féle szlovák állam külföldre menekült vezető képviselőivel állnak kapcsolatban és államellenes ösz- szeesküvést szőnek. Mindezek az eszközök és módozatok más kelet-európai országokban, így Magyarországon, Bulgáriában és Romániában is megtették a magukét. Csehszlovákiában viszont közvetlen szovjet érdekeltséggel, rendkívül erős nyomással párosultak. Ne feledjük, hogy ez idő tájt Csehszlovákia volt a kialakuló szovjet tömb egyedüli országa, ahol még nem dőlt el a hatalom kérdése a kommunisták javára, és az 1948-as szabad választásokon korántsem látszott biztosnak a kommunista hatalmi monopólium megszerzése. Szlovákiában a Demokrata Párt 62 százalékos többséggel rendelkezett, országos viszonylatban pedig a kommunista párt mindössze a szavazatok 40 százalékát mondhatta a magáénak. 1948. február 19-én váratlanul megjelent Prágában a szovjet külügyminiszter-helyettes, Valerij Zorin, aki közölte Klement Gott- walddal Sztálin üzenetét, hogy a hatalom megszerzésének ügyét dűlőre kell vinni, a nem kommunista miniszterek lemondásának kommunista hatalomátvételbe kell torkollnia, akár fegyveres erő igénybevételével. Maga Sztálin kilátásba helyezte az ukrajnai és Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok bevetését is. Az akkori sztálini elszántságról már a múltban is ismert volt egy s más, például Hruscsov visszaemlékezéseiből. Mennyire egészíthető ez ki a ma már kutathatóvá vált dokumentumok alapján? Az orosz történészek komoly figyelmet szentelnek a második világháború utáni közép-kelet- európai folyamatok összehasonlító vizsgálatának. Megemlíthetném azt az orosz szerzői kollektívától származó tanulmányt, amely németországi folyóiratban látott napvilágot. A fenti A forradalmi célszerűség nevében sok _____minden_____ me gengedhetőnek minősült. kérdéssel kapcsolatban az lehetne érdekes, hogy miként tájékoztatta Zorin Prágából Sztálint a hatalmi fordulat lefolyásáról. Ilyen jellegű dokumentumok eddig nem kerültek elő. Mintha az ötven évvel ezelőtti csehszlovákiai eseményekről kialakuló hiteles kép elsősorban a korábban is kutatott forrásanyag értelmezésén múlna. Valóban. A kormányválság napjaiban megalakított akcióbizottságok ténykedése, a törvényesen megválasztott parlamenti képviselők megfosztása mandátumuktól, a mindennemű alkotmányos alapot nélkülöző népi milícia megalakítása, az egész közéleten végigsöprő tisztogatási hadjárat, tízezrek megfosztása állásuktól a múltban is eléggé ismert volt és az osztályszempontú megközelítés szerint, a forradalmi célszerűség alapján megengedhetőnek minősült. A parlamentáris jogállam elveivel és szabályaival szembesülve azonban alkotmányellenes hatalomkisajátításnak bizonyul. S ehhez hozzá kell tenni, hogy, amint ez a magyar olvasó számára sem ismeretlen, Karel Kaplan kimutatja monográfiájában, a nem kommunista pártok a Nemzeti Fronton belüli koalíciós együttműködés fenntartására törekedtek, és természetesen saját befolyásuk kiterjesztésére, de alkotmányos eszközökkel. Jellemző, hogy ezekben a pártokban Zorin megjelenését a kommunisták megfékezésére irányuló lépésként fogták fel. A korabeli tömegtüntetéseket megörökítő felvételekről kár lenne tagadni a nyugati politikai kultúrában gyökerező szocialista eszmények megvalósulásának óhaját, a szociális igazságosság felé mutató reménysugarakat. A tömegek nem kárhoztathatok a hatalomnak a nevükben véghez vitt elorozá- sáért. Az események sodrában 1947. június U-én a Nemzeti Front tanácskozásán a kommunisták megvádolják a Demokrata Pártot, hogy lehetővé teszi a volt szlovák állam híveinek a belügyi szervekbe való beszivárgását. 1947 szeptembere - megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája. 1947. szeptember 16-án Zsolnán a kommunista vezetés alatt álló belügyi szervek információi alapján „leleplezik” a Demokrata Párt védelmét élvező „államellenes összeesküvést”. 1947. szeptember 16-án Pozsonyban a Nemzeti Bíróság háborús bűnösként halálra ítéli Esterházy Jánost. Később az ítéletet börtönbüntetésre változtatják. Az 1945 és 1947 között a háborús bűnösök ellen folytatott szlovákiai perekben 4812 magyart ítélnek el (az összes elítélt 60 százaléka), míg a szlovák nemzetiségű elítéltek száma 2225 fő (28,5 százalék). A felelősségre vonás során a szlovákiai magyarság 2,5 százaléka ellen emelnek vádat. 1947. november 17-18-án Gustáv Husák elnökletével újjáalakul a Megbízottak Testületé, amelyben megnyirbálják a Demokrata Párt korábbi pozícióit. 1948. február 19-én megérkezik Prágába Valerij Zorin szovjet külügyminiszter-helyettes, hogy tolmácsolja Sztálin döntését. Ugyanezen a napon visszatér prágai állomáshelyére Laurenc Steinhardt, az Egyesült Államok prágai követe is, aki csupán erkölcsi támogatásáról biztosítja a polgári erőket. 1948. február 20-án a kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a kommunista belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen. 1948. február 25-én Benes köztársasági elnök elfogadja a nem kommunista pártok minisztereinek lemondását, a „megújhodott” Nemzeti Front kormányába helyettük a kommunista párt támogatói kerülnek. Ugyanezen a napon megalakul a Nemzeti Front központi akcióbizottsága, amely a „reakciós elemektől való gondos megtisztításra hívja fel a lakosságot”. 1948 márciusában a moszkvai Pravda a Magyarország és a Csehszlovákia közötti korábbi ellentétet a két ország burzsoáziájának mesterkedésével magyarázza. 1948. március 16-án a Megbízottak Testületé határozatot hoz azoknak a dél-szlovákiai egyéneknek az összeírásáról, akiket állambiztonsági okokból más kerületekbe kell áttelepíteni. (k) Jegyzet Szovjet „ékszerkereskedők” Prágában A szovjet titkosszolgálatnak az ötven évvel ezelőtti csehszlovákiai eseményekben játszott szerepét a józan gondolkodású polgár a múltban sem nagyon kérdőjelezte meg. Az esetleges kétkedést eloszlatták a nemrég elhunyt Pavel Szudoplatov oroszul is megjelent emlékiratai. A szerző a harmincas években a Szovjetunió „ellenségeivel” csendesen leszámoló szaktekintélynek számított. Személyéhez fűződik az ukrán nacionalisták vezetőjének amszterdami ártalmatlanná tétele egy cukorkásdobozba rejtett speciális hatóanyaggal. Később az ő vezetése alatt álló különítmény készítette elő Trockij mexikói meggyilkolását. A második világháború éveiben Sztálin Szuvorov-érdemrenddel tüntette ki, amit csak a kimagasló harci sikereket elért frontparancsnokok kaptak meg. Vezető szerepe volt az amerikai atomtitkok megszerzésére irányuló akcióban is. De 1953 után a dicséretekkel teli szolgálati minősítése sem segített rajta, s a Berija-ügyben 15 évre ítélték. A Gulagról 1969-ben szabadult, 1969-ben rehabilitálták, 1992-ben visszakapta rangját és kitüntetéseit. Szu- doplatov könyvének 1997-ben megjelent második kiadásában leírja, hogy 1947-ben Csehszlovákiában cseh ékszereket értékesítő szovjet export-import cég fedőnevével álcázott titkosszolgálati ügynökkirendeltséget hoztak létre, amely rendkívül kiterjedt nyugat-európai hatókörrel rendelkezett. Szudoplatov ügynökei révén zsarolta a szovjet külpolitika Benes köztársasági elnököt: ha nem adja át a posztját Gottwaldnak, nyilvánosságra hozzák a szovjet titkosszolgálat által Benesnek 1938-ban nyújtott 10 ezer dolláros támogatás tényét és az 1935-ös csehszlovák-szovjet szerződésnek a két ország titkosszolgálatai közötti együttműködésére vonatkozó záradékát. Ami a mostani félévszázados évforduló kapcsán kiváltképp érdekes: Szudoplatov szerint az említett cégér alatt több mint 400 tagú civil ruhás, fegyveres beavatkozásra kész szovjet ügynök tartózkodott Csehszlovákiában. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a februári fordulatot megelőzően két éven át követségi tanácsadóként működött Prágában az az Ivan Andrejevics Csicsajev, aki 1940-ben gazdag tapasztalatokat szerezve egyik fő irányítója volt Lettország Szovjetunió általi bekebelezésének. A nyolcvanas évek elején az egyik lett forgatókönyvírónak Csicsajev eldicsekedett vele, hogy a háború idején Londonban közeli kapcsolatba került Benessel, akit bölcs és ügyes államférfinak nevezett. Csak elfelejtette hozzátenni, miként járult hozzá Benes megbuktatásához. (kJ) Zorin hozta Sztálin üzenetét: kommunista „győzelem”, bármi áron... Tüntető földművesek a Vencel téren, 1948. február 29-én Archív-felvétel
