Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)
1998-12-19 / 294. szám, szombat
ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 3504. PANORÁMA hirdetés 3504 Az Aktuális akvarell című kiállítás a losonci VI. Akvarell Triennáléból mutat be válogatást a Magyar Intézetben A képzőművészet poézise Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében december hetedikén nyitották meg az Aktuális akvarell című kiállítást, mely a losonci VI. Akvarell Triennáléból mutat be válogatást. SZ. HALTENBERGER KINGA A losonci Nógrádi Galériában már tizenöt éves hagyománya van a kortárs akvarellfestészet háromévenkénti szemléjének. Az ötlet kiváló akvarellistánktól, Bácskái Bélától származott. Célja: a közönség, de elsősorban az alkotók figyelmének felkeltése e gyönyörű művészeti technika iránt. A vízben oldott pigmentekkel készült képek hagyománya egész Altamiráig nyúl vissza az időben. Mégis, az akvarellről, mint önálló művészeti zsánerről csak a múlt században beszélhetünk. A művészek előszeretettel készítettek vízfestékkel vázlatokat nagyobb kompozícióikhoz, különösen abban az időben, amikor még a tájképek is a műteremben készültek. Végleges alkotásként a zseniális angol festő, J. M. William Turner (1775-1851) akvarelljeit tartjuk számon, aki a múlt század első felében, fél évszázaddal az impresszionisták megjelenése előtt Kis Sándor Lajos: Völgy alkotta leheletfinom párákat ábrázoló tájképeit akvarellel is (ma a londoni Tate Gallery legféltettebb kincsei közt őrzik őket). Az önállósult akvarell már nem igényli a ceruzarajz támaszát. A színek foltszerű, lehetőleg elmosódó felrakása jellemzi, s minden esetben a fehér alap (rendszerint papír) áttetszése a színeken. Hagyománnyá vált, csak azt a festményt elfogadni akvarellként, mely mellőzi a fehér festék vagy más, pasztózus festékanyag (például tempera) használatát. Ennek a szemléletnek az újraélesztésére törekszik a Nógrádi Galéria az Akvarell Triennále rendezésével. A rendezők ugyan nem akadályozhatják meg az újabb kísérletek létrejöttét, s ez nem is szándékuk. De a díjakkal és a válogatással A rendezők örömmel fogadják az újszerű megoldásokat. megpróbálják felhívni az alkotók - és a közönség - figyelmét azokra a művekre, amelyek a hagyományos akvarell műfaján belül tudnak korunkra reagálni, és a harmadik évezredhez szólót mutatni. Az országos szemléknek hagyományosan sok kitűnő cseh résztvevője volt. 1993 óta adminisztratív (és anyagi) akadályokba ütközött az ő részvételük. Ekkor sietett a galéria segítségére a pozsonyi Cseh Központ azzal, hogy közvetítette a cseh művészek részvételét, s ugyanígy, a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetének jóvoltából 1995-ben először vettek részt a triermálén a Magyar Vízfestők Társaságának tagjai. A VI. évfolyam rendezésekor tehát már hagyományos együttműködésről beszélhettünk, amikor a két kulturális intézet és a Nógrádi Galéria újra meghívta a külföldi résztvevőket. Losoncon ötvenhat művésznek mintegy száz alkotása volt kiállítva. A pozsonyi Magyar Intézetben a teljes magyar kollekció (nyolc művész), a cseh kollekció (tizenegy művész) egy osztrák résztvevő és a díjazott művészek alkotásai láthatókjanuár végéig. A kiállítás látogatói bizonyára a légies, áttetsző akvarelleket fogják keresni. S meg is találják ezeket, elsősorban a díjazott alkotások között. Általában azonban az Akvarell Triennále helyet ad a kísérletezésnek, és a rendezők örömmel fogadják az újszerű megoldásokat. Van, aki az alappal kísérletezik (selyemre vagy vászonra festenek vízfestékkel), van, aki más anyagokkal kombinálja, vagy kollázsszerűen több rétegűre készíti a képet. A pozsonyi kiállítás - helyszűke miatt - igen szoros válogatás a huszonöt alkotó munkáiból. Mégis, bizonyára mindenki talál az ízlésének megfelelő akvarellt - a teljesség igénye nélkül - Karol Báron, Kis S. Lajos, Helena Slavíková, Ladislav Perűtka, B. Mikii Ferenc, Légrády Viktor, Aleš Lamr, Vladimír Krátky, Dana Vítková, R. Pap Piroska, Kovács Kálmán, Kovács P. Balázs, Edita Vološčuková, Pataki Ferenc és a további tizenkét alkotó munkái között. A Magyar Intézet szép kiállítótermeiben prezentált színpompás alkotásokhoz a megnyitón nemcsak a szép gitárszóló teremtett megfelelő légkört, hanem a képzőművészetről elhangzott versek is, melyeket Vojtech Kondrót adott elő. Ezzel is bizonyítva, amit a triennále látogatóinak szoktunk elmondani: ha a képzőművészetben a festészet a regényhez, a dráma a grafikához hasonlítható, akkor az akvarell a képzőművészet poézise. A Dunaág legnagyobb sikere, hogy részt vehetett a Szombathelyen megrendezett néptáncantológián A gömöri táncok példaértékű előadása ÁGH JÓZSEF Neves hazai és külföldi néptáncegyüttesek részvételével zajlott november végén Szombathelyen az év legjobb koreográfiáinak seregszemléje, melyen Szlovákiát a dunaszerdahelyi Dunaág Kamara Néptánccsoport képviselte. Nagy Melindával, a tánccsoport vezetőjével és koreográfusával beszélgettünk az együttesről, annak eddigi tevékenységéről és eredményeiről. Szóljunk először is a kezdetekről. A Dunaág Kamara Néptánccsoport két éve működik Dunaszerdahelyen. Együttesünk önkéntes szerveződés. Jelenleg tizenkét állandó táncossal szerepelünk, akikhez egy-egy fellépés alkalmával komáromi kollégáink is csatlakoznak. Ez nagyon nagy segítség, főleg egy-egy nagy és jelentős rendezvény alkalmával. Milyen rangos seregszemléken vett részt eddig a Dunaág? Fennállásának két éve alatt majdnem minden jelentősebb népzenei seregszemlén sikerrel szerepelt a tánccsoport. A külföldi rendezvények közül kiemelném az ifjúsági néptánccsoportok versenyét, amelynek évente Kőszeg ad otthont. A verseny továbbjutói részt vehetnek az év legjobb koreográfiáit felvonultató NyugatA Dunaág Kamara Néptánccsoport két éve ropja a táncot Magyarországi Néptáncantológián. Á Dunaág eddigi legnagyobb sikerét érte el, amikor idén novemberben, a kőszegi versenyen elért eredményeinek elismeréseképpen, részt vehetett a Szombathelyen megrendezett antológián. Ezen a rendezvényen gömöri táncokat mutattunk be. Milyen eredménnyel zárult számotokra a rendezvény? Pesovár Ernő neves néptánckutató - aki egyébként a zsűri tagja volt - kiemelkedőnek, példaértékűnek ítélte előadásunkat, ami nagy sikernek számít, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy olyan híres együttesek léptek fel Szombathelyen, mint a Zala, az Ungaresca vagy a Szökős. Kitűnő minősítést kaptunk olyan szaktekintélyektől is, mint amilyen Farkas Zoltán „Ba(Archív felvétel) tyu" vagy Antal László. Rájuk mindig számítani lehet munkánk során. Rengeteg hasznos tanáccsal látnak el, sokszor segítenek a koreográfiák javításában is. A szombathelyi fesztiválon bennünket ért elismerés természetesen kísérőzenekarunknak, a Zöld Pántlikának is szólt, amely már a tánccsoport alakulása óta együtt szerepel a Dunaággal. Hacsaturjan Spartacusa a Nemzetiben Pozsony. Aram Hacsaturjan klasszikus balettjét vitte színre a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balettársulata. Ma este, 19 órakor tartják az első bemutató előadást. A címszerepet, Spartacust hármas szereposztásban Jozef Dolinský, Michal Zábavík és az osztrák vendégművész, Harald Baluch táncolják. Az előadást Jozef Sabovčík rendezte, (tb) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ - OPERA ÉS BALETT: Spartacus 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Oroszlán télen 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Mulan (am.) 15.30 Lolita 18, 20.30 OBZOR: Ryan közlegény megmentése (am.) 16.30, 19.30 MLADOSŤ: Alul semmi (ang.) 15.15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Varázskard (am.) 15, 17 Maffia (am.) 17, 18.30 Angyalok városa (am.-ném.) 18.30,20.30 Mulan (am.) 15.30,16.30,18.30 Kék bársony (am.) 20 Egyet ide, egyet oda (cseh) 19.30 KASS A ÚSMEV: Nászok ásza (am.) 13.30, 15.30, 17.30 Ryan közlegény megmentése (am.) 19.30 IMPULZ: Marvin szobája (am.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Jó Will Hunting (am.) 17.45, 20 TATRA: A suttogó (am.) 16, 19 CAPITOL: Mulan (am.) 14, 16 Nincs alku (am.) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Jó Will Hunting (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tiltott gyümölcs (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Az utolsó dobás (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Csapdák, csapdák, csapdácskák (cseh) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Godzilla (am.) 19 GALÁNTA-VMK: Egyéjszakás szerelem (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER-VMK: Valami van ebben a Maryben (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Bosszúállók (am.) 18 Mesék, versek, nyelvi játék és kifestő kicsiknek Karácsonyi Tücsök Csupa mese, csupa játék ez az ünnepi szám. Hervay Gizella télapós meséje, Jékely Zoltán téli története, Simkó Tibor, Kecskés Béla, Balla László versei a megfagyott természet szépségét, a karácsony meleg- hangulatát idézik. Szent Margit története még inkább elmélyülésre készteti a várakozás légkörében élő kis olvasót. A karácsonyi nagybevásárlós játék jó szórakozást nyújthat akár az egész családnak a téli szünidő hosszú óráiban. A szép magyar nyelvünk kincsesházából merítő nyelvi játék, a kifestő, a kinyírós játék, a sok feladat megoldása minden bizonnyal kellemes és hasznos időtöltést jelent majd a legkisebbeknek. Végül az is kiderül ebből a számból, hogy kik nyerték meg a Tücsök nagy karácsonyi játékát, és kiknek viszi a posta a sok finom édes, diós ropogóst a karácsonyi asztalra, (ko) Százötven éve hunyt el Emily Bronté angol írónő Lehetett volna erős fa MTI-PANORAMA „Emily Bronté angol írónő rövid élete szegény volt eseményekben, de annál gazdagabb szenvedélyekben és képzeletben. Ha tovább élt volna, erős fa vált volna belőle, szép koronával, s édes gyümölcsöket hozott volna" - írta nővére, Charlotte. Ma 150 éve annak, hogy Emilyt harminc évesen elragadta a halál. Egyetlen regénye, az Üvöltő szelek - amelyben a vidék lakóinak magányra kárhoztatott, eltorzult életét, végletes szenvedélyeit és vágyódásait mutatja be -, egy évvel halála előtt jelent meg Ellis Bell álnéven. A maga korában sokakat sokkolt a regény elemi brutalitása és erotikája, különösen, miután ismertté vált, hogy írója egy haworth-i metodista lelkész lánya. Csak a XIX. század végén ismerték fel ennek az elemi szenvedélyeket bemutató sötét történetnek az irodalmi jelentőségét. Emilynek egy fivére és négy nővére volt, akik közül a két legidősebb hiányos táplálkozás és a higiénia hiánya miatt kora ifjúságában meghalt a szegény lelkészlányok részére fenntartott internátusban. Megélhetésük biztosítása végett a nővérek hosszabb időn át mint tanítónők vagy nevelőnők is dolgoztak. A nővérekről fivérük, Branwell által festett képen Emily lányos külsejű nő, szép szabályos vonásokkal és távolba tekintő pillantással. A család egyik barátnőjének elbeszélése szerint Emily csak ritkán nézett a szemébe beszélgető partnerének, nagyon tartózkodó volt. Szemének színe meghatározhatatlan volt - hol sötétszürke, hol pedig kék. Sokirányú tehetsége ellenére vagy éppen emiatt? - Branwell volt a család fekete báránya. Adósságok, alkohol, ópium mindezek 31 éves korában a sírba vitték. Temetésén Emily megfázott és tüdőbajt kapott. Minden orvosi segítséget elutasított, és csak három hónappal élte túl a temetést. Vladimir Krátky: Régi történet (A szerző reprodukciói)