Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-19 / 294. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 3504. PANORÁMA hirdetés 3504 Az Aktuális akvarell című kiállítás a losonci VI. Akvarell Triennáléból mutat be válogatást a Magyar Intézetben A képzőművészet poézise Pozsony. A Magyar Köztár­saság Kulturális Intézeté­ben december hetedikén nyitották meg az Aktuális akvarell című kiállítást, mely a losonci VI. Akvarell Triennáléból mutat be vá­logatást. SZ. HALTENBERGER KINGA A losonci Nógrádi Galériában már tizenöt éves hagyománya van a kortárs akvarellfestészet háromévenkénti szemléjének. Az ötlet kiváló akvarellistánktól, Bácskái Bélától származott. Cél­ja: a közönség, de elsősorban az alkotók figyelmének felkeltése e gyönyörű művészeti technika iránt. A vízben oldott pigmentekkel készült képek hagyománya egész Altamiráig nyúl vissza az időben. Mégis, az akvarellről, mint önálló művészeti zsánerről csak a múlt században beszélhe­tünk. A művészek előszeretettel készítettek vízfestékkel vázlato­kat nagyobb kompozícióikhoz, különösen abban az időben, amikor még a tájképek is a műte­remben készültek. Végleges al­kotásként a zseniális angol festő, J. M. William Turner (1775-1851) akvarelljeit tartjuk számon, aki a múlt század első felében, fél évszázaddal az imp­resszionisták megjelenése előtt Kis Sándor Lajos: Völgy alkotta leheletfinom párákat áb­rázoló tájképeit akvarellel is (ma a londoni Tate Gallery legféltet­tebb kincsei közt őrzik őket). Az önállósult akvarell már nem igényli a ceruzarajz támaszát. A színek foltszerű, lehetőleg elmo­sódó felrakása jellemzi, s min­den esetben a fehér alap (rend­szerint papír) áttetszése a színe­ken. Hagyománnyá vált, csak azt a festményt elfogadni akva­rellként, mely mellőzi a fehér festék vagy más, pasztózus fes­tékanyag (például tempera) használatát. Ennek a szemlélet­nek az újraélesztésére törekszik a Nógrádi Galéria az Akvarell Triennále rendezésével. A ren­dezők ugyan nem akadályozhat­ják meg az újabb kísérletek lét­rejöttét, s ez nem is szándékuk. De a díjakkal és a válogatással A rendezők örömmel fogadják az újszerű megoldásokat. megpróbálják felhívni az alko­tók - és a közönség - figyelmét azokra a művekre, amelyek a hagyományos akvarell műfaján belül tudnak korunkra reagálni, és a harmadik évezredhez szólót mutatni. Az országos szemléknek hagyo­mányosan sok kitűnő cseh részt­vevője volt. 1993 óta adminiszt­ratív (és anyagi) akadályokba ütközött az ő részvételük. Ekkor sietett a galéria segítségére a po­zsonyi Cseh Központ azzal, hogy közvetítette a cseh művészek részvételét, s ugyanígy, a Ma­gyar Köztársaság pozsonyi Kul­turális Intézetének jóvoltából 1995-ben először vettek részt a triermálén a Magyar Vízfestők Társaságának tagjai. A VI. évfo­lyam rendezésekor tehát már hagyományos együttműködés­ről beszélhettünk, amikor a két kulturális intézet és a Nógrádi Galéria újra meghívta a külföldi résztvevőket. Losoncon ötven­hat művésznek mintegy száz al­kotása volt kiállítva. A pozsonyi Magyar Intézetben a teljes ma­gyar kollekció (nyolc művész), a cseh kollekció (tizenegy mű­vész) egy osztrák résztvevő és a díjazott művészek alkotásai lát­hatókjanuár végéig. A kiállítás látogatói bizonyára a légies, áttetsző akvarelleket fog­ják keresni. S meg is találják eze­ket, elsősorban a díjazott alkotá­sok között. Általában azonban az Akvarell Triennále helyet ad a kísérletezésnek, és a rendezők örömmel fogadják az újszerű megoldásokat. Van, aki az alap­pal kísérletezik (selyemre vagy vászonra festenek vízfestékkel), van, aki más anyagokkal kombi­nálja, vagy kollázsszerűen több rétegűre készíti a képet. A pozsonyi kiállítás - helyszűke miatt - igen szoros válogatás a huszonöt alkotó munkáiból. Mégis, bizonyára mindenki talál az ízlésének megfelelő akvarellt - a teljesség igénye nélkül - Ka­rol Báron, Kis S. Lajos, Helena Slavíková, Ladislav Perűtka, B. Mikii Ferenc, Légrády Viktor, Aleš Lamr, Vladimír Krátky, Da­na Vítková, R. Pap Piroska, Ko­vács Kálmán, Kovács P. Balázs, Edita Vološčuková, Pataki Ferenc és a további tizenkét al­kotó munkái között. A Magyar Intézet szép kiállítóter­meiben prezentált színpompás alkotásokhoz a megnyitón nem­csak a szép gitárszóló teremtett megfelelő légkört, hanem a kép­zőművészetről elhangzott versek is, melyeket Vojtech Kondrót adott elő. Ezzel is bizonyítva, amit a triennále látogatóinak szoktunk elmondani: ha a képző­művészetben a festészet a re­gényhez, a dráma a grafikához hasonlítható, akkor az akvarell a képzőművészet poézise. A Dunaág legnagyobb sikere, hogy részt vehetett a Szombathelyen megrendezett néptáncantológián A gömöri táncok példaértékű előadása ÁGH JÓZSEF Neves hazai és külföldi néptánc­együttesek részvételével zajlott november végén Szombathe­lyen az év legjobb koreográfiái­nak seregszemléje, melyen Szlo­vákiát a dunaszerdahelyi Duna­ág Kamara Néptánccsoport kép­viselte. Nagy Melindával, a tánc­csoport vezetőjével és koreográ­fusával beszélgettünk az együt­tesről, annak eddigi tevékenysé­géről és eredményeiről. Szóljunk először is a kezde­tekről. A Dunaág Kamara Néptánccso­port két éve működik Duna­szerdahelyen. Együttesünk ön­kéntes szerveződés. Jelenleg ti­zenkét állandó táncossal szere­pelünk, akikhez egy-egy fellépés alkalmával komáromi kollégáink is csatlakoznak. Ez nagyon nagy segítség, főleg egy-egy nagy és je­lentős rendezvény alkalmával. Milyen rangos seregszemlé­ken vett részt eddig a Dunaág? Fennállásának két éve alatt majd­nem minden jelentősebb népze­nei seregszemlén sikerrel szere­pelt a tánccsoport. A külföldi ren­dezvények közül kiemelném az ifjúsági néptánccsoportok verse­nyét, amelynek évente Kőszeg ad otthont. A verseny továbbjutói részt vehetnek az év legjobb kore­ográfiáit felvonultató Nyugat­A Dunaág Kamara Néptánccsoport két éve ropja a táncot Magyarországi Néptáncanto­lógián. Á Dunaág eddigi legna­gyobb sikerét érte el, amikor idén novemberben, a kőszegi verse­nyen elért eredményeinek elis­meréseképpen, részt vehetett a Szombathelyen megrendezett antológián. Ezen a rendezvényen gömöri táncokat mutattunk be. Milyen eredménnyel zárult számotokra a rendezvény? Pesovár Ernő neves néptánc­kutató - aki egyébként a zsűri tagja volt - kiemelkedőnek, pél­daértékűnek ítélte előadásun­kat, ami nagy sikernek számít, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy olyan híres együt­tesek léptek fel Szombathelyen, mint a Zala, az Ungaresca vagy a Szökős. Kitűnő minősítést kap­tunk olyan szaktekintélyektől is, mint amilyen Farkas Zoltán „Ba­(Archív felvétel) tyu" vagy Antal László. Rájuk mindig számítani lehet mun­kánk során. Rengeteg hasznos tanáccsal látnak el, sokszor segí­tenek a koreográfiák javításá­ban is. A szombathelyi fesztivá­lon bennünket ért elismerés ter­mészetesen kísérőzenekarunk­nak, a Zöld Pántlikának is szólt, amely már a tánccsoport alaku­lása óta együtt szerepel a Dunaággal. Hacsaturjan Spartacusa a Nemzetiben Pozsony. Aram Hacsaturjan klasszikus balettjét vitte színre a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház balettársulata. Ma este, 19 órakor tartják az első bemutató előadást. A címszerepet, Spar­tacust hármas szereposztásban Jozef Dolinský, Michal Zábavík és az osztrák vendégművész, Harald Baluch táncol­ják. Az előadást Jozef Sabovčík rendezte, (tb) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ - OPERA ÉS BALETT: Sparta­cus 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Oroszlán télen 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Mulan (am.) 15.30 Lolita 18, 20.30 OBZOR: Ryan közlegény megmentése (am.) 16.30, 19.30 MLADOSŤ: Alul semmi (ang.) 15.15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Varázs­kard (am.) 15, 17 Maffia (am.) 17, 18.30 Angyalok városa (am.-ném.) 18.30,20.30 Mulan (am.) 15.30,16.30,18.30 Kék bársony (am.) 20 Egyet ide, egyet oda (cseh) 19.30 KASS A ÚSMEV: Nászok ásza (am.) 13.30, 15.30, 17.30 Ryan közle­gény megmentése (am.) 19.30 IMPULZ: Marvin szobája (am.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Jó Will Hunting (am.) 17.45, 20 TAT­RA: A suttogó (am.) 16, 19 CAPITOL: Mulan (am.) 14, 16 Nincs alku (am.) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Jó Will Hunting (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Tiltott gyümölcs (am.) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Az utolsó dobás (am.) 16.30, 19 SLOVAN: Csapdák, csapdák, csapdácskák (cseh) 19 ZSELÍZ - SZPUT­NYIK: Godzilla (am.) 19 GALÁNTA-VMK: Egyéjszakás szere­lem (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER-VMK: Valami van ebben a Maryben (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Bosszúállók (am.) 18 Mesék, versek, nyelvi játék és kifestő kicsiknek Karácsonyi Tücsök Csupa mese, csupa játék ez az ünnepi szám. Hervay Gizella tél­após meséje, Jékely Zoltán téli története, Simkó Tibor, Kecskés Béla, Balla László versei a meg­fagyott természet szépségét, a karácsony meleg- hangulatát idézik. Szent Margit története még inkább elmélyülésre kész­teti a várakozás légkörében élő kis olvasót. A karácsonyi nagybevásárlós já­ték jó szórakozást nyújthat akár az egész családnak a téli szün­idő hosszú óráiban. A szép ma­gyar nyelvünk kincsesházából merítő nyelvi játék, a kifestő, a kinyírós játék, a sok feladat megoldása minden bizonnyal kellemes és hasznos időtöltést jelent majd a legkisebbeknek. Végül az is kiderül ebből a szám­ból, hogy kik nyerték meg a Tü­csök nagy karácsonyi játékát, és kiknek viszi a posta a sok finom édes, diós ropogóst a karácsonyi asztalra, (ko) Százötven éve hunyt el Emily Bronté angol írónő Lehetett volna erős fa MTI-PANORAMA „Emily Bronté angol írónő rövid élete szegény volt események­ben, de annál gazdagabb szen­vedélyekben és képzeletben. Ha tovább élt volna, erős fa vált vol­na belőle, szép koronával, s édes gyümölcsöket hozott volna" - ír­ta nővére, Charlotte. Ma 150 éve annak, hogy Emilyt harminc évesen elragadta a halál. Egyetlen regénye, az Üvöltő sze­lek - amelyben a vidék lakóinak magányra kárhoztatott, eltor­zult életét, végletes szenvedé­lyeit és vágyódásait mutatja be -, egy évvel halála előtt jelent meg Ellis Bell álnéven. A maga korában sokakat sokkolt a re­gény elemi brutalitása és eroti­kája, különösen, miután ismert­té vált, hogy írója egy haworth-i metodista lelkész lánya. Csak a XIX. század végén ismerték fel ennek az elemi szenvedélyeket bemutató sötét történetnek az irodalmi jelentőségét. Emilynek egy fivére és négy nő­vére volt, akik közül a két leg­idősebb hiányos táplálkozás és a higiénia hiánya miatt kora ifjú­ságában meghalt a szegény lel­készlányok részére fenntartott internátusban. Megélhetésük biztosítása végett a nővérek hosszabb időn át mint tanítónők vagy nevelőnők is dol­goztak. A nővérekről fivérük, Branwell által festett képen Emily lányos külsejű nő, szép szabályos vonásokkal és távolba tekintő pillantással. A család egyik barátnőjének elbeszélése szerint Emily csak ritkán nézett a szemébe beszélgető partneré­nek, nagyon tartózkodó volt. Szemének színe meghatározha­tatlan volt - hol sötétszürke, hol pedig kék. Sokirányú tehetsége ellenére ­vagy éppen emiatt? - Branwell volt a család fekete báránya. Adósságok, alkohol, ópium ­mindezek 31 éves korában a sír­ba vitték. Temetésén Emily megfázott és tüdőbajt kapott. Minden orvosi segítséget eluta­sított, és csak három hónappal élte túl a temetést. Vladimir Krátky: Régi történet (A szerző reprodukciói)

Next

/
Oldalképek
Tartalom