Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-10 / 286. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 10. Környezetvédelmi konferencia Pozsonyban Kíméljük az ózont ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Péntekig tart az az ózonréteg védelmére irányuló regionális környezetvédelmi konferencia, amelynek célja ha­tékonyabbá tenni az ózonréte­get károsító anyagok monitoro­zását és kereskedésének ellenőrését Közép-Kelet-Euró­pában és a balti országokban. A tanácskozást az államigazga­tásban dolgozók számára rende­zik, akik a licenció kiadásáért fe­lelnek. Jacgueline Aloisi de Larderel asszony, a párizsi szék­helyű UNEP elnöke a bécsi egyezményben, illetve a montreáli protokolban rögzített tiltott anyagokkal való kereske­dést a drogkereskedéshez ha­sonlította. Szavai szerint Szlo­vákia tranzitországnak számít. Nálunk ugyan 1995-óta nem gyártják az ilyen káros anyago­kat, ellenben Oroszország a vi­lág legnagyobb előállítói közé tartozik. Oroszországnak erede­tileg 1996-ig kellett volna fel­számolnia a káros anyagok elő­állítását, ám erre képtelennek bizonyult - az új határidő 2000. A fejlődő országok közül a leg­nagyobb előállítónak Kína, In­dia, Brazília, Mexikó, Argentína, Venezuela és Dél-Korea számít. Az ózonréteg kérdésével 1970 óta foglalkoznak hatékonyab­ban. A kérdés fontosságát az is indokolja, hogy az Antarktisz fe­letti ózonlyuk az idén novem­berben soha nem látott nagyság­ra nőtt - elérte a 13 millió négy­zetkilométert. (G. A.) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Pólus Center alapkőletétele Pozsony. Ünnepélyes keretek közt december 15-én kerül sor a Pólus Center bevásárlóköz­pont alapkőletételére Pozsony újvárosi részében. Az átadását 2000 áprilisára tervezik, ad­dig 2,7 milliárd koronát fek­tetnek be az építkezésbe. El­készülte után több mint száz üzlet, nyolc mozi, éttermek és 1800 férőhelyes parkolóhely várja a vásárolni és szórakozni vágyókat. (SITA) Vita a Duna Szövetség körül Pozsony. A Szlovák Villamosművek Rt. soha nem tiltakozott az erőművek építé­sénél fellépő energetikai ki­adások fizetése ellen. Ellenér­tékként viszont olyan vagyon­részt követel, ami a vállalat tulajdonába kerülne. Ez a bősi vízi erőmű esetében nem történt meg - nyilatkozta a cég képviselője a Vízgazdál­kodási Beruházó Vállalattal folytatott vitával kapcsolat­ban. A két cég közti vitát a Duna Szövetségbe befizetett pénzösszegek aránya váltotta ki, ez az a szövetség, amit a bősi vízmű felépítésének fi­nanszírozására hoztak létre. A VBV minden, Bősnél ter­melt kilowattóráért egy koro­nát kér a villamosságiaktól, a cég azonban csak 48 fillért is­mer el. A villamosságiak ed­dig már 7,5 müliárd koronát kifizették, szerintük nem tar­toznak semmivel, sőt 618 mil­lió koronával többet folyósí­tottak a szövetségnek. (SITA) Greenpeace az atomerőművekről Pozsony. A kormányprog­ram energetikával foglalkozó részét szándékosan fogal­mazták szabadon, hogy azt többféleképen lehessen ma­gyarázni, ezzel tág mozgáste­ret adva az egyes minisztéri­umoknak. Valójában csak tő­lük függ Szlovákia jövőbeni hozzáállása az atomerőmű­vek üzemeltetéséhez - nyilat­kozta Ľubica Trubínová, a Greenpeace szlovákiai elnök­nője. Elmondta: sehol a vilá­gon nem igazolódott még be, hogy az atomerőművek gaz­daságos erőforrásként mű­ködnének. Nem érti tehát, miért épp Szlovákia lenne ki­vétel e téren. A kormány előtt álló egyik legfontosabb fel­adat az energetikai ipar szer­kezetének megváltoztatása, áttérve a környezetbarát, egyben gazdaságos energia­források felhasználására. Szlovákiának a megtakarítá­sok terén is van még behozni­valója, hiszen egy nemrégen kiadott EBESZ-tanulmány szerint ésszerű gazdálkodás­sal akár az energia 35%-át is megspórolhatnánk, (csí) Soros értékelése London. Soros György, a ma­gyar származású milliárdos ezekben a napokban London­ban népszerűsíti új könyvét, amely a világkapitalizmus válságáról és az általa javasolt gyógymódokról szól. Szerinte a piacok nem az egyensúly fe­lé mozognak, hanem kiszá­míthatatlanok. Fel kell ismer­ni a piacok természetét: ő ál­talánosságban úgy véli, hogy a piacok se nem erkölcsösek, sem nem erkölcstelenek, ha­nem nincs erkölcsük. Szükség van valamilyen szabályozá­sukra, például az olyan koc­kázati alapok esetében, ami­lyen az ő cége is. (MTI) Cseh harckocsik Grúziának Prága. A cseh kormány biz­tonsági tanácsa jóváhagyta 120 szovjet gyártmányú T-54 és T-55 típusú harckocsik el­adását Grúziának. A régi gyártmányú harckocsikat a cseh hadsereg 2000-ben kise­lejtezte volna, mert nem kom­patibilisek a NATO fegyverek­kel. Nyolcvan tankot pénzért adnak el, a többi negyven fe­jében pedig Grúzia felújítja Csehország szovjet gyármányú SU-25 és SU-22 típusú vadászgépeit. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. december 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 59,729 Osztrák schilling 3,072 Francia frank 6,444 Svájci frank 26,489 Kanadai dollár 23,318 USA-dollár 36,038 Német márka 21,614 ECU, EU 42,386 Olasz líra (1000) 21,829 Cseh korona 1,190 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,150 17,850 Novembertől az osztrák Agrana International AG az új tulajdonosa a rimaszombati Gemercukor Rt.-nek Kölcsönös partneri viszonyt Rimaszombat. Ez év no­vembere óta az osztrák Agrana International AG Wien a rimaszombati Gemercukor Rt. fő részvé­nyese. A cukorgyárban 67 százalékos részesedést szerzett osztrák társaság­nak Csehországban, Ma­gyarországon, Romániá­ban és Horvátországban is vannak érdekeltségei. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Amint azt Pelle Tibortól, a Gemercukor Rt. igazgatójától megtudtuk, a többségi tulajdo­nos határozott szándéka, hogy megfontolt intézkedésekkel a ri­maszombati cukorgyár fokozato­san bővülő vonzáskörzetébe tar­tozó termelők számára továbbra is hosszútávú stabil feltételeket biztosítson. A Gemercukor ter­melői vonzáskörzete ma már Zseliztől az ukrán határig terjed. Ennek érdekében olyan együtt­működési modellt szeretnének kialakítani szerződéses termelő­ikkel, amely az előzetesen lefek­tetett feltételrendszer következe­tes és kölcsönös betartását bizto­sítja. Az a cél, hogy a termelők érezzék a korrekt együttműkö­désből eredő biztonságot. A kül­földi partner belépése egyúttal garanciát jelent arra is, hogy sta­bilizálni tudják a cukorgyár gaz­dasági helyzetét, s ezáltal ver­senyképessé tegyék a termelést. A hazai cukorpiacon ugyanis az utóbbi évek eléggé expanzív ter­jeszkedési politikája miatt ko­moly feszültség alakult ki a cu­korgyárak, illetve a feldolgozók és a termelők között. A termesz­tési területek növelése érdekében beindított árverseny oda vezetett, hogy az utóbbi két évben a hazai piacon felhalmozódott cukorfe­lesleget ma már csupán csak kivi­teli támogatás révén tudják kezel­ni. Pelle Tibor állítja, a termeszté­si területek erőltetett növelése, az egyes cukorgyárak ennek érdeké­ben folytatott intenzív kampánya végülis visszájára sült el, a ter­mesztőknek beígért és kifizetett magas árak miatt napjainkban a felesleges cukor gyakorlatilag el­adhatatlan, illetve állami kiviteli hozzájárulás nélkül csupán ön­költség alatti áron adható el. A Gemercukor Rt. állítása szerint az előző időszakban is a józan ár­színvonal betartását szorgalmaz­ta a termelőkkel kötött szerződé­sekben. Náluk a répa tonnájáért átíagosan 880-930 koronát fizet­tek 15 százalékos cukortartalom mellett, országos viszonylatban viszont cukorgyáraktól függően 700-1100 korona között mozog­tak a répa tonnájáért termelők­nek kifizetett árak. Sajnos, a túlkínálatból eredő ár­csökkenés levét most kivétel nél­kül az összes cukorgyár kényte­len meginni. Még azok is, állítja a Gemercukor vezérigazgatója, akik a Szlovákiai Cukorgyárak Társulása keretében már koráb­ban rámutattak, az erőltetett fej­Archív felvétel lesztés később károkat okozhat. A nehézségek ellenére a rima­szombati cukorgyár a következő idényben is megbízható feltéte­leket kínál szerződéses termelő partnereinek. Olyanokat, ame­lyeket kölcsönösen be tudnak tartani. A fizetési feltételektől kezdve a répa minőségén át a ha­táridők betartásáig. A cukorgyár ma már képes eleget tenni a gyártás szigorú minőségi feltét­eleinek, ennek érdekében ko­moly beruházások is történtek az elmúlt időszakban. Az idén 8 millió koronás beruházással francia Magúin típusú répaszele­telőt helyeztek üzembe, az előző időszakban 70 milliós beruhá­zással a biológiai tisztítóállomás működését emelték a környezet­védelmi előírások által megkö­vetelt szintre. Az itt keletkező gázt pedig egy ügyes megoldás­sal kiegészítő hőenergia terme­lésére fordítják. További 60 mil­lió koronába került a kazánház gázüzemre való átállítása. Pelle Tibor szerint ezek a beruházások a térségben jelentős foglalkozta­tási bázist jelentő cég versenyké­pességének megőrzését céloz­ták, ajövő azonban attól is függ, mennyire tudja majd a tárca, a cukorgyártók és répatermelők szakmai érdekvédelmi társulása összehangolni a gyakran ellenté­tes érdekeket annak érdekében, hogy a régebben fehér aranynak is becézett, az egykori Csehszlo­vákia számára jelentős exportbe­vételi forrást jelentő cukor, illet­ve répatermelés mind a terme­lők, mind pedig a feldolgozó cu­korgyárak számára megfelelő jö­vedelmet biztosítson, (tszl) Magyarországról fokozatosan hozzánk is betör az újdonságnak számító pí-technológia Milliós beruházásokat terveznek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Tornaija, Pozsony. Tornaiján a kaposvári Fülöp László bioener­getika-lcutató pénteken tárgya­lásokat folytatott Miklós László környezetvédelmi miniszterrel és Mészáros Győzővel, a föld­művelésügyi minisztérium ál­lamtitkárával. Káli Aladár, a találkozót meg­szervező tornaijai Pí Produkt Kft. tulajdonosa lapunkicai közölte, Fülöp László egy projektet aján­lott a környezetvédelmi minisz­ter figyelmébe. - Ha a miniszter úr kormányszintre emeli az emlí­tett projektet, érvénybe lép a Ma­gyarországi Energiagazdálkodás Rt. ajánlata, amely 100 millió dollárral támogatná a tervezetek kivitelezését. - mondta Káli. ­Hasonló feltételek mellett a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem a pí-technológiával kapcsolatos tanfolyamokat folytatna Szlová­kiában. Káli szerint a környezet­védelmi miniszter ígéretet tett, hogy szorgalmazni fogja egy olyan programiroda létrehozását a tárca mellett, amelyben helyet kapna a gazdasági, a mezőgaz­dasági és a pénzügyminisztérium képviselője is. Az iroda munkájá­nak irányításában részt vállalna Fülöp László kutató is. Káli meg­jegyezte, a környezetvédelmi mi­niszternek átadott projekt nem helyi vagy regionális jellegű, ha­nem egész Szlovákiára kitetjedő, és rövid időn belül fellendítené a mezőgazdaságot, illetve csök­kentené a költségeket az energia­gazdálkodás terén. A tornaijai Pí Produkt Kft. a na­pokban Pozsonyban is bemutatta termékeit. Magyar technológia alapján már nálunk is megkezdő­dött a pí-víz előállítása. A vizsgá­latok szerint ennek fogyasztása rendkívül kedvező hatással van az emberi szervezetre, a víz rend­szeres fogyasztása az átlagélet­kor meghosszabbítását eredmé­nyezheti; ez utóbbi Japánban már megmutatkozott - legalább­is Fülöp László szerint. Az élet­funkciókra kedvező hatást gya­korló ún. pí-technológia nem csupán az élelmiszerek előállítá­sa során alkalmazható. A Pí Produkt Kft. például bemutatta a pí krémeket, amelyek fiatalítják az arcbőrt, a pí berendezés alkal­mazható a fűtésszabályozás so­rán is. A Pí Produkt Kft. tulajdo­nosai abban reménykednek, hogy Európa 12 országa után ná­lunk is meghonosodik az élelmi­szeripari termékek területén for­radalmi változást hozó pí­technológia. (tt, só) A szlovákiai sörgyártók tiltakoznak a vámunió döntése és a szlovák gazdasági miniszter kijelentései ellen A gyártók másként vélekednek ÚJ SZÓ-VISSZHANG Pozsony. Amint az várható volt, a szlovákiai sörgyártókat sokkol­ta a Cseh-Szlovák Vámunió Ta­nácsának döntése. Konkrétan az, hogy a szlovák fél nem kezdemé­nyezte a cseh sör behozatali kere­tének csökkentéséről a jelenlegi 532 ezer hektoliterről 200 ezer hektoliterre, hanem ellenkező­leg: jogosnak ismerte el a csehek követelését a mennyiségi kvóták indokoltságának átértékelésére. Ľudovít Čemák gazdasági mi­niszter, a vámunió tanácsának so­ros elnöke szerint a szlovákiai sörgyárakat nem is a cseh konkurrencia, hanem a körbetar­tozás, a fizetési szabályok be nem tartása veszélyezteti. Másként vélekednek erről a sörgyártók, akik nyílt levelet in­téztek a szlovák gazdasági mi­niszterhez. A lapunknak is meg­küldött levelükben figyelmeztet­nek: nem ismerik ugyan a tanács­kozáson elfogadott dokumen­tum pontos szövegét, csak a mi­niszter sajtónyilatkozatai alapján reagálnak. Felháborítónak tart­ják a tárcafőnök álláspontját a sörre és az üdítő italokra vonat­kozó piacvédelmi intézkedések lehetséges felszámolását illető­en. Úgy vélik, ismét az 1997-es helyzet ismédődik, amikor elkez­dődött az intézkedés meghozata­lának halogatása. Figyelmeztet­nek: több országban vannak ilyen piacvédelmi intézkedések. A szlovákiai éves sörbehozatal (400-500 ezer hektoliter) követ­kezményeként a hazai sörgyárak csupán 67 százalékra használják ki kapacitásukat. A helyzet kiha­tással van a sörárpa-, illetve kom­lótermesztésre egyaránt. A szö­vetség szerint a cseh és a szlovák sörszövetség képtelen megálla­podni a kérdésről. Szilárd meg­győződésük, hogy a behozatal 200 ezer hektoliterre való korlá­tozása teljes mértékben össz­hangban van, illetve lenne a WTO szabályaival. A 27-ek által aláírt nyílt levélben a helyzet zárt határidőn belüli orvoslását kérik a minisztertől. Emlékeztetnek a kormány programjára, amely a termelésnek okozott károk fel­számolását tűzte ki célul, (gyor) A legnagyobb cseh sörgyártók Pilzeni Prazdroj egyéb Budvar Krušovicei sörgyár Radegast csoport Prágai sörgyárak A cseh sörpiacot egyértelműen a pilzeni Prazdroj uralja - a 25,7 szá­zalékos részesedéssel messze megelőzi a prágai sörgyárakat és a Radegast csoportot, s lekörözi a Budvart, valamint a krušovicei sör­gyárat is. Forrás: Lidové noviny, Graf.: TA SR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom