Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-04 / 281. szám, péntek

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 4. A készülő gazdasági csomag fájdalmas lesz Matrica, de drága ÚJ SŽÓ-ÔSSZEÁLLLTÁS Pozsony. Az 1999 március végéig tartó ideiglenes költségvetésben azért kell növelni a kiadásokat, mert 1998 első három hónapjához viszonyítva 1999 első negyedévében többet kell fordítani az államadósság törlesztésére (2,8 milliárd koronás többlet), a növekvő szociális kiadásokra (0,7 milliárd korona) és az állami szférában kifizetendő bérekre (1,4 milliárd korona). Összességében a kiadási oldal 1998 hasonló időszakához képest 7 milliárd koronával nő. Ivan Mikloš, a gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, ha már januártól drágulnak bizonyos szolgáltatások (gáz, villany), akkor a költségvetési bevételek túlléphetik a tervezett 42 milliárd koronát. A kormány keddi ülésén eltörölte a bérbefagyasztásról szóló korábbi kormányrendeletet, csupán a monopolhelyzetben lévő vállalatoknál, a pénzügyi szférában és a veszteséges állami cégeknél marad érvényben. A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében jövőre 100 százalékkal drágulnának a sztrádamatricák (eddig 1600 köbcentiméterig 200, 1600 köbcentiméter felett 400 korona, 3,5 tonnáig pedig 1000 korona volt). A már korábban jelzett gazdasági csomag pontos számai egyelőre nem ismeretesek, mindössze a villamos energia várható emelése szivárgott ki, a lakosság akár 60-70 százalékkal is többet fizethet a villanyszámláért, mint eddig. A csomag első tervezete december 9-re készül el, ezt megvitatja a háromoldalú érdekegyeztető tanács, majd december 16án kerül a kormány elé. A megszorító intézkedések értelmében az államigazgatásban alkalmazottak számát évente 1 százalékkal óhajtják lefaragni, továbbá emelkedik a gáz, a villamos energia, a hőszolgáltatás ára, és bizonyos termékeket magasabb adóosztályba sorolnak, végezetül fokozatosan liberalizálják a lakbéreket, (só) mmmmm Érvényben 1998. december 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam Angol font 60,176 Osztrák schilling 3,075 Francia frank 6,451 Svájci frank 26,540 Kanadai dollár 23,459 USA-dollár 36,068 Német márka 21,633 ECU, EU 42,434 Olasz lira (1000) 21,849 Cseh korona 1,195 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,150 17,850 Újabb válsággóc - hamarosan tömeges elbocsátások lesznek a szlovák építőiparban 20-30 ezer ember utcára kerül? Pozsony. A Váhostav Rt. a minap 907 építőmunkásnak volt kénytelen felmondani. Becslések szerint csak a legnagyobb hazai építővállalatok 5 ezer főt bocsátanak el még az idén, március végéig pedig 2030 ezren lesznek kénytelenek távozni az ágazatból. Többségük a munkanélküliek népes táborát gyarapítják majd. GÁGYOR ALLZ Rájár a rúd a szlovák építőiparra - alig heverte ki a rendszerváltás utáni érvágást, máris újabb veszéllyel kell szembenéznie. Az új kormány ugyanis - bármilyen rossz is a szlovákiai infrastruktúra - források híján kénytelen átértékelni elődjei gazdaságpolitikáját. Azaz egyebek között kénytelen visszafogni az autópályaépítést, ami alaposan megnehezíti az ágazatban vállalkozók helyzetét. Volna ugyan bőven munka a lakásépítés és helyreállítás terén, erre viszont egyelőre - iém a lakossági oldalon sem a költségvetésben nincs fedezet. Felelős a válságos helyzetért a Mečiar-kormány, amely erőltette az autópályákat (bizonyára emlékeznek még Vladimír Mečiarnak a választási időszakra időzített alapkő-letételeire), vagy az erőműveket, pedig eleve tudta, hogy gazdaságunknak nincs rá pénze, s hogy a kivitelezők esetleg rossz kondíciójú hitelek felvételére is kényszerülnek, ha dolgozni akarnak. Gőzerővel folyt az útépítés, pedig az állam, pontosabban a nevében fellépő beruházók augusztus óta képtelenek téríteni a számlákat a már elvégzett (!) munkákért. Az állam a mai napig csaknem 8 milliárd koronás adósságot - főleg az autópályákkal, a zsolnai vízi-, illetve a mohi atomerőművel kapcsolatosan halmozott fel az építkezési vállalatokkal szemben. Ezek viszont bevételek híján nem tudnak időben fizetni dolgozóiknak, esetleg késnek az ÁFA-befizetésekkel, nem továbbítják a szociális- és betegbiztosítást. (Az alapokkal szembeni tartozás néhány százmilliót tesz ki.) Az építkezési vállalkozók attól tartanak, az állammal szembeni térítési kötelezettségeik nem teljesítése miatt elesnek az újabb állami megrendelésektől. Esetleg elkobozzák vagyonukat, s teszik ezt annak ellenére, hogy az állam tartozása velük szemben saját tartozásuk többszöröse. Az építésügybe való beruházás - ha van miből - nem is olyan rossz üzlet: a kiadások 40%-a befizetések formájában visszakerül az államkasszába. Aggódhatnak a magánszemélyek is, akik támogatást kértek az Állami Lakásfejlesztési Alaptól, s akiknek kérvényét az alap elfogadta, de a pénz kiutalására források híján - máig nem került sor. A Szlovákiai Építésügyi Vállalkozók Szövetségének (SZÉVSZ) adatai szerint jelenleg 1000-re tehető a már megépített, átadás előtt lévő lakások száma, melyekbe azonban addig nem lehet beköltözni, amíg az ÁLAtámogatás igénylői nem kapják meg az ígért pénzösszeget. Merthogy a törvény megfogalmazása értelmében csak lakás-, illetve Az építőipar részesedése a GDP-ből és a foglalkoztatottságból •» i JJU I»I 13JJ uai /y;• • Az építőipar részesedése a GDP-ből 0 Az építőipar részesedése a foglalkoztatottságból A rendszerváltás évében, illetve közvetlenül utána az építésügy részesedése a megtermelt GDP-ből csaknem 10 százalék volt, valamivel 10 százalék fölötti volt a foglalkoztatási részarány. Mindkét mutató mára erősen visszaesett. házépítésre lehet kapni támogatást, kész lakásra, házra nem. Márpedig ha ezt az ezer lakást most kolaudálnák, akkor a támogatás elúszott - figyelmeztetnek a SZÉVSZ szakértői. (A SZÉVSZnek 430 építőipari vállalat a tagja, amely összesen 75 ezer építőmunkást foglalkoztat.) Az ÁLA-val kapcsolatban rá kell mutatni: a Mečiar-kormány idején az alapban - állítólag központi utasításra - eltekintettek ama törvényben megszabottaktól, hogy csak annyi kérvényt lehet pozitívan elbírálni, amennyire az adott évben fedezet van. Az ÁLA illetékeseinek tehát - ha ragaszkodtak volna a törvényhez - el kellett volna utasítaniuk a keret feletti kérvényeket. Erre nem került sor. Harna István építésügyi miniszter úgy nyilatkozott: a Mečiarkormány azért cselekedett így, hogy ne rontsa - főleg a választások előtt - imázsát a lakosság szemében. Az építkezési vállalkozók szerint a hazai építésügy legalább olyan válságban van, mint az egészségügy, vagy az oktatásügy. Kérik a kormánytól, hogy legkésőbb december 15-ig kapják meg az államtól a közel 8 milliárd koronát. Konkrét programok híján azt is szeretnék tudni, hogy a jövőben milyen beruházásokra helyezi az új kormány a hangsúlyt. Nehezíti helyzetüket, hogy ajövő év első negyedévében költségvetési provizórium lesz, tehát az új beruházások előkészítése csak áprilisban kezdődhet, a tényleges kivitelezés pedig csak ősszel indulhat, ami a tél közelsége miatt alaposan megdrágítjá a beruházásokat. Ilyen hosszú időszakot munka és pénz nélkül a szlovák építőipar aligha bír ki tartják a szakértők. Mit jelent a Ä ön yesévé válni? A jövő év első negyedévére 1 milliárd koronát kap az ÁLA a költségvetésből A pénz tűzoltásra se elég ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) januártól márciusig 1 milliárd koronát kap az állami költségvetésből. Az ÁLA 1998-ban 3,490 milliárd koronával gazdálkodott - 800 milliót kapott közvetlenül az állami költségvetésből, 2 milliárd kötvénykibocsátásból származott, ezen felül megkapta az alap azt az 500 millió koronát is, amelynek átutalását a pénzügyi tárca 1997 végén visszatartotta. A közel 3,5 milliárd korona azonban csak az 1997-ben beérkezett és jóváhagyott kérvények törlesztésére volt elegendő, illetve 147 kérvényre (82 millió koronát igényeltek) már nem futotta. Mivel a kifizetett kölcsönök törlesztéséből negyedévenként 62-65 millió korona forog vissza az ÁLÁ-ba, úgy időközben az alapnak 95 „régi", azaz 1997es kérvényt már sikerült elintézni. Az 1998-ban beérkezett és az ÁLA által elfogadott 7,5-8 ezer kérvényre egyelőre nincs fedezet. Az első negyedévre csak 1 milliárd korona mutatkozik. Az építésügyi tárca vezetésének szándéka szerint először azon kérvényezőknek kell(ene) eleget tenni, akik lakásépítésre kértek pénzt, s akik esetében fennáll annak a veszélye, hogy az állami támogatás elmaradása, vagy késése miatt esetleg elveszítik a lakásra már befizetett pénzüket, illetve az építő vállalat penalizálná őket. Számszerint 1300 kérvényről van szó, az igényelt összeg 800 millió korona. Az építésügyi tárca illetékesei hangoztatják: a szlovákiai lakáshelyzetet képtelenség javítani csak saját tulajdonba kerülő lakások építésével, kellenek bérlakások is. Ám erre sem a községek, sem az állam kasszájában nincs pénz. Az egyedüli forrás a lakbérek felszabadítása lenne, amit viszont megfelelő kompenzáció nélkül nem lehet megvalósítani. Becslések szerint erre leghamarabb csak a választási ciklus közepe táján kerülhet sor. (gyor) A lakásépítkezés alakulása Ország Befejezett lakások 1995 1996 1997 Magyarország 24 700 28 300 27 000 Lengyelország 67 100 62 100 66 000 Csehország 12 700 14 037 15 904 Szlovákia 6 157 6 257 7 172 Forrás: SZÉVSZ Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kg

r I, db) 49. hét Marha- Sertéscomb Sertés Fagyasztott Friss Zacskós Kerület hátulja (csont oldalas csirke tojás félzsíros tej nélkül) aprólékkal Vaj KöménymagosPéksütemény kenyér (70 g-ig) (1 kg-ig) Nagyszombat Trencsén Nyitra Besztercebánya Zsolna Kassa Eperjes 157,35 166,32 153,90 169,68 177,71 164,54 173,40 161,20 168,70 169,62 153,80 165,90 177,41 169,05 183,10 171,60 93,80 91,10 80,70 86,46 90,70 87,26 90,70 87,30 66.95 72,47 69,50 68,38 70,01 70.96 70,04 70.00 2,90 2,86 2,70 2,67 2,67 2,76 2,60 2,70 14,10 12,69 11,95 12,62 12,46 13,85 13,28 12,80 32,20 31,19 29,55 31,15 30,71 31,54 28,57 29,40 18,00 17,33 16,70 16,84 18,19 15,61 17,10 17,40 1,40 1,46 1,40 1.56 1,45 1,40 1.57 1,40 Szlovákia 165,51 169,90 88,50 69,79 2,73 12,97 30,54 17,15 1,46 VK-1164