Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-23 / 297. szám, szerda

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 22. Jogvédelem kínai módra Peking. Kínában tegnap két nap leforgása alatt egy harmadik ellenzéki személyt is börtönbüntetésre ítéltek. Csín Jung-minre felforgató tevékenység és az államrend megdöntésére tett kísérlet vádja alapján 12 évi szabdságvesztést szabott ki a bíróság. Csin, akárcsak az egy nappal korábban elítélt Hszü Ven-li és Vang Jo-caj, részt vett a születőben levő Kínai Demokrácia Pártjának a létrehozásában. Fontos megjegyezni, hogy Kína 10 hete írta alá az emberi és politikaijogok védelméről rendelkező nemzetközi konvenciót. (MTI) Kormányzati példamutatás Tokió. A Keidzo Obucsi vezette japán kormány tagjai. lemondanak szokásos év végi jutalmuk egy részéről, tekintettel arra, hogy a magánszektor dolgozóinak jutalma csökken az idén. Japánban minden dolgozó évente kétszer, nyáron és télen jut nagyjából egy-két havi bérének megfelelő jutalomhoz, ám a gazdasági recesszió miatt az előző évhez képest némileg visszaesett a jutalom összege az idén. (MTI) Keidzo Obucsi bejelentette: személy szerint mintegy 57 ezer dollárt kitevő év végi jutalmának felét vissza akarja fizetni. (ČTK/AP) Zárt ajtók mögött Tirana. Hétfő este Pendeli Majko albán kormányfő és a balkáni ország ellenzékének vezéralakja, Sali Berisha tárgyalt egymással. Azóta, hogy Albániában 1991-ben bevezették a többpártrendszert, ez volt az első találkozó miniszterelnök és ellenzéki vezér között. A zárt ajtók mögött, egy tiranai szállodában lezajlott megbeszélést követően Berisha úgy fogalmazott, hogy pozitív, nyílt és élénk eszmecserét folytatott a szocialista párti kormányfővel. (MTI) Olcsóbb lesz a katona Tokió. Dél-Korea gazdasági gondjaira való tekintettel kisebb összeggel járul hozzá a következő években az országban állomásozó amerikai csapatok fenntartásához -jelentette be a szöuli amerikai parancsnokság. Az 1999-2001 közötti évekre szóló új megállapodás értelmében DélKorea jövőre 333 millió dollárral járul hozzá a 35 ezer fős amerikai katonaság fenntartásához, szemben az idei 399 millió dollárral. A csapatok fenntartásának összköltsége a becslések szerint évente 1,33 milliárd dollár. (MTI) A kneszet még kétszer szavaz a parlamenti választások előrehozásáról és a közvetett kormányfőválasztásról Tudósítógyilkosságok Voksolással a palesztin tervek ellen MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli parlament hétfőn késő este első olvasatban megszavazta, hogy hozzák előre az egyébként 2000ben esedékes képviselőválasztást. Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki a palesztinokkal szemben folytatott politikája határozottabb támogatását várja egy új összetételű kneszettől, a törvényjavaslat vitájában kijelentette: biztos abban, hogy újra nyerni fog, méghozzá meggyőző többséggel. A kneszet első olvasatban megszavazta azt a törvényjavaslatot is, amely megszüntetné a kormányfő közvetlen, a parlementi választásokkal egy időben történő megválasztását. Ezzel a zsidó állam visszatérne ahhoz a hagyományhoz, hogy a kormányfőt a kneszet választja. Még két olvasat szükséges a jóváhagyáshoz, de a törvény ennek ellenére nem vonatkozna a valószínűleg tavaszra előrehozott következő voksolás lebonyolítására. A parlament emellet döntött arról is, hogy a zsidó állam elnökének hivatali idejét ötről hét esztendőre növeli. A döntés azonban azt is előírja, hogy egy ember csak egy cikluson át láthatja el a legmagasabb közjogi méltóság tisztét. A rendelkezés Ezer Weizman jelenlegi államfő utódára már vonatkozni fog. Weizman már második elnöki hivatali idejét tölti: az idén márciusban választották meg újra államfővé, így mandáruma 2003-ban jár le. A határozattervezetet mindhárom olvasatban elfogadták, így az törvényerőre emelkedett. Izraelben a parlament tagjai választják meg az államfőt. Közben a Palesztin Hatóság a választások előrehozásával kapcsolatos döntés nyomán arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy ismételten nyilvánítsa ki: tiszteletben tartja a Wye Plantationban októberben kötött békeszerződést. Bár a választások kiírása még legalább három hónapot feltételez, elképzelhető, hogy még május 4-e előtt meg tudják rendezni a voksolást, márpedig a palesztin vezetés tervei szerint ezen a napon kiáltanák ki a palesztin államot. Netanjahu bízik abban, hogy az előrehozott választások után nem kell mennie (ČTK/AP) Harmincegy biztos volt Brüsszel. Az idén összesen harmincegy újságírót gyilkoltak meg hivatásának gyakorlása közben jelentette be tegnap a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ). További tízenkilenc sajtóalkalmazott halálának körülményeit még vizsgálják. A legtöbb erőszakos haláleset a tollforgatók között Latin-Amerikában történt. Kolumbiában tíz újságírót öltek meg, de hat további esetben még folyik a vizsgálat. Mexikóban hat, Brazíliában három, Peruban két újságíró lett gyilkosság áldozata. Oroszországban négy újságírót öltek meg. Iránban hárman, Etiópiában, Nigériában és Tádzsikisztánban ketten-ketten vesztették életüket erőszak által. Egy-egy újságírógyilkosságot jegyeztek Afganisztánban, Angolában,* Bangladesben, Kanadában, Kongóban, Grúziában, Guatemalában, Iránban, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken, Ruandában, Sierra Leonén, Thaiföldön és Koszovóban. Javult viszont a helyzet Algériában, ahol öt év után először egyeden újságírót sem öltek meg. Az IFJ vezetői felszólították az érintett kormányokat, hogy nyomozzák ki, és ítéljék el a tetteseket. (MTI) Irak ügyében Peking és Moszkva is felhagy lassan a konfrontációs irányvonallal Andrei Plesu a román-magyar viszonyról Csillapodó kedélyek Két nagyon jó év London/New York/Peking. Brit hírszerzési források szerint terrorista támadásokkal torolhatja meg Szaddám Húszéin a légicsapásokat. Reálisnak tűnnek az aggodalmak, hogy az iraki vezetés szélsőséges iszlám terrorcsoportokat bérel fel megtorló akciók végrehajtására. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap is folytatta hétfőn elkezdett tanácskozását, melynek témája az iraki helyzet kiértékelése az amerikai-brit légicsapást követően. A tizenöt tagállam képviselői hétfőn mintegy két órán át vitáztak. Kína viszont tegnap jelezte, hogy kész együttműködni az Egyesült Államokkal az iraki ENSZ-fegyverellenőrzés körüli válság rendezése érdekében, noha ellenezte az Irakra mért légi csapásokat. A kínai külügyminisztérium szóvivője úgy vélte, hogy Pekingnek és Washingtonnak együtt kell dolgoznia a Biztonsági Tanácsban. „Ez nemcsak a világ békéjének és biztonságának megóvása érdekében jó, hanem a kínaiamerikai kapcsolatok egészséges és tartós fejlesztése szempontjából is" - mondta a szóvivő. Enyhül az orosz elutasítás is: a Csakis a világszervezet Biztonsági Tanácsa illetékes. moszkvai külügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy viszszatér állomáshelyére Julij Voroncov, Oroszország washingtoni nagykövete, akit a múlt héten rendeltek haza konzultációkra az Irak elleni amerikai-brit légi csapások nyomán. Egyúttal megerősítette, hogy Madeleine Albright amerikai külügyminiszter januárban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Megszólalt Richárd Buüer, az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző különleges ENSZ-bizottság (UNSCOM) ausztrál vezetője. Kijelentette: nem Bagdad jogosult arra, hogy eldöntse: visszatérhetnek-e az ENSZ szakértői Irakba, ebben csakis a vüágszervezet Biztonsági Tanácsa ületékes. Buüer az idézett interjúban Tárik Aziz iraki miniszerelnök-helyettes ama kijelentésére válaszolt, amelyben követelte, hogy oldják fel az Irak ellen 1991-ben az Öböl-háborút követően kivetett nemzetközi gazdasági büntetőintézkedéseket és hozzáfűzte: az ENSZ-ellenőröket nem engedik vissza Irakba. MTI-HÍR Bukarest. Az utóbbi két évben nagyon jó volt a viszony Románia és Magyarország között és remélem, hogy a budapesti kormányváltás ezen semmit sem változtat - jelentette ki Andrei Gabriel Plesu román külügyminiszter abban a terjedelmes interjúban, amely tegnap jelent meg az Evenimentul Zilei című napilapban. A lap munkatársának arra a kérdésére, hogy „Szereti-e a magyarokat? Egyetért-e azzal, hogy a románok és a magyarok között vannak dolgok, amiken osztozni kell és vannak olyanok, amik nem képezhetik alku tárgyát?" Plesu ezt válaszolta: „Persze, hogy igen. Mindenki tudja, hogy mi az, ami nem alku tárgya: a nemzeti érdek és a nemzeti szuverenitás. Én személy szerint nem hiszem, hogy ebben a pillanatban a Magyarországgal való viszonyban vita tárgyát képezhetné a mi nemzeti szuverenitásunk és nemzeti érdekünk. Az utóbbi két évben a viszony nagyon jó volt, s remélem, hogy a budapesti kormányváltás ezen semmit sem változtat. Volt egy kiváló találkozóm magyar kollégámmal, Martonyi úrral". Andrei Plesu tegnap év végi sajtóértekezletet is tartott, s ezen más témák mellett - igaz, többnyire megoldatlan problémák kapcsán - szó esett Románia valamennyi szomszédjáról, kivéve Magyarországot. Az év végi koccintásra az újságírók közé vegyült Andrei Plesu azzal magyarázta ezt a „kihagyást", hogy „Magyarországgal olyan jó a viszony, hogy az adott összefüggésben nem kellett külön szólni a kétoldalú kapcsolatokról". Az összekötők január elejére tervezik a koszovói rendezési tárgyalásokat Lehet daytoni formában is Orosz javaslat a stratégiai háromszög létrehozására Kínának nem kell MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Belgrádi sajtóértesülés szerint a koszovói válság rendezésében közreműködő nemzetközi összekötők legkésőbb január 5-ig szeretnék felújítani a megrekedt rendezési tárgyalásokat. Wolfgang Petritsch belgrádi osztrák nagykövet, az EU koszovói különmegbízottja a Blic című lapnak hangsúlyozta: a nemzetközi közvetítők az érdemi rendezési tárgyalások mielőbbi megkezdését kívánják. Ehhez azonban előbb meg kell alakítani az egységes albán tárgyalóküldöttséget, amelynek a nemzetközi javaslatok alapján ki kell dolgoznia álláspontját a rendezés módozatairól - mondta. Petritsch szerint a tárgyalások formája „annyira nem fontos": a megbeszélések folyhatnak közvetlenül is, de szóba jöhet a (boszniai háború lezárását célzó, 1995-ös) daytoni tárgyalásokhoz hasonló megoldás is. - E tekintetben rugalmasak vagyunk - hangoztatta. A Blic megjegyezte: miután reális veszély a kiterjedt harcok tavaszi felújulása, a nemzetközi közösség mindkét szemben álló félre nyomást kezdett gyakorolni a tárgyalási folyamatban beállt „űr" betöltése érdekében. MTI-HÍR Peking. Kína hűvösen fogadta Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter javaslatát, hogy Moszkva, Újdelhi és Peking alkosson stratégiai háromszöget az amerikai befolyás ellensúlyozására. Peking tegnap hangoztatta, hogy önállóan kíván föllépni a világpolitikában. „Kína független és békés külpolitikát folytat" - mondta kurtán a Primakov-indítványról Csu Pangcsao külügyminisztériumi szóvivő, hozzátéve, hogy hazája „kész fejleszteni diplomáciai kapcsolatait a világ összes országával". Pekingben akkreditált nyugati diplomaták föltételezték, hogy kezdeményezésével Primakov politikai tőkét próbált kovácsolni az Irakra mért amerikai és brit légi csapások hatásából. Olasz ügyész szokatlan, új javaslata az Öcalan-ügy megoldására Lehetséges a „részleges kiadatás" A duma elnöke szerint nem ratifikálják a START-2-t Moszkva bosszúja MTI-TUDÓSÍTÁS Róma. A római helyettes főállamügyész szerint lehetséges Abdullah Öcalan „részleges kiadatása" Törökországnak olyan vádpontok alapján, amelyekért nem sújtható halálbüntetéssel. Giovanni Malerba ezért javasolta, hogy újból vegyék őrizetbe a szabadlábra helyezett kurd gerillavezetőt. Az ügyész szerint a Törökország által benyújtott kiadatási kérelem hat vádpontja közül hármat eleve el kell utasítani, mert azok alapján halálbüntetéssel sújtanák Öcalant. A kérelem három másik pontja azonban a PKK-vezetőt a 60-as évek közepe és 1991 közöttelkövetett bűncselekményekkel vádolja, amelyekért az akkor érvényben levő terrorizmusellenes törvény alapján maximum 20 évi börtönbüntetéssel sújtható. Öcalan ügyvédei szerint azonban az olasz törvények nemcsak a halálbüntetés veszélye esetén, hanem akkor sem teszik lehetővé a kiadatást, ha fennáll annak veszélye, hogy a kért személyt embertelen, kegyetlen, megalázó bánásmódnak teszik ki, nemzetiségi, nyelvi hovatartozása vagy politikai nézetei miatt fenyegeti üldöztetés. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóházának elnöke szerint az állami duma egyelőre beszüntette a START-2 oroszamerikai szerződés ratifikációs eljárását, mivel „az Irakra mért amerikai-angol csapások komoly akadályt gördítettek e folyamat elé". Gennagyij Szeleznyov úgy vélte, hogy az Egyesült Államok a világ csendőre akar lenni a XXI. században, s ezért nemcsak Oroszországnak, hanem a Független Államok Közösségének is komoly lépéseket kell tennie védelmi képességeinek megszilárdítása érdekében. „Közös védelmi doktrínát kell kidolgoznunk, hogy a jövőben senkinek se lehessen olyan illúziója, hogy egyenként letaglózhat bennünket" - jelentette ki tegnap a duma elnöke. Az orosz alsóház tavaszi ülésszakának napirendjén ugyanakkor szerepel a START-2 megvitatása, de ez önmagában nem kötelezi egyelőre semmire az orosz törvényhozókat.