Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-21 / 295. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 21. KOMMENTÁR A DSZM vesszőfutása MOLNÁR NORBERT Immár hagyományosan jól szerepeltek a mára kormánypozí­cióba került pártok az önkormányzati választásokon. A kor­mánypárti összefogás helyi szinteken is meghozta gyümöl­csét. A legnagyobb városok polgármesterei és a képviselő-tes­tületi többség kormánypárti. Pozsonyban - Duka Zólyomi és Setnický visszalépésének köszönhetően - Jozef Moravčík biz­tonságosan verte a DSZM jelöltjét, Július Bindert. Márpedig az alacsony részvételi arány, s a fővárosi voksolók állítólagos magas átlagéletkora miatt nem volt biztos az exkormányfő győzelme. Kassán is minden a várakozásoknak megfelelően alakult, bár Rudolf Schuster ilyen arányú győzelme meglepe­tésnek számíthat. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a polgárok többnyire azok mellett tették le a voksot, akik ko­rábban már polgármesteri tisztet töltöttek be, nem váltották járatlanra az utat, Schuster szereplése érthető. Ki tudja, a kas­saiak kinek szavaznak bizalmat körülbelül fél év múlva, ha a főpolgármester esetleg megszerzi az államfői tisztséget? Ugyanezen az alapon került Zsolna ellenzéki kézre; bár a vá­ros eladósodottságáról különféle fámák keringenek, Ján Slota tevékenységét mégis kedvezően értékelték a választók. Anna Malíková SZNP-alelnök megszerezte Csacát; ami kellemetlen, Jozef Prokeš befutott Nyitrán, bár a kerületi központ sohasem a demokrácia iránti elhivatottságáról volt híres. A nemzetiek tiszteletbeli alelnökének négy éve nem sikerült Pozsonyban bevágódnia, idén jobb terepet talált magának, kialakítva nyu­gaton egy észak-déli SZNP-vonalat. A DSZM számára a vá­lasztási eredmények a városokban megsemmisítőek. Az észak- és közép-szlovákiai falvakon kívül Mečiarék csökkenő népszerűségi mutatóiknak megfelelően végeztek. Az MKP jól vette az önkormányzati akadályt. Dél-Szlovákiában szinte mindenhol kisebb-nagyobb többséget szereztek jelöltjei a képviselő-testületekben, a polgármesteri tisztségek nagy ré­sze a magyar párt kezébe került, vagy MKP-támogatással sze­rezték meg a posztot. Intő jel azonban: több helyen olyan füg­getlen előzte meg az MKP polgármester-jelöltjét, aki korábban a párt tagja volt, de a szervezet nem őt indította a választáson. A részvételi arány a korábbi évekhez viszonyítva igen ala­csony volt: Ez talán azzal magyarázható, hogy a polgárok nem az önkormányzatok működésében látják gondjaik forrá­sát, a váltásra már a parlamenti választások idején szavaztak. JEGYZET hogy fantasztikus karácso­nyuk legyen" - mondta álmo­dozva. Már-már felcsattan­tam, de aztán idejében lenyel­tem a kikívánkozó szemrehá­nyást. Istenem, hiszen én ugyanezt gondoltam gyerek­koromban, ha hangosan nem is mondtam ki. Én is fantaszti­kus karácsonyokról álmodoz­tam, legalább a gyerekeimnek. Aztán jöttek a gyerekek és a karácsonyok, de mindig köz­bejött valami, építkezés, mie­gyéb, s az álom álom maradt. A szüleim is hasonló vágyakat dédelgethettek, csak éppen az ötvenes-hatvanas évek nem igazán kedveztek a karácsonyi csodáknak. És az ő szüleik? Nagyszüleim elbeszélései alapján nekik sem lehettek fé­nyes ünnepeik, de még a dédszüleimnek sem. Csalá­dunkban egész nemzedékek­nek volt hát szerény vagy an­nál is szerényebb karácsonya, és valószínűleg mindegyikük abban bízott, hogy majd a gye­rekeiknek gazdagabb lesz. Eb­ben azért szerencsésebbek vol­tak nálam. Mert a januártól esedékes áremelésekkel kalku­lálva, én már csak az unokáim gazdagabb karácsonyaiban re­ménykedhetem. Remélhetek? L I Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hlrfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk A gyereknek több jut? VOJTEK KATALIN Gyerekem ragyogó arccal adta kezembe első szerény kerese­tét: „Most végre egyszer gaz­dag kárácsonyunk leszi Ezen a pénzen megveheted az aján­dékokat az egész családnak De nehogy élelmiszerre és más hasznos butaságra költsd!" Ahelyett, hogy hálatelt szíwel a nyakába ugrottam volna, al­kudozni kezdtem; csak a felén vásároljunk ajándékot, a töb­bit tegyük félre, nagy szükség lesz rá. De mondhattam bár­mit, ő kötötte az ebet a karó­hoz: legyen végre gazdag ka­rácsonyunk! Megsértődtem: „Eddig talán nem voltak szép karácsonyaink? Nem volt ajándék a fa alatt?" „Hát ­kezdte vontatottan én nem egészen így képzelem a gaz­dag karácsonyokat. Ezek csak karácsonyok voltak. De azért szép karácsonyok" - tette hoz­zá gyorsan, látva, mint borul el az arcom. „Ha nekem egy­szer gyerekeim lesznek, egész évben arra fogok spórolni, Polgármester úr, szedheti a sátorfáját. Most csak a családtagjai szavaztak önre (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ ROS SZÍJ SZKAJ A GAZETA Oroszország megszűnt szuper­hatalom lenni; a Kremlnek any­nyi befolyása maradt a világ dolgaira, mint egy harmadik vi­lágbeli országnak - ilyen főcí­mekkeljelentek meg a szpmbati orosz lapok, melyekben az iraki válság és az orosz-amerikai vi­szony volt a vezető téma. A Rosszijszkaja Gazeta kormány­lap szerint „a világ urai" nem tűrnek ellenvetést „egykapus" háborújukban. A Kommerszant Daily gazdasági napilap azt hangsúlyozta, hogy Moszkva lé­pése, a washingtoni és a londoni nagykövet hazarendelése sem állította meg a hadműveleteket, és sovány vigasz, hogy a légi csapások végül nem tudták le­bénítani a Clinton amerikai el­nök elleni vádemelési eljárást. A Novije Izvesztyija szerint Oro­szországot vérig sértették azzal, hogy nem tájékoztatták az akci­óról, pedig a Kreml arra kérte „Bili barátját", hogy ne tegyen elhamarkodott lépéseket, de az amerikai elnök ügyet sem vetett az orosz véleményre. A kassai vasmű helyzete Gabriel Eichler szerint rossz, de nem reménytelen. Hat hónap alatt csodát kell tenni Új műsorhoz új férfi kell A kritikus helyzet ellenére a vasmű új elnökének be­mutatkozó sajtótájékozta­tója igazán kedélyesre si­került. JUHÁSZ KATALIN Gabriel Eichler csokornyakken­dője, barátságos mosolya és a belőle áradó arisztokratikus nyugalom alapján inkább egy Lehár-operett grófjaként kép­zelhető el, mintsem a vasmű el­nökeként, ám a látszat csal. Ez az ember nagyon ért a vállalatok anyagi helyzetének stabilizálá­sához, ezt többször is bebizonyí­totta külföldi karrierje alatt. Három hete még azt tervezget­te, hova megy síelni az idei sze­zonban, és ha valaki azt mondja neki, ő lesz a szlovák ipar süllye­dő zászlóshajójának kapitánya, jót nevet. Most azt sem tudja, si­kerül-e két napra elszabadulnia, hogy megünnepelje a kará­csonyt, mivel szinte óránként történik valami, újabb és újabb döntésekre van szükség. Eichler a vasmű pénzügyeiben érdekelt mintegy negyven pénz­intézetet képviselő, úgynevezett koordinációs bizottság javasla­A bankok megígérték, hogy nem kérik vissza idő előtt hiteleiket. tára került Kassára. Olyan szak­emberre volt szükség, aki a bankszakmában és az iparban egyaránt otthon van, megfelel a részvényeseknek, valamint a szlovák kormánynak is. Az a leg­fontosabb, hogy a pénzintézetek követeléseinek a vállalat eleget tett, méghozzá egy úgynevezett Stand Still Agreement kereté­ben, amely megszabja, mire használhatják az anyagi eszkö­zöket. A bankok megígérték, hogy nem kérik vissza idő előtt hiteleiket, amire egyébként jo­guk lenne. Eichler hat hónapra szerződött, ez alatt nem több és nem keve­sebb a feladata, mint a vállalat pénzügyi restruktualizálása. Nem érdekli a múlt, nem keresi a bűnösöket, mivel gyors és ha­tározott lépések nélkül embe­rek tízezreinek állása kerül ve­szélybe, nemcsak Kelet-Szlová­kiában, hanem az egész ország­ban, mert a vállalat stratégiai fontosságú a hazai ipar számá­ra. Változások várhatók a statutáris szervek működésében: a fel­ügyelő tanács hatásköre csök­ken, ugyanez vonatkozik az igazgatóságra is. Az elnöknek viszont nagyobb jogkörei lesz­nek, mivel a gyors döntéshoza­talt akadályozná, ha óránként szavazásra kellene hívni az ösz­szes illetékest. A felügyelő ta­nács egyébként még nem teljes, a jövőben kilenc tagja lesz, hár­mat az alkalmazottak szavaza­taijuttatnak be, egyet a bankok. Az igazgató tanács elnöke Ladislav Drábik, akire azért van szüksége Eichlernek, mert vete­rán a vasműben, ismeri a válla­lat helyzetét, amellyel Eichler csak fokozatosan tud megismer­kedni. A sajtótájékoztató úgy összegez­hető, hogy az új elnöknek fogal­ma sincs, honnan szerez újabb hiteleket, hogyan zárják az évet, sőt saját bevallása szerint nem is ért a kohászathoz, de készen áll arra, hogy hat hónap alatt cso­dát tegyen. A nemzetközi gazdasági szervezetektől az új kormány sem számíthat különleges bánásmódra A szóvivő pechje a jövedelemadóval TUBA LAJOS A szerdai kormányülésen történ­tek arra utalnak, hogy még min­dig sok a nyitott kérdés a gazda­sági konszolidációs csomag kö­rül. Nem is elsősorban arról van szó, hogy a lakossági villanyenergia­ár kilátásba helyezett megduplá­zása helyett végül csak kb. 35 százalékos emelés mellett dön­tött a kabinet. Ez ugyanis a költ­ségvetés helyett csak a villamosművek bevételeit növe­li, márpedig a cég egyelőre adós a saját működési rendszerében rejlő tartalékokat feltáró elem­zéssel. Új igazgatója pedig már nemcsak a második mohi atom­reaktor megépítésébe fogna bele (valószínűleg kormánygaranciát kérve további néhány tucat milli­árdos hitelre), beiktatása után azonnal a 3. és 4. blokk kérdését kezdte feszegetni. A kapkodás kapcsán ennél sokkal inkább fi­gyelemre méltó a jövedelemadó újabb módosításának sorsa. Szerdán a kormányszóvivő elő­ször bejelentette, hogy leveszik a kormányülés napirendjéről, de kis idő múlva mégis a parlament elé terjesztették. Miközben itthon gondosan cen­tizgetik, mit lehetne egyelőre el­halasztani a néhány héttel ez­előtt kilátásba helyezett megszo­rításokból, a Nemzetközi Valuta­alap arra figyelmeztetett, hogy a szlovák gazdaság növekedési pá­lyára állításához sokkal kemé­nyebb intézkedésekre lesz szük­ség, mint azt a hazai illetékesek tervezik. Márpedig ezt a szerve­zetet illik komolyan venni. Egy­részt azért, mert véleményét ép­pen azok veszik a legkomolyab­ban, akiktől a hazai gazdasági fordulat is függ - a külföldi be­fektetők. Másrészt pedig nálunk még eltart egy darabig, amíg le­mondhatunk az IMF-től felvehe­tő hosszútávú kölcsönökről. (Magyarország már elért ebbe a stádiumba.) Amúlt héten újra az érdeklődés homlokterébe került egy másik fontos nemzetközi szervezet is, az OECD. Szlovákia még mindig nem tagja a szerve­zetnek, s ez volt az első lépcső­fok, amelyen fennakadt az el­múlt négy évben nálunk prakti­zált makrogazdasági szemfény­vesztés. Egyben - még a NATO tagság előtt - ez volt az első eset, amikor kézzelfoghatóvá vált, hogy az egykori visegrádi négyes egyik tagja lecsúszott a balti, de talán egészen a balkáni csoport­ba. Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszter a múlt héten Pá­rizsban egy újabb felzárkózási próbálkozást indított el. Ennek alakulása nálunk is nagyon fon­tosjelzés lesz mindenki számára. OLVASÓI LEVÉL Bizony ideje már A hidak szerepe közismert a vi­lágon, összekötnek embereket, országokat. Bizony ideje már, hogy nálunk is kezdik tudatosí­tani a hidak fontosságát. Nem tudok arról, hogy a Duna hullá­mai a Fekete-erdőtől a Fekete­tengerig húzódó 3 ezer kilomé­teres szakaszon mossák-e még egy csonka híd maradványait, mint Párkánynál Mária Valéria hidat. Nemcsak Szlovákia és Magyarország, hanem egész Európa szégyenére! Immár több mint fél évszázada. Az el­múlt évtizedekben már számta­lanszor tárgyaltak a híd újjáépí­téséről, csak hát ismert a köz­mondás: nemakarásnak nyögés a vége. Valamikor a hetvenes évek végén a híd újjáépítésével kapcsolatban az „illetékesek" azt válaszolták, nem lehet, mert a dél-szlovákiai magyarok és szlovákok a Párkánnyal szemben fekvő Esztergom vi­lághírű Bazilikájába járnának istentiszteletre. Az akkori vi­szonyok ismeretében, az „ural­kodó osztály" szemszögéből „logikus" volt a magyarázat. A fordulat után a nacionalista SZNP jóvoltából" szintén nem szorgalmazták az újjáépítést, és különféle nyakatekert kifogá­sokkal (Bős, vízmagasság, ma­gyar hadsereg felvonulási hídja stb.) torpedózták meg a mun­kálatok megkezdését. Szeren­csére napjainkban már más sze­lek fújdogálnak Szlovákiában is, az új vezetés felismerte a HÍD fontosságát. Reméljük, hogy az új évezred első felében átadják az új Mária Valéria hi­dat, Esztergom és Párkány kö­zött fellendül a turizmus, és a híd teljesíti hivatását: összeköti országainkat, és igaza lesz Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszternek: Szlovákia a jövőben előre akar haladni, nem pedig vissza, a régmúlt századokba, amint ezt a Malíkovához hasonló naciona­listák szeretnék. Szabó Sándor Királyrév

Next

/
Oldalképek
Tartalom