Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-18 / 293. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 18. KOMMENTÁR Távol Washingtontól PÁKOZDI GERTRÚD ' A Nemzetközi Valutaalap jelentéséből nem tűnik ki, hogy a Dzurinda-kabinethez hasonlóan a világszervezet is rosszabb gazdasági helyzetben véli-e az országot, mint amilyenre az elő­ző kormány által szinte már az unalomig hangsúlyozott jó mak­rogazdasági eredmények alapján számított. A jelentésből első­sorban az tűnik ki, hogy az az egyensúlyhiány, amelyet az új kormány talált, csak rendkívül kemény gazdasági intézkedé­sekkel billenthető helyre. A washingtoni szervezet egyértelmű­en értésére adta a kabinetnek, hogy nem híve a halogatásnak. Azok az intézkedések, amelyeket a lakosság szigorúnak minő­sít, az IMF szerint lényegesen szigorúbbak lehetnének. A lát­szólag békés, karácsonyi hangulatú szerdai kormányülés a való­ságban nem volt se békés, se csendes - szivárgott ki a kormány­palotából. Az ok: a kormánytagok hevesen vitatkoztak a koráb­ban már jelzett, de még nem pontosított energiaár-emelés mér­tékéről. Es az eredmény: nem 80-100%-os az emelés, ahogyan azt a gazdasági minisztérium szükségesnek tartaná, hanem egy­előre „csak" olyan mértékű, amely a családokat havi 130 korona többletkiadásra kényszeríti. A vitatkozó kormánytagok bizonyá­ra már ismerték az IMF-jelentést, de valószínű, döntéshozatal­kor nem a Washingtonban megfogalmazott érvek nyomtak a latban, hanem azok az érvek, amelyeket idehaza, a lakosság sze­gényebb rétegei helyzetének ismeretében fogalmaztak meg. A valutaalap ajánlásai egyébként nem öncélúak, hanem nagyon is indokoltak, hiszen valószínű, hogy a korona látszólagos stabili­tása nem tart soká. A gazdaság szerkezeti átalakításának elodá­zásával pedig tovább romolhat a már csaknem tarthatatlan hely­zet. A bruttó hazai össztermék 10%-át meghaladó fizetésimér­leg-hiány több mint a kétszerese annak, ami a valutaalap szerint már egyébként is nagy. Az ilyen hiány finanszírozását a világ­szervezet már-már lehetedennek tartja, így a washingtoni pénz­emberek úgy vélik, ez előbb-utóbb az ország fizetőeszközének romlásához vezethet. Gyors operációt sürget a valutaalap, kér­dés, kibírnánk-e. Persze, ha elmaradna a műtét, még esélye sem lenne az országnak arra, hogy súlyosabb megrázkódtatás nélkül kivergődjön az előző garnitúra által kibaggerezett mély gödör­ből. Mindenképpen úgy tűnik, Washingtonban, illetve Pozsony­ban más-más optikán keresztül látják a valóságot. JEGYZET zom, hogy azok nem szólal­nak meg, akiknek a szöszi a legnagyobb károkat okozza ­akik odaküldték. Mert azzal még lehetett froclizni a Dzurinda-kabinetet, hogy közvetlenül a kormányváltás előtt utazott ki gyerekestül, kutyástul, zongorástul, hi­szen nyilvánvaló volt, hogy Kukanék azonnal visszahív­ják, ha diplomáciailag kelle­metlen is a dolog. De sem a mostani huzavonával, sem azzal, hogy állítólag politikai menedékjogot kért Ottawá­tól, nem ezt a kormányt hoz­ta kényelmetlen helyzetbe, nem ezt a kormányt járatta le. Hanem elsősorban saját magát és a DSZM-et. A hölgy diplomáciai, politikai alapis­meretekből elégtelenre vizs­gázott, hiszen talán még egyetlen szlovák kormány­nak sem csengett olyan jól a neve Észak-Amerikában, mint a mostaninak. Kramp­lová húzásai csak megerősít­hetik a tengerentúliakat ab­ban, hogy az új szlovák veze­tést még határozottabban kell támogatniuk, nehogy visszatérjen az előző, amelynek a külügyminiszte­re azt sem tudja, milyen kri­tériumok alapján szokták megadni a menekültstátust. (Hallották: tévésorozatot néz, száz az IQ-ja, mi az? Száz szőke nő.) Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, S8238341J Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság ­(58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://wvirw.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Nagyon szőke MALINÁK ISTVÁN Szégyen vagy nem, túl sokáig tartott, amíg leesett nálam a tantusz. Eddig hiába törtem a fejem, csak most jöttem rá, kinek is köszönhetők az egyre népszerűbb, a butácska szőke hölgyekről szóló viccek. Igen, a mi Zdenka Kramplovánk­nak, Mečiar legkedvesebb külügyminiszterének. Bár érezhetnék némi elégtételt is, hiszen kinevezésekor többen vádoltak elfogultsággal meg udvariatlansággal, amiért Marilyn Monroe-t juttatta eszembe, hiszen mindkettő szőke is, kicsikét butácska is, de ami egy színésznőnél le­het bájos meg szexi, az egy külügyminiszternél kész tra­gédia. Engem nem igazán ér­dekel, hogy mikor jön haza Kanadából - istenuccse! nem hiányzik - a tiszavirág-életű (ex) nagykövet asszony, és mennyi büntetést fog fizetni a jogtalanul használt laká­sért, bár kekeckedését az adófizetők pénze bánja. Párt­társai sokkal nagyobb anyagi károkat okoztak ennek az or­szágnak, és egyelőre neldk is csak ígérgetik a felelősségre vonást. Én azon csodálko­TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Aki ismeri Európa huszadik szá­zadi történetét, tudja, hogy szinte mindegyik nemzetközi konfliktus mögött etnikai ellen­tét és a kisebbségi jogokért foly­tatott küzdelem állt. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa eleget hallhatott Vla­dimír Mečiartól vagy Dušan Slobodníktól az itteni nemzeti­ségek átlagon felüli jogairól. Csakhogy az „átlagonfelüliség" keretében ezeket a jogokat megnyirbálták. Nyelvtörvényt hagytak jóvá, iskolaigazgatókat váltottak le, csak hogy megmu­tassák, ki az úr az országban. Azok, akik eddig szívesen nyúl­tak a magyar kártyához, most azt mondják, Európában nincs ilyen törvény. Ez féligazság, mert az európai jogrend a ki­sebbségi jogok szavatolása felé közelít. Szlovákiának meg kell tanulnia, hogy a többségi nem­zetnek saját érdekében nagyvo­nalúnak kell lennie a nemzeti­ségekkel szemben. Szöveg nélkül (Szalay Zoltán rajza) Most kell megfizetni azért, hogy hét esztendeje a szövetséges erők megálltak Bagdad előtt Clinton, Irak és a szennyes Bushnak könnyebb volt: a világ még nem fásult bele Bagdad packázásai­ba, csak egy ősz, túlsú­lyos felesége volt, és az ENSZ is mellé állt. GÖRFÖL ZSUZSA George Bushnak könnyebb volt, mert a világot megdöbbentette Szaddám Húszéin mérhetetlen pimaszsága, a kis Kuvait leroha­nása holmi vitatott olajmezők miatt. Bushnak könnyebb volt, mert nemcsak a zavartalan olaj­szállításokban érdekelt országok álltak az Egyesült Államok mel­lé, nemcsak a fenyegetett és megtámadott Izrael, a hasonló cipőben járó, Irakkal szomszé­dos Szaúd-Arábia, hanem gya­korlatilag valamennyi arab ál­lam, de még a kelet-európai or­szágok is. Az utolsó előtti pilla­natban Moszkva szintén beadta a derekát, mert tisztában volt ve­le: ha nem ezt teszi, nemzetközi téren önmagát üti ki. Ami a világszervezetet illeti, ezút­tal következetesen azt tette, amit Bagdad kapott vagy három utolsó utáni esélyt a visszakozásra. Alapokmánya feladatául szab meg: fellépett az egyik tagorszá­gát ért agresszióval szemben ­még ha ezt egy másik tagállamá­val szemben volt is kénytelen megtenni. Bagdad kapott vagy három utolsó utáni esélyt a visz­szakozásra, s mivel nem élt a le­hetőséggel, a csapást nem kerül­hette el. Ennek elindításáról, módjáról és taktikájáról azonban már nem New Yorkban, hanem Washingtonban d öntöttek. S Wa­shington diktálta a kapituláció kemény feltételeit is - s azóta az Irak körüli hercehurca egész ko­reográfiáját. Ebben az ügyben az Egyesült Államoknak egyeden hűséges szövetségese maradt: Nagy-Britannia. Még a NATO sem egységes. Kényes múltjára való te­kintettel Németország igyekszik kimaradni a büntetőakciókból, Kanada és Olaszország kerül min­den felesleges kockázatot, a „ki­csik" az üyesmit boldogan ráhagy­ják a „nagyokra", Franciaország pedig következetesen kihasznál minden alkalmat politikai függet­lensége kinyilvánítására. Ami az arab államokat illeti, tény, hogy Szaddámmal ők sem állnak ba­rátságban, s egy részük igazán nem vette volna zokon, ha anno a szövetséges csapatok nem állnak meg Bagdad előtt, hanem annak rendje-módja szerint megdöntik a diktátor rezsimjét. Szaddám szégyent hoz az arabokra - vallja az egyik tábor, viszont a másik szerint éppen Irak folyamatos rendszabályozása sértő az egész arab nép számára. Megszűnt tehát a Kuvait elleni in­váziót követő nagy nemzetközi egyetértés, az ENSZ az esemé­nyek legalább névleges irányító­jából visszasüllyedt a sóhivatal és az ügyeletes tűzoltóság hálátlan­jelentéktelen szerepkörébe. Egye­dül Washington - és szárnysegéd­je, London - kardoskodott to­vábbra is Irak végérvényes ráncba szedése, hatalmas fegyverarze­náljának megsemmisítése és az ismételt létrehozás megakadá­lyozása mellett. Ezt tette, mert ezt kellett tennie: a visszatánco­lás, a helyzetbe való belenyugvás egyenlő lett volna annak beisme­résével, hogy az Öböl-háború fe­lesleges volt. Mindez azonban már egy másik elnök alatt zajlott. Clintont egy­részt az amerikai hadvezetés sem tekintette partnernek, amiért meglépett a vietnami katonai be­hívó elől, másrészt nemzetközi megítélésére is kihatott a White­water-iigy, az arkansasi kormány­zóság idejéből származó csalás­gyanús história, csakúgy, mint Pa­ula Jones vádjai. A Lewinsky-szto­ri pedig felért egy politikai K. O.­val: a cipzárgate lett a világ egyik kedvenc vicctémája. Ami sokkal rosszabb, hogy a botrány kirobba­násától kezdve a minimális fantá­ziával megvert emberek is Clinton minden lépésében összefüggést véltek felfedezni a Monicagate­tel. Figyelemeltereléssel vádolták meg az afganisztáni és szudáni bombázások kapcsán is, s már tegnap reggelre megjelentek az első eszmefuttatások az Irak elle­ni támadás időzítése és a tegnap­ra tervezett kongresszusi döntés között. Való igaz, a Kongresszus vezetői jelezték: ha beindul a csa­pásmérés, elhalasztják a szava­zást a felelősségre vonási eljárás­ról. De csak egy vagy két nappal. Clinton tehát lélegzetvételnyi időt nyert, maximum maga felé fordított néhány vacilláló hon­atyát. Talán nyert egy kis esélyt is arra, hogy az utókor ne csak mint hazásságtörőre, hanem mint Irak ráncba szedőjére is emlékezzen rá. Hiszen George Bush megnyer­te az Öböl-háborút, aztán még­sem tudta újraválasztatni magát - éppen Clintonnal szemben vesztett. Viszont ifjabb George Bushnak, aki jelenleg Texas kor­mányzója, elnöki tervei vannak. Meg jó nevű apja és sikeres öccse. Bizonyára ezt is számba veszik a republikánusok, amikor azt ter­vezik, hogy „elkapják" Clintont és vele együtt a demokratákat. Per­sze a dolog fordítva is elsülhet. Erről éppen George Bush tudna sokat mondani. OLVASÓI LEVÉL Alátámasztott tények A közelmúltban végzett közvé­lemény-kutatások eredményei mind azt mutatják, hogy a De­mokratikus Szlovákiáért Moz­galom népszerűségi mutatója csökkenő tendenciát mutat. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen az új kormány képvise­lői naponta új, tényekkel alátá­masztott adatokat közölnek a volt kormány és kiszolgálóinak viselt dolgairól. Főleg arról, ho­gyan is kezelték ezek a magu­kat úriembernek tartó egyének az ország vagyonát, melyet vá­lasztóik rájuk bíztak. Az eddig ismertetett esetek bizonyítják, hogy gazdasági bűncselekmé­nyek is történtek. És a vissza­élések akkor kerülnek napvi­lágra, amikor például a szlová­kiai gépgyárak - megfelelő ter­melési program és piac hiányá­ban - válságban vannak. Az emberek tömegestől kerülnek az utcára, bármiféle végkielégí­tés nélkül. Nem úgy a Szlovák Biztosító vezetői. Ok az ilyen elbocsátások ellen biztosították magukat - „csekély" ötvenöt­millió koronára. Közelegnek a karácsonyi ünnepek. A Szlovák Televízió volt központi igazga­tója, Igor Kubiš úgy gondolta: az intézmény éléről való távo­zása előtt megjutalmazza leghí­vebb csatlósait, hogy legyen miből kellemesebbé tenniük az ünnepeket. Igaz, hogy jutalom címén ő „csak" ötmillió koronát osztott szét. De saját magáról sem feledkezett meg. Magának is megszavazott egy negyedmilliócskát, pedig ehhez egyáltalán nem volt joga. De mit számít egy ekkora úrnak a törvényesség? Az állami va­gyonnal történő mostoha gaz­dálkodás oda vezetett, hogy például az egészségügyet taka­réklángra kellett állítani. Hogy ez az intézkedés mit jelent a rászorulóknak, azt mi, laikusok csak sejtjük. Közeledik a szere­tet és a békesség ünnepe. Ilyenkor szeretteinknek aján­dékkal szoktunk kedveskedni. Sajnos, az előző kormány rossz gazdálkodásának következmé­nyeként a jelenlegi kabinet jel­képes csomagot kénytelen ké­szíteni karácsonyfánk alá. Megszorító gazdasági intézke­dések formájában. Németh Géza Alistál Gyermekek figyelik a romok eltakarítását Bagdad déli negyedében, ahová szintén bomba csapódott be (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom