Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)
1998-12-18 / 293. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 18. KOMMENTÁR Távol Washingtontól PÁKOZDI GERTRÚD ' A Nemzetközi Valutaalap jelentéséből nem tűnik ki, hogy a Dzurinda-kabinethez hasonlóan a világszervezet is rosszabb gazdasági helyzetben véli-e az országot, mint amilyenre az előző kormány által szinte már az unalomig hangsúlyozott jó makrogazdasági eredmények alapján számított. A jelentésből elsősorban az tűnik ki, hogy az az egyensúlyhiány, amelyet az új kormány talált, csak rendkívül kemény gazdasági intézkedésekkel billenthető helyre. A washingtoni szervezet egyértelműen értésére adta a kabinetnek, hogy nem híve a halogatásnak. Azok az intézkedések, amelyeket a lakosság szigorúnak minősít, az IMF szerint lényegesen szigorúbbak lehetnének. A látszólag békés, karácsonyi hangulatú szerdai kormányülés a valóságban nem volt se békés, se csendes - szivárgott ki a kormánypalotából. Az ok: a kormánytagok hevesen vitatkoztak a korábban már jelzett, de még nem pontosított energiaár-emelés mértékéről. Es az eredmény: nem 80-100%-os az emelés, ahogyan azt a gazdasági minisztérium szükségesnek tartaná, hanem egyelőre „csak" olyan mértékű, amely a családokat havi 130 korona többletkiadásra kényszeríti. A vitatkozó kormánytagok bizonyára már ismerték az IMF-jelentést, de valószínű, döntéshozatalkor nem a Washingtonban megfogalmazott érvek nyomtak a latban, hanem azok az érvek, amelyeket idehaza, a lakosság szegényebb rétegei helyzetének ismeretében fogalmaztak meg. A valutaalap ajánlásai egyébként nem öncélúak, hanem nagyon is indokoltak, hiszen valószínű, hogy a korona látszólagos stabilitása nem tart soká. A gazdaság szerkezeti átalakításának elodázásával pedig tovább romolhat a már csaknem tarthatatlan helyzet. A bruttó hazai össztermék 10%-át meghaladó fizetésimérleg-hiány több mint a kétszerese annak, ami a valutaalap szerint már egyébként is nagy. Az ilyen hiány finanszírozását a világszervezet már-már lehetedennek tartja, így a washingtoni pénzemberek úgy vélik, ez előbb-utóbb az ország fizetőeszközének romlásához vezethet. Gyors operációt sürget a valutaalap, kérdés, kibírnánk-e. Persze, ha elmaradna a műtét, még esélye sem lenne az országnak arra, hogy súlyosabb megrázkódtatás nélkül kivergődjön az előző garnitúra által kibaggerezett mély gödörből. Mindenképpen úgy tűnik, Washingtonban, illetve Pozsonyban más-más optikán keresztül látják a valóságot. JEGYZET zom, hogy azok nem szólalnak meg, akiknek a szöszi a legnagyobb károkat okozza akik odaküldték. Mert azzal még lehetett froclizni a Dzurinda-kabinetet, hogy közvetlenül a kormányváltás előtt utazott ki gyerekestül, kutyástul, zongorástul, hiszen nyilvánvaló volt, hogy Kukanék azonnal visszahívják, ha diplomáciailag kellemetlen is a dolog. De sem a mostani huzavonával, sem azzal, hogy állítólag politikai menedékjogot kért Ottawától, nem ezt a kormányt hozta kényelmetlen helyzetbe, nem ezt a kormányt járatta le. Hanem elsősorban saját magát és a DSZM-et. A hölgy diplomáciai, politikai alapismeretekből elégtelenre vizsgázott, hiszen talán még egyetlen szlovák kormánynak sem csengett olyan jól a neve Észak-Amerikában, mint a mostaninak. Kramplová húzásai csak megerősíthetik a tengerentúliakat abban, hogy az új szlovák vezetést még határozottabban kell támogatniuk, nehogy visszatérjen az előző, amelynek a külügyminisztere azt sem tudja, milyen kritériumok alapján szokták megadni a menekültstátust. (Hallották: tévésorozatot néz, száz az IQ-ja, mi az? Száz szőke nő.) Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, S8238341J Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), SidóH. Zoltán-gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://wvirw.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Nagyon szőke MALINÁK ISTVÁN Szégyen vagy nem, túl sokáig tartott, amíg leesett nálam a tantusz. Eddig hiába törtem a fejem, csak most jöttem rá, kinek is köszönhetők az egyre népszerűbb, a butácska szőke hölgyekről szóló viccek. Igen, a mi Zdenka Kramplovánknak, Mečiar legkedvesebb külügyminiszterének. Bár érezhetnék némi elégtételt is, hiszen kinevezésekor többen vádoltak elfogultsággal meg udvariatlansággal, amiért Marilyn Monroe-t juttatta eszembe, hiszen mindkettő szőke is, kicsikét butácska is, de ami egy színésznőnél lehet bájos meg szexi, az egy külügyminiszternél kész tragédia. Engem nem igazán érdekel, hogy mikor jön haza Kanadából - istenuccse! nem hiányzik - a tiszavirág-életű (ex) nagykövet asszony, és mennyi büntetést fog fizetni a jogtalanul használt lakásért, bár kekeckedését az adófizetők pénze bánja. Párttársai sokkal nagyobb anyagi károkat okoztak ennek az országnak, és egyelőre neldk is csak ígérgetik a felelősségre vonást. Én azon csodálkoTALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Aki ismeri Európa huszadik századi történetét, tudja, hogy szinte mindegyik nemzetközi konfliktus mögött etnikai ellentét és a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem állt. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa eleget hallhatott Vladimír Mečiartól vagy Dušan Slobodníktól az itteni nemzetiségek átlagon felüli jogairól. Csakhogy az „átlagonfelüliség" keretében ezeket a jogokat megnyirbálták. Nyelvtörvényt hagytak jóvá, iskolaigazgatókat váltottak le, csak hogy megmutassák, ki az úr az országban. Azok, akik eddig szívesen nyúltak a magyar kártyához, most azt mondják, Európában nincs ilyen törvény. Ez féligazság, mert az európai jogrend a kisebbségi jogok szavatolása felé közelít. Szlovákiának meg kell tanulnia, hogy a többségi nemzetnek saját érdekében nagyvonalúnak kell lennie a nemzetiségekkel szemben. Szöveg nélkül (Szalay Zoltán rajza) Most kell megfizetni azért, hogy hét esztendeje a szövetséges erők megálltak Bagdad előtt Clinton, Irak és a szennyes Bushnak könnyebb volt: a világ még nem fásult bele Bagdad packázásaiba, csak egy ősz, túlsúlyos felesége volt, és az ENSZ is mellé állt. GÖRFÖL ZSUZSA George Bushnak könnyebb volt, mert a világot megdöbbentette Szaddám Húszéin mérhetetlen pimaszsága, a kis Kuvait lerohanása holmi vitatott olajmezők miatt. Bushnak könnyebb volt, mert nemcsak a zavartalan olajszállításokban érdekelt országok álltak az Egyesült Államok mellé, nemcsak a fenyegetett és megtámadott Izrael, a hasonló cipőben járó, Irakkal szomszédos Szaúd-Arábia, hanem gyakorlatilag valamennyi arab állam, de még a kelet-európai országok is. Az utolsó előtti pillanatban Moszkva szintén beadta a derekát, mert tisztában volt vele: ha nem ezt teszi, nemzetközi téren önmagát üti ki. Ami a világszervezetet illeti, ezúttal következetesen azt tette, amit Bagdad kapott vagy három utolsó utáni esélyt a visszakozásra. Alapokmánya feladatául szab meg: fellépett az egyik tagországát ért agresszióval szemben még ha ezt egy másik tagállamával szemben volt is kénytelen megtenni. Bagdad kapott vagy három utolsó utáni esélyt a viszszakozásra, s mivel nem élt a lehetőséggel, a csapást nem kerülhette el. Ennek elindításáról, módjáról és taktikájáról azonban már nem New Yorkban, hanem Washingtonban d öntöttek. S Washington diktálta a kapituláció kemény feltételeit is - s azóta az Irak körüli hercehurca egész koreográfiáját. Ebben az ügyben az Egyesült Államoknak egyeden hűséges szövetségese maradt: Nagy-Britannia. Még a NATO sem egységes. Kényes múltjára való tekintettel Németország igyekszik kimaradni a büntetőakciókból, Kanada és Olaszország kerül minden felesleges kockázatot, a „kicsik" az üyesmit boldogan ráhagyják a „nagyokra", Franciaország pedig következetesen kihasznál minden alkalmat politikai függetlensége kinyilvánítására. Ami az arab államokat illeti, tény, hogy Szaddámmal ők sem állnak barátságban, s egy részük igazán nem vette volna zokon, ha anno a szövetséges csapatok nem állnak meg Bagdad előtt, hanem annak rendje-módja szerint megdöntik a diktátor rezsimjét. Szaddám szégyent hoz az arabokra - vallja az egyik tábor, viszont a másik szerint éppen Irak folyamatos rendszabályozása sértő az egész arab nép számára. Megszűnt tehát a Kuvait elleni inváziót követő nagy nemzetközi egyetértés, az ENSZ az események legalább névleges irányítójából visszasüllyedt a sóhivatal és az ügyeletes tűzoltóság hálátlanjelentéktelen szerepkörébe. Egyedül Washington - és szárnysegédje, London - kardoskodott továbbra is Irak végérvényes ráncba szedése, hatalmas fegyverarzenáljának megsemmisítése és az ismételt létrehozás megakadályozása mellett. Ezt tette, mert ezt kellett tennie: a visszatáncolás, a helyzetbe való belenyugvás egyenlő lett volna annak beismerésével, hogy az Öböl-háború felesleges volt. Mindez azonban már egy másik elnök alatt zajlott. Clintont egyrészt az amerikai hadvezetés sem tekintette partnernek, amiért meglépett a vietnami katonai behívó elől, másrészt nemzetközi megítélésére is kihatott a Whitewater-iigy, az arkansasi kormányzóság idejéből származó csalásgyanús história, csakúgy, mint Paula Jones vádjai. A Lewinsky-sztori pedig felért egy politikai K. O.val: a cipzárgate lett a világ egyik kedvenc vicctémája. Ami sokkal rosszabb, hogy a botrány kirobbanásától kezdve a minimális fantáziával megvert emberek is Clinton minden lépésében összefüggést véltek felfedezni a Monicagatetel. Figyelemeltereléssel vádolták meg az afganisztáni és szudáni bombázások kapcsán is, s már tegnap reggelre megjelentek az első eszmefuttatások az Irak elleni támadás időzítése és a tegnapra tervezett kongresszusi döntés között. Való igaz, a Kongresszus vezetői jelezték: ha beindul a csapásmérés, elhalasztják a szavazást a felelősségre vonási eljárásról. De csak egy vagy két nappal. Clinton tehát lélegzetvételnyi időt nyert, maximum maga felé fordított néhány vacilláló honatyát. Talán nyert egy kis esélyt is arra, hogy az utókor ne csak mint hazásságtörőre, hanem mint Irak ráncba szedőjére is emlékezzen rá. Hiszen George Bush megnyerte az Öböl-háborút, aztán mégsem tudta újraválasztatni magát - éppen Clintonnal szemben vesztett. Viszont ifjabb George Bushnak, aki jelenleg Texas kormányzója, elnöki tervei vannak. Meg jó nevű apja és sikeres öccse. Bizonyára ezt is számba veszik a republikánusok, amikor azt tervezik, hogy „elkapják" Clintont és vele együtt a demokratákat. Persze a dolog fordítva is elsülhet. Erről éppen George Bush tudna sokat mondani. OLVASÓI LEVÉL Alátámasztott tények A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások eredményei mind azt mutatják, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom népszerűségi mutatója csökkenő tendenciát mutat. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen az új kormány képviselői naponta új, tényekkel alátámasztott adatokat közölnek a volt kormány és kiszolgálóinak viselt dolgairól. Főleg arról, hogyan is kezelték ezek a magukat úriembernek tartó egyének az ország vagyonát, melyet választóik rájuk bíztak. Az eddig ismertetett esetek bizonyítják, hogy gazdasági bűncselekmények is történtek. És a visszaélések akkor kerülnek napvilágra, amikor például a szlovákiai gépgyárak - megfelelő termelési program és piac hiányában - válságban vannak. Az emberek tömegestől kerülnek az utcára, bármiféle végkielégítés nélkül. Nem úgy a Szlovák Biztosító vezetői. Ok az ilyen elbocsátások ellen biztosították magukat - „csekély" ötvenötmillió koronára. Közelegnek a karácsonyi ünnepek. A Szlovák Televízió volt központi igazgatója, Igor Kubiš úgy gondolta: az intézmény éléről való távozása előtt megjutalmazza leghívebb csatlósait, hogy legyen miből kellemesebbé tenniük az ünnepeket. Igaz, hogy jutalom címén ő „csak" ötmillió koronát osztott szét. De saját magáról sem feledkezett meg. Magának is megszavazott egy negyedmilliócskát, pedig ehhez egyáltalán nem volt joga. De mit számít egy ekkora úrnak a törvényesség? Az állami vagyonnal történő mostoha gazdálkodás oda vezetett, hogy például az egészségügyet takaréklángra kellett állítani. Hogy ez az intézkedés mit jelent a rászorulóknak, azt mi, laikusok csak sejtjük. Közeledik a szeretet és a békesség ünnepe. Ilyenkor szeretteinknek ajándékkal szoktunk kedveskedni. Sajnos, az előző kormány rossz gazdálkodásának következményeként a jelenlegi kabinet jelképes csomagot kénytelen készíteni karácsonyfánk alá. Megszorító gazdasági intézkedések formájában. Németh Géza Alistál Gyermekek figyelik a romok eltakarítását Bagdad déli negyedében, ahová szintén bomba csapódott be (ČTK/AP-felvétel)