Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-02 / 279. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 2. Irak késik a dossziéval Bagdad/New York. Moha­med Szaid asz-Szahaf iraki külügyminiszter az ameri­kai Peter Burleighhez, az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak soros elnökéhez inté­zett levelében „figyelmez­tette az amerikai kormány­zat magas rangú vezetőit: tartózkodjanak az Irak biz­tonsága és integritása elle­ni veszélyes fenyegetések­től." Egy magas rangú ENSZ-illetékes New York­ban közölte, Irak hétfőn - a határidő lejártáig - nem adott át az ENSZ-nek egy fontos dossziét vegyi fegy­vereinek tölteteiről. (MTI) Milosevics a probléma Washington. Az amerikai kormány jó szemmel nézné, ha Szlobodan Müosevics ju­goszláv elnök távozna a ha­talomból, mivel szerinte ő a balkáni stabilitás egyik aka­dálya - derült ki James Ru­bin amerikai külügyi szóvivő kijelentéséből. A Milosevi­cset élesen bíráló kijelenté­sében a szóvivő hangsúlyoz­ta: az Egyesült Államok de­mokratikus Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaságot kíván, és ebben az esetben hozzájá­rulna a Belgrádot sújtó utol­só büntetőintézkedések fel­oldásához. (MTI) Milosevics, a problémás (Archívum) Támogatás a palesztinoknak Washington. Az amerikai fővárosban tartott nemzet­közi értekezlet résztvevői összesen 3 milliárd dollár ér­tékű újabb támogatást he­lyeztek kilátásba a paleszti­nok gazdasági, infrastruktu­rális és szociális viszonyai­nakjavítása érdekében. Az Egyesült Államok azért hívta össze 45 ország képviselőit, hogy a palesztinoknak nyúj­tandó adományaikkal ösztö­nözzék az izraeli-palesztin megbékélési folyamatot. Clinton elnök az eddigi ame­rikai támogatáson felül 400 millió dolláros csomagot szándékozik elfogadtatni a kongresszussal. (MTI) Burgenlandi kétnyelvűség Bécs. Paul Kiss, a kisebbik osztrák koalíciós erő, az Osztrák Néppárt parlamenti képviselője Kismartonban (Eisenstadt) bejelentette: pénteken az osztrák parla­mentben kérdést kíván in­tézni Viktor Klima kancellár­hoz a kétnyelvű helységnév­táblák burgenlandi felállítá­sának ügyében. A néppárti képviselő felháborítónak tartja, hogy az osztrák tarto­mányban - az ország alkot­mányának előírásait meg­sértve - még mindig nincse­nek kétnyelvű táblák azokon a településeken, ahol a vala­mely nemzetiségi népcso­porthoz tartozó lakosság aránya meghaladja a 25 szá­zalékot. (MTI) Pándy ügy: Ágnes igaza bebizonyosodott Holttest a marólúgban Az orosz maffia keresztapját szállítják a genfi törvényszékre. Csak hazájában nagy úr Saront nem érdekli a Wye Plantationban kötött palesztin-izraeli megállapodás Nem lesz védett átjáró Jeruzsálem. Ariel Sáron iz­raeli külügyminiszter elve­tett két palesztin-izraeli egyezménytervezetet - tá­jékoztatott a külügymi­niszter egyik névtelenül nyilatkozó munkatársa. MTI-HÍREK A nemrégiben elkészült meg­állapodástervezetek a gázai ki­kötő megnyitásához, illetve a Ciszjordánia és a Gázai övezet közötti összekötő folyosók lé­tesítéséhez kapcsolódtak. Az egyezménytervezetek szerint izraeli megbízottak átvizsgál­hatták volna a palesztinok gá­zai kikötőjében az oda érkező szállítmányokat, hogy megaka­dályozhassák a palesztinokat fegyverek becsempészésében. Sáron azért vetette el az egyez­ség eme formáját, mert szeret­né, ha a vizsgálat a teljes egé­szében izraeli ellenőrzés alatt álló, szintén a Gázai övezetben fekvő Necarim zsidó települé­sen történne. Sáron egyúttal megkérdőjelezte a Ciszjordá­nia és a Gázai övezet közötti, két „védett átjáró" egyikének megnyitását. Az erről szóló je­lentésből nem derül ki egyér­Izrael 480 újabb la­kást épít a ciszjordá­niai területeken. telműen, mit kifogásol a pa­lesztin és izraeli tárgyalók kö­zött kialkudott feltételekben, de annyi kiviláglik, hogy a két palesztin terület közötti átjáró­ban áthaladó személyek és áruk ellenőrzését akarná szigo­rítani. Az október végén Wye Plantationban kötött békemeg­állapodásban az izraeli és pa­lesztin fél egyaránt kötelezett­séget vállalt arra: fokozzák erőfeszítéseiket, hogy mindkét kérdésre gyors megoldást ta­láljanak. Közben bejelentették: Izrael 480 újabb lakás építését enge­délyezte a ciszjordániai Rámal­láh közelében fekvő Kohav Jaa­kov zsidó településen. A lakás­ügyi minisztérium hétfőn hagy­ta jóvá a beruházást, éppen ami­kor a palesztin törvényhozási ta­nács felszólította a palesztino­kat, hogy „minden eszközzel" szálljanak szembe az izraeli be­telepítések növelésével. Móse Friedman, az izraeli lakásügyi minisztérium szóvivője elmond­ta, 230 új otthon építése már megkezdődött és folynak az inf­rastrukturális munkálatok to­vábbi 250 lakás felépítéséhez. Zárónyilatkozattal végződött a német-francia csúcs Potsdamban Szociális kérdések előtérben MTI-HÍR Bonn. A közös európai fizetőesz­köz értékállóságát szavatoló egyezményt Bonn és Párizs fog­lalkoztatási egyezménnyel kíván­ja kiegészíteni, hogy ezáltal is az európai politika középpontjába állítsa a munkanélküliség elleni harcot - szögezi le a két ország vezető politikusainak potsdami konzultációjáról kiadott zárónyi­latkozat. Gerhard Schroder né­met kancellár és Jacques Chirac francia elnök a kétnapos tárgya­lásokon egyetértett abban, hogy az eddiginél is nagyobb hang­súlyt kell helyezni az európai in­tegráció szociális dimenziójára. Ennek érdekében a „szociális partnereknek" Európa-szerte olyan megállapodásokra kell jut­niuk, amelyek előrelépést jelente­nek a dolgozók számára. Párizs és Bonn ezen a téren is jó példával kíván szolgálni, hogy létrejöhes­sen az „európai szociális modell". A két államférfi új lendületet kí­ván adni a német-francia kapcso­latoknak, amelyek az európai in­tegráció motorjaként minden ko­rábbinál nagyobb jelentőséggel bírnak. Egyetértettek abban, hogy az Európai Unió december közepén tartandó bécsi csúcsérte­kezletén döntő lépést kell tenni az Agenda 2000 elnevezésű EU­reformcsomagról való megálla­podás felé, s azt az 1999januárjá­ban kezdődő német EU-elnökség alatt tető alá kell hozni. Párizs és Bonn egyeztetni kíván annak ér­dekében, hogy közös álláspontra jussanak az unió bővítésével kap­csolatban. Egyúttal szorgalmaz­zák a tagjelölt államokkal meg­kezdett csadakozási tárgyalások gyors ütemű folytatását. Chile Bili Clintont akarja rávenni, hogy „beszéljen" Tony Blairrel Háttérdiplomácia Pinochetért MTI-HÍR Santiago/London. Chile a színfa­lak mögött igyekszik rábírni a „ba­ráti országokat", hogy járják ki Nagy-Britanniánál Augusto Pino­chet volt chilei diktátor szabadon engedését, és akadályozzák meg ldadatását Spanyolországnak, ahol népirtással és kínzásokkal vádolják. John Biehl, a chilei elnö­ki hivatal vezetője közölte, Chüe szövetségesei közül sokan vállal­ták a közbenjárást, de konkrét országneveket nem említett. ,A baráti országok hatóságai - érthe­tően - a nyilvánosságot kerülve próbálnak közbenjárni" - mondta Biehl. A helyi tömegtájékoztatás­ban olyan találgatások kaptak láb­ra, hogy Chile esedeg Bili Clinton amerikai elnököt kéri meg: be­széljen Tony Blair brit miniszter­elnökkel a kényes kérdésről. A chilei kormány pillanatnyilag nem tervezi, hogy bűnvádi felje­lentést tegyen Pinochet tábornok ellen, aki ellen már 14 keresetet nyújtottak be a chilei hatóságok­hoz, mondta John Biehl. Jósé Miguel Insulza chilei külügymi­niszter korábban mindenkit biz­tosított, a volt diktátort Chilében is bíróság elé állíthatják. A brit sajtó rögtön olyan következtetés­rejutott, hogy alkudozás vehette kezdetét London és Santiago kö­zött, amely a közeljövőben elvezethez Pinochet szabadlábra helyezéséhez, ha Chilében való­ban komoly jogi eljárás kezdődik a tábornok ellen. Közben Pinochet fia védelmébe vette apját. Szerinte az apja által parancsba adott agyonlövések jogosak voltak, mert „nem em­bereket végeztek ki, hanem vad­állatokat". MTI-HIR Brüsszel. Belgiumban súlyos eti­kai vitához vezetett a kettős ál­lampolgár Pándy András ügyé­ben nemrégiben elvégzett tudo­mányos kísérlet, egy emberi holt­test feloldása marólúgban. A Bel­giumban lelkészként és hitokta­tóként tevékenykedett Pándy Andrást hat családtagjának és nyolc idegen embernek a meg­gyilkolásával gyanúsítják. A magyar-belga állampolgár ellen igen kevés a tárgyi bizonyíték, a nyomozók legfőbb fegyverét ­amelyet mindazonáltal még messze nem tartanak elegendő­nek Pándy elítéléséhez - a segéd­lelkész lányának, Ágnesnek a val­lomása jelenti. Beismerő vallo­mása tartalmazta azt az elemet, hogy a közösen meggyilkolt hat családtag holttestét feldarabol­ták, majd a nagyobb darabokat a vágóhídi szemétre dobták, a töb­bit pedig háztartási lúgban szét­maratták. Ennek a pontnak a bi­zonyítása több szempontból is fontos volt a nyomozók számára: meg kívántak győződni a való­ságalapjáról, másrészt alá kellett támasztani, hogy a ma már 40 éves asszony igazat mondott - el­lenkező esetben egész vallomását meg kellett volna kérdőjelezni. A nyomozók beszerezték a szüksé­ges engedélyeket, és elvégeztet­ték a kísérletet egy, a tudományra hagyott holttesttel. A kísérlet Ág­nes igazát bizonyította, hiszen a test lényegében nyom nélkül el­tűnt a marólúgban. Az etikai vita azután robbant ki, hogy a kísérlet tényét a múlt hét végén a sajtó­ban nyilvánosságra hozták. (ČTK/AP) Holocaust-konferencia kezdődött az USÁ-ban Elrabolt műkincsek MTI-HIR Washington. Stuart Eizenstat amerikai külügyi államtitkár be­szédével kezdődött meg Wa­shingtonban az a négynapos nemzetközi értekezlet, amelyen 44 ország és 13 nem kormányzati szervezet képviselői vitatják meg a holocaust időszakában a nácik által elrabolt vagyonok sorsával összefüggő kérdéseket. A egy év­vel ezelőtti londoni tanácskozás tárgya főként az elrabolt arany volt, ezúttal a műkincseknek, a zsidó vallási közösségektől elvett javaknak, illetve a holocaust-ál­dozatok életbiztosítási kötvényei­nek a sorsa áll a figyelem homlok­terében. Mint Eizenstat fogalma­zott, ez a tanácskozás jelendieti az utolsó lehetőséget a nemzet­közi közösség számára, hogy megírja a végső fejezetet minden idők legnagyobb emberi tragédi­ájához. A nácik által megkaparin­tott javak ügyét 50 éven át figyel­men kívül hagyták. A vészkorszak túlélői lassan kihalnak, a munka tehát sürgető, mert a holocaustot átélt embereket meg kell szabadí­tani a nyomorgástól és a félelem­től - mondta az államtitkár. Az eszmecsere tárgyát képező mű­kincsek számát nagyon hozzáve­tőlegesen több tízezerre teszik. Mintegy tízezer lehet a vagyo­nuktól megfosztott hitközségek, zsinagógák, egyházi iskolák és te­metők száma. Még nagyjából sem lehet egyelőre felmérni, hány olyan életbiztosítás köttetett, amelynek kedvezményezettje a holocaust áldozatává vált, de le­származottai soha nem kaptak biztosítási összeget. Québeci választás: elszakadáspárti győzelem Kevés az üdvösséghez MTI-HIR Montreal. Québecben, Kanada túlnyomórészt francia ajkú szö­vetségi tartományában ismét a terület függedenségét szorgal­mazó Québeci Párt nyerte meg a helyi választásokat, de nem szer­zett abszolút többséget. Bár a párt programjában első helyen áll a szuverenitás követelése, Lucien Bouchard pártvezető a választás eredményeinek ismertté válása után mondott első beszédében ki sem ejtette a szuverenitás szót, csupán célzott rá. Arról beszélt, hogy a párt láthatólag élvezi a vá­lasztók bizalmát, és ez közelebb viszi célja eléréséhez. A hírügy­nökségek valószínűtlennek tart­ják, hogy a Québeci Párt kormá­nya a közeljövőben újabb népsza­vazást kezdeményezzen a tarto­mány elszakadásáról, ahhoz ugyanis nem eléggé meggyőző a választási eredménye. Elemzők szerint legfeljebb félsikerről (félig kudarcról) van szó. A kormány­párt kevesebb szavazatot szer­zett, mint fő riválisa, a Québeci Liberális Párt, de a helyi választá­si rendszer sajátosságaiból adó­dóan több parlamenti helyhez ju­tott, mint ellenlábasa. A kor­mánypárt 75 helyet szerzett meg az összesen 125 tagú testületben, míg a liberálisoknak 48 mandá­tum jutott. A tartományt tovább­ra is kormányzó Québeci Párt el­maradt saját korábi eredményé­től: most két hellyel kevesebbet mondhat magáének, mint az elő­ző ciklusban. Jean Charest, az el­lenzéki párt vezetője annak a meggyőződésének adott hangot első értékelő nyilatkozatában, hogy a québeciek a tartomány si­kerét és Kanada sikerét is óhajt­ják, és nem kívánnak összecsa­pást az ország többi részével. MjiMKB 1 [H I ^ \ Ml h flmr * flW f^^HP ^^^Hű^* JsHIHQB Elszakadáspártiak öröme Quebecben. Inkább az egységet akarók örülhetnek (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom