Új Szó, 1998. december (51. évfolyam, 278-301. szám)

1998-12-11 / 287. szám, péntek

G VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. DECEMBER 11. Nem szabad félni! VRABEC MÁRIA A szlovák nacionalisták attól tartottak, hogy Nyitrán az MKP jelöltje lesz az új kerületi elöljáró, és rémképeket festettek, hogyan fogják a magyarok sáskamód ellepni a helyi hivatalo­kat. Közben pedig szép csendben kiderült, bizony még egy elöljáró-helyettest is nehezen tudunk találni. A kinevezése után két nappal visszalépő Száraz Dénes enyhén szólva kínos helyzetbe hozta az MKP-t, de legfőképp az érsekújváriakat, akik számára különösen fontos volt, hogy képviseltessék ma­gukat a helyi államigazgatásban. Az ádáz nagysurányi maticás lobbizás miatt ugyanis az érsek­újvárijárási elöljárót nem az MKP adta, ahogy az a választási eredmények szerint várható lett volna, hanem az SZDK, ezért Száraz Dénes lehetett volna az, aki a kerületi hivatalból Ér­sekújvárra is odafigyel. Mindössze egy névtelen telefon miatti visszalépését már csak azért is nehéz megérteni, mert annak, aki a politikában szerepet vállal, számítania kell ilyesmire. Nem várhatta, hogy a nyitrai maticások diadalkaput állítanak neki, Prokeš sóval, kenyérrel fogja várni, Korec bíboros pedig ünnepi áldását adja rá. Talán azt sem fontos külön hangsú­lyozni, hogy figyelmeztető jelekből éppenséggel nem volt hiány, hiszen a Pribina városának fajtiszta szlovákságáról, a svátopluki örökségről vagy a szlovák városok anyjáról szóló dörgedelmeket már minden újságolvasó jól ismeri. Ez a valóság, és mindezzel együtt kell majd élnie annak, aki magyar létére Nyitrán vállal felelős beosztást, származzon akár Érsekújvárból, akár Komáromból. Ezért nem ártana, ha a következő jelölt mindezeket végiggondolná, még mielőtt vál­lalja a tisztséget és még mielőtt hivatalosan is kinevezik, nem pedig utána eszmélne rá, hová is került. Egyébként könnyen megeshet: a magyarok által legsűrűbben lakott kerületben nemcsak hogy azt nem kapjuk meg, ami a választási eredmé­nyek szerint járt volna nekünk, hanem még a megmaradt le­hetőséggel sem tudunk élni. Ez kínos is, szomorú is egyben, de - valljuk be őszintén - leginkább szégyellnivaló. Balközépre tolulva MADI GÉZA Ivan Gašparovič örömmel nyugtázta: gyümölcsöző volt a DSZM párttá való átalaku­lásáról több mint négy évig folytatott politikai vita, s a mozgalomban „már ma el­készültek a pártstruktúrák létrehozásával". A DSZM parlamenti képviselője sze­rint az új, balközép politikai erő mielőbb partnereket sze­retne találni. És nemcsak itt­hon, hanem külföldön is! Meg kell hagyni, ez ritka po­zitív elgondolás a volt „ál­lammozgalom" részéről. Csak egy kicsit elkésett vele. Mečiaréknak már akkor „rendes" pártot kellett volna létrehozniuk, amikor meg­alapították a széles „nyom­távú" DSZM-et, azt a moz­galmat, amelyben szinte minden irányzat megtalálta a helyét, még az aranyidai gőzhenger is. Ami a partne­rek hiányát illeti, arról csak a mozgalom tehet. Ugyanis még jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy a Ľupták­féle munkásszövetséget vagy a Slota vezette nemzeti pártot koalíciós partnerként kezelte volna az utóbbi négy évben. A külföldi kapcsolat­ról pedig felesleges szót ejte­ni, hiszen ilyennel a DSZM nem dicsekedhetett. Valószínűleg további négy évig tartott volna a diskur­zus a párttá való átalakulás­ról, ha a mozgalom jobban szerepelt volna a parlamenti választásokon. Vladimír Mečiar nem tudta elviselni a „győztes vereséget", és beje­lentette, remete lesz. Végle­ges visszavonulásáig bizo­nyára nem jön létre a párt, nehogy úgy nézzen ki, Mečiar személye gátolta az átalakulást. De mihelyt lelép a politikai térképről, addigi kiszolgálói szabad kezet kapnak, és azt csinálnak a mozgalomból, amit akarnak. Kérdés, ki lesz az új párt új vezére. Ugyanis több jelölt is akad, s nem lesz könnyű az élre kerülni a nagy tolongás­ban. Szóval, Mečiar elbújik, a DSZM-ből pedig párt bújik ki. De ha az új politikai erő valóban partnereket szeret­ne találni - és nem csupán külföldön -, akkor jelenlegi elnökén kívül meg kell vál­nia alvezéreitől és legfőbb ideológusaitól is. Mert nem valószínű, hogy Brňák, Cuper, Gašparovič Hofbauer, Hudec, Húska, Krajči, Lexa vagy Tóthová megváltozna az átalakulás tiszteletére. Nevezettek nél­kül a DSZM talán testvérpár­tokat is találna balközépen. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, 58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238310),-kultúra-(58238313), Urbán Gabriella-panoráma ­(58238338), Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk - Drágám, indulok a bútorboltba. Veszek magamnak egy parlamenti széket. (Peter Gossányi rajza) A mečiari amnesztia lehetetlenné tette volna a felelősségre vonást Közkegyelmes urak A DSZM Vladimír Mečiar kétszeri amnesztiájának eltörlését követően azon­nal bejelentette, az alkot­mánybírósághoz fordul, hogy állapítsa meg, törvé­nyesenjárt-e el Mikuláš Dzurinda. HOLOP ZSOLT Ján Drgonec alkotmánybíró sze­rint a kormányfő alkotmányos keretek között járt el, ennek elle­nére merészség volna találgatás­ba bocsátkozni, mit tartalmaz majd a testület döntése. Ami biz­tos, Mečiar egy emberrablás résztvevőit és egy népszavazás meghiúsítok részesítette közke­gyelemben, anélkül, hogy tudta volna, kik az elkövetők, hiszen az amnesztia valójában a rendőri szervek nyomozásának befejezé­sét jelentette. Az előző kormány önelrablásról beszélt ifj. Michal Kováč külföldre hurcolásával kapcsolatban, a népszavazás meghiúsításával pedig a volt köz­társasági elnököt és az akkori el­lenzéket vádolta. Az ellenzék és az ország demokratikusan gon­dolkodó része azonban meggyő­ződéssel vallotta, hogy mindkét bűncselekmény végrehajtásában állami szervek vettek részt: a tit­kosszolgálat és a belügyminiszté­rium. Ezt a feltételezést a mai na­pig nem sikerült megcáfolni, az amnesztia pedig végleg lehetet­lenné tette. Mečiar saját kezűleg akadályozta meg a bűncselekmé­nyek felgöngyölítését. Ez mégin­kább erősítette a gyanút az álla­mi szervek bűnrészességével kap­csolatban. Mindenestre most új­ra kezdődhet a vizsgálat mindkét Ezt a feltételezést a mai napig nem sikerült megcáfolni. ügyben, s ha az alkotmánybírák az alaptörvény cikkelyeinek út­vesztőit bejárva végül arra a kö­vetkeztetésére jutnak is, hogy Mečiar amnesztiája érvényes volt, addig talán fény derül az el­követők kilétére is. Részesülje­nek bár közkegyelemben, leg­alább a nevüket ismetjük majd. A DSZM most a külföld felzúdulá­sára is számít, mondván: a nem­zetközi gyakorlatban elfogadha­tatlan és példa nélküli a kegye­lem eltörlése. Viszont ugyanez elmondható arról, hogy ember­rablók kerülhetik el a felelősség­re vonást. Az ENSZ 1992-ben kelt határozata szerint ember­rablás elkövetői nem részesíthe­tők kegyelemben. Ha ez a doku­mentum nem is kötelező érvé­nyű, a magukat demokratikus­nak valló országok szigorúan tiszteletben tartják. Ha a külföld annak idején felzúdult egy anti­demokratikus lépésen, bizonyá­ra nem teszi meg ezt akkor, ha az amnesztiát eltörlik. Erre csak a baloldal képes, amely „megütkö­zéssel" vette tudomásul Dzu­rinda döntését, holott a nép aka­rata szerint azért (is) került sor a hatalomváltásra, hogy a bűnösö­ket felelősségre vonják. Talán „elvi" alapú megütközésről van szó a DBP részéről, hiszen három napja még nem volt szent a béke a koalíción belül. SME Nem politikus, de államférfi - ír­ja Rudolf Baláž püspökről a lap kommentátora. A püspök ráéb­redt arra, hogy a politikusok szá­mára csak eszköz az egyház cél­ja, amely az, hogy mindenki szá­mára elsőrendű érdeknek kell lennie a szabad és demokratikus polgári társadalom kiépítése. Az egyház kérdése csak része a ren­dezetlen problémáknak, megol­dást csak az hozhat, ha a jóaka­ratú emberek összefognak a köz­élet „igazságossá tételéért". Igazi államférfiúi magatartás ez, kár, hogy nem politikai, hanem egy­házi körökből származik. DOMINO FÓRUM A hetilap interjút közöl a Szlo­vák Demokratikus Koalíció frak­cióvezetőjével. Roman Kováč a Szlovák Rádió központi igazga­tójának tisztségben maradásá­val kapcsolatban megjegyzi: ha valaki a DSZM-központba járt, megszegte a közszolgálatiság szabályait, ezért le kellett volna váltani. Emlékeztet: 1994-ben a televízió központi igazgatóját meghagyták a helyén, s" ugyan­ez történt most a rádióban. Mindkét esetben a DBP követte el a hibát. Kováč hangsúlyozza: ha a jelenlegi koalíciónak sike­rül négy évig kormányoznia, megszűnik Szlovákiában a me­čiarizmus. Elkezdődik azonban egy más jellegű harc a jobboldal és a baloldal között. Roman Kováč szerint a DSZM csak olyan esetben válhat „tisztessé­ges" párttá, ha megszabadul ra­dikálisaitól: Hofbauertől, Cu­pertől vagy Brňáktól. Mečiar bujdoklását az SZDK frakcióve­zetője egy gyáva anyóka visel­kedéséhez hasonlítja. Elképze­lése szerint olyan formát kell ta­lálni az SZDK további fennma­radásának, amely megengedi az eredeti öt párt működését is. Például a pártok konföderációt alkotnának, mindegyik élné önálló életét, de más pártokkal szemben egységesen, SZDK né­ven lépnének fel. Márciusig el kell dőlnie a kérdésnek. Arra a kérdésre, hogy melyik az a há­rom jelenlegi politikus, akit a leginkább becsül, Kováč Ivan Šimkót, Ľubomír Harachot és Brigita Schmögnerovát említi. Az ENSZ-közgyűlés első alkalommal hozott olyan határozatot, amelyben elismeri az antiszemitizmus létét Védelmezni az emberi jogok védőit is MTI-AFP-AP Az ENSZ-közgyűlés határozatot hozott arról, hogy hatékonyab­ban kell védelmezni az emberi jogok védőit, akiket gyakran ül­döznek a tekintélyuralmi rend­szerek. A 185 tagállam képvise­lői az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 50. évfordulóján konszenzussal hagyták jóvá a határozatot. Ki­mondja mindenki jogát az egye­süléshez, szövetségek alakításá­hoz, információk közléséhez, a közvélemény mozgósításához és a kormányzatok visszaélései elleni békés harchoz. Az első OLVASÓI LEVELEK Rövidlátás volna az oka? Remélem, nem sokan kételked­nek abban, hogy a Szlovák De­mokratikus Koalíciót és ajelen­legi kormánykoalíciót is a Mečiar és az úgynevezett mečiarizmus elleni összefogás hozta létre. Ezért gondolkod­tam el azon, mit is jelenthet a volt kormányfő kijelentése, hogy vissza kíván vonulni a köz­életből. Meglepett az időzítés is. cikkely megállapítja: „Minden­kinek joga van egyénileg vagy másokkal társulva elősegíteni az emberi jogok és az alapvető sza­badságjogok védelmét nemzeti és nemzetközi szinten." A több mint tíz év óta tárgyalt határo­zat hosszú időn át Kína, Szíria, Kuba és Mexikó ellenállásába ütközött. Egy nyugati diplomata elmondta: a dokumentum elis­meri a jogvédő és más társadal­mi szervezetek „fontos szerepét és felelősségét a demokrácia vé­delmében, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvé­nyesülésének elősegítésében". Ugyancsak első ízben hozott a Ismerve őt akaratlanul is az ju­tott az eszembe, ez csak taktikai lépés egy „komolyabb feladat" megvalósítására. Ő ugyanis na­gyonjói tudja, hogy ajelenlegi kormánykoalíciót úgy gyengíti és bomlasztja fel a leggyorsab­ban, ha ő maga - ha csak egy bi­zonyos időre is - visszahúzódik, így veszítik el politikai ellenfe­lei azt a politikai éberséget, amely nélkül megbuknak, még mielőtt megmutatnák, hogy az ország másképpen és más irányba is vezethető. Nem tu­dom, rövidlátók-e ajelenlegi kormánykoalíció politikusai? közgyűlés olyan határozatot, amely elismeri az antiszemitiz­mus létét. A szintén konszenzus­sal elfogadott határozat felszólít minden kormányt, hogy működ­jön együtt egy ENSZ-jelentés ké­szítőjével, aki a rasszizmus, a fe­ketéket, arabokat és muzulmá­nokat érő faji diszkrimináció, az idegengyűlölet, a feketék iránti gyűlölet, az antiszemitizmus és az ezekkel kapcsolatos türel­metlenség eseteit vizsgálja. „Öt­ven év alatt az ENSZ Közgyűlése sohasem említette, tárgyalta vagy használta az antiszemi­tizmus szót" - mutatott rá Felice D. Gaer, az Amerikai Zsidó Bi­Mindenesetre erre utaltak a mind gyakrabban feltörő viszá­lyok és ellentétek. Nem akarták látni győzelmi menetelésük kö­zepette, hogy így csak csapdába eshetnek? Dr. Molnár Zoltán Rimaszombat A hatalom áldozatai Elszorult szíwel gondolunk kárpátaljai testvéreinkre, akiket a kegyetlen elemi csapás próbá­ra tett. Ilyen körülmények kö­zottsághoz tartozó Jacob Blau­stein Emberjogi Intézet igazga­tónője. Mint mondta, az arab vi­lágnak és a Szovjetuniónak Izra­ellel és zsidó támogatóival szembeni ellenségessége meg­akadályozta, hogy az antiszemi­tizmus kifejezés bekerüljön a vi­lágszervezetnek a faji megkü­lönböztetésről szóló konvenció­jába, a vallási türelmetlenségről szóló nyilatkozatba vagy bár­mely ENSZ-határozatba. A köz­gyűlés 1975-ben a rasszizmus megnyilvánulásának minősítet­te a cionizmust, majd az erre vo­natkozó határozatot 1991-ben visszavonta. zött nagyon kicsiny az esély az élet újrakezdésére. Az elesett­ség, szegénység mélypontjára juttatta testvéreinket az árvíz, amely közben feltárta a valósá­got, azt az állapotot, amelyben évtizedeken át éltek az ottani magyarok. A hatalmi törekvé­seknek estek áldozatul. Most, a katasztrófa bekövetkeztével, majd az árvíz elvonulása után látjuk meg, mit temetett el az áradás: még a legsötétebb gyar­matvilág sem hagyott maga után ilyen állapotokat. Demeter Ferenc Szepsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom