Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-02 / 253. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 2. Rozsnyón az Országalma című játék Kassa. A Thália Színház holnap 19.00 órai kezdettel a rozs­nyói történelmi városháza nagytermében mutatja be az Or­szágalma, avagy Mátyás király és a cigánylány című vásári játékot. A színház értesíti a rozsnyói közönséget, hogy bérle­tek az előadás időpontjáig még kaphatók a Kultúra Könyves­boltban. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY a. ha SZÍNHÁZ: Johanna második halála 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Zorro álarca (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Han­gya - Z 16, 18, 20 MLADOSŤ: A suttogó (am.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Ryan közlegény megmentése (am.) 17, 20 Bosszúállók (am.) 17, 20.30 Vad vágyak (am.) 18.30 Pony­varegény (am.) 20 KASSA ÚSMEV: Chipkatonák (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Két nap a völgyben (am.) 16.15, 19,15 CAPITOL: Zorro álarca (am.) 15.30, 18, 20.30 DRUŽBA: Zorro álarca (am.) 15.30, 17.40, 20.15 TATRA: Atlantis 15.30 17.45,20 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16.30, 19.30 KOMÁROM - TATRA: Halálos fegyver 4. (am.) 17, 19 LÉVA - SLOVAN: Polip (am.) 16.30, 19 GÚTA-VMK: Egértanya (am.) 18.30 A színház társulatának minden tagja hazatért Roma siker Angliában Kassa. Bármilyen ellentmondá­sosnak tűnik is a cím, a hír igaz. A kassai Romathan Színház tár­sulata nemrég Londonban járt, ahol ők nyitották meg a Szlovák Kultúra Napjai című négynapos rendezvényt. A közelmúlt politikai eseménye­ire sajátos „hazai" humorral rea­gáló Karel Adam, a Romathan igazgatója azt tartja a legna­gyobb sikernek, hogy a társulat minden tagja hazatért. Hűvös fogadtatásra számítot­tak, eleinte tényleg azt kapták: a brit vámosok bizalmatlanul mé­regették a csoportot, kétszer is ellenőrizve a papírokat. - Visz­szafelé ugyanezek a szigorú hi­vatalnokok barátságosan inte­Homolya Éva énektanár szerint a szülőkön kívül a tanárok is hibásak zenei kultúránk sorvadásáért Szívet melengető énekszó gettek nekünk - mondta la­punknak a színház igazgatója. A Romathan kétszer lépett fel, mindkét alkalommal mintegy háromszáz ember előtt, akik vastapssal jutalmazták a dalo­kat, táncokat és rövid jelenete­ket a társulat két repertoáron lé­vő darabjából. A sikerről tanús­kodik az is, hogy a brit sajtó ér­deklődése a szokásosnál na­gyobb volt, nyilatkoztak a BBC­nek, és konkrét "ajánlatokat kap­tak további angliai fellépésekre. Adam úr elmondása szerint a ro­ma társulat mellett a szlovák fil­meknek volt a legnagyobb kö­zönsége Londonban, főleg Juraj Jakubisko és Martin Sulik alko­tásainak. (juk) Idén harmincéves a Kassai Magyar Tannyelvű Alapis­kola Csengettyű kórusa. E szép évfordulót méltón szeretnék megünnepelni, egy olyan rendezvénnyel, ahol alkalom nyílik régi él­mények felidézésére, és a jelenlegi kórus fellépésére is. Erről és sok minden másról kérdeztük Homo­lya Éva tanárnőt, a Csen­gettyű alapítóját, karna­gyát és „lelkét". JUHÁSZ KATALIN Kettős ünnep és hármas akció készül, mivel nemcsak a Csen­gettyű harmincéves, hanem a gimnazista lányok kórusa is ha­marosan tízéves lesz, így egy­szerre tartjuk a két születésna­pot. Olyan találkozót szerve­zünk, amelyre minden volt kó­rustagot, illetve a kórus baráta­it, támogatóit, segítőit váijuk, körülbelül hat-hétszáz embert. Úgy jönnek gyerekek, hogy kijelentik, utál­ják a magyar népdalt. Ennyien énekeltek nálunk az el­múlt évtizedekben. November 7-én délelőtt a kassai Művésze­tek Házában remélem, minél többen találkozni tudunk. Lát különbséget a régi és a mostani gyerekek között az énekléshez való viszony szempontjából? Szellemi értelemben óriási kü­lönbség van köztük. A mi nem­zedékünk még népdalokon, népmeséken nőtt fel, akár váro­si volt az illető, akár falusi. Per­sze a mi ifjúságunkat is befolyá­solta már a rádió és később a té­vé, de ennek ellenére a gyereke­inket énekelve neveltük, mesél­tünk nekik. A mai harmincasok is énekeltek altatódalokat gyer­mekeiknek, de a náluk fiatalab­bak hét-nyolcéves gyerekei már teljesen mások. Mintha külön csápjaik lennének, amelyekkel taszítanák maguktól az ősi kul­túrát, az ősi dallamokat. A szü­lők mellett az óvónők, tanítók is hibásak ebben, akik nem éne­keltetik a kicsiket. Döbbenetes, hogy vidékről úgy jönnek az is­kolánkba gyerekek, hogy kije­lentik: ők utálják a magyar nép­dalt! Ez nekem olyan fájdalmas, mintha azt mondanák: utálják az anyjukat vagy az apjukat. Aki nem tiszteli a gyökereit, a nép­meséket, népi játékokat és dalo­kat, az nemcsak a saját népével való kapcsolatot veszíti el, de más népekkel sem fog tudni so­ha kapcsolatot kialakítani. Milyen szinten van nálunk a zenei nevelés? Sajnos, nagyon alacsony szin ten. Ezt abból látom, hogy pél­dául tavaly Rimaszombatból, ahol egy kiváló zenész tanít az alapiskolában, jött egy kisfiú, aki szilárd zenei alapokicai ren­delkezett. Hatalmas volt a kü­lönbség közte és egy olyan diák közt, akivel nem zene szakos pe­dagógus foglalkozott. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a hi­ányzó óraszámot „töltik ki" a ze­nével az iskolákban, és hozzá nem értő tanítót neveznek ki ze­netanárrá. Nem beszélve arról, hogy a komolyzene annyira tá­vol áll tőlük, mint az eszkimók életstílusa. Mennyire elfogadott, megbe­csült manapság a karének? Bizonyos körökben nagyon elis­merik, egy szlovákiai országos versenyen magas a színvonal. Nyugat-Európában is értékelik a kóruszenét, és a tengerentúlon is „elit dolognak" számít. Saj­nos, ma már nem érhető el az, A gyerek megtanulja saját akaratát másoké­nak alárendelni. hogy tömegesen műveljék, ez a mozgalom a kommunizmussal kihalt. Más ember lesz abból a gye­rekből, aki kórusban énekel? Nézzük először a dolog fizioló­giai oldalát. Erősödik a tüdejük, a hangszálaik, gyorsabb a vérke­ringésük, tehát ellenállóbbak a betegségekkel szemben. Sokkal fontosabb viszont az, hogy a gyerek megtanulja saját akara­tát másokénak alárendelni. Fe­lelősséggel tartoznak egymás iránt, nem késhetnek a próbá­ról, mert azzal mások idejét ra­bolják, megtanulnak figyelni, hosszabb ideig koncentrálni egy adott tevékenységre. És persze megismerik a muzsika szépsé­gét, ezt a lelket ápoló, szívet megtöltő szépséget. Aki ezt el­éri, életre szóló élményeket tud szerezni a gyerekeknek, nem be­szélve arról, hogy világot is lát­hat a gyerek, ha színvonalas a kórus. A harminc év alatt jár­tunk Ausztriában, Németor­szágban, Lengyelországban, Ro­mániában, Magyarországon, összesen negyvenhét külföldi útja volt a kórusnak. Homolya Éva nem vállalkozott arra, hogy szakmailag rangso­rolja a kórust, az azonban tény, hogy hatszor jutottak el a szlo­vákiai országos versenyre ­egyetlen magyar kórusként-, és a második helynél rosszabbat soha nem értek el. Reméljük, mág sokáig öregbítik iskolájuk hírnevét, és születésnapjukat minél nagyobb baráti körben ünneplik majd. Megjelent az 1999-es Madách Kalendárium Sztárok, divat, szépség Magyar és szlovák nyelvű egyháztörténeti könyv Hozzájárul a barátság elmélyítéséhez is MTI-HÍR Esztergom. Ez a könyv nem egy a sok közül, a mű ugyanis hozzá­járulhat a magyar és a szlovák nép kultúrájának, barátságának elmélyítéséhez, s meggyőződé­sem, azt elő is fogja segíteni - je­lentette ki Paskai László. A bíbo­ros-prímás, esztergom-budapes­ti érsek erről a Rudnay Sándor érsek és kora - Alexander Rud­nay a jeho doba című, magyar és szlovák nyelven most megjelen­tetett kötet szombati, esztergomi bemutatóján beszélt. A jeles ese­ményen - csakúgy, mint az egy nappal korábban a nagyszomba­ti egyetemen tartott ugyanilyen rendezvényen - jelen volt Jan Sokol, a pozsony-nagyszombati főegyházmegye érsek-metropo­litája is. Käfer István, a pilis­csabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Intézetének ve­zetője, a kiadvány szerkesztője hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a magyar-szlovák viszonyt nem lehet eredményesen és rö­vid idő alatt rendezni a két egy­ház együttműködése, segítsége nélkül. Ebből kiindulva határoz­ták el, hogy szintén közösen magyar-szlovák egyháztörténeti sorozatot jelentetnek meg. E tö­rekvésekkel messzemenően e­gyetértett Tóth István, az Orszá­gos Szlovák Önkormányzat alel­nöke, s köszönetet mondott a szerzőknek és a kiadást segítők­nek. Egyben kérte az e munkán fáradozóktól: azt keressék és te­gyék közkinccsé, ami a két nem­zetet és országot összeköti, s ne azt, ami elválasztja. Esztergom és Nagyszombat kap­csolata a török időkre nyúlik vissza. 1545-ben ugyanis a hódí­tók elleni félelem miatt ez utóbbi városba menekítették át az esz­tergomi érsekséget. Az 1760 és 1831 között élt Rudnay Sándor­Azt tegyék közkinccsé, ami a két nemzetet és országot összeköti. nak, akit 1819-ben neveztek ki esztergomi érsekké, egyik nagy érdeme, hogy az érsekséget 1820-ban visszatelepítették Esz­tergomba. Ugyanő szorgalmazta az ottani - esztergomi - főszé­kesegyház megépítését. Mind­emellett elvitathatatlan érdeme­ket szerzett a prímás a papneve­lésben, a templomépítésben és a szegények gyámolításában is. A Madách Kalendárium az 1999­es évre is sok érdekes, színvona­las és szórakoztató olvasnivalót, hasznos információt, tanácsot, ötletet kínál az olvasóknak. A ka­lendárium egyik fontos része ez­úttal is a részletes naptár, hold­naptár, névnaptár és esemény­naptár. Az irodalmi összeállításban ha­zai és külföldi szerzők műveiből csemegézhet az irodalmat ked­velő olvasó. A sztárok is helyet kaptak szép számmal a kalendá­riumban. Ölvashatunk a magyar könnyűzene „hullámairól", Se­bestyén Márta világsikeréről, Ka­marás Máté bécsi sikereiről, s van még néhány meglepetés a Sztárparádéban. A fittség, szép­ség, az egészség minden ember számára fontos dolog. Külön ro­vatban olvashatunk erről a té­máról. A különféle hasznos taná­csok mellett megtudhatjuk, kés­leltethető-e az öregedés, melyek a leggyakoribb szembetegségek, mit tegyünk a szép bőrért stb. A Divatvilág rovat a teltkarcsúakat látja el ötlettel, jó tanáccsal. S mibe öltöztessék a szülők cseme­téiket, hogy azok jól érezzék ma­gukat? Erre is választ kapunk a kalendáriumban. Sok háziasszonynak segít taná­csokkal, receptekkel a Konyhasa­rok. Ezúttal az ünnepi asztalra ta­lálunk néhány receptajánlatot, ötletet. Továbbá megtudhatjuk, mik a gyerekek leggyakoribb ét­kezési hibái, hogy főzzünk-süs­sünk mikrohullámon, mit e­gyünk, hogy jó kedvünk legyen. A kertészkedőknek, virágkedvelők­nek készült a Virágkalendárium rovat. A kerti és a cserepes virá­gok ültetéséről, gondozásáról kí­nál nélkülözhetetlen tudnivaló­kat. A sportkedvelőknek szól a Sportvilág, sok érdekességgel. Kellemes kikapcsolódást, jó szó­rakozást kínál a játékos önisme­ret (teszt és horoszkóp), a hu­mor, az állatok viselkedését be­mutató összeállítás, a rejtvények és fejtörők. A Madách Kalendári­umban nemcsak a felnőttek, a gyerekek is találnak olvasniva­lót. (ozs) A harminc év alatt negyvenhét külföldi útja volt a kórusnak (Archív felvétel) Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Galériában pénteken nyitot­ták meg az intézmény harmadik gyűjteményes kiállítását. Ebben a gyűjteményben a hazai magyar és a magyarországi művészek mun­káin kívül romániai, svájci, ausztriai, horvátországi, németországi, görögországi, szlovéniai, ukrajnai, chicagói magyar művészek alkotásai is megtalálhatók. A kiállítást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Pogány Gábor művészettörténész és Pázmány Péter polgármester, a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány Kuratóriumának elnöke nyitotta meg. Képünkön az erdélyi Véső Ágoston Krisztusfej című festménye látható, (tb) (Archív felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom