Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-07 / 258. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 7. VE N D ÉG KOMMENTÁR Méltó Képviselet Mind a négy kormánypárt már hónapokkal a választások előtt hangoztatta, hogy kormányzásra készül. A kabinet kinevezésének pillanatában kiderült, melyikük vette komolyan a felkészülést, és melyikük csak beszélt róla. Ahogy Ladislav Pittner vagy Eduard Kukán átvette tárcájának a vezetését, ahogy részletesen kidolgozott szerkezeti reformmal és a végrehajtására kiszemelet emberek névsorával a zsebében ment be a hivatalába, az lenyűgöző volt. Azoktól, akik huszonnégy órával kinevezésük előtt tudták csak meg, hogy miniszterek lesznek, hasonló határozottságot nem lehetett elvárni. Másrészt viszont Pittner és Kukán sem volt a koalíciós szerződés aláírásáig teljesen biztos saját kinevezésében. Amit produkált, az nemcsak személyes képességeiket, hanem pártjuk kemény munkáját is tükrözi. A Magyar Koalíció Pártja, sajnos, a pártok azon kategóriájába tartozik, amelyek sokat beszéltek a kormányzásról, de keveset készültek erre a munkára. Az MKP-nak már a választási programja is olyan felületes volt, amilyet egy kormányzásra készülő nem engedhetne meg magának. Nem a program szerzőinek a hibája, hanem a párté, amely a belső hatalmi harcok közepette sokadrangú kérdésként kezelte a szakmai háttérmunkát. A háttérmunka hiánya mutatkozott meg azután az államtitkárok, hivatalvezetők, szakértők utolsó pillanatban való felkutatásában is. Az MKP számára most talán az lenne a legjobb, ha már semmilyen magas állami hivatalt • nem kellene elfoglalnia. A koalíciós szerződésnek köszönhetően persze bárkit bárhová el tud helyezni. Kérdés, hogy érdemes-e szakértők hiányában csak azért elfogadni posztokat, mert azok a parlamenti erőviszonyok eredményeként „megilletik" a pártot. Ha a Nemzeti Vagyonalap felügyelő bizottságában az MKP csak olyan embert tudott jelölni, aki bizonyára kiváló színházi rendező, ám a privatizációs szerződések elbírálásban aligha van gyakorlata, inkább átengedhette volna ezt a helyet felkészültebb pártoknak. Mert arra, hogy nem a szakértők hiánya áll az ilyen jelölések hátterében, hanem az a megfontolás, hogy a pártnak kedves embereket valahogy meg kell jutalmazni, a kommentátor gondolni sem mer. A szerző publicista Sándor Eleonóra JEGYZET Kétely és együttérzés DUSZA ISTVÁN A mundér becsületét soha nem szoktam védeni. Különösen akkor nem, ha minden kétséget kizáróan gyanús körülmények közé keveredik ez vagy az az újságíró, bizonyíthatóan hazudik és rágalmaz a sajtóban. Nem mai tanulsága a szakmánknak, hogy személyes hitelesség nélkül elveszik az újságíró hitele... ...egy újságíró barátjával és barátnőjével sétált, s közülük egyedül ő tért be egy gyorsbüfébe. Addig a többiek kint ácsorogtak a novemberi zimankóban, ő eszi, eszi a fagylaltot, amikor néhány suhanc felismeri őt, s a fagylaltkehely maradék tartalmát kiütik a kezéből és a fejére borítják. Arra azonban időt, módot és alkalmat adnak neki a garázda suhancok, hogy mobiltelefonon felhívja a kinn ácsorgó barátnőjét és barátját: hívják már ki a rendőrséget. Nem ő csenget oda, hanem üzen, hogy üzenjenek. Az újságíró kifut az utcára, de a tettesek kereket oldanak. Két perc múlva jöttek is a rendőrök, s vége lett a mesének a gálád SZDKszimpatizánsokról... Ebben az országban szögeztek már döglött macskát újságíró lakásának az ajtajára, lakásuk előtt felgyújtották vagy összetörték vadonatúj autójukat, de politikai indokkal, aljas szándékból fagylaltot még egyikünknek sem öntöttek az arcába. Talán a magamfajta színikritikusoknak hamustálat vagy gyomorkeserűt a sértődött színészek. Pavol Kapusta, az SZTV Híradójának mečiarista kommentártora és szerkesztője ugyanabba a csapdába esett, amibe a mesebeli pásztorfiú, aki kétszer csapta be a falubelijeit, mire harmadszorra a nyájat dézsmáló farkast kiáltó fiúnak senki sem sietett a segítségére. így aztán hiszem is meg nem is, amit a támadóiról mesélt, de ha mégis kinyomozná a rendőrség a támadókat, remélem a köztársasági elnöki teendőket ellátó Mikuláš Dzurinda nem részesíti őket amnesztiába, mint tette azt a kassai polgármestert nyilvánosan rágalmazó Pavol Kapustával az éppen leköszönő Vladimír Mečiar. •• " "Mi" • Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), Juhász László-kultúra- (58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Kellett neked Viagra! (Agócs Ernő karikatúrája) Karcsúsítás, racionalizálás, a kohászaton kívüli akvizíciók áruba bocsátása Nő a feszültség Kassán De a vezetőség a helyén van, folytathatnám a másik örökbecsű közhellyel. Most már sejteni lehet, mire volt jó a közelmúlt hármas alelnökcseréje a Kelet-szlovákiai Vasmű Holding Rt. elöljáróságában. JUHÁSZ KATALIN Olyan emberekre volt szükség, akik nem haboznak meglépni a radikális, restruktív, kellemetlen és népszerűtlen lépéseket, amelyek elengedhetetlenek a túléléshez. A mammutvállalat összébb kényszerül húzni magát a közeljövőben, méghozzá minél előbb, annál jobb. Ez az első körben a vezetés megreformálását jelentette, amikor hat felesleges ügyvezetőtől vált meg a vállalat. Kilátásban van további harminc, alacsonyabb funkcióban levő alkalmazott elbocsátása, illetve áthelyezése is. Juraj Bušša, az igazgatásért felelős új alelnök cáfolta azokat a híreszteléseket, melyek szerint hat-hétezer munkást készülnek elbocsátani a jövő évben. A reális szám Bušša szerint kétezer fő körül mozog, akik túlnyomó többségben a nyugdíjkorhatárt elérő, idő előtt nyugállományba vonuló, illetve ideiglenes munkaviszonyban levő alkalmazottak lesznek. Ezzel az intézkedéssel a vállalat egymilliárd koronát szeretne megtakarítani. Az alábbiaknak ellentmondani látszik az a tény, hogy egy ideje több téren szigorítások tapasztalhatók az egyes munkahelyeken. A munkásokat naponta háromszor „fújatják", és az alkoholszint emelkedéséért kirúgás jár, természetesen végkielégítés nélkül. Ezt mondják az alkalmazottak, de mi idézzük tovább Bušša alelnök urat, aki a létszámcsökkentést világjelenségnek tekinti, és összefüggésbe hozza a kohászat nemzetközi recessziójával. „Nagy-Britanniában ez év végéig 115 ezer embert bocsátanak el a kohóiparból, Japánban 80 ezret, s még a nagy hírű US Steel is hétezerrel csökkentette állományát két év leforgása alatt." A másik radikális lépés a leányvállalatok tevékenységének alapos kiértékelése, és a tanulságok levonása. Azaz: a vasmű nem szándékozik tovább görgetni maga előtt a veszteséges, önállótlan, tehát felesleges vállalatait, melyek anyagi gondjaikkal természetesen az anyavállalathoz fordulnak. Jelenleg 137 kisebb-nagyobb cég tartozik a mammutvállalathoz, melyek közül sok a „problematikus". A megoldás fúziók illetve megszüntetés formájában várható. Ideiglenesen járható út a külföldi bankhitel, melynek ügyében nemrég Bécsben tárgyalt az igazgatótanács több tagja. Milan Jurko alelnök annyit volt hajlandó nyilatkozni ez ügyben, hogy a nagy bankok igyekeznek kivonni pénzüket a kockázatos területekről, és Szlovákia jelenleg annak számít. „Nekik is kötelességük velünk együtt átvészelni ezt a válságos időszakot" mondta Jurko, és mi csak remélni tudjuk, hogy a bankoknak is van lelkük. Egy-két japán pénzintézet vezetőit hidegen hagyja hazánk nehéz helyzete, a hitelekvisszafizetését sürgetik. Ilyenek ezek a zord keleti pénzemberek, nincsenek érzéseik. Évvégére nullszaldó várható, az eddigi majdnem hétszázmilliós haszon ellenére, mivel ez az öszA megoldás fúziók illetve megszüntetés formájában várható. szeg épphogy elég lesz a lyukak betömésére. A vasmű minél hamarabb szabadulni kíván minden tulajdonától, amely nem hozható összefüggésbe a kohászattal, köztük a Sparta Praha focicsapatától is, melyet még a focirajongó ex-miniszter, idősebb Režeš vásárolt magának a régi szép időkben, azaz két évvel ezelőtt. Nem igazán tisztelettudó a mai fiatalság. Ifj. Rezesnek a cseh focicsapat sem kell, a papa ezentúl Kassán szurkol (ČTK) OLVASÓI LEVELEK Van különbség közöttük Az utóbbi időben gyakran találkozhattunk a médiákban olyan véleménnyel, hogy a szlovákiai politikai életben Duray Miklós nem létezhet Ján Slota nélkül és fordítva. Több szlovákiai magyartól is hallottam ezt a nézetet. Azt hiszem, ez a vélemény egyáltalán nem helytálló. Úgy gondolom, azonfelül, hogy Duray nem kért számunkra soha lehetlent vagy olyat, amit egy kis toleranciával ne teljesíthetne a többségi nemzet, a két politikust nem lehet összehasonlítani, mert tudomásom szerint Duray úr még sohasem nevezett más nemzetet sem parazitának, sem idegen nyelven beszélő magyarnak. Csákó László Rozsnyó Egyetértek! Nem értek egyet! így novemberben mindig eszembejut, hogy annak idején a cári elnyomás után nagy dérrel-dúrral jött az Auróra. Ez a durrogtatás aztán tudósok szerint százmillió ember életébe került. Tragikus korszak volt, bár a vége felé a gyilkolás alábbhagyott, sőt viccek is születtek. Közreadok egyet, amit egy gyűlöletet szító adón hallottam még a dicső korszakban. Iván Ivánovics felvételizik a Szovjetunió töméntelen mennyiségű pártja egyikébe. Kérdés: „Mi a véleménye a kollektivizálásról?" Iván: „Ebben a kérdésben egyetértek a városi párttitkár elvtársTALLÓZÓ SME A tekintélyes szlovák napilap hírt ad arról, hogy pozsonyi híresztelések szerint Zdenka Kramplová, a Mečiar kormány volt külügyminisztere Kanadában menekültügyi státusért folyamodott. A kanadai nagyköveti posztjáról a napokban menesztett Kramplová ezen lépését az ottawai külképviselet alkalmazottjai nem erősítették meg. A lapnak nyilatkozó nagykövetségi beosztott elmondta, tekintettel arra, hogy számos sajtóorgánum érdeklődött Zdenka Kramplová állítólagos elhatározása felől, a követség a kanadai illetékes szervekhez fordult. Az ottawai bevándorlási minisztérium a szlovák külképviselet érdeklődésére jelezte, a diplomata asszony menekültügyi kérelmét nem kapták kézhez. Amennyiben a kósza hírek nem nyernek megerősítést, Kramplová várhatóan november 18-án érkezik vissza Szlovákiába. PRAVDA A baloldali napilap főszerkesztője kommentárjában elemzésnek vette alá František Mikloško csütörtöki kijelentését, miszerint a Kereszténydemokrata Mozgalom tagjai számára Schuster államfő jelöltsége kommunista múltja miatt - elfogadhatatlan. Az írás szerint a KDM-es politikus megjegyzése csupán alátámasztja Rudolf Schuster közvetlen elnökválasztást szorgalmazó kezdeményezését. Hiszen ahhoz, hogy a parlament válassza meg az államfőt, legalább 90 szavazat szükséges. Viszont a mikloškói megszellőztetést követően egyre valószínűbb, a 93 mandátummal rendelkező kormánykoalíció néhány tagja nem támogatná Kassa polgármesterét. Ezért a jobbik megoldás az, ha a választópolgárok közvetlen módon dönthetnének arról, Schustert, esetleg Mečiart szeretnéke elnöküknek. A cikk szerint a két tábor meglehetősen kiegyenlített szavazóbázist tudhat magáénak, tehát feltételezhető, a KDM hívei voksolási hajlandósságukkal eldönthetik a választás kimenetelét. CORRIERE DELLA SERA A nagy eufóriát csalódottság és kiábrándultság váltotta fel - írta Romániáról pénteki számában az olasz napilap. Két évvel a jobbközép győzelme és az exkommunisták hatalomból való eltávolítása után a románok még mindig csak álmodoznak egy elfogadható életszínvonalról. Zuhan a vezető kormánypolitikusok népszerűsége a közvélemény-kutatások szerint - áll a legnagyobb példányszámban eladott lapban, amely interjút közölt Emil Constantinescu köztársasági elnökkel. A román államfő szerint a kormánynak jelentős kockázatokat kell felvállalnia, meg kell gyorsítania a privatizációt. Úgy véli, az emberek nem akarnak a végtelenségig áldozatot hozni, jobban eltűrik a fájdalmas, de gyors lefolyású, s mély változásokat eredményező terápiát. sal." Kérdés: „Mit gondol a gulágokról?" Iván: „Egyetértek a járási ideológiai titkár elvtárssal." Kérdés: „És mit gondol, szükséges volt kivégezni azt az ezer apácát, mert nem tudtak csasztuskát táncolni?" Iván: „Teljesen egyetértek a főtitkár elvtárssal ebben is." Bár a vizsgáztatónak nem volt feladata a gondolkodás, mégis elgondolkozott és megkérdezte: „Mondja, van magának egyáltalán valamiről saját véleménye?" Iván: „Van, de nem értek vele egyet." Koháry Sándor Ipolyság