Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-30 / 277. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 30. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Részleges összevonás? London. A Nemzetközi Valu­taalap (IMF) és a Világbank egyes vezető testületeit eset­leg összevonják a brit Finan­cial Times gazdasági lap érte­sülése szerint. A hét vezető ipari állam képviselői már vizsgálják a javaslatot, hogy egybevonnák az IMF politika­formáló testületét, a kományzótanács Interim Bi­zottságát és a Világbank Fej­lesztési Bizottságát. Az orosz és az ázsiai válság óta mind nagyobb nyomás nehezedik a két nemzetközi pénzügyi szervezetre, hogy reformálja meg működését. (MTI) PVC-fellendülés várható Vicenza. A nyugat-európai PVC-piac a kilencvenes évek eddigi stagnálása után fellen­dülést remél a következő években és évi 1-3 százalékos forgalombővülésben bízik. A tavalyi 5,3 millió tonnás és az idei alig nagyobb nyugat-eu­rópai eladás után 2002-ig évi 6,8 millió tonnás értékesítés várható. A Vinilgyártók Euró­pai Bizottságának (ECVM) számításai szerint a nyugat­európainál erőteljesebben bővül a világ PVC-felhaszná­lása: az idén 25 millió tonna lesz, 2001-ben pedig megkö­zelítőleg 30 millió tonna. A PVC újrahasznosítása minden törekvés ellenére még mindig alárendelt jelentőségű - álla­pította meg az ECVM. (MTI) Vita a 4-es metróról Budapest. A Levegő Munka­csoport által alapított Magyar Közlekedési Klub arra szóllította fel a magyar kor­mányt és Budapest vezetését, hogy a 4-es metró helyett a tömegközlekedési hálózat fejlesztését tűzze ki célul. Úgy vélik, sokkal több figyel­met és pénzt kellene fordítani a meglévő tömegközlekedési hálózatok karbantartására és fejlesztésére, mint új kapaci­tások létrehozására. (MTI) Miklós László a REC-központban Pozsony. Miklós László szlo­vák környezetvédelmi mi­niszter ma tárgyalásokat folytat a szentendrei székhe­lyű Regionális Környezetvé­delmi Központban (REC). A központot 1990-ben hozták létre az akkor Magyarorszá­gon tartózkodó amerikai el­nök kezdeményezésére. An­nak célja elősegíteni a térség környezetvédelmi kérdései­nek, problémáinak megoldá­sát, illetve a kormányszervek valamint a civil szervezetek és a környezetvédelmi cso­portok hathatós együttműkö­dését. (ú) Csökken a világ acélkereslete Párizs, Brüsszel. Az ázsiai válság és a háborús latin­amerikai kilátások miatt visz­szaesőben van a világ acél­ipara. Az OECD számításai szerint 1998-ban a világ acél­kereslete 2 százalékkal, azaz 12 millió tonnával csökken 1997-hez képest. A brüsszeli nemzetközi Vas- és Acélinté­zet (IISI) adatai szerint a vi­lág októberi 62,9 millió ton­nás acéltermelése 6,6 száza­lékkal kisebb volt, mint ta­valy októberben. Januártól októberig a világ acélgyártá­sa 1,1 százalékkal 641,2 mil­lió tonnára esett vissza 1997 megfelelő időszakához ké­pest. Az Európai Unióban 3,3 százalékkal 137 millió tonná­ra emelkedett az ágazat ter­melése, miközben Európa többi részében az év első tíz hónapjában 3,1 százalékkal 39,7 millió tonnára esett vissza. A FÁK-ban 9,9 száza­lékkal kevesebb acélt gyár­tottak. (MTI) Érvényben 1998. november 30-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 60,534 Osztrák schilling 3.051 Francia frank 6,401 Svájci frank 26,017 Kanadai dollár 23,852 USA-dollár 36,548 Német márka 21,469 ECU, EU 42.193 Olasz líra (1000) 21,681 Cseh korona 1,196 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 16,150 17,850 Gabriel Palacka az a miniszter szeretne lenni, aki átadhatja a Párkányt Esztergommal összekötő hidat Ebben a választási ciklusban? Az új szlovák kormány programjában vállalja, hogy megvizsgálja a pár­kányi híd megépítésének a lehetőségét. Ennek kap­csán kérdeztük Gabriel Palacka közlekedésügyi minisztert, aki ma délelőtt Pozsonyban találkozik ma­gyar kollégájával, Katona Kálmánnal. GÁGYOR ALLZ Hírügynökségi jelentések sze­rint elsősorban a párkányi Mária Valéria hídról tárgyal magyar kollégájával. A hídról is, de számos egyéb kér­dést is szeretnénk megvitatni Katona Kálmánnal. Sőt, néhány megállapodás aláírása is előké­születben van. Miként vélekedik a párkányi híd helyreállításának a lehető­^ Örülnék, ha én adhatnám át a forgalomnak - még ebben a választási cik­lusban - a párká­nyi Duna-hidat. \\ ségéről, Ön szerint megvaló­sítható? Úgy vélem igen, s örülnék, ha én Tudok az Európai Bizottság fel­ajánlásáról, melyet természete­sen üdvözlünk, s amellyel élni is kívánunk. Annál is inkább, mert az EB a költségek felét állná. Az előző kormány arra hivat­kozva söpörte le a párkányi híd kérdését az asztalról, hogy az összefügg a Pilismarótnáí, vagy a Nagymarosnál megépí­tésre váró alsó vízlépcsővel, ^ Az Európai Bi­zottság a költsé­gek felét állná. « Gabriel Palacka miniszter optimista (Archív felvétel) lehetnék az a közlekedésügyi miniszter, aki átadhatja a forga­lomnak - még ebben a választá­si ciklusban - a helyreállított párkányi Duna-hidat. Termé­szetesen meg kell vizsgálni a műszaki és a pénzügyi kérdése­ket, feltételeket egyaránt. Már utasítottam az illetékes szakér­tőket a szükséges alapanyagok kidolgozására, melyekről sze­retném Katona Kálmánt szemé­lyesen tájékoztatni. Ha a híd megépítése pénzügyi és műsza­ki szempontból kivitelezhető, a kormány bizonyosan támogatni fogja azt. A költségek egy részét PHARE­pénzekből is fedezni lehetne. Miként vélekedik a kabinet er­ről a lehetőségről? melyet a magyarok előbb­utóbb úgyis megépítenek. Az­zal érveltek: a híd feleslegessé válik, és mivel megváltozik a víz szintje, még akadályozná is a forgalmat a Dunán. Igaz, hogy a híd és az alsó víz­lépcső kérdése összefüg, ám in­formációim szerint ez a problé­ma műszakilag megoldható. A híd tehát semmiképp sem aka­dályozza majd az alsó vízlép­cső építését. De ismétlem, a közúti infrastruktúra szakértői már dolgoznak az anyagon. Remélhetőleg Katona Kálmán­nak már konkrét választ adha­tok. Milyen tárgyalási stratégiát kí­ván folytatni? Ha lesz alsó víz­lépcső, lesz híd is? A konstruktív tárgyalás híve va­gyok. A nemzetközi hitelminősítők fontolgatják: javítanak Magyarország besorolásán Magyarország A kilátások kedvezőek HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. Nem kizárt, hogy a nemzetközi hitelminősítő szer­vezetek a jövő év elején javíta­nak a magyar hosszú lejáratú szuverén devizaadósság besoro­lásán - nyilatkozta Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Down Jones hírügy­nökségnek. A Moody's a múlt héten erősítette meg a devizá­ban fennálló magyar államadós­ság Baa2 besorolását, pozitív ki­látással. Az ügynökség május­ban javítota osztályzatát Baa3­ról. Á Standard and Poor'snál a magyar papírok besorolása BBB mínusz, a Fitch IBCA európai minősítőnél BBB, pozitív kilá­tással. Az MNB-alelnök azt mondta, hogy csak akkor lehet a forintot az euróhoz kötni, ha előzőleg megteremtik ennek a feltételeit: a 4-5 százalékos inflációt és tar­tósan alacsony költségvetési hi­ányt. Véleménye szerint 1999 végére Magyarországon 8-9 szá­zalékra csökkenhet az infláció. Az alelnök nem kívánta megjó­solni, mikor kötik a forintot az euróhoz, megítélése szerint minden országnak magának kell eldöntenie, hogy mikor akar A forint csúszó leérté­kelésének mértéke ha­vonta 0,6% lesz. csatlakozni az egységes európai valutához. - Kedvező kiindulási helyzet, ha egy országban ala­csony az infláció, és megvannak a feltételek az alacsony szint fenntartására, de mindenkép­pen el kell kerülni a versenyké­pesség elvesztését - hangsúlyoz­ta az elnök. Szapáry nem tart at­tól, hogy a közös európai pénz 11 EU-tagállamban történő ja­nuári bevezetése sokkolná a ma­gyar gazdaságot, szerinte a ha­tás fokozatosan érvényesül majd. A többi országhoz hason­lóan Magyarországnak is elő­nyös az euró bevezetése, mert az átváltás kockázata és költsé­ge, tizenegy helyett egy valutára korlátozódik. A bankvezető megismételte, hogy 1999. január elsejétől a fo­rint csúszó leértékelésének mér­téke havonta 0,6 százalék lesz. Ez csökkenti az inflációt és az inflációs várakozásokat, és nem sérül a versenyképesség ­mondta. Azt is kifejtette: az or­szág és a politika hitelességének stabilizálásában kulcsszerepet játszhat a rugalmas árfolyam, valamint az, hogy előre látható a valutapolitika. (NAPI) Holnaptól új ötszázasok Budapest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) december elsejé­től, azaz holnaptól hozza forga­lomba az új ötszázforintos bankjegyet. A magyar papír­pénzek 1997. júliusában tíz­ezer forintossal megkezdett cseréjét várhatóan csak 1999. tavaszán fejezi be a jegybank az új ötezressel. Az 1970 augusz­tus óta forgalomban lévő régi ötszázasok 2000. december el­sejéig forognak, s további két évig még elfogják a postahiva­talok, a kereskedelmi bankok és az MNB. A II. Rákóczi Ferenc arcképével díszített bankó különlegessége, hogy a már eddig is alkalmazott, az európai pénzekéhez hasonló biztonsági kellékeken túl a vízjel­mezőben - UV-lámpa hatására ­egy lovas kuruc vitéz fluoreszká­ló képe jelenik meg. (HVG) Oroszországot leszámítva Szlovákiában kell a legtöbbet dolgozni egy-egy kiló húsért és a burgonyáért Csehország Magyarország Lengyelország Ausztria Oroszország Szlovákia 1 kg marhahús 1 kg burgonya Csehország Magyarország 6perc 47mp 6p 13mp 23p 42mp Szlovákia 10p 25mp Térségünkben Oroszországot leszámítva nálunk kell a legtovább dolgozni 1 kg marhahús megvásárlásáért. E tény jól tükrözi a szlová­kiai átlagbérek alacsony színvonalát. (TA SR-grafikon) Hiába második kenyerünk a burgonya, mégis meglehetősen drága. A példaképnek számító Ausztriában több mint ötször kevesebbet kell dolgozni érte, mint Szlovákiában. (TA SR-grafikon) Lőcsei Pál mester: Utolsó vacsora Méry Gábor 1999-es színes művészi falinaptárán a gótika egyedülálló szoborcsoportja Jézus és apostolai jelennek meg. AJÁNDÉKNAK A LEGSZEBB! A naptár utánvéttel megrendelhető kiadónk címén: Vox Nova, a. s.. Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava Ára 175 korona + 40 postaköltség VNB-1074

Next

/
Oldalképek
Tartalom