Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-26 / 274. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR x ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 26. KOMMENTÁR Ha egy üzlet beindul MOLNÁR NORBERT Új szakaszukhoz érkeztek a szlovák-magyar kapcsolatok. Ezt hangsúlyozza mindkét ország vezetése, és valószínűleg így érzi mindenki, aki figyelemmel kísérte az elmúlt évek eseményeit. Egy hónap alatt sokkal több pozitív lépés történt a két ország kapcsolataiban, mint az utóbbi tíz évben, még akkor is, ha az alapszerződést a Mečiar-korszakban írták alá. Végrehajtásának megkezdése ugyanis a Dzurinda-kabinetnek köszönhető. Az új szlovák kormány mérhetetlen gyorsasággal reagált a nemzetközi kihívásokra, ígéreteit ezen a téren maradéktalanul teljesíti. Mindkét oldalon van akarat a kapcsolatok javítására. Magyarország eddig sem zárkózott el a tisztázatlan kérdések megoldásától, ám az Orbán-kormány feladta a Horn-kabinet úgynevezett pragmatikus vonalát. Nem volt hajlandó Mečiarékkal tárgyalásokba bonyolódni, megvárta, míg eljön az ideje az új korszak megnyitásának. Nem volt nehéz dolga, hiszen Szlovákia is normális útra lépett. Kedden két felkészült diplomata szentesítette az alapszerződés teljesítésének mechanizmusát felügyelő jegyzőkönyvet. Mindez jó alap a folytatásra, biztató a hozzáállás a Mária Valéria híd felépítéséhez. Ami azonban még fontosabb, hogy a felek kinyilvánították: Bős nem politikai kérdés, hanem nemzetközi-jogi kérdés, s ez nem lehet politikai ellentétek forrása a két ország között. Az eddig ellentétekre okot adó kisebbségi vegyes bizottság kérdését az élet oldotta meg, mondta a szlovák diplomácia vezetője. Az MKP jelöltjei ott lesznek a vegyes bizottságban, sőt Eduard Kukán külügyminiszter Csáky Pált bízta meg, hogy kijelölje a bizottság elnökét. Nagyvonalúságból egyes. Szinte furcsa, hogy csupa pozitívumot sorolhat fel az újságíró a szlovák külpolitikáról, Pozsony Magyarországhoz és a magyarsághoz fűződő kapcsolatairól. A lényeg, hogy az úton nem szabad megtorpanni. A korai miniszterelnöki és külügyminiszteri találkozók után a tárcák szintjén is indul a párbeszéd. Ezért csak reménykedhetünk, hogy az előzetesen még az erre az évre bejelentett pozsonyi Dzurinda-Orbán találkozó elhalasztása január végére nem a megtorpanás kezdete. Ezt a látogatást ugyanis mindenki korábbra várta. Bársonyos erkölcs LOVÁSZ ATTILA Ján Čarnogurskýnakjoga van elutasítani a kormányprogramot. Ján Čarnogurskýnak erkölcsi joga is van szembeszegülni a hatalomban továbbra is megtalálható exkommunistákkal. Joga van nem belépni az SZDK-ba, joga van kivárni a kereszténydemokraták élén. Ján Čarnogurský miniszternek azonban minderre nincs joga. Igaz ugyan, hogy nem az SZDK tagja, de az SZDK minisztere, ergó, az SZDK választási programját és az abból eredő kormányprogramot kell megvalósítania. Igaz ugyan, hogy disszidensi múltját tekintve minden alapja megvan Schuster elnökjelöltségének visszautasítására, az SZDK minisztereként azonban az SZDK által kötött szerződésekhez kell tartania magát. Mint igazságügyminiszter aki az alkotmány módosítása után ellenjegyzési jogköröket élvez majd a köztársasági elnökkel szemben - nem oldozhat fel eleve senkit bűnei alól csak azért, mert államalapító. S mint miniszter most már mindegy, milyen párt színeiben - eleve nem előlegezhet meg jogi megoldásokat egy talán még folyamatban sem levő bűnvádi eljárás esetére. Ján Čarnogurský néhány hónapja úgy döntött, nem kér az SZDK-ból. Tettét - bár fejcsóválva - a szlovákiai sajtó gerinces és erkölcsös magatartásnak minősítette. Ha a kereszténydemokrata, konzervatív és mélyen vallásos politikus nem óhajt egy tálból cseresznyézni konjunktúralovagokkal, exkommunistákkal, köpönyegforgatókkal, nem tehet mást, mint szép csendben vagy harcos ellenzékiként kivárni, míg ebben az országban is lesz kereslet az elvi, tisztességes, netán keresztény, konzervatív politika iránt, tehát megvárni, míg eljő az ő ideje. Ha viszont tavaszi döntését követően az SZDK-t mégis eléggé kósernek tartotta a miniszteri bársonyszék elfogadására, akkor „cinkosa" lett azoknak, akiket tavasszal még elutasított. Itt ér véget minden erkölcsi jog és lép helyébe a pragmatikus politikai magatartás. Amely ugyan nem feltédenül erkölcstelen, csak éppen nem a miniszter értékrendjéhez igazodó. A sokak által tisztelt Ján Čarnogurský csak egy módon viselkedhet most tisztességesen. Ha bársonyszékét fölajánlja az SZDK más jelöltjének. Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), -kultúra- (58238313), Urbán Gabriella-panoráma (58238338), TomiVince-sport-(58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bradslava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk - Néhány huligán úgy támadott meg, mint az ellenzék a kormány programnyilatkozatát a parlamentben. (Peter Gossányi rajza) SME Távozása előtt több mint ötmillió korona jutalmat osztott szét beosztottjai között Igor Kubiš, a Szlovák Televízió volt központi igazgatója. Önmagának majdnem negyedmilliót adott, a többiek pedig többszázezer koronával lettek gazdagabbak. Egyes források szerint Hana Pravdová, a hírműsorok főszerkesztője 310 ezer koronát kapott. Az igazgató helyettesének, Štefan Dlugolinskýnak is ennyi jutott. Kubiš a maga esetében törvénysértést követett el, mivel őt csak a tévétanács jutalmazhatja. Ez a pénz tehát visszaszerezhető, de a többi valószínűleg menthetetlenül elveszett. Milan Materák, az SZTV jelenlegi vezetője a hírt nem erősítette meg, mivel szerinte nem volna korrekt, ha nevek és összegek is nyilvánosságra kerülnének. Mindenesetre tájékoztatta a tévétanácsot. A testületnek jogában áll nyilvánosságra hozni az adatokat, sőt feljelentést is tehet az ügyben. A DSZM-nek a Dzurinda-kormánnyal szembeni elvárásai még Vladimír Mečiar ígéreteit is felülmúlják Húsz pont hasizomrengetésre Annak ellenére, hogy erre senki sem kérte, a DSZM megfogalmazta húszpontos „feltételrendszerét", melynek teljesítése esetén hajlandó a Dzurinda-kabinet támogatására és a kormányprogram megszavazására. HOLOP ZSOLT Elöljáróban leszögezhetjük, hogy ha a fene fenét eszik is, a DSZM akkor sem fogja támogatni az új kormányt, s követeléseit ehhez igazította. A húsz pontban egyrészt azt követeli, hogy az új kormány rögtön és fájdalommentesen számolja fel azokat a problémákat, amelyeket az előző idézett elő, másrészt olyan ígéretek beváltását, amelyeket Mečiar és miniszterei deklaráltak szavakban, majd ellentétesen cselekedtek. A pontok közt szerepel például: a DSZM elfogadhatatlannak tartja, hogy gazdasági visszaesés álljon be az országban, holott ez egyenes következménye az ő rablógazdálkodásának. Követeli, hogy a kormány jövőre biztosítsa a reálbérek 15 százalékos növekedését, miközben az előző törvényt alkotott a „magas bérek" növekedésének megakadályozására, bérszabályozást vezetett be. Mečiar annak idején 100 ezer munkahely megteremtését ígérte, mozgalma most rátett egy lapáttal, 150 ezer munkahely megteremtését követeli Dzurindától. Mečiar a munkanélküliség 10 százalék alá csökkentését is megígérte. Szó se róla, „adminisztrációs" igyekezetet felmutatott a munkaügyi hivatal, de még így is 14 százalékos volt az arány, amikor a vezér a tévé képernyőjéről utoljára beintett a lakosságnak. A miniA minimum, hogy most ezt a tíz százalékot kérjék számon... mum, hogy most ezt a tíz százalékot kérjék számon az új vezetéstől. Elváiják, hogy a Dzurinda-kormány végre rendesen fizesse a biztosítási és egyéb díjakat, és jóval többet, mint az előző, amely nem fizette. Feladatul adják még Szlovákia külföldi adósságállományának csökkentését, annak az adósságnak a lefaragását, amely az elmúlt négy évben a sokszorosára növekedett, továbbá a teljesen kifosztott lakásépítési alap feltöltését, az erőltetett iramú autópályaépítés folytatását, a gáz-, kőolajés energiaipari (stratégiai) vállalatok, valamint a bankok privatizálásának megtiltását. A felsorolásból kimaradt a gbelyi Nafta és az is, hogy az autópályákat továbbra is Vladimír Mečiar adja át olyan külföldi sztár társaságában, akinek ez a bohóckodás megér 6-7 millió koronát. A DSZM „kikötötte", hogy feltételeinek számát bármikor növelheti. Már alig várjuk. A törvények módosítása mellett a hatalmukkal visszaélők nevének nyilvánosságra hozatala is „orvoslási" mód Túlélni az egészségügy meggyógyítását PÉTERFI SZONYA Az összeomlás határán álló egészségügyválságmenedzsmentje óriási küzdelmet folytat. Nemcsak a felgyülemlett problémákkal, hanem a lakosság tűrőképességével is. Bár a lakosság többsége tudja, hogy néhány héten belül nem gyógyítható meg a négy év alatt szinte teljesen tönkretett betegellátás, mégis vannak, akik azonnali megoldásokat követelnek. Tibor Šagát egészségügyi miniszternek viszont nincs varázspálcája, amelynek segítségével csodákat művelhetne vagy visszaállíthatná az 1994-es állapotokat, amikor rövid ideig már vezette a tárcát, s elődjétől, Viliam Soboňától „csupán" 5 milliárdos hiányt örökölt, Szeplő az MKP homlokán A párt tisztességén azzal esett csorba, ahogyan a választókat kezelték. Nem egyedül gondolkodom így, az Új Szóban Puskás Attila és Kantár Csaba, valamint Névery Eszter is hasonlóan vélekedett. Már a képviselőjelöltek régiók szerinti számaránya is sántított: a közel 40 ezres Komáromból hárman kerültek az MKP 150-es listájára, a sokkal kisebb Somorjáról öten, Dunaszerdahelyről meg nem pedig 12 milliárd koronást, mint most. Nincs az a csodaszer, amelynek segítségével gyorsan és - főleg - fájdalommentesen, valamint módszeresen kezelni lehetne a betegségügynek gúnyolt egészségügyet. A jelenlegi helyzetben nem segítene még a (nem Teljesen meg kell változtatni az egészségügyi ellátást létező) pénz sem, ugyanis az is csak ideiglenes jobbulást hoz(hat)na. Teljesen meg kell változtatni az egészségügyi ellátást - az anyagi lehetőségekhez mérten. A ránk váró néhány szűk esztendőtizenegyen. Az ún. befutók kijelölése egyenesen cinikus. Kvarda József 2725, illetve Hóka László 2351 karikával bekerült, Petőcz Kálmán 21 391, Popély Gyula 8956 és Juraj Hrabko 4251 vokssal azonban nem. Mi ez, ha nem a választók sunyi lekezelése? A „besorolás" is a „keresztapastílusra" utal. A 150 jelölt sorszámát miért nem sorshúzással, közjegyző előtt jegyezték be? A jelölteket pedig jobban be kellett volna mutatni a választóknak. A magyaroknál föl kellett volna tüntetni, milyen tannyelvű iskolába jártak, hová járatták-járatják gyermeküket. Ha egy kis tisztesség lett ben - tetszik vagy sem - tudatosítanunk kell, hogy nem akkor vetethetjük ki az évek óta rakoncátlankodó epehólyagunkat, amikor nekünk megfelel, hanem akkor, amikor azt a kórház költségvetése megengedi. És nem mi választjuk ki az egészségügyi intézetet, hanem a lakhelyünkhöz legközelebbiben műtenek meg. Mert az alapbiztosításból csak erre futja. Valószínűleg olyan gyógyszerekért is fizetnünk kell, amelyekhez eddig térítésmentesen jutottunk hozzá. Takarékosságból, de azért is, hogy feleslegesen ne halmozzunk fel készleteket. Szinte biztos: amint elül a zúgolódási hullám, csökkenni fognak a kiadások, ugyanis ha saját zsebünk bánja, akkor a gyógyszereket renvolna a „rosszul szereplőkben", lemondtak volna a jobbak javára. Tisza Kálmán idejében Arany László ezt tette. A helyhatósági választások előtt úgy látom, hogy az MKP alapszervezetei nem okultak a fentiekből, mert a legtöbb helyen ismét nem a rátermettséget és a „gerincet" vették alapul, hanem a sógorságot-komaságot. Gútán például az MKP polgármesterjelöltjének, Varga úrnak nem sok esélye van a baloldali Tóth Imrével szemben. Komáromban a Pásztor-pártiak puccsal fölérő „huszárvágással" jelölték Pásztor Istvánt a polgármesteri székbe. A jelölőbizottság móddeltetésüknek megfelelően használjuk majd. A reform feltétele a sokat bírált törvények módosítása. Emellett nyilvánosságra kell hozni azoknak az „ügyeit", akik visszaéltek pozíciójukkal, de oda kell figyelni az „újakra" is, nehogy őket is megrészegítse a hatalom. A gyors változások nem fájdalommentesek, ezért ügyelni kell arra, hogy ne a legelesettebb rétegen csattanjon az ostor, ám nem szabad visszaélni a szolidaritás elvével sem. És mert az állam sem vonhatja többé ki magát a teljes biztosítási díjak fizetésének kötelezettsége alól, jövőre 4-5 milliárd koronával többet kaphat az egészségügy. Nem titok, a várható intézkedések a túlélést segítik elő. Valamennyiünkét. szerén napokig csámcsogott az utca embere. Merem remélni, hogy a független jelölt, Igor Káčer „összeszedi" magát, s esélyes lehet. Zoltán Karáseknak, a PEP-jelöltnek pedig „élesebb" karddal kellene a csörtére készülnie. Hiányoljuk, hogy nem nevezett be Galambos István, Szénássy Árpád, Ján Pluhár, Soós Tibor és Langsádl István. Noha egy pártunk van, a fontos polgármesteri tisztségekbe mégis 2-3 jelöltet kellene ajánlani, hogy választhassunk. Az „egy jelölt" a kommunisták „szokása" volt. Csiba Géza Komárom OLVASÓI LEVÉL