Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-23 / 271. szám, hétfő

8 KULTÚRA ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 23. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 ÚJ SZÍNPAD: a Győri Balett vendégszereplése 19 SZÍNHÁZKLUB: Nyári nap 19 KASSA, KOMÁROM THÁLIA SZÍNHÁZ: Kakukkfészek (vendégjáték Léván) 19 JÓ­KAI SZÍNHÁZ:Csók (vendégjáték Szencen) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Maffia! (am.) 16, 18, 20.30 MLADOST: Jackie Brown (am.) 17, 20 CHARLIE CENTRUM: Angyalok városa (am.-ném.) 16.15,17.30,18.45 A kígyó szemei (am.) 17,20.45 Jó Will Hunting (am) 18.15, 20.30 Homo faber (ném.) 20, Az Éden gyümölcse (cseh) 19.30 KASSA ÚSMEV: Valami van ebben a Mary-ben 16,18, 20.15 IMPULZ: Két nap a völgyben (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Jó Will Hunting (am.) 15.45,18,20.15 DRUÉBA: Maffia! (am.) 15.30, 17.45,20 TATRA: A suttogó (am.) 16,19 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kiskatonák (am.) 17, 19 LÉVA ­SLOVAN Big Lebowski (am.) 19. GÚTA-VMK: Őrültek városa (am.) 18.30 Míg élt, Komárom élő lexikona volt Búcsú Bihaiy Mihálytól DR. POLGÁRDY GÉZA Életének 94. évében, 1998. no­vember 18-án elhunyt Bihary Mi­hály, Komárom helytörténésze. Szeretett városában született 1905. május 31-én, a Megyercsi utca 8-as számú házában, ott, ahol huszonöt évvel később önál­ló borbélyüzletét is megnyitotta. Mert városának történetét csak szabad idejében kutathatta, lé­vén kenyérkereső és tanult mes­tersége egész aktív életútja során a hajvágás és borotválás. Húsz éven keresztül önálló mesterként dolgozott, 1951-ben szövetkeze­ti tag lett, 1967-ben ment nyug­díjba, 47 évi szorgalmas munka után. A katonasághoz kilencszer vonultatták be: ötször a csehszlo­vák hadseregbe, négyszer a ma­gyarba. Harcolt a Don-kanyar­ban 1942-ben, a Gyimesi­szorosnál 1944-ben, s még hány és hány szörnyű helyszínen. Lég­nyomást kapott, hallássérült lett, többször megsebesült. E sokat megélt ember az Ige megtartó erejét tartotta élete legnagyobb ajándékának. Mindig szeretettel beszélt református egyházáról, melynek fél évszázadnál hosz­szabb ideig volt presbitere. Büsz­kesége volt a Református Emlék­szoba, melyet a komáromi temp­lom mellett - ahol Jókai Mórt ke­resztelték -, az egykori segédlel­készi házban rendezett be. Fest­Lőcsei Pál mester: Utolsó vacsora Méry Gábor 1999-es színes művészi falinaptárán a gótika egyedülálló szoborcsoportja Jézus és apostolai jelennek meg. A naptár utánvéttel megrendelhető kiadónk címén: Vox Nova, a. s., Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava Ara 175 korona + 40 postaköltség VNB-1074 A pénztelenség mellett különös szerződések okoznak fejfájást az oktatási minisztériumnak A tűzoltás nem megoldás mények, lelkészek kurátorok, presbiterek fényképei, egyházi zászlók egykori városi emléktáb­lák, és ki tudná felsorolni az ösz­szes tárgyi emléket, melyeket megmentett a pusztulástól, s itt elhelyezett. Alapítói között volt a Duna Menti Múzeum Baráti Kö­rének s idegenvezetője a város­ba érkező turistacsoportoknak hiszen nála jobban Komáromot kevesen ismerték. Sokan „élő le­xikon"-nak nevezték mert hatal­mas könyvtára, az általa össze­gyűjtött helytörténeti anyag pon­tos ismerete révén kimeríthetet­len tudásra tett szert. Mindezt számtalan rövidebb-hosszabb ta­nulmányban is megfogalmazta, s ezek a helyi lapokban jelentek meg. A komáromi helytörténeti írásaiból készült válogatás A régi Komárom címmel 1996 karácso­nyára jelent meg könyvalakban. Az utolsó években nem csupán hallása, de látása is rendkívüli mértékben megromlott, sokat betegeskedett. így a Múzeumba­rátok Köre tagjaival sem mehe­tett már ki a temetőbe, hogy sok év óta itt végzett munkájukban - a jeles komáromiak sújainak gondozásában - a régi aktivitás­sal vegyen részt. Most Bihary Mihály - a sokak által szeretett és tisztelt „Miska bácsi" - maga is végleg kiköltözik ide, szülővá­rosának elhunyt nagyjai közé. Ma, hétfőn 14 órakor temetik. Nincs könnyű helyzetben az oktatási minisztérium. Már csak azért sem, mert az előző garnitúra gondos­kodott arról, hogy ne le­gyen. Például olyan szer­ződésekkel, amelyek fel­bontása kellemetlen pre­cedenstjelenthetne min­den kormányváltásnál. Többek között ezekről kér­deztük Szigeti László okta­tásügyi államtitkárt. VOJTEK KATALIN Mit tud az oktatási minisztéri­um azokról az előnytelen szerződésekről, amelyeket a távozó hatalom emberei szin­te az utolsó pillanatokban ír­tak alá? Egészen elképesztő esetekről van szó. Megtörtént például, hogy a kerületi hivatal eladta az egyik iskola épületét. Értesül­tünk olyan szerződésekről is, melyek értelmében a mezőgaz­dasági szakközépiskolák birto­kait eladták vagy bérbe adták. Az iskolák számára sok szem­pontból előnytelennek bizo­nyultak az iskolai közétkeztetés­sel kapcsolatos szerződések is, ám egyoldalú felbontásuk csak a v v Jogászokkal kell ** alaposan felülvizsgáltatni az összes kérdé­ses szerződést. (( Kassai kerülethez tartozó tizen­egy járásban 220 millió korona bírságot vonna maga után. Van ebből kiút? Nem szülne ugyanis jó vért, ha minden kormányváltás után szerződé­seket nyilvánítanának sem­missé. Az egyedüli kiút az, hogy jogá­szokkal vizsgáltatjuk alaposan „Egészen elképesztő esetekről van szó." (Somogyi Tibor felvétele) felül az összes ilyen szerződést, s ha kell, elmegyünk a legfel­sőbb bíróságig. Az iskolai étkez­tetéssel kapcsolatos szerződé­sek esetében fennáll a gyanú, hogy legalább két-három tör­vény megkerülésével jutott el az oktatási minisztérium odáig, hogy kiírja a pályázatot. Tehát reméljük, hogy akad majd vala­milyen fogódzó, de hangsúlyo­zom, ezt a jogászok döntik el. Mi lehetett a célja az iskolákat hátrányos helyzetbe hozó, ne­tán megkárosító szerződések­nek? Ezek feltehetően erős politikai nyomásra jöttek létre. A folyosókon csupa ismerős arccal találkoztam, olyan hi­vatalnokokkal, akik Slavkovská alatt is itt voltak, s úgy dolgoztak, hogy a minisz­ter asszony elégedett lehetett velük. Egy bennfentestől azt hallottam, az oktatási minisz­tériumban vannak emberek, akik akkor is az ún. alternatív oktatás tervén dolgoznak ti­tokban, ha az aktuális rezsim nem kedvez ennek a vonal­nak Ebben biztosan van némi igaz­ság. Véleményem szerint azok­nak az embereknek, akik nem felelnek meg az elvárásoknak, és csak egyfajta módon tudnak dolgozni, fel kell ajánlani vala­milyen más munkalehetőséget. Bármilyen fájó is lesz egyesek­nek, a miniszter úrnak minél ha­marabb meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyek a mélyreha­tó reform felé vezetnek. Azt hallottam, hogy a járási és kerületi hivatalok tanügyi ve­zetői már kiheverték a válasz­tások okozta sokkot és vissza­nyerték korábbi önbizalmu­kat. A belügyminiszter most nevezi ki a kerületi hivatalok vezetőit, és rövidesen a további poszto­kon is változások lesznek. A nem odavaló emberek előbb­utóbb távozni kényszerülnek. Miért nem előbb, mint utóbb? Úgy érzem, lépéshátrányban va­gyunk, ezeknek a folyamatok­nak gyorsabban kellene leját­szódniuk. Tudatosítani kell, hogy a jelenlegi kormánykoalí­ció egy többszirmú margaréta, és ezért nem könnyű koordinál­ni a tevékenységét. Meggyőző­désem azonban, hogy rövidesen beindulnak a változások, és ak­kor már semmi sem akadályoz­hatja a reformokat. A legfonto­sabbnak a hosszú távú koncep­ció kidolgozását tartom, mert a folytonos tűzoltás nem jelent megoldást. Csak ha ez megvan, lehet dolgozni az oktatási törvé­nyeken, s lehet elérni, hogy az egyik ne mondjon ellent a má­siknak. A magyar nemzetiségű oktatá­si államtitkár személye lehet garancia arra, hogy az új okta­tási koncepcióban megjelenje­v v Egy személy ** nem jelenthet garanciát arra, hogy a nemzetiségi oktatás terén gyöke­res változások következzenek be. \\ nek a nemzetiségi iskolák spe­cifikus problémái, elvárásai is? Egy személy nem jelenthet ga­ranciát arra, hogy a nemzetiségi oktatás terén gyökeres változá­sok következzenek be. De úgy érzem, ebben az irányban is elő­relépés történik, ha sikerül a mi­nisztériumban kialakítani a nemzetiségi főosztályt, ahol a nemzetiségi iskolák gondjait alaposan ismerő szakemberek dolgoznak a problémák megol­dásán. Molnár Judit Boszorkányszombatja i§§ JUHÁSZ LÁSZLÓ Fülekről nem hamubasült pogá­csával, hanem anyukám túrós le­pényével jöttem Pozsonyba, ahol két évig az Egyetemi Könyvtárban dolgoztam. Ez nagyon jó iskola volt az egyetemi évek előtt. Ez­után a magyar-történelem szak, majd álláskeresés következett. Nem sokáig keresgéltél, ki­lencvennégyben rádiós lettél. Kedvet kaptam hozzá. Minden­képpen valamilyen mozgalmas munkára vágytam, nem szeret­tem volna, ha ugyanarról szól a nyugdíjig hátralévő harminchá­rom évem. Hála a politika történéseinek mostanában nemigen unat­kozhattál. Nagyon szeretem a hírműfajt. Most mindenesetre egy nagyon érdekes korszak kezdődik a po­litikában. A kormányban ma­gyarok is vannak, nem kell kö­nyörögnünk, hogy koalíciós vé­lemény is legyen a hírműsorban. Eddig foglalkozhattunk azzal, hogy az SZDK-t ki akarják zárni a választásokból, vagy hogy meg akaiják hiúsítani a népszava­zást. Most itt az idő, hogy a hall­gató unalmas Napi Krónikákat is halljon, semmi botrány ne tör­ténjen. Ez azt jelenti majd, hogy talán minden rendben van az or­szágban. Szabó Mária mellett a te ne­„Kimondtuk azt, amit nem lett volna szabad kimondani" (Somogyi Tibor felvétele) vedhez fűződik a sok port fel­vert Boszorkányszombat. Mondj valamit a boszorkány­konyha kulisszatitkairól! Marival folyamatosan kérleltük a főszerkesztőt, hogy készíthes­sünk egy női magazint a rádió­ban. Mindannyiszor elutasítot­tak, az ötletünk nem fért bele a magyar adás struktúrájába. Egy­szer aztán az egyik szombati műsorom éppen nőnapra esett, így ennél jobb apropót nem is kellett keresnünk, próbaképpen megcsináltuk az első Boszor­kányszombatot, ahol kellő naiv­sággal, nőiesen, tágra nyflt sze­mekkel, de bátran a dolgok lé­nyegére kérdezve kiéltük a ben­nünk lévő emotiv énünket. Nocsak, a napi krónikás höl­gyekbe is szorult emóció? Bizony szorult, nem is kevés. Én ugyan imádom a hírműfajt, na­gyon szeretem a politikát is, de a parlamenti tudósítások agymo­sással felérő hetei után valahogy ki kellett engednem a gőzt. A műsort egyébként vagy nagyon szerették a hallgatók, vagy ki nem állhatták. Emlékszem, az egyik műsor a szexről szólt. Még fel sem jöttünk a stúdióból, mi­kor egy fölháborodott bácsi tele­fonált, amiért mi kimondtuk azt, amit nem szabad lett volna kimondani. „Kíváncsi vagyok, milyen férjeik lehetnek maguk­nak!" - csapta le a kagylót. Sze­rintem ezekről a dolgokról csak pirulás nélkül, szókimondóan szabad beszélni. Nagyon hiány­zik a Boszorkányszombat, ez volt a kedvenc műsorom. Talán letiltották? Nem, kolléganőm, Szabó Mari anyasági szabadságra ment. Köztünk pedig volt egy egyez­ség, hogy csak mi ketten, együtt csinálhatjuk ezt a műsort. Most tehát Mari miatt, nemsokára pe­dig miattam is szünetel majd a Boszorkányszombat. Januárra várom a kisbabámat. Én, aki mindig a politikának, a rádió­zásnak éltem, most valami sok­kal fontosabbal foglalkozom majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom