Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-21 / 270. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 21. A kormány jutalma Már 1989 novemberének vé­gén Európa, az Európába va­ló visszatérés volt a tömeg­tüntetések központi jelszava. Korántsem abban a formában azonban, ahogy ma gondol­kozunk Európáról. Senki sem emlegetett akkor „euroatíanti struktúrákat", NATO- és EU-tagságot. A jel­szó akkor a demokráciához, a többpártrendszerhez, a sza­badsághoz való visszatérésnek, a tervutasításos gaz­dálkodás lebontá­sának vágyát fejez­te ki. Nem azért, mert az elvezethet a gazdaság és biz­tonságjelképévé vált szervezetek­be, hanem mert a szabadság felel meg az emberi természetnek. Fontos ezt az em­lékezetünkbe idézni most, amikor az új politikai vezetés szinte görcsbe rándulva váija az Európai Unió bécsi csúcsér­tekezletét, és foglalkozni sem akar a gondolattal, hogy eset­leg jövő júniusban sem kez­dődnek meg Szlovákiával a csatlakozási tárgyalások. Az EU és a NATO szép dolog, jó dolog, a csadakozásra töre­kedni kell, mert érdemes. Nem kell és nem szabad vi­szont minden kormányzati lé­pést ezzel a céllal magyarázni. A fajgyűlölet ellen harcolni, kisebbség- és polgárbarát po­litikát folytatni, a korrupciót visszaszorítani, a gazdaságot rendberakni, a jogállamiságot megerősíteni nem a remélt tagság kedvéért kell. Az euró­pai elvárásokra való folytonos hivatkozás a valódi demokra­tákat elkedvedenítheti, a töb­bieket még inkább a csadako­zási törekvések ellen fordít­hatja. A demokrácia mellett elkötelezett kor­mányzat ellenben görcsölés nélkül is Európa irányába vezeti az országot úgy, hogy mind­ezért cserébe nem külföldi jutalma­kat vár, hanem a választók elége­dettségét reméli elnyerni. A parlamentben csütörtökön is­mertetett prog­ramnyilatkozat egyébként arra utal, hogy az új szlovák kormány is tisztában van ve­le: az EU-tagság nem öncél, hanem az ország valamennyi polgárának javát szolgáló politika egyfajta kicsúcsoso­dása. A kormányfő beszéde után a választók bizakodhat­nak, hogy a demokrácia erő­sítése akkor is folytatódni fog, ha esedeg mégsem érke­zik meg a remélt időpontban a brüsszeli jutalom. A szerző publicista Rakéta és öt gatya GÖRFÖL ZSUZSA Potemkin herceg jól átverte Katalin cárnőt, de az amerikaiak sem voltak okosabbak. Amikor a szovjetek 1965. május 9-én a Vörös téren felvonultatták óriási, Globális Rakéta névre ke­resztelt interkontinentális monstrumukat, ráadásul még két további új rakétatípust, az amerikaiak úgy begyulladtak, hogy nyomban több milliárd dollárt költöttek egy rakétavédelmi rendszerre. Mivel Hruscsov már korábban megfenyegette őket, hogy az új fegyverekkel „fasírozottat" csinál belőlük, lázasan fegyver­keztek, hiszen akkor még csak hatvan interkontinentális bal­lisztikus rakétájuk volt. Igaz, hogy a Szovjetuniónak csak négy, de erről nem tudtak, mint ahogy arról sem, hogy Potemkin-rakéták okoztak hajszál híján tömeges szívszélhű­dést a díszszemlén megjelent katonai attasék körében. Ez csak a napokban derült ki, mivel elunta a hallgatást az élethű rakétamodellek egyik tervezője. Egyébként Washington mindvégig feleslegesen aggódott, hiszen a nukleáris egyen­súly összességében csak a nyolcvanas évek végére alakult ki. Rá is ment a Szovjetunió inge-gatyája, és teljesen összeomlott. Apropó, gatya. A gazdasági mélyrepülés máig tart, ami arra késztette az orosz parlamentet, hogy meghatározza, mi kerül­jön a fogyasztói kosárba - a létminimum szintjén. Ezek szerint egy férfiembernek évente jár öt gatya és egy adétatrikó. Nad­rágra négy-, pulóverre öt-, kabátra tízévenként tarthat igényt. A nőket sem kényeztetik el a honatyák: évente öt bugyi, hat harisnya és punktum. Három évre elégnek kell lennie két melltartónak, öt évre egy-egy ruhának, szoknyának. Csak semmi flanc, oroszok vagyunk! A tragédia csak az, hogy a minimálbérből még erre sem telik. Akárhogy számolom, a havi 84 rubel most 5,25 dollár, azaz kb. három gatya ára. Ennek ellenére le merem szögezni: a ga­tya még mindig olcsó. A sok rakéta volt drága. Ifkll Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: GrendelAgota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (58238338), Sidó H. Zoltán ­(58238310), Juhász László- kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport- (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenet­rögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszd a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače. Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk - Jó napot! Házaló árus vagyok, és funkciókat kínálok. (Peter Gossányi rajza) Július Režeš, a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű elnöke a „zászlóshajó" problémáiról Fiatalos hév, derűlátás A vezetőség a helyén van, és teljesen ura a helyzet­nek. Ilyen benyomást igye­kezett keltem a Kelet-szlo­vákiai Vasmű Holding Rt. menedzsmentje a csütör­töki sajtótájékoztatón. JUHÁSZ KATALIN Meg kell hagyni, van abban vala­mi ellenálhatadan báj, ahogy Jú­lius Rezes képes hárítani. A felé­je irányuló kérdések elől elhajol, félreugrik, illetve ügyesen visz­szapasszolja őket. Csak egy pél­da: Jaroslav Gruber, a felügyelő tanács bőbeszédű alelnöke egy héttel ezelőtt azt találta monda­ni, hogy néhány órán belül egy­milliárd korona fut a cég számlá­jára egy banktól. Arra a kérdés­... azt is cáfolta, hogy konspirációval vá­dolnák a kormányt. re, vajon megérkezett-e a pénz, Rezes így válaszolt: „Egy ekkora vállalat számlájára naponta ren­getet tétel érkezik. Múlt pénte­ken is kaptunk egy nagyobb ösz­szeget." Igen ám, de mennyit és kitől? „Ez végül is nem fontos, az a lényeg, hogy jelentős segítség­ről van szó." Ötperces pingpon­gozás után megtudtuk, hogy egy . közvetítőcégtől inkasszáltak 700 milliót - az a bizonyos bank tehát nem sieti el. Állítólag nem felel meg a való­ságnak az állítás, hogy a Rezeš­féle „kindermenedzsment" zá tonyra kormányozta szép zász­lóshajónkat, csupán a sajtó állít­ja be így a dolgokat. „Némelyik újságíró az aznap reggeli han­gulata szerint ír, legtöbben nem is konyítanak a gazdasághoz." A OLVASÓI LEVELEK kontárkodó firkászok meg is kapják a magukét - a bíróságon. A vasmű elnöke azt is cáfolta, hogy konspirációval vádolnák a kormányt. Márpedig maga Július Rezes nyilatkozta nemrég, hogy „egyes csoportok nyomást kí­vánnak gyakorolni az új szlovák kormányra, és rajtuk keresztül külföldi hitelezőinkre". A kér­désre, vajon kik azok a bizonyos csoportok, a vállalat vezetője azt válaszolta, hogy „a konku­rencia nem alszik", igyekszik ki­használni a cég szorult helyze­tét, s el akarják Iehetetleníteni az európai piacon. „Mindnyájan tudjuk, kikről van szó" - mondta Rezes. Nos, reméljük, legalább ők tudják. A kohászat jelenleg válságban van az egész vüágon. 1992 és 1997 között világszerte leépítés folyt, a vasipari dolgozókat töme­gesen bocsátották el. A vasmű eb­ben az időszakban (érdekes mó­don) ennek fordítottját csinálta: új alkalmazottakat vett fel, ter­jeszkedett, gyámoltalan kis cége­ket vásárolt meg; azok azonban jelenleg már nem tarthatók el az anyavállalat kárára. Ezért decem­ber végéig felülvizsgálják a szinnai Vihorlat, illetve a nagy­Július Rezes (CTK-fotó) Szemellenzős „paripák" Az ellenzékbe került egykori kormánygarnitúra jóvoltából" a parlamenti ülések legtöbb­ször az óvodások körében szo­kásos nyelvöltögetésre emlé­keztetnek. Cuper, Belohorská, Hofbauer képviselők felszóla­lásai tartalmilag a szemellen­zőt viselő paripára emlékeztet­nek: a leváltott, menesztett vezetők pótolhatatlanságáról regélnek. Szerencsére a polgá­rok zöme nem csupán ironikus mosollyal méltányolja a „már­tírok" sóvárgását. A punkos frizurájáról ismert, iszonyato­san hadaró Hofbauer önbálvá­nyozó eszmefuttatásai ráadá­sul csak többszörös lassítás­ban értelmezhetők. A viselke­dési kultúra totális hiányáról pedig az SZNP tagjai árulkod­nak azzal, hogy a parlament ülését talpraesetten vezető Bugár Béla alelnöknek a világ minden kincséért sem haj­landók megadni a kellő tiszte­letet. Rostás Alajos Felsőpatonyrét mihályi üzem eredményeit, és va­lószínű, hogy mindkettőtől meg­válnak. Egyes hírek szerint a szinnai vezetőség meg akaija vá­sárolni az üzemet. „Kíváncsian váijuk, mire mennek vele" ­hangzott a rövid válasz. Az utóbbi években a vasmű a ko­hászat mellett - vagy inkább ká­rára - lelkesen invesztált a gép­iparba is, majd fokozatosan szin­... terjeszkedett, gyá­moltalan kis cége­ket vásárolt meg... te mindenbe: utazási iroda, sajtó­termékek, sportesemények, foci­csapatok. „Ennek a herdálásnak vége" - nyilatkozta Milan Jurko, az új kereskedelmi alelnök. A kö­zeljövőben mindentől szabadulni kívánnak, ami nem függ össze szorosan a kohászattal. „Az előt­tünk álló fél év nehéz lesz, de ez nagyrészt az európai kohászati válságnak köszönhető. Csak ak­kor állhatjuk meg helyünket a pi­acon, ha minőségi termékeket gyártunk, és jó kapcsolatokat épí­tünk ki partnereinkkel. Maximá­lis mennyiséget kívánunk termel­ni, jelenleg is gőzerővel folyik a munka" - tette hozzá. És végül sport. Rezes szerint nem felel meg a valóságnak, hogy egymilliárd koronáért vá­sárolták meg a prágai Spartát, s az sem, hogy évente félmilli­árdba kerül a labdarúgóklub fenntartása. A jövő hét végén valószínűleg sikerül nagy ha­szonnal eladni egy fontos cso­magot a Sparta részvényeiből, persze 50%-nál kisebb részese­désről van szó. Ezzel a remek üzlettel jelentősen javul majd a vállalat pénzügyi helyzete. Mit mondhatnánk erre? Azt, hogy szurkolunk. PRAVDA Ján Smerek, a Kelet-szlovákiai Vasmű Holding Rt. felügyelő ta­nácsának elnöke, a DSZM par­lamenti képviselője a pénzmo­sással gyanúsított Beratungs­dienst cég közvetítésével mint­egy 300 millió pesetát (75 mil­lió koronát) fektetett be Spa­nyolországban. A baloldali na­pilap a spanyol Interview című folyóirat értesülésére hivatkoz­va ismerteti az alicantei part­szakaszra jellemző állapotokat; a kelet-európai újgazdagok a csillagos égig verték fel az in­gadanárakat. A Földközi-tenger parijának említett részét a cikk alcíme szerint az oroszok, az ukránok, a szlovákok és a né­metek adóparadicsommá vál­toztatták. A teijedelmes beszá­moló rámutat: a fehér tenger­partként ismert spanyol szaka­szon a Kelet-Európából érkező, tömött pénztárcájú látogatók­nak „köszönhetően" az utóbbi két évben megduplázódtak a te­lekárak. Ott vásároltak ingat­lant többek között a kassai gyár­óriás befolyásos vezetői, Ale­xander és Július Režeš, illetve Ján Smerek, továbbá Vladimír Mečiar titkárságának egykori vezetője, Anna Nagyová is. A többnyire ingadanokba fekte­tett pénzek kezelésében, illetve a közvetítésben főszerepet ját­szik a német származású Marlis Patzschke irányítása alá tartózó Beratungsdienst. A cégnek mintegy 1200 - kizárólag kül­földi - ügyfele van. Az Inter­view című folyóirat állítása sze­rint Ján Smerek 75 millió koro­nának megfelelő összeget he­lyezett el Spanyolországban. Ennek egy részét Benisse tele­pülés egyik ingadanjába fektet­te, a fennmaradó millióit pedig a helyi bankfiókokba rakta. A cikk szerzője úgy tudja, hogy Smerek bankbetétjeit Patzschke nővéreinek nevére állították ki. NÉPSMBADSÁG „Önmagában a vízmennyiség semmit sem jelent, azt is el kell dönteni, hogy mit akarunk ez­zel a határvízzel" - nyilatkozta a vízmegosztási kérdéssel kap­csolatban a magyarországi na­pilapnak Székely László. Az új dunai kormánybiztos novem­ber 27-én Pozsonyban tárgyal a bősi kérdésről. Székely Lász­ló leszögezte: Pozsonynak és Budapestnek egy függeden fél bevonásával meg kell találnia a meglevő létesítmények üze­meltetésének azt a módját, amely kielégíti az 1977-es szerződés valamennyi célját. Hozzátette: ez csak úgy lehet­séges, hogy a Szigetköz és a Csallóköz ökológiai-természeti állapota ne károsodjék. Állás­pontja szerint a megoldáshoz egy újabb hágai bírósági fordu­ló, de a kétoldalú megbeszélé­sek is elvezethetnek. A jövő pénteki kétoldalú tárgyalással összefüggésben elmondta: té­mája valószínűleg a későbbi tárgyalások ütemezése és tar­talma lesz. A szakértő úgy véli, rendezni kell a Szap alatti Du­na-szakasz hajózhatósági és medermélyülési problémáit is. Máson törhetné a fejét Kissé megkésve ugyan, de sze­retnék reagálni az Új Szó múlt szombati számában Kapjon ke­vesebbet, aki nem dolgozik cím­mel közölt rövid hírre, mert mélységesen felháborított. Fel­háborodásomat a Móric úr által a honatyák béralapjának esetle­ges emeléséről tett nyilatkozat váltotta ki. Csak arra volnék kí­váncsi, hogy Víťazoslav Móric mit szólna ahhoz, ha havi 4500 koronáért kellene naponta haj­nalban kelnie, egész nap robo­tolnia, családot eltartania. Azt hiszem, éhen halna. Az ember sokszor örül, ha havi béréből fe­dezni tudja a szükséges rezsi­költségeket, amelyekre sok eset­ben a család egyik tagjának az egész fizetése rámegy. És akkor még nem is ettünk. A dolgozók Móric úr fizetésének a feléért is lelkesebben járnának munkába. Ne az bántsa a képviselő urat, hogy egyik-másik miniszter mennyi fizetést kap, hanem in kább azon törhetné a fejét, mit tehetne azért, hogy Szlovákiá­ban is érdemes legyen dolgozni. Janiga Zsuzsanna Párkány Sándor Eleonóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom