Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)

1998-11-19 / 268. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 19. KULTÚRA ­hirdetés 9 Pozsonyi találkozás El-Hassan Rózával, aki a velencei után a Sao Pauló-i biennálén állít ki Bazaltba szurkált gombostűk El-Hassan Róza nemrég Lichtmahl című installáci­ójával mutatkozott be Po­zsonyban a Natura morta kiállításon. Holnaptól a Soros Alapítvány Szlováki­ai Modern Művészeti Köz­pontjának Semmi sem a véletlen műve című kiállí­tásán látható munkája. TALLÓSI BÉLA Festő szakon végzett Buda­pesten a Képzőművészeti Fő­iskolán. Hogy jutott el az ins­tallációkig? Épp akkor alakult meg a főisko­lán az intermédia tanszék, ami­kor végeztem. Kihasználva a le­hetőséget, részt vettem az első évek munkájában. Igaz, az épp létrejött tanszék még nem úgy nézett ki, mint ma, amikor ren­geteg a számítógép. Nem voltak műszaki eszközeink, viszont na­gyon sok embert meghívtunk, fi­lozófusokat, zenészeket, a társ­művészetek képviselőit. Az intermédia akkor úgy műkö­dött, mint a médják közötti te­rek felkutatása. Aztán fél évre kijutottam Frankfurtba. Ott is ezt a területet figyeltem, és ami­kor hazajöttem, elkezdtem tér­ben alkotni. Az első munkám 1994-ben készült, ez egy gom­bostűkkel teleszurkált bazaltkő volt. Hogyan jutott eszébe, hogy gombostűket szurkáljon a ba­zaltba? Ezzel a munkámmal egy olyan kiállításon mutatkoztam be, amelyet Szentjóbi Tamás szer­vezett Spektrum címmel. Szél­sőséges spektrumokat mutat­tunk be, a legtöbben videomun­kákkal. Én viszont valami na­gyon anyagszerűvel akartam je­lentkezni. És az jutott eszembe, hogy ha egy darab bazaltkövet teleszurkálok pici kis színes fejű gombostűkkel, ezzel mintegy megkérdőjelezem az anyagisá­gát. Ez a gesztus annyira elvette a kő realitását, hogy a legtöbben azt hitték, a bazalt helyett mű­gyantaöntvényt használtam. A Pozsonyban, illetve koráb­ban a velencei biennálén be­mutatott installációja - a sötét vászonra rakott, belülről meg­világított friss zöldségek és gyümölcsök - nem valamifaj­ta festményimitáció akar len­ni? Ennek a munkámnak sok köze van a festészethez. Ez a csend­élet megjelenítési formája. Tehát nem szakadt el igazán a festészettől, továbbra is közel áll önhöz? Kihez nem áll közel, aki képző­művészettel foglalkozik? Nem lennék őszinte, ha avantgardista magatartásból vagy hozzáállás­ból letagadnám a festészet irán­ti vonzódásomat. Meghívták a Sao Pauló-i bien­náléra is. Ott milyen munká­val mutatkozik be? Elég nagy teret kaptam, tehát több művel. Az egyik a nyújtott tárgyak csoportja. Ebben a soro­zatban több tárgyat vetettem alá feszítési eljárásnak. Miért? Gonosz kérdés. A nyújtással a tárgyak antropomorf helyzetbe kerülnek, abba a megszokott ikonszerű felállásba, amelyet a hagyományos, például egyházi festészetből ismerünk. Azok a tárgyak, amelyeket a huszadik századi képzőművészet mind­végig használ, a fogalmi gon­dolkodás alapvető jelei. Ezeket a jeleket, például a széket behe­lyeztem a feszítés ikonográfiá­jába. De nemcsak tárgyakat ve­tettem alá deformáló energiák­nak, hanem anyagokat is, ame­lyek még nem fogalmiasultak. Mondjuk egy fadarabot. De be­mutatom a feszített (kábel)­gubancot is. Rangot jelent ott lenni Velen­cében vagy Sao Paulóban? Nem tudom. A képzőművészet nem vonz tömegeket sehol a vi­lágon. Mi nem tudunk kivívni olyan pozíciókat, olyan népsze­rűséget, mint a színészek vagy az írók. Mi képzőművészek és művészettörténészek nagyon belterjes kis közösség vagyunk. Utolsó vacsora a kávéházban Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban ma este hat órakor kerül sor a Méry Ratio Kiadó képzőművészeti estjé­re. Méry Gábor, a kiadó igazgatója nemrégiben jelentette meg Lőcsei Pál mester Utolsó vacsora című szoborkompozíciójáról készült 1999-es falinaptárát, melyet Csáky Pál író, miniszter­elnök-helyettes méltat. Helyszín a Kukučín utcai Vállalkozók Háza. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Eladott menyasszony 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tár­gyalás 19 a.ha SZÍNHÁZ: Egészen komolyan 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Kakukkfészek (vendégjáték Nagyme­gyeren) 13,19 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ketten 13, Fekete gyémántok (vendégjáték Székesfehérvárott) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Valami van ebben a Mary-ben (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Maffia! (am.) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Ment­sétek meg Harryt! (am.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENT­RUM: Angyalok városa (am.-ném.) 16.15,18.45 Az utolsó do­bás (am.) 17, 20.45 Jó Will Hunting (am) 18.15, 20.30 Gomb köpök (cseh) 17.30 Valami másról (cseh) 19.30 KASSA ÚSMEV: Valami van ebben a Mary-ben 16,18,20.15 IMPULZ: Két nap a völgyben (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Jó Will Hunting (am.) 15.45, 18, 20.15 DRUŽBA: Maffia! (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Armageddon (am.) 16,19 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Kiskatonák (am.) 17.30,20 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Az utolsó dobás (am.) 17,19 LÉVA - JUNI­OR: Tavak királynője 17, 19.30 ZSELIZ - VMK: Zorro álarca (am.) 19GÚTA-VMK: Ryan közlegény megmentése (am.) 18.30 70 ÉVES A RÁDIÓ MAGYAR ADÁSA Holop Zsólca, a táncos rádiós Lipcsey György kiállítása az Art-Ma Galériában A kortársak otthona JUHÁSZ LÁSZLÓ Mikor galántainak titulálta­lak, rögtön közbevágtál... ... mert a valódi gyökereim egy kis, Komárom melletti faluban, Madaron vannak. Nagyon szere­tem azt a helyet. És a táncot, pontosabban a néptáncot is kedveled. Hány évig roptad? Sok éven át. Előbb kisebb, ama­tőr együttesekben, majd négy évig a Szőttesben táncoltam. Ki­lencvennégyben abba kellett hagynom a néptáncot, mert már nem tudtam összeegyeztetni a rádiós munkámmal. Meg sem kell kérdeznem, hogy hiányzik-e a csizma és a viselet. Hát persze, hogy hiányzik! A hétvégi rádiós bemondói szolgá­latok azonban egyre sűrűsöd­tek, le kellett mondanom a tánc­ról. Kilencvenháromtól többféle munkahelyem is volt, főállású rádiós csak 1996-ban lettem. Egy éven át gyártásvezető vol­tam a magyar adásban, majd a mikrofon elé ültem. Biztosan emlékszel az első élő „bemondásodra". Azt nem lehet elfelejteni! Csenger Feri kollégámmal mentünk le a stúdióba, hogy szokjam az étert, mire a két órai hírek előtt Feri a kezembe nyomta az időjárás-jelentést. ­A hírek végén ezt már te olva­sod - mondta, engem pedig ki­vert a veríték, pedig csak há­rom-négy sorról volt szó. Az­tán kigyulladt a piros lámpa, én pedig tíz percen keresztül azt hittem, mindjárt megha­lok. Persze, rájöttem: ezt is túl lehet élni. Az utóbbi időben nem csak hí­reket olvasol, Pavilont is ve­zetsz. Volt egy próbaműsorom, és megfeleltem. Teljesen más a két munka, nagy különbség, hogy egy mások által megírt szöveget kell felolvasnom, vagy a saját forgatókönyvem van előttem. Más a felelősség is, szerkesztő­műsorvezetőként a saját gondo­lataimat kell elmondanom, az én stílusomat, saját magamat adhatom a hallgatónak. A műso­raimban olyan témákat keresek, amelyek engem érdekelnek. Úgy gondolom, ezek a témák a hallgatókat is foglalkoztatják. Nem titok, hogy férjed, Zsolt az Új Szó politikai rovatveze­tője. Otthon véleményt mond­tok egymás újságírói tényke­déséről? Előfordul. Tényekről nem vitá­zunk, mert azonosak a nézete­ink. Beszélgetni azonban szok­tunk, de ez nem vita. Zsolt többnyire véleményt mond a műsoraimról, szeretem is, ha kritizál. Jó, ha olyasvalakitől hallod a tanácsokat, aki benne van a dolgokban, szakmabeli. Az is előfordult, hogy először én olvastam el Zsolt valamelyik cikkét, még mielőtt megjelent volna az Új Szóban. Főleg ele­inte kérte ki gyakran a vélemé­nyemet, én pedig sohasem rej­tettem azt véka alá. Nyílik a szókincstár Budapest. Magyar Szókincstár - Rokon értemű szavak, szólá­sok és ellentétek szótára címmel szinonima-antonima szótár lá­tott napvilágot. A kiadvány 929 oldalon 25 500 vastag betűs címszót és 80 600 szinonimát tartalmaz, és a magyar szótárak közül elsőként közli a szavak el­lentétes jelentését is. A Magyar Szókincstárban emellett mint­egy 3800 közmondást, szólást, illetve szóláshasonlatot is talá­lunk. (MTI) Szinonimák, antonimák Zsinagóga-Lánc Fesztivál Holnap vége a láncnak Budapest. A Műcsarnok kiállí­tótermeiben ér véget a hat hó­napja tartó Zsinagóga-Lánc Fesztivál. A Lánc május elsején indult, Győr, Szeged, Nagykani­zsa, Kolozsvár, Subotica és So­morja zsinagógáiban zajlott a fesztivál. A Zsinagóga-Lánc Konferencia budapesti műsora holnap kezdődik, Liliane Csuka: Oszlopok című kiállításának megnyitójával, amelyet Tolnai Ottó író, a Zsinagóga-Lánc „uta­zó nagykövete" tart, közremű­ködik a Moyzes Quartet Po­zsonyból. Pénteken reggel ki­lenc órakor Nagy Mária ismerte­ti a Lánc történetét. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek elnöke a régióban lévő zsinagógák helyzetéről ad elő 10.30-kor. A délután véle­mények, hozzászólások és szán­déknyilatkozatok jegyében te­lik, három órától. Szombaton a rendezők fakultatív kirándulást szerveznek Győrbe, (jéel) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Újabb képzőművészeti kiállító­helyiség nyílt tegnap Dunaszer­dahelyen. A Bacsák utca 10. szám alatt működő Art-Ma Galé­ria Lipcsey György szobrászmű­vész alkotásainak bemutatásá­val kezdte meg tevékenységét. Ahogy a névválasztás is utal rá, az intézmény a jelen kor képző­művészetét szeretné közönség elé tárni évente négy kiállítással. A tervek szerint az esztendő vé­gén azonban egy árveréssel egy­bekötött ötödik tárlatot is ren deznek, amelyen kortárs művé­szeti alkotások kerülnek kala­pács alá. Az Art-Ma Galéria, ahogy Lóska Lajos művészettör­ténész ismertette, azzal a céllal alakult, hogy: „bemutassa, első­sorban a helyi sajátosságokat ki­emelve, napjaink szlovákiai ma­gyar, illetve szlovák, valamint magyarországi képzőművészet­ét". A galéria, több mint száz négyzetméternyi kiálh'tóterében mindenekelőtt egy-egy művész legújabb alkotásait tálja közön­ség elé, ám esetenként retros­pektív kiállításoknak és csopor­tos tárlatoknak is helyet kíván adni. Tevékenységével szeretne egy olyan művészeti élet kiala­kulásához hozzájárulni, amilyen - a független magyar szerveze­tek, művészeti körök és társasá­gok munkájának köszönhetően - a két világháború közötti idő­szakban volt tájainkon. Lipcsey György kiállítása az Art­Ma Galériában december 18-ig tekinthető meg. (T. B.) Mi nagyon belterjes kis közösség vagyunk' (Dömötör Ede felvétele) „Engem érdeklő témákat keresek" (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom