Új Szó, 1998. november (51. évfolyam, 253-277. szám)
1998-11-19 / 268. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. NOVEMBER 19. KOMMENTÁR Más tulajdonos kell SIDÓ H. ZOLTÁN Ha a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű Holding Rt. ma nem törleszti 35 millió dolláros adósságát, akkor a bankvilágban uralkodó szabályok értelmében valamennyi, a vasműnek hitelező pénzintézet egyszerre viszakérheti a pénzét. Ennek következményeit el lehet képzelni: ha a megroggyant cégóriás nem tud eleget tenni a mintegy 1,3 milliárd koronás követelésnek, akkor hogyan fizetne vissza záros határidőn belül több milliárd, egyesek szerint több mint 10 milliárd koronát? Természetesen van megoldás, mégpedig az, hogy a jelenlegi hitelezők átveszik az uralmat a kassai vasmű felett. Ez járható út, hiszen a vállalat részvényeinek mintegy 40 százaléka már úgyis a bankoknál van letétben. A Szabad Európa Rádió értesülései szerint a hitelező pénzintézetek nevében - egyfajta kényszerfelügyelőként - akár Zoltán Berghauer, az Alexander Rezes előtti korszak első embere is irányíthatná az ország vezető cégét. Berghauer közölte: eddig senki sem kérte fel a feladatra. Mégis érdemes elidőznünk személyénél, ugyanis érdekes megállapítást tett: „Ők (mármint Rezešék) úgy irányítják a vasművet, mint az az ember, aki könnyen vagyonhoz jutott, és ezt nem tudatosítja. Az a bökkenő, hogy ajelenlegi vezetőség sorra elbocsátotta a ragyogó szakembereket, végül az, úgymond, kindermenedzsereknél kötöttek ki, akik közül senki sem kohász." Valóban, 1995-től nagy mozgás volt a csúcsvezetésben, alig négy év alatt éppen 30 ember fordult meg az igazgató- és a felügyelő tanácsban. Az igaz, hogy a vezetők sorra váltották egymást, ám a tulajdonosok, az úgynevezett szlovák privatizáció élgárdájának számító főrészvényesek azonban maradtak. A Dzurinda-kormány gazdasági szakértői november 10-én közölték Alexander Rezessel és Ján Smerekkel, hogy az igazgató- és a felügyelő tanácsban teljes körű személycseréket kellene végrehajtani. Az ajánlatot elvetették, igaz a november 23ára meghirdetett tanácskozásukon személycseréket helyeztek kilátásba. A sok cserebere helyett az volna a legjobb megoldás, ha ajelenlegi tulajdonosok belátnák: nincs tovább. Valószínűleg azonban - ajelenlegi tulajdonosok döntésétől függetlenül - úgyis a hiteleket nyújtó bankok veszik át a hatalmat a kassai vasműben. JEGYZET Közvetve közvetlen MADI GÉZA A törvény az törvény. És ez azt jelenti, hogy öthónapos szünet után decemberben ismét államfőválasztást kell tartani a parlamentben. A hatodikat az ország történetében, illetve az elsőt - és bizonyára nem az utolsót - a szeptemberi parlamenti választások óta. Jozef Migaš tudta, a voksolás és a parlament alakuló ülése után ki kell írnia az újabb elnökválasztási fordulót, csupán az okozott kisebb fejtörést néhány alkotmányjogásznak, hogy mikorra. A házelnök helyettese, Pavol Hrušovský szerint a szakértők némi gondolkodás után arra a következtetésre jutottak, hogy a törvényhozás elnökét semmilyen alkotmányos határidő nem sürgette, ezért - leegyszerűsítve - akkor jelölhette ki a választás napját, amikor akarta. Ez a héten megtörtént. A továbbiakban már csak arra kell ügyelnie, hogy a képviselők sikertelen szavazása utáni 30 napon belül ismét legyen államfőválasztás a parlamentben. Mégpedig egészen addig a napig, amíg életbe nem lép a közvetlen elnökválasztásról rendelkező alkotmánymódosítás. Mondhatnánk, tovább folytatódik az előző parlament idejéből jól ismert cirkusz, amikor sorra jelölték az embereket köztársasági elnöknek, közben pedig mindenki tudta, hogy az akkori ellenzék által kiszemelt polgár azért nem lehet államfő, mert az ellenzék szemelte ki, az akkori kormánypártok állította jelölt meg azért, mert a kormánypártok állították. Látni kell azonban, hogy most kissé más a helyzet. A jelenlegi kormánykoalícióban ugyanis megvan a politikai akarat a közvetlen elnökválasztásról szóló alkotmánytörvény elfogadására. És ha az akarat valósággá válik, akkor, úgymond, nem kellene félni december harmadikától. Mert valószínűleg bárkit jelöl is a mostani ellenzék, a többségi négyes fogatban bizonyára nem akad 33 olyan képviselő, aki rá szavazna. Bár Milan Čič vagy Rudolf Schuster is még megkeverheti a kártyát. Annak ellenére, hogy például az utóbbi száz százalékig a közvetlen elnökválasztás híve. 1 Hl Főszerkesztő: Lovász Attila (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (58238341) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság(58238310), Juhász László - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 58217054, telefax: 58238343, hirfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel SÍezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, lax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Készül a kiadry elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Superman, jó, hogy itt vagy! Segíthetnél a rendőrségnek az alvilággal való leszámolásban. (Peter Gossányi rajza) SME A patrónusok bukásával buknak a kliensek is. Ez történt a Szlovák Légitársasággal is, amelyet Režeš közlekedési miniszter ajánlására nemzeti légi szállítónak tett meg Mečiar harmadik kormánya. Rezes és Mečiar nagyvonalúsága ban nem kis szerepet játszott, hogy a dologban érdekelt volt a Devín Group is, annak a Devín Banknak a leányvállalata, ahol Martinka úr, Mečiar dalos kedvű barátnőjének férje működött. De volt patrónusa a szlovák nemzeti légitársaságnak Oroszországban is: Szergej Jasztrzsembszkij, egykori pozsonyi orosz nagykövet, Jelcin volt szóvivője. A „nemzeti szállító" kizárólag Oroszországba repült, orosz technikát és orosz know-how-t használt. Olyannyira, hogy felmerült a jogos gyanú: a légitársaság jogi előírásokat sért. Ezért vonta meg tőle a minisztérium ideiglenesen a forgalmi engedélyt. Ha ezt túléli, már nem lesz szüksége a kliensrendszerre. Milan Materákot valószínűleg már ma a Szlovák Televízió igazgatójává választja a parlament A kilencedik te magad légy Milan Materáknak hívják az új embert. Nevét valószínűleg igen kevesen hallották korábban, annál többször emlegetik majd a közeljövőben. MOLNÁR NORBERT A Devín Rádió, pontosabban a Szlovák Rádió kettes adójának főszerkesztőjét nevezi ki valószínűleg ma a parlament a Szlovák Televízió bársonyosnak éppen nem nevezhető igazgatói székébe. Ő lesz a kilencedik direktor a bársonyosnak éppen nevezhető forradalom óta. Materáknak fából vaskarikát kell csinálnia: közszolgálativá tenni egy olyan televíziót, amely a DSZM és a titkosszolgálat bűnös szócsövévé vált. Feladata azért sem könnyű, mert a közszolgálatiság fogalmát még senki sem definiálta, s a jelek szerint nem is igazi közszolgálatra lenne szüksége a jelenlegi hatalomnak, hanem egy olyan tévére, amely bár tartalmilag különbözik a Markízától, de folytatja a magántelevízió által elkezdett vonalat. Materák korábban már dolgozott az SZTV-nél, egyes hírek szerint a '94-es normalizáció idején kirúgták, mások szerint önmaga fordított hátat a tévének, s vállalt vezető beosztást egy másik közszolgálati intézményben, a rádióban. Ami tény: gatyába rázta a Devín Rádiót. Fazont adott az igényes, amolyan Bartók-féle adónak, javította az imidzsét. Helyenként teret adott a nagy nemzeti lihegéseknek is, de ez már csak így járta a Mečiar-korszakban. Taián szerencséje volt, hiszen nem kellett letennie a garast a teljesen apolitikus adónál. Materákot a szeptemberi választások után egyre gyakrabban emlegették a rádió fordított piramisában, ám igazán senki sem vette komolyan, hiszen nem tűnt átütő személyiségnek. A hírek szerint azonban akadt, aki komolyan vette őt: ifj. Jaroslav Rezník igazgató, aki meg akarta őrizni székét, s úgy vélte, legnagyobb ellenfele éppen Materák lehet, aki mögött „bizonyos körök" állnak. A „bizonyos"-t nehéz konkretizálni, hiszen hatalmas pénzekről van szó: reklámszerződésekről, az SZTV 2 privatizálásáról és még sorolhatnánk. Rezník fellélegezhet, Materák már nem ellenfél, ám újabban a baloldal hagyta slamasztikában az igazgatót: hajlandó beleegyezni, hogy pályázatot írjanak ki a poszt betöltésére. Persze Rezník van annyira dörzsölt, hogy ezt megnyeije. Visszatérve Materákhoz: elég furcsán hatott, amikor a tévétanács tagja kijelentette, reméli, az új igazgató együttműködik a Ľubomír Fifík által vezetett csapattal, s programjába beépíti a csoport javaslatait. A Fifíkcsapat adta be ugyanis a legprofesszionálisabb tervezetet, mégsem kapta meg a tévét. Mögötte ugyanis nem állt komoly érdekcsoport. Fifíkék mindenképpen helyet kapnak a tévé vezetőségében, így valószínű, hogy az új igazgató két tűz között találja magát: a mögötte álló gazdasági érdekcsoport és a Fifík vezette szakemberek is nyomást gyakorolnak rá. Materák vagy célpont, vagy figura lesz, kicsi a valószínűsége, hogy olyan tévéigazgató, akire már rég vár a közvélemény. Holnap kezdődik Zágrábban a Közép-európai Kezdeményezés tagállamainak kilencedik csúcstalálkozója Választóvonalak nélkül a kontinensen ÖSSZEFOGLALÓ Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő a Közép-európai Kezdeményezés holnap kezdődő zágrábi csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozik. A kétnapos KeKtanácskozáson Ľudovít Černák gazdasági és Eduard Kukán külügyminiszter is részt vesz. A gazdasági, kereskedelmi és külpolitikai kérdésekkel is foglalkozó találkozó végén a tagállamok záródokumentumot fogadnak el. A horvát fővárosba meghívták Jacques Santert, az Európai Bizottság elnökét is. A KeK 16 állam laza csoportosulása - az együttműködés folyamatosságát az OLVASÓI LEVELEK Több megálló kellene Közelednek a helyhatósági választások. Az utcai hirdetőoszlopokon, a plakátokon, az új- ságok hasábjain bemutatkoznak a polgármesterjelöltek és a képviselői posztra pályázók. Új programmal, új ígéretekkel indulnak. Komárom város polgárai és a környékbeli lakosok remélik, hogy az elkövetkező időszakban megoldódik egy adott évben elnöki funkciót ellátó ország (1998-ban Horvátország) biztosítja. A kormányfők évente egy alkalommal tanácskoznak, eddig Velencében, Dubrovnikban, Bécsben, Budapesten, Triesztben, Varsóban, Grazban és Szarajevóban ültek össze. Külügyminiszteri találkozókat félévenként tartanak. 1989. november 11-12-én Budapesten Ausztria, Jugoszlávia, Olaszország és Magyarország külügyminisztere állapodott meg az együttműködésről. A közösséghez 1990. május 28-án csatlakozott Csehszlovákia. Az első csúcsot 1990. július 31-én és augusztus l-jén tartották Velencében; akkor honosodott meg a olyan probléma is, amely sok embert érint. Ugyanis már sok évvel ezelőtt megszüntették a városközpontban a buszmegállókat - ez érthető volt, mert ott a vásárcsarnok épült fel. Pótmegoldásként azonban azóta sem létesítettek semmit. Átadták a vasútállomás melletti új buszmegállóhelyet, csakhogy aki vidékről utazik, annak két kilométert kell gyalogolnia, mire eljut az orvosi rendelőbe vagy a városközpontba. Hostina Irén Komárom Pentagonálé használata. 1991. július 26-27-én, a Dubrovnikban tartott második csúcsértekezleten lett Lengyelország a hatodik tag, s jött a Hexagonálé. Az 1992 óta Közép-európai Kezdeményezés nevet viselő regionális tömörülésben azóta Jugoszlávia tagságát felfüggesztették, de 1993-ban megerősítették az önálló Csehország és Szlovákia tagságát. 1992 óta tag Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina, 1993-ban csatlakozott Macedónia. Az 1996 közepén tartott bécsi külügyminiszteri találkozón felvették Albániát, Bulgáriát, Fehéroroszországot, Romániát és Ukrajnát, 1996 novemberében, a Már a búcsú sem a régi Mára a búcsúk elvesztették régi hangulatukat. Főleg a belső tartalom tűnt el, amikor a falu lakossága, tisztelve a falu védőszentjét, ünnepet, búcsút ült a családdal, rokonokkal együtt. Kevés falu, település tartja azt a szokást, hogy a meghívott vendégekkel együtt ülnek az ünnepi asztalhoz. Ma már nincs rá idő vagy lehetőség. Falunkban, Nánán és Párkányban is csak a lakosság töredékét, a templombajárókat érdekli a búcsú. grazi csúcson pedig Moldovát. A KeK-nek tagja két EU-tagállam, sőt megfigyelőként Bajorország is. Ennek fényében szögezte le 1997 elején a brüsszeli bizottság, hogy készek finanszírozni a KeK egyes programjait, elsősorban azokat, amelyek a demokráciát szolgálják. A legutóbbi, 1997. november 28-29-i szarajevói csúcstalálkozón a KeK 16 tagországának kormányfője elfogadta azt a nyilatkozatot, amely a választóvonalak nélküli Európa megteremtését, illetve a kevésbé fejlett KeK-tagállamok megsegítését szorgalmazza. A KeK kisebbségi keretegyezményéhez ekkor tizedikként Románia is csatlakozott, (m; di) Vannak azonban hangulatos búcsúk; ezt tapasztaltam Bátorkeszin, Köbölkúton, Kéménden, Muzslán, ahol volt körhinta, és nem hiányzott a tükrös rnézeskalácsszív, a tökmag, a pattogatott kukorica. Viszont sok helyen falovacska helyett már robbanószereket árusítanak. Félelmetes volt sétálni a köbölkúti vásáron, mert a zene vagy nóta helyett úton-útfélen a fiatalok durrogtatását hallotta az ember. A durrogás, a füst még inkább eszembejuttatta a régi búcsúk hangulatát. Hajtman Kornélia Nána