Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-08 / 232. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 8. Kellemetlenül közbeszólt a csapadékos időjárás Kampány, gondokkal ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Dunaszerdahely. Alapos fejtö­rést okoz a csapadékos időjárás a dunaszerdahelyi cukorgyár ve­zetőinek. Az elmúlt napokban ugyanis annyi eső hullott, hogy a mezőgazdászok képtelenek be­takarítani a cukorrépát a földek­ről. A Juhocukor lerakatain vi­szont 3-4 napra elegendő répa található. „Ha az időjárás nem változik, kénytelenek leszünk néhány napra felfüggeszteni a répakampányt. A másik lehető­ség a kapacitás átmeneti csök­kentése" - jelentette ki tegnap újságírók előtt Jaroslav Tabačár, a Juhocukor Rt. vezérigazgatója. A tíz szlovákiai répafeldolgozó üzemből az idén már csak hét­ben lesz kampány. Néhány gyár­ban éppen a sok eső miatt még nem kezdhették meg a répa­kampányt. Dunaszerdahelyen szeptember 29-én startoltak, s jelenleg még teljes kapacitással üzemelnek, azaz naponta hoz­závetőleg 5,5-6 ezer tonna ré­pát dolgoznak fel. A Juhocukor a legnagyobb szlovákiai répafel­dolgozó, részesedése a hazai cu­korpiacon 27 százalék körüli. Az rt. az idén 178 termelővel kötött megállapodást, akik 9500 hek­táron termesztik ezt a terményt. A cégvezetés adatai szerint a Juhocukor Rt. az idén 418 ezer tonna répát dolgoz fel és 54 ezer tonna cukrot állít elő. A kam­pány alatt 303 állandó és 123 idénymunkást alkalmaznak. A répa cukortartalma alacso­nyabbnak mutatkozik a tavalyi­nál, átlagosan 14 százalék körü­li. Óttjártunkkor a laboratóri­umban mért legalacsonyabb ér­ték 11,59 százalék, a legmaga­sabb 14,51 százalék volt. Az rt. 900 koronát fizet a termelőknek 16 százalékos cukortartalmú ré­páért. (gyor) Emelkedtek a húsárak: azok jártak jobban, akik nem kötöttek szerződést a húsfelvásárlókkal Csak féligazságról van szó GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fantasztikus kamatok Pozsony. A bankközi piacon mutatkozó készpénzhiány kö­vetkeztében látványosan nőt­tek a rövid lejáratú határidős betétek kamatai. A rekordot jelenleg a Szlovák Takarék­pénztár tartja, amely keddtől a 7 napos lekötésű betétre 30 százalékos kamatot nyújt. A második helyen a Devín Bank áll, ugyanilyen konstrukciójú betétre 28%-ot ad, az Istro­banka vadonatúj, 6 hetes le­kötésű határidős betétje pedig 23,5%-os kamattal kecsegtet. Gyakorlatilag valamennyi pénzintézetnél a határidős be­tétek kamatai túlhuppantak a 20%-os határon, (só) Látványos esés a prágai tőzsdén Prága. Vészterhes napokat élt át a hét elejétől a prágai tőzs­de. Különösen a Cseh Taka­rékpénztár részvényeinek ár­folyama zuhant meredeken, de ugyanez mondható el a Kereskedelmi Bank, valamint a Beruházási és Postabank részvényeiről is. Tőzsdeszak­emberek ezt az orosz partne­rekkel kötött üzletek káros hatásainak tulajdonítják. A nagybankokhoz hasonlóan számottevő cégek részvényei is látványosan estek. A hely­zet azután javult némiképp, hogy a cseh pénzügyminiszté­riumjelezte, hajlandó a bajba jutott bankok és vállalatok megsegítésére. (SITA) Svájc az élen Washington. Svájc a vüág leggazdagabb országa, leg­alábbis erre utal a Világbank most nyilvánosságra hozott, a tavalyi évet nagyító alá ve­vő jelentése. Az egy svájci la­kosra eső bruttó hazai termék nagysága elérte a 44 320 USA-dollárt. Svájcot Japán (37 850 USD), Norvégia (36 090), Szinagpúr (32 940), Dánia (32 500), az USA (28 740) és Németország (28 260) követi sorban. (SITA) IMF-közgyűlés Washington. A tagországok pénzügyminisztereinek és jegybanki elnökeinek részvé­telével tegnap Washington­ban megnyílt a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világ­bank éves közgyűlése. A két nemzetközi pénzügyi szerve­zet ma befejeződő tanácsko­zásának résztvevői a világ­gazdasági válságról és a nem­zetközi pénzügyi rendszerről fejtik ki véleményüket. (MTI) Kevesebb az állástalan Bonn. Szeptember végén 4 milliónál kevesebb munkanél­külit tartottak nyilván Néme­tországban: két éve először süllyedt az állástalanok száma a lélektanilag fontos szám alá és 3 965 000-re mérséklődött. Az országos munkanélküliségi arány egy hónap alatt 10,6%­ról 10,3-ra csökkent. A mun­kaügyi hivatal Uletékesei a ja­vulást a munkaerőpiac stabili­zálását célzó központi intézke­dések eredményességének tu­lajdonítják. (MTI) Nőtt az ipari termelés Pozsony. Szlovákia ipari ter­melése 6,1%-kal nőtt az első nyolc hónapban a tavalyi első 8 hónaphoz képest - jelentette a statisztikai hivatal. A növe­kedés gyorsult: az első hét hó­napban 5,7%-os növekedést mértek. Júliusban 8,3%-kal termelt többet az ipar tavaly júliushoz képest, augusztus­ban 9,1%-os volt a többlet ta­valy augusztushoz képest. Az iparban átíagosan 3,4%-kal kevesebben dolgoztak az első 8 hónapban, mint tavaly, az átlagos nominálbér-emelkedés pedig 9,4%-os volt. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. október 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 62,842 Osztrák schilling 3,270 Francia frank 6,860 Svájci frank 27,967 Kanadai dollár 24,416 USA-dollár 37,297 Német márka 23,001 ECU, EU 45,303 Olasz líra (1000) 23,246 Cseh korona 1,269 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 16,150 17,650 Pozsony. Az elmúlt napok­ban a húsüzemek a hús felvásárlási árának növe­kedésére hivatkozva átla­gosan 5-10 százalékkal emelték a hús árát. V. KRASZNICA MELITTA Kérdésünkre, hogy ez az érvelés mennyire helytálló, Papp István, a Dunaszerdahelyi Regionális Agrárkamara elnöke elmondta, csak féligazságról van szó. A Dunaszerdahelyi járásban pél­dául a termelők mintegy felének egy évre szóló szerződése van a különböző húsüzemekkel, és a szerződés magában foglalja az árat is. Ez a sertés esetében kilo­A lebegő árfolyam ér­zékenyen érinti az im­portőröket. grammonként 41-42 korona kö­zött mozog. Vagyis náluk nem változik az ár. A termelők másik felétől, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak szerződést kötni, a kereslet-kínálat szerinti áron veszik meg a sertéshúst. Ók most valóban magasabb áron, 47-49 koronáért tudják eladni a húst, de voltak hónapok, amikor csupán 37 koronát kaptak érte. Ezt azonban a fogyasztó nem érezte meg, akkor ugyanis a húsüzemek nem reagáltak ilyen rugalmasan az árra, mint most. Ugyanezt erősítette meg Barák László, az érsekújvári Poľno­hospodár Rt. állattenyésztési részlegének vezetője is, aki el­mondta, több évtizede van a szakmában, és ilyenkor, ősszel, minden évben átmeneti hiány mutatkozik sertéshúsból. Ez az állatok reprodukciós ciklusából adódik, most vágják ugyanis a januárban született malacokat, és télen általában alacsonyabb a szaporulat. Ugyancsak hozzájá­rulhat az átmeneti hiányhoz az is, hogy a falvakban a téli hóna­pokban van az ölési idény, és Uyenkorra már elfogynak a készletek. Emiatt vidéken is több húst vásárolnak. Mindkét szakember szerint november fo­lyamán ismét visszaáll az egyen­súly. Ladislav Sedmák, a rimaszom­bati Tauris Rt. elnöke érdeklő­désünkre elmondta, hogy a kö­zelmúltban 42-ről 50 koronára emelkedett a sertéshús ára a pi­Somogyi Tibor felvétele acon, ami 20 százalékos növeke­dést jelent. Vagyis a világ fejlett országaival összehasonlítva ős­termelőink „állítják elő" a leg­drágább vágósertést. Ennek el­lenére a húsüzem átlagosan csak 5-6 százalékkal emelte ter­mékeinek árát, ami nem tükrözi teljes mértékben a nyersanyag árának emelkedését. Az átme­neti húshiányt részben behoza­tallal pótolja a Tauris. A korona lebegtetési sávjának eltörlése A gazdasági minisztérium főigazgatója a magyar-szlovák búzavitáról A magyarországi alma jöhet? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A WTO-nak abban az esetben nem kell foglalkoznia a szlovák-magyar gabonavámvi­tával, ha a szlovák fél beváltja a múlt heti magyar-szlovák kon­zultációkon tett ígéretét és visz­szavonja a magyar búzára kive­tett 70 %-os vámot, Magyaror­szág pedig felfüggeszti a WTO­nál kezdeményezett eljárását. A döntést a szlovák kormánynak kell meghoznia. Mint arról Anna Joštiaková, a gazdasági tárca fő­igazgatója, a Budapesten járt szlovák tárgyalódelegáció veze­tője lapunknak elmondta, a gaz­dasági tárca már a kormány elé terjesztette jelentését. A kor­mány keddi ülésén vélhetően nem tárgyalt a kérdésről, hiszen a megvitatott témákat tartalma­zó sajtójelentésben erről nem esik szó. Egyéb forrásból nem állt módunkban kideríteni a tényál­lást, mivel a kormány újra meg­szüntette a sajtótájékoztatókat. Ha a kabinet a jövő heti ülésén szentesíti a budapesti konzultáci­ókon született megállapodást, úgy Szlovákia a kemény búza esetében visszatér a korábban al­kalmazott 15 %-os behozatali vámhoz, ellenben az étkezési és takarmánybúza vámtétele 22,5 %-os lesz. Anna Joštiaková meg­erősítette, hogy „a mezőgazdasá­gi tárca véleménye szerint „az ét­kezési búzára kivetett 22,5 %-os vámtétel nem elegendő piacvé­delmi intézkedés", azaz az olcsó magyar búza behozatala veszé­lyezteti a hazai gabonapiacot. „A szlovák félnek bizonyítania kell állítását, ha további korlátozáso­kat szeretne bevezetni" - han­goztatta. A szlovák és a magyar fél Budapesten megállapodott a konzultációk folytatásáról. Anna Joštiaková reményét fejezte ki, hogy az ügy nem kerül a WTO elé, mert mint mondta, „CEFTA­n belüli vitáról van szó", amely­ről házon belül kellene megálla­podni. Megerősítette azt a lapér­tesülést, miszerint a szlovák és a magyar fél már korábban „há­rom, sőt négy alkalommal is tár­gyalt, igaz nem hivatalos találko­zókon, a magyar búza vámtétel­ének megemeléséről". Szavai szerint ezt a magyar fél sem cá­folja. Ugyanakkor beismerte, hogy a vámemelés szeptember 10-ei bevezetéséről „előzőleg hi­vatalos formában" nem értesítet­ték Magyarországot. A búza-ügy további kimenetele tehát a kormány döntésétől függ. A főigazgató nem zárta ki, hogy a kormány zsúfolt programja miatt csak ajövő héten bírálja el a kér­dést. Szerinte „ebben nincs sem­mi különös". Mint mondta: a „magyar féltől függ majd, hogy elfogadja-e ezt, vagy lép". Cáfol­ta, hogy a budapesti tanácskozá­sokon szó lett volna a mustimport korlátozásáról. Az intézkedés meghozatala előtt konzultálunk partnereinkkel - hangoztatta nyomatékosan. Szavai szerint nem tárgyaltak az almabehozatal korlátozásáról sem. Lapunk érte­sülése szerint a cseh kormány is fontolgatja, hogy Lengyelország­hoz és Szlovákiához hasonlóan korlátozzák az olcsó magyar búza behozatalát. (G. A.) érzékenyen érinti a részvénytár­saságot is, hiszen nemcsak a nyersanyag árára lesz hatással, hanem a csomagolótechnika, a pótalkatrészek árára is. Az elő­zetes számítások alapján ese­tükben mindez 15 millió koro­nás többletköltséget jelent majd. Pillanatnyilag elemzik a kialakult helyzetet, ezért most pontosan még nem tudják, hogy a közeljövőben várható-e továb­bi áremelés. Hazai repülőterek Nem privatizálják Pozsony. A DBP állításai nem felelnek meg a valóságnak, a kormány nem tervezi a hazai re­pülőterek magánosítását, csu­pán a restrukturalizációjukról van szó - közölte tegnap František Stolárik, a közlekedési és hírközlési minisztérium pol­gári repülésügyi főosztályának vezérigazgatója. A tárca által ki­dolgozott koncepció lényege: az állam, az adott régió és a régió­ban működő nagyobb cégek kö­zösen hasznosítsák az ország reptereit. A vezérigazgató közölte: a kor­mány keddi ülésén a védelmi minisztérium észrevételei miatt nem foglalkoztak a repülőterek kérdésével. A tervek szerint a lé­gikikötőkből az állam részese­dése 34, a régióké és a helyi vál­lalatoké 33-33 százalék volna. Meg nem erősített hírek szerint a pozsonyi reptér iránt a főpol­gármesteri hivatal és a Slovnaft, a kassai reptér iránt pedig a bártfai gyógyfürdő és a vasmű érdeklődik, (shz) A szlovákiai vállalkozók túlnyomó többsége szerint az államigazgatásban nagyon elterjedt a korrupció Mit tart ön a legnagyobb gondnak a közbeszerzéssel összefüggésben? Elégségesnek tartja azokat az információkat, amelyeket a vállalkozók kapnak az államigazgatási szervektől? Találkozott-e már ön korrupcióval az államigazgatásban? Szlovákiában elterjedtebb-e a korrupció, mint a világban? Szlovákiában a vállalkozók kevesebb információhoz juthatnak, mint külföldön? I magas megvesztegetési ' összegek jogi szabályozás elégtelen tájékoztatás hivatalnokok tapasztalatlansága 4%-igen 96%-nem J J J 78%-igen | 66%-igen [~] 22%-nem Q 34%-nem 93%-igen Q 7%-nem A Gazdaságfejlesztési Központ ötszáz hazai vállalkozót kérdezett arról, hogy Szlovákiában mennyire elterjedt jelenségnek tartják a korrupciót, másfelől pedig mennyire átláthatóaknak, nyilvánosaknak ítélik meg az egyes gazdasági döntéseket. A grafikonok tanúsága szerint a vállalkozók szinte csak elvétve nem találták szembe magukat a korrupcióval. Még ennél is lesújtóbb véleményüknek adtak hangot arra a kérdésre válaszolva, hogy az állami hivatalok elgendő mennyiségű és minőségű információkkal látják-e el a vállalkozókat. A válaszokból az is kiderül, hogy az állami pénzekből fizetett közbeszerzések sem törvényes keretek között történtek, vagyis nem versenyeztették meg a pályázókat, hanem suba alatt sógór-komaság alapján jutottak a legtöbben állami megrendelésekhez. (Forrás: Gazdaságfejlesztési Központ)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom